Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)

2006-03-30 / 62. szám

4 HÍDLAP • 2006. március 30., csütörtök www.istergranum.hu Kinek áll érdekében félelmet kelteni? Politikusok és szakértők szerint is hírügynökségi kacsa a terrorfenyegetettség Elérzékenyült a Fekete Párduc A Hídlap Est keretében köszöntötték a 80 éves Grosics Gyulát Folytatás az 1. oldalról A kormányfő az Országos Rendőr- ' főkapitányság parancsnoki értekezle­tét követően mondta ezt, és arra buz­dított mindenkit, hogy vegyen részt a pártok eseményein. Ma már megszó­lalt az ügyben illetékes Tóth András polgári tikosszolgálatokért felelős po­litikai államtitkár is, és elmondta: a bűnözők megbízásra készülnek me­rényleteket végrehajtani hazánkban. Az államtitkár arról tájékoztatta az ország polgárait, hogy a rendvédelmi szervek név szerint, beazonosíthatóan ismerik a bűnözői csoport tagjait. Püski László nemzetbiztonsági szakértő lapunknak úgy nyilatkozott, ilyenfajta fenyegetettség esetén nem tartja jó megoldásnak az események és információk kiszivárogtatását, il­letve ilyen mértékű nyilvánosságra hozását, hiszen ez minden bizonnyal nehezíti a védelemben dolgozók munkáját. A szakértő „tipikus ma­gyarországi jelenségnek” nevezte, hogy ezek az információk napvilágra kerültek; ez rendkívül nagy kárt okozhat, amennyiben valós fenyege­tettségről van szól. Lehet, persze, za­varkeltés is a célja az ilyen híreknek, mindenesetre a féligazságok közzé­tétele csak arra jó, hogy félelmet keltsen az emberekben - mondta la­punknak Püski. Az ő véleménye az, hogy hagyni kell a védelmi szolgála­tokat dolgozni, és majd ha úgy ítélik meg, hogy nyilvánosságra kell hozni valamit, akkor meg is teszik. Csáky Pál szlovákiai miniszterel­nök-helyettes a Hídlapnak úgy nyilat­kozott: nem világos számára, hogy a robbantással kapcsolatos hír milyen célokat szolgálhat. Normális körül­mények között ugyanis, a titkosszol­gálatok belső csