Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)
2006-03-30 / 62. szám
4 HÍDLAP • 2006. március 30., csütörtök www.istergranum.hu Kinek áll érdekében félelmet kelteni? Politikusok és szakértők szerint is hírügynökségi kacsa a terrorfenyegetettség Elérzékenyült a Fekete Párduc A Hídlap Est keretében köszöntötték a 80 éves Grosics Gyulát Folytatás az 1. oldalról A kormányfő az Országos Rendőr- ' főkapitányság parancsnoki értekezletét követően mondta ezt, és arra buzdított mindenkit, hogy vegyen részt a pártok eseményein. Ma már megszólalt az ügyben illetékes Tóth András polgári tikosszolgálatokért felelős politikai államtitkár is, és elmondta: a bűnözők megbízásra készülnek merényleteket végrehajtani hazánkban. Az államtitkár arról tájékoztatta az ország polgárait, hogy a rendvédelmi szervek név szerint, beazonosíthatóan ismerik a bűnözői csoport tagjait. Püski László nemzetbiztonsági szakértő lapunknak úgy nyilatkozott, ilyenfajta fenyegetettség esetén nem tartja jó megoldásnak az események és információk kiszivárogtatását, illetve ilyen mértékű nyilvánosságra hozását, hiszen ez minden bizonnyal nehezíti a védelemben dolgozók munkáját. A szakértő „tipikus magyarországi jelenségnek” nevezte, hogy ezek az információk napvilágra kerültek; ez rendkívül nagy kárt okozhat, amennyiben valós fenyegetettségről van szól. Lehet, persze, zavarkeltés is a célja az ilyen híreknek, mindenesetre a féligazságok közzététele csak arra jó, hogy félelmet keltsen az emberekben - mondta lapunknak Püski. Az ő véleménye az, hogy hagyni kell a védelmi szolgálatokat dolgozni, és majd ha úgy ítélik meg, hogy nyilvánosságra kell hozni valamit, akkor meg is teszik. Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes a Hídlapnak úgy nyilatkozott: nem világos számára, hogy a robbantással kapcsolatos hír milyen célokat szolgálhat. Normális körülmények között ugyanis, a titkosszolgálatok belső csatornáikon keresztül értesítik egymást, most azonban az információk nyilvánosságra kerültek. A miniszterelnök-helyettes szerint a mostani információ közlésének lehetnek prevenciós, megelőzést szolgáló céljai, egyfajta üzenet a bűnözőknek. „Abban az esetben viszont, ha pusztán a pánikkeltés érdekében jelentették volna be a titkos információkat, vagyis hogy elriasszák az embereket a hét végi budapesti választási rendezvényekről, úgy ezt a módszert nagyon elítélendőnek tartanám! - mondta lapunknak Csáky Pál, hozzátéve és remélem, hogy nem ilyen szándék áll az egész ügy mögött”. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke már sokkal keményebben fogalmazott a Hídlapnak tett nyilatkozatában, hírügynökségi kacsának nevezte a fenyegetettséget. Véleménye szerint az is elképzelhető, hogy a magyar kormány áll az ügy hátterében, és olyan politikai fondorlatról van szó, amely a Közel-Kelet felé viszi a magyar politikai morált. Az alelnök véleménye szerint a motiváció politikai jellegű, akárki is mozgatja a szálakat: a hét végi nagygyűlések megzavarása, feloszlatása a cél. Duray Miklós lapunknak megfogalmazta azt a dillemáját is, miszerint ha a magyar rendvédelmi szervek ismerik a merényletre készülők kilétét, úgy miért jelentenek még mindig veszélyt. Abban az esetben, ha a rendőrség birtokába bűncselekmények tervéről információk kerülnek, jogköre lesz az adott helyszínen nagy létszámban megjelenni, és akár fel is oszlatni egy rendezvényt, így jogosan vehetik videóra a helyszínen tartózkodókat is, bár azt nem tudni, hogy ezek a felvételek a merényletek elmaradása után hova kerülnek. • -cs -a A Dorogon megtartott Hídlap Est keretében nyolcvanadik születésnapja alkalmából köszöntötték az egykori csodakapust, Grosics Gyulát. A Fekete Párducként ismert hálóőrt az érdeklődők mellett a régi csapattársak is megajándékozták. A Hídlap Est részeként került sor az Aranycsapat kapusának, Grosics Gyulának a felköszöntésére is, s bár az egykori hálóőr február 4-én töltötte be nyolcvanadik életévét, de a sűrű program és egy hirtelenjében jött betegség miatt csak most volt alkalom