Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-15 / 74. szám
www.istergranum.hu 2006. április 15., szombat * HÍDLAP 5 Túl drága a húsvéti bárány a magyarnak Gyakorlatilag az olasz piac tartja életben a hazai nyúl-, és juhtenyésztést Folytatás az 1. oldalról A nyúlpiac lényegében stagnál, az utóbbi években, a 2002-es év mélypontjához képest lényegében kiegyensúlyozódott a termelés. Hogy mi okozta a rendkívüli mélypontot? Természetesen a kínai importdöm- ping, ami azóta is rejtett veszélyként fenyegeti az uniós piacot 10-20 ezer tonnányi, nyomott áron terített meny- nyiséggel. Magyarország azonban még így is a második legnagyobb nyúlimportőmek számít Európában évi 6-7 ezer tonna vágott állat értékesítésével. Legnagyobb részt, 50-60 százalékban olasz, valamint svájci, német és francia piacra exportálnak - fejtette ki kérdésünkre Perjési László, a Nyúl Terméktanács ügyvezetője. Perjési hozzátette: a problémák ellenére panaszra nincs okuk, az a 100- 120 vállalkozás, amelyik- főállásban foglalkozik nyúltenyésztéssel, ha nem is nagy nyereséggel, de meg tud élni belőle, ezen kívül néhány ezren még tartanak kisebb állományokat saját célra vagy jövedelem-kiegészítésként. Bár folyamatosan próbálják népszeA juhállomány a korábbi 3 millióhoz képest ma körülbelül 1,4 millió egyedet számlál, amelyből 1,1 millió anyajuh. A magyar merinó fajta közepes minőségű gyapjút, az átlagosnál valamivel jobb húst, de csekély mennyiségű, leginkább csak a bárány felnevelésére elegendő tejet ad rűsíteni a nyúlhúst, a legtöbb nagyáruházban már kapható is, mégsem tudják számottevően befolyásolni a hazai fogyasztást. A legfontosabb okok talán a kisnyulakhoz köthető érzelmek, illetve a 2000-2300 forintos kilónkénti ár, ami több mint duplája a sertéshúsok árának. Az árversenyben a bárány sem számít befutónak, egy-egy ízletesebb részéért, például a combért akár 3 ezer forintot is kérhetnek. Talán ez is közrejátszik abban, hogy átlagban 30 dekánál többet nem eszik meg belőle az ínyenc magyar honpolgár. A nyúlhoz hasonlóan a bárányhús szinte száz százaléka élő állatként kerül exportra, majdnem kizárólag Olaszországba, - tudtuk meg Békési Gyulától, a Juh Terméktanács ügyvezetőjétől. Az uniós csatlakozás nem befolyásolta ugyan nagy mértékben a magyar juh- piacot, de tény, hogy a konkurenciát manapság leginkább a spanyol bárány jelenti, míg egyes nagyáruházakban feldolgozott formában új-zélandi báránnyal is találkozhatunk, magyar kézben ugyanis nincsenek vágóhidak. A juhászat nagyjából 50 ezer ember megélhetési forrása, gondot jelent viszont az utánpótlás, tipikusan generációkkal öröklődő szakmáról, azaz inkább mesterségről lévén szó. Egyre csökken tehát az állomány, míg a teSajnos széles körben elterjedt szokás, hogy a gyermekeknek élő nyuszit ajándékoznak szüleik, majd ünnepek után a család nem tud mit kezdeni a kis állattal. A fővárosi állatkertbe tavaly 250 megunt nyuszit vittek be, ám valószínűleg több ezer társuk elpusztult vagy egyszerűen szélnek eresztették őket. Az állatkert állatvédők segítségével tenyészeteknél próbálja elhelyezni a nyuszikat, már amelyik nem pusztul el a túl korai elválasztás, rossz táplálkozás és a durva bánásmód miatt. A Fehérkereszt Állatvédő Liga hatásosabb fellépést vár el a hatóságoktól a köztéri alkalmi árusok ellen, míg sok szervezet idén megtagadja a húsvéti nyuszik átvételét. Az egészen kicsi állatok árusítását a Nyúl Terméktanács is elitéli, hiszen ez a becsületes tenyésztőkre is rossz fényt vethet, az amatőr tartást egyszerűen állatkínzásnak tartják. Az élő nyuszi ajándékozás egyébként sehol másutt nem szokás Európában. nyésztők csak uniós támogatással képesek fenntartani az állományokat. A fogyasztásban a magyar vásárlókat hasonlóan a nyúlhoz, érzelmi okok, a bárány vallási szimbólum szerepe is befolyásolja, ugyanakkor akadnak vidékek, például az Alföld vagy Dél- Dunántúl, ahol egy-egy lakodalom vagy szüreti mulatság szinte elképzelhetetlen