Hídlap, 2006. április (4. évfolyam, 64–84. szám)
2006-04-01 / 64. szám
2 HÍDLAP • 2006. április 1., szombat www.esztergom.hu RÖVIDEN Négypárti egyeztetés a mezőgazdaságról (H) A négy parlamenti párt képviselője egyetértett abban, hogy a mezőgazdaság hosszú távú fejlesztése érdekében egységes szempontokat kell alkalmazni az ágazatban. Erről Karakas János az MSZP, Kis Zoltán az SZDSZ, továbbá Kékkői Zoltán a Fidesz és Raskó György az MDF nevében beszélt pénteken, Budapesten. A négypárti agráregyeztetést az MDF kezdeményezte. Az egyeztetésen Kékkői Zoltán egyértelműen állította, hogy a Fidesznek van önálló agrárprogramja, amely az interneten, a párt honlapján olvasható, és ez az érvényes. A MAGOSZ által készített agrárprogramot alternatív programnak minősítette. Megjelentek az utolsó közvélemény-kutatások (H) Közel állnak egymáshoz a nagy közvélemény-kutatók választások előtti utolsó felmérései. A legtöbb cég enyhe, hibahatáron belüli, MSZP-előnyt jelez, az SZDSZ a koalíció túlélését biztosíthatja, de még minden változhat a következő napokban. A biztos szavazók körében a Medián és a Gallup is 44-44 százalékot mért a Fidesznél és az MSZP-nél. A Szonda és a Tárki által megkérdezettek 46 százaléka támogatná az MSZP-t, 43 százalékuk a Fideszt. A Political Research 44,7-41,1, a Marketing Centrum 44-43 arányú szocialista előnyt jelzett a héten. Jogsértő döntés? (H) Ismét napirendre vette az Ország- gyűlés mentelmi bizottsága a korábban már leszavazott vagyon- nyilatkozati eljárást Orbán Viktorral szemben. A bizottság MSZP-s elnöke, Géczi József Alajos a kétórás ülés után közölte, hogy a Fidesz elnökének Cinege utcai ingatlanával kapcsolatban adatokat kér be, amelyeket öt napon belül kell eljuttatnia a bizottsághoz. Répássy Róbert szerint jogsértő az eljárás ismételt napirendre vétele. A fideszes politikus szerint Orbán Viktor vagyonnyilatkozatában nincs egyetlen olyan pont sem, amely megkérdőjelezhető. Bizalom az elnökkel szemben (SK) A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Szlovákia lakosai a köztársasági elnökben, Ivan Gas- provicban bíznak a legjobban, tíz emberből heten őt választották. A második helyen a hadsereg intézménye áll 66 százalékkal, míg a harmadik helyet a városi önkormányzatok érdemelték ki, a válaszadók 53,4 százaléka hisz bennük. Kilenc új bíró (SK) Ivan Gasparovic, köztársasági elnök tegnap délelőtt kilenc új bírót jelölt ki, négy férfit és öt nőt. Az államfő beszédében kifejtette, hogy a szlovák bírók munkáját mindig sok támadás éri Szlovákiában és tevékenységüket külföldről is nagy figyelemmel kísérik. Az új bíróktól Gasparovic felelősségteljes munkát vár, hogy még a látszatát is elkerülje az ország annak, hogy nem működik jogállamként. Milyen az ország pontos pénzügyi helyzete? A negyedéves mérleg közlését sürgeti az ellenzéki párt A Fidesz frakcióvezetője pénteken nyílt levelet intézett a miniszterelnökhöz, amiben arra kéri, hogy április 5-ig hozza nyilvánosságra az államháztartás negyedéves mérlegét. Áder János sajtótájékoztatóján bejelentette: nyílt levelében arra is választ vár a kormányfőtől, mennyivel nőtt az államadőság, s mire költötték ezt a pénzt, továbbá, hogy milyen hosszú távú szerződések terhelhetik a következő kormány munkáját, illetve, hogy miért került Magyarország egyre távolabb az euró bevezetésétől az utóbbi négy évben. Az ellenzéki politikus a Pénzügyminisztérium honlapján fellelhető adatokkal indokolta, hogy a kormányfőhöz fordul. Ezekben az szerepel, hogy - az eddigi gyakorlattól eltérően - most április 5-e helyett, április 10-én, vagyis az első választási forduló után akarják csak nyilvánosságra hozni az államháztartás negyedéves mérlegét. A frakcióvezető ugyanakkor úgy vélte: a választópolgároknak joguk van tudni még a szavazás előtt, milyen helyzetben van az ország. „A zökkenőmentes kormány- váltáshoz szükség van egy pontos, trükkök nélküli pénzügyi leltárra, szükség van arra, hogy a választó- polgárok még a választások előtt pontos képet kapjanak az ország valós pénzügyi, költségvetési, állam- háztartási helyzetéről” - hangsúlyozta Ader János. Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök a napokban bejelentette, a Fidesz elkészíti Magyarország negyedéves pénzügyi leltárát a biztonságos kormányváltás érdekében, Áder János elmondta: reményeik szerint április 5-ére elkészülnek a munkával, és akkor szembesíthetőek lennének a kormányzat és a Fidesz adatai. A frakcióvezető szerint az elmúlt hónapokat a leminősítések jellemezték, hiszen nem volt olyan hitelminősítő intézet, amelyik ne értékelte volna rosszabbra Magyarország adósságállományát, de a befektetői csoportok bizalma is megrendült hazánk iránt, amit szerinte jól mutat a forint látványos gyengülése. • Koncz Endre Hatszázalékos hiány Az államháztartás eredményszemléletű, vagyis uniós módszertan szerinti hiánya az elmúlt évben a bruttó hazai termék (GDP) 6,1 százalékát tette ki - áll a Brüsszelnek küldött jelentésben. A KSH, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium elkészítette a jelentést az államháztartás helyzetéről és azt pénteken eljuttatta Brüsszelbe. Az államadósság mértékét a Magyar Nemzeti Bank határozta meg, eszerint a kormányzati szektor adóssága 2005-ben a maastrichti kritériumnak számító 60 százalék alatt volt, a bruttó hazai termék 58,4 százalékát érte el. Az ismertetett adatokat az Eurostatnak még jóvá kell hagynia. A jelentésben közöltek szerint a PM úgy látja, hogy az idén az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya az eredeti pályának megfelelően alakul. • K. E. Mondják ki, hogy elfogadják Nyilatkozásra bíztat az SZDSZ a választási eredményekről Az SZDSZ kezdeményezi, hogy a parlamenti pártok még április 9-e előtt írjanak alá egy nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy elfogadják a választási eredményeket - közölte a liberális párt kampányfőnöke pénteken. Horn Gábor közleményében hangsúlyozta: a liberálisok számára elfogadhatatlan, hogy az ötödik ország- gyűlési választás kapcsán egyes magyarországi pártok versengve bizonygatják itthon és külföldön, Magyarország nem tud lefolytatni egy demokratikus választást, s ellenőrök, megfigyelők kellenek a csalások megakadályozására. Emlékeztet, hogy a jelenlegi választójogi rendszer eddig négy alkalommal biztosította a szabad és demokratikus választásokat. • -Z.-E. Mikola nem sértett törvényt Mikola István, a Fidesz - MPSZ kor- mányfőhelyettes-jelöltje pénteken a köztévében közölte, hogy semmiféle törvényt nem sértett, amikor a társadalombiztosítási befizetéseken szereplő személyekről beszélt. „Kiszivárogtatásról van szó” - mondta Mikola István az újságíró arra vonatkozó kérdésére, hogy látott-e olyan listát, amelyben a társadalombiztosítási befizetésekről voltak adatok, illetve milyen lista alapján mondta, hogy milliárdos üzletemberek és bankvezetők minimálbéren vannak bejelentve. „Semmiféle törvényt nem sértettem” - hangoztatta többször a Fidesz-lista második helyezettje. A kérdésre, hogy egy olyan hivatalban, ahol az adótitkokat őrzik, lehet-e listákat gyártani, illetve kiszivárogtatni, azt válaszolta, hogy a kérdés nem ez, hanem az, hogy az egészség- biztosítás miért nem férhet hozzá azokhoz a befizetési listákhoz, azokhoz az adatokhoz, amelyekből gazdálkodik. „Hozzák nyilvánosságra, jelentsék ki, hogy mindenki, a jómódban élő gazdag emberek is a jövedelmük arányában fizetik be a járadékot” - tette hozzá. Mikola István szombaton egy lakossági fórumon Budapesten arról beszélt, hogy a megújításra megvan a programjuk, rendet fognak tenni, hiszen - mint mondta - a napokban megnézték a befizetési listákat, és kiderült: „milliárdossá vált bankigazgatók, vállalatvezetők minimálbéren vannak bejelentkezve”. A szaktárca vizsgálatot kezdeményezett az ügyben az APEH-nél. • (palotás) Az OVB elnöke a voksolásról Nem vagyunk 6 millió választási csaló országa Ma Magyarországon túlzottan is a fonákjáról közelítik meg a választások tisztaságával kapcsolatos kérdést - véli az Országos Választási Bizottság elnöke. Szigeti Péter a tegnapi OVB- ülésen elhangzott hozzászólásokra utalva kifejtette: a választások szereplői azt feltételezik, mintha 6,17 millióan választási csalásra készülnének, mintha mindenki rosszhiszemű lenne. Nem ez a helyzet. A tipikus magyar állampolgár jogkövető és nem készül csalásra - hangsúlyozta Szigeti Péter. Az EBESZ megfigyelőinek távolmaradásával kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarországon jogállami demokrácia van, biztosítható a szavazás törvényes lebonyolítása. Az OVB elnöke örvendetesnek nevezte, hogy már mintegy 20-24 ezer delegált részvételét jelezték a pártok a szavazatszámláló bizottságokban. Megismételte ugyanakkor, hogy nem lenne helyes a választási törvény módosítása menet közben, ugyanis nem lehet a