arra, hogy méltóan megünnepelhessék a Fekete Párduc jubileumi évfordulóját. „Nagyon kedves összejövetel volt, ahol remekül éreztem magam” A részben megüresedő dorogi Sanyo üzembe a cég egy cseh beszállítójától áttelepíti az eddig külföldön végzett termelést, így háromszáz új munkahelyet teremt. A lítium ion-cellákat gyártó részleg Kínába való telepítése miatt azonban száznyolcvan embernek szűnik meg a munkaviszonya. A Sanyo februárban hozott döntést arról, hogy a lítiumos akkumulátorokhoz szükséges lítium ion-cellákat gyártó üzemegységét Kínába telepíti. A költözés miatt így száznyolcvan dolgozó munkahelye szűnik meg, ám számukra mondta az ünnepelt. „Eljött Buzánszky Jenő, Mészöly Kálmán, Garaba Imre és még sokan mások, akik ajándékokkal is megleptek. Szeretném megköszönni a szervezőknek, hogy gondoltak rám, és ilyen ünnepséggel tették széppé a születésnapomat” - mondta lapunknak Grosics. Az egykori válogatott játékos hozzátette, hogy az egészségi állapota továbbra sem javult, de nem panaszkodik „Olyan, mint az időjárás. Változó. Van amikor jobban, van amikor rosszabbul vagyok. Ennek ellenére lehetetlenség nemet mondani az egyes meghívásokra, a hét végén is vidékre utazom” - zárta a beszélgetést a legendás kapus. • (nagy)- Kalocsai Péter, a cég humánerőforrásvezetőjének elmondása szerint - a gyár más részlegeiben ajánlottak fel állást, de nagy részük nem élt a lehetőséggel. Az idetelepítendő, új termelési egység újabb háromszáz munkahelyet teremtene a környék lakossága számára, s különböző célokra felhasználható - többek között borotvákhoz, elektromos fogkefékhez és hajszárítókhoz használatos - szárazelemek gyártására rendezkednek majd be. Kalocsai Péter lapunknak azt is elmondta, hogy a költözés, jövő év januárjára befejeződhet. • B. G. Kövér László, a parlamenti Nemzetbizonsági bizottság elnöke péntek délelőttre hívta össze a testületet, hogy pontos tájékoztatatást kapjon a bizottság minden tagja az eseménykről. A politikus lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az ülésre elvárja Juhász Ferenc honvédelmi minisztert is, arra kérve őr, hogy adjon pontos információkat a tervezett merényletekre vonatkozóan. A Belügyminisztérium szigorúbb ellenőrzést rendelt el a magyar határokon az események miatt - tájékoztatta lapunkat kovács Iván, a Határőrség szóvivője. A határon dolgozók mindent megtesznek azért, hogy a rendelkezések ne befolyásolják a határforgalmat, és a bevezetett intézkedések miatt ne kelljen tovább várakozni. Nagy a jövés-menés az ipari parkban LAP(SZ)ÉL Kövesdi Károly Alattomos szóvirágok Megfogadtam, határon túli magyarként nem kommentálom a határon belüli választásokat. Döntsön a magyarországi magyar, milyen kormányt akar. Ő tudja, hogyan él, ki sanyargatja, ki vitte lejtőre az országot. Díjazza. De a sok ízléstelenség csak nem hagyja békén az embert. Amikor már azt hittem, semmivel sem tudnak meglepni, derült égből villámcsapásként csapott arcul egy tévévitában a legújabb szocialista agyrém: szépkorúak. Mármint a nyugdíjasok. Mit agyal- hattak fölötte a piármenedzserek, míg megalkották ezt az agyrémet! Szépkorúak. Nemrég láttam belőlük az egyik kórházban egy seregnyit. Dédnagyihoz mentünk látogatóba, akit be kellett adni három hétre az elfekvőbe, mert szanaszét széledt a család, és a dédnagyi hirtelen fölöslegessé vált. Nyomultunk végig a folyosón. A szobák ajtaja nyitva. Az ágyakon, mint leltári darabok, ott feküdtek a szépkorúak. Sápadt, beesett, fogatlan arcok, mint megannyi barlangnyílás, ráncos, felfekvéses testek, riadt tekintetek. Az egyik szépkorút éppen akkor, az utolsó pillanatban sikerült elcsípniük az ápolóknak az épjilet bejáratánál. Állandóan azon töri a fejét, hogyan szökjön meg, mondja az ápoló. Szépkorú dédnagyi meséli a tegnapi sztorit. Hárman töltik legszebb korukat a szobában. Az ablaknál fekvő szépkorú néni éjjel elkezdett hörögni, majd elcsendesedett. Szépdédnagyi szépszomszédja úgy megijedt, hogy átbotorkált hozzá, és mellé feküdt. Reszketett a félelemtől. Aztán elszenderedett. Reggel úgy talált rájuk a nővérke, a két öregasszony összebújva aludt. Patáliát csapott, meséli mosolyogva szépdédnagyi, aki mutatja véraláfutásos kézfejét, amit összeszurkált a nővér. Onnan akart vért venni. Aztán azon hábo- rog, hogy tegnapelőtt hajnal felé bejött valaki a szobába, és el akarta lopni a fogsorát. Ott matatott a poharamban, mondja, és amikor rászóltam, csak akkor hagyta abba. De akad más sztori is: az egyik szépkorú bácsi sorra járja a szobákat, köpenye alatt valami hosszú szívószállal, és mindenkinek behörpöli az italát. Tejet, narancslevet, teát, mindent. Nem válogatós. Egy másik szépkorú néni azt panaszolja, hogy három nyelven beszél, egyetemen tanított, egyik fia orvos, másik mérnök. Ő meg itt van, ahol mindenki egyenlő. Ahol darabszámra mérik őket. Kifelé jövet azon meditálok, mivé lesz az ember vénségére. Vajon így végezzük-e mi is, ha egyáltalán megérjük a szépkort? Szép-e az öregség? Lesni a nyugdíjat, sorakozni a hentesnél a zsíros oldalasért, mert másra nem telik, kiszolgáltatottan élni. Ápoltnak lenni. Bepisilni, fogatlanul nyammogni. Ülni a lakás fogságában, mert nem szolgál a láb. Viselni az alattomos fájdalmakat. Azt hiszem, magyarországi leendő öregemberként kikérném magamnak, hogy leszépezzenek. Mert a rózsaszín szemüvegek takarásából elböfögött alattomos szóvirágok azon túl, hogy sértőek, hazugok és ízléstelenek, mérhetetlen cinizmustól bűzlenek, mint egy kórházi szoba. Történelmi városok szövetsége Esztergom és Szentendre is csatlakozik a kezdeményezéshez Folytatás az 1. oldalról Az egyesület megalakulásának előzménye a 2005. szeptemberében Pécsen lezajlott Magyarországi Világörökség Helyszínek és Történelmi Városok konferenciája, amelynek témája az örökség és a turizmus volt. Ennek keretén belül a résztvevő önkormányzatok képviselői, köztük Szentendre, aláírtak egy szándéknyilatkozatot arról, hogy megalakítják a Magyarországi Történeti Városok és Térségek Szövetségét. A héten szintén Pécsen zajlik egy önkormányzati konferencia, amelynek utolsó napján, holnap megalapítják a nevezett szervezetet. Az alapító városok között van: Debrecen, Esztergom, Győr, Gyula, Miskolc, Mohács, Pécs, Pécsvárad, Siklós, Sopron, Szentendre, Székesfehérvár, Szigetvár, Szombathely, Tokaj és Veszprém. Az egyesület célja, amelyet rögzítenek az alapító okiratban is, hogy olyan önkormányzatokat fogjon össze, amelyek a kulturális és épített örökség megóvására, közkinccsé tételére és hasznosítására lapozzák helyi gazdaságfejlesztési stratégiájukat. Tovább kiemelt marketingfeladatuknak tekintik a kulturális turisztikai fejlesztést. A cél elérése érdekében a szövetség tagjai megosztják szakmai tapasztalataikat, közös programokat, képzéseket, tanácskozásokat szerveznek, kiadványokat szerkesztenek és együttműködnek hazai és nemzetközi források kiaknázása érdekében. A pénteki napon az egyesület szervezeti struktúrája is kialakul, amely elnökségből, közgyűlésből és a feladatokat koordináló titkárságból áll majd. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal összeül.- Holnap arra teszek javaslatot a konferencián, hogy az alapítók következő összejövetelüket Szentendrén tartsák szeptemberben, egy olyan konferencia részeként, amelynek témája a városmarketing lesz - mondta lapunknak Szentendre polgármestere, Dietz Ferenc. Kérdésre válaszolva hozzátette: hogy a város helyet kap-e az elnökségben, nem tudja, de mindenképpen megtisztelőnek érezné, és örömmel vállalná a feladatot. Dietz Ferenc arról is tájékozatta lapunkat, hogy holnap Pécsen egy olyan javaslatot terjeszt az egyesület elé, amely a későbbiekben lehetővé tenné határon túli történeti városok csatlakozását is. Dietz Ferenc a szövetség nagy előnyének tartja azt, hogy lehetőség nyílik az együttműködésre, az egymástól való tanulásra. Magyarország szempontjából azért jelentős, mert „minden város, azokat az értékeit, amelyeket az önkormányzatiság elmúlt 16 évében létrehozott, meg tudja osztani másokkal, ebből mindenki tanulhat és így az ország is fejlődhet.” • G. K.