sült bárány vagy birkapörkölt nélkül. • Sz.H. Kavicsot termelnének ki Vácon Külszíni fejtéssel művelt kavicsbányát nyitna térségünkben a váci vakolatgyár tulajdonosa, a Lasselsberger Hungária Kft. Az előzetes környezeti hatástanulmány már elkészült, az engedélyezés folyamatban van. A veszprémi központú, több gyárat is fenntartó Lasselsberger Hungária Kft. 1989. óta van jelen a hazai építőanyagpiacon. A vállalat öt évvel ezelőtt vásárolta meg a Vácon már működő vakolatgyárat. Az elsősorban a kivitelezőket és nagyfelhasználókat ellátó gyár most egy helyi külfejtéses kavicsbánya nyitását tervezi. A kitermelés Vác külterületén, a Máriaudvar, Václiget, a 2/A. számú főút és a szobi vasútvonal által határolt Zsellér-dűlőben folyna. Az előzetes környezetvédelmi tanulmány már elkészült, amelyet a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás keretében május ötödikéig tekinthetnek meg az érdeklődők a váci polgármesteri hivatal környezet- és természetvédelmi irodájában. • G.É. Kirabolták a patikát Tatabányán Egy 26 éves, büntetett előéletű férfi péntek délelőtt bukósisakkal a fején megpróbált kirabolni egy tatabányai gyógyszertárat. A gyanúsítottat egy civil segítségével nem sokkal a rablás után sikerült elfognia a rendőrségnek. Komárom-Esztergom megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya nyomozást indított fegyveresen elkövetett rablás megalapozott gyanúja miatt egy 26 éves büntetett előéletű, tatabányai férfi ellen. A gyanúsított pénteken nem sokkal tíz óra előtt bukósisakkal a fején bement a Tatabánya, Réti úton lévő Gyógyszertárba és az ott dolgozó két női alkalmazottat a nála lévő fegyverrel a bevétel átadására kényszerítette. A patikából a zsákmánnyal - 34 ezer 500 forinttal - futva távozott. Távozását az utcán egy férfi is észlelte, aki utána sietett: a rablót egy lépcsőház bejáratánál sikerült utolérnie és a helyszínre érkező rendőrök kiérkezéséig visszatartania, akik végül a tettest elfogták és előállították. Az elkövetőnél talált fegyverről kiderült, hogy egy valósághű játékpisztoly, a rabolt pénz hiánytalanul előkerült. Az elkövetőt a nyomozók őrizetbe vették és előzetes letartóztatásának indítványozására tesznek előterjesztést a Tatabányai Városi Ügyészség felé. A fegyveresen elkövetett rablás bűncselekményét a törvény öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni. • -cs -N Tartozunk a jövő nemzedékének Buzánszky Jenő is segített a Bethesda Gyermekkórháznak Közel másfélmillió forintot sikerült összeszedni a zuglói Bethesda Gyermekkórház javára kiírt gyűjtési akció keretében. Az összefogásban nemcsak az adományozóknak, hanem régi, világhírű focistáknak is nagy szerep jutott. A zuglói polgármester, Rátonyi Gábor a kezdeményezés mellé világhírű labdarúgókat is felsorakoztatott, akik örömmel tettek eleget a felkérésnek. A polgármester a héten hirdette ki a gyűjtési akció eredményét, melyet a Bethesda Gyermekkórház javára ajánlanak fel, ahol az egy év alatti gyermekek gyógyításához és az életfunkciók nyomon követéséhez szükséges pulzoxime- tert vásárolnak az összegből. A tizenöt adakozó közel másfélmillió forintot adományozott az intézménynek, aminek a Bethesda Gyermekkórház igazgatója, Velkey György is örült, és elmondta, hogy az egészségügyi intézmények jelenlegi, rossz anyagi helyzetében mindig jól jön a támogatás. A budapesti eseményen jelen volt Mészöly Kálmán, Détári Lajos, Garaba Imre, Bozsik Péter és az Aranycsapat két tagja, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő is. „Azt gondolom, hogy az embert az életben ne csak az vigye előre, hogy miből, mekkora hasznot tud húzni, hanem vegye figyelembe azt is, hogy hol tud segíteni” - mondta Buzánszky Jenő. „Az életnek ilyen szempontból is van értelme, és örömteli látni, hogy focisták, sportolók is részt vesznek a karitatív munkában. A gépek megvásárlása után minden esélyük meglesz a gyógyulásra. Szép dolog volt a felkérés, és úgy gondolom - mondhatom a többiek nevében is -, hogy tartozunk ennyivel a jövő nemzedékének.” Buzánszky Jenő elmondta, hogy a fe- szítetett tempó ellenére remek egészségnek örvend, a határidő naplója jó pár hétre előre betelt. „Meghívtak a Széchényi Könyvtárba, ahol Hanák Gábor: Századunk című műsorában kell segédkeznem. A jövő héten a debreceni egyetem vendége leszek, ahol az Aranycsapat megalakulásával kapcsolatban beszélgetek az össze- gyűltekkel. Úgy érzem, bírom még erővel, jól érzem magam, ami remélem sokáig így is marad” - zárta mondandóját Buzánszky Jenő. • Nagy Balázs Lovagavatásra készül Visegrád Szent György napján rendezik meg a ceremóniát Folytatás az 1. oldalról Ebben az évben harmincnégy új tag csatlakozik a rendhez. Közülük négyen közel tíz éve várnak a nagy napra. Ők a katonai hagyományőrző csoportban már elvégezték az apródképzőt, rendszeresen részt vesznek a rendezvényeken, ismerik az európai lovagság történetét, és túl vannak a szellemi felkészülésen is. Harmincán a karitász szolgálatban vállaltak szerepet, az ő várakozási idejük egy-három év. A most felavatandó lovagok között egy miskolci orvosnő is van, akinek a félje már két éve a rend soraiba tartozik. Cseke László kiemelte, hogy az új lovagok közül ketten a Felvidékről, négyen Kárpátaljáról, négyen pedig Délvidékről jöttek. Az erdélyi várományosokat Pünkösdkor ütik lovaggá Csíkszeredán, a Makovecz Imre által épített templomban. A Szent György Lovagrend ez alkalomból részt vesz a Csíksomlyói búcsú rendezvényein is. • G. É. Ml A VÉLEMÉNYE? A legfontosabb egyházi ünnep, a Húsvét egyaránt bővelkedik gyönyörű és ősi hagyományokban. Arról érdeklődtünk az utca emberétől, hogy ki-ki mely elemeit őrzi, ápolja a Húsvét népszokásainak? Mátrai István (vagyonőr) Húsvétkor összejön a család, az unokám hétfőn lesz öt hónapos, ezért ez az ő ünnepe is egyben. Ha az idő megengedi, akkor vasárnap elmegyünk kirándulni Dobogókőre, másnap pedig meglocsolom a feleségemet, lányomat, nővéremet és a sógorasszonyokat. Az ételekben is őrizzük a hagyományt, a sonka és a torma idén is ott lesz az asztalon. A lányom szeret pingálni, ő festi a hímes tojást, amit a szomszéd fiúknak ad majd a locsolásért. Erős Anikó (közegészségügyi felügyelő) Nálunk családon belül megtartott hagyomány a Húsvét, ilyenkor találkozik a teljes rokonság. A nagypénteki böjtöt megtartjuk, de a többi vallásos hagyományt nem. A sonkafőzés fölött sincs szigorúan megkötött ételsor. Hímes tojás helyett édesanyám szokott készíteni húsvéti figurákat szalmából a locsolók nagy örömére. Korpási Zsófia (ügykezelő) Nálunk Tokodon a fiatalok is őrzik a hagyományokat, engem az öcsém egy vödör vízzel szokott ébreszteni húsvéthétfőn. Vasárnap délután segítek a nagymamámnak tojást festeni, a tradíciónak megfelelően vöröshagyma héjában főzzük ki a tojást, és zellerlevelet használunk a mintázathoz. Ezt kapják tőlünk a locsolók, akik általában a rokonságból kerülnek ki, és hangulatos versikékkel okoznak évről évre meglepetést. Pénteken megtartjuk a böjtöt, utána pedig saját, házi alapanyagból készített sonkát, csülköt tálalunk. Szőke József (nyugdíjas) A mi családunk katolikus maradt mindvégig, a nehéz időkben is, a hagyománytisztelet a jellemző ránk. Idős létünkre is böjtölünk nagypénteken, és elmegyünk a körmenetre. Locsolkodni a rokonok és a legközelebbi ismerősök járnak el egymáshoz. Az ételek is a szokásoknak megfelelőek, a feltámadási vacsora nálunk fontos eleme az ünnepnek. Az idén elkészül a faluház Helemba. Még az idei évben elkészül a helembai faluház. Kosznovszki Henrietta a falu polgármestere lapunknak elmondta, hogy Csáky Pál hivatalától 200 ezer koronás, azaz 1 millió 400 ezer forintos támogatást kaptak, és a saját költségvetésükből is elkülönítenek némi összeget a cél érdekében. A település polgármesteri hivatala hamarosan egy ingatlant vásárol meg, amelybe a falusi hagyományok, népviselet és a régikor bútorai kerülnek majd bemutatásra.