jogbiztonság kockáztatása nélkül belenyúlni az 1997 óta érvényes szabályozásba. • (koncz) Az előd váltja az utódot Chmel lesz a szlovák kulturális miniszter Mikulás Dzurinda leváltotta az orra alá sok borsot törő kulturális miniszterét. Az előrehozott választásokig Rudolf Chmel, Tóth elődje vezeti a tárcát. Frantisek Tóthnak azért kellett távoznia posztjáról, mert saját maga és újonnan alapított Nádej nevű pártja népszerűsítése céljával, saját aláírásával és a tárca hivatalos fejlécével ellátott köszönőlevelet postázott 66 ezer pedagógusnak. Ráadásul a mintegy 700 ezer korona postaköltséget a tárca pénzéből fedezte. A kormányfő elképzelhetetlennek tartja, hogy valaki az adófizetők pénzéből 700 ezer koronát kidobjon az ablakon, önmaga és pártja népszerűsítésére költsön két hónappal a választások előtt. „Ilyen gerinctelenséggel nem találkoztam az elmúlt nyolc évben” - indokolta a kulturális miniszter menesztését Mikulás Dzurinda. Frantisek Tóth visszautasítja, hogy hibázott volna, szerinte leváltása mögött politikai okok húzódnak. A politikával nem hagy fel, júniusban a Nádej színeiben próbál parlamenti mandátumhoz jutni. Mind a koalíciós, mind az ellenzéki politikusok egyetértenek Tóth leváltásával. Egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a kormányfőnek nem volt más választása, mint megválni a sok gondot okozott miniszterétől. Meglepetést talán csak az keltett, hogy a Mikulás Dzurinda által menesztett Rudof Chmel, ha rövid időre is, de ismét elvállalta a Kulturális Minisztérium irányítását. • -z -c A magyar árukat ellenőrzi a Fidesz A Fidesz szegedi munkacsoportja és önkénteseik elkezdték Szegeden a multinacionális áruházak látogatását, hogy megnézzék, milyen körülmények között árulják és tartják a polcon a hazai termelők áruit; a tapasztalatokat a választási kampányt követően hozzák nyilvánosságra - jelentette be Balogh László, a Fidesz országgyűlésiképvise- lő-jelöltje pénteken, szegedi sajtótájékoztatóján. A politikus szerint a magyar áru hátrányos helyzetben van az idegen helyről származó, vagy a származást meg nem jelölt áruval szemben a nagyáruházak polcain, miközben a termelők, a szövetkezetek jelentős polcpénzt kénytelenek kifizetni. A fideszes képviselők az Országgyűlésben, amikor a kereskedelemmel kapcsolatos törvény módosítása volt napirenden, kezdeményezték a polcpénz eltörlését; ezt a szaktárca nem támogatta. Sajátos szlovák rekord Ebben a választási ciklusban 14 minisztériumnak már 24 tárcavezetője volt Szlovákiában. Kuriózumnak számít, hogy egy-egy tárca élén három miniszter is kicserélődött és csupán hét reszortot vezet ugyanaz a személy, akit négy éve Mikulás Dzurinda javasolt a bársonyszékbe. A szlovák politikában ilyen lesújtó statisztikával - amely néhány hónappal a választási ciklus előtt is módosult - még nem találkoztunk. Csütörtökön Frantisek Tóth miniszteri karrierje ért véget. A kormányfő gyenge káderpolitikájának jele, a sors fintora, hogy a Tóth után megüresedett bársonyszéki posztot Rudolf Chmel,- a jelenleg menesztett miniszter elődje örökölte. A miniszterelnök meggyőződése, hogy Chmel jó hatással lesz a minisztérium működésére, és gond nélkül megbirkózik a Szlovák Nemzeti Színház igazgatójának kiválasztásával is. A fejhullások érdekessége, hogy az ellenzék keze valójában egyetlen személycserében sem volt benne. Négy év alatt egyetlen tárcavezetőt sem sikerült menesztenie. „A személycseréket elsősorban a koalíción belüli politikai konfliktusok, másrészt a jogkörök által behatárolt keretek túllépése és az egyes miniszterek ballépései eredményezték” - mondja Juraj Marusiak po- litológús. Annak ellenére, hogy a második Dzurinda-kabinet kormányprogramja egységesebb, a négy párt (SDKÚ, MKP, KDH és ANO) által tá- mogathatóbb volt, mint a Meciar or- száglása után hatalomra került első Dzurinda-kormányé, a kormánykoalíción belüli nagy összetűzéseket nem sikerült elkerülni. Az 1998 utáni tömörülésben az MKP, SDK és KDH mellett a baloldal, valamint a SOP is tevékenykedett. „Ez nyilván azzal is összefügghet, hogy a pártprogramokkal szemben a politikusok vagy a háttérben húzódott gazdasági csoportok érdekei nagyobb súlyt kaptak” - fogalmaz Mausiak. Ennek ellenére az emberek kormány iránti bizalma változatlan, sőt növekedett. Míg 2002-ben minden ötödik szlovákiai állampolgár bizalmát élvezte a Dzurinda-kabinet, jelenleg ez az arány 24 százalék. • 0. F.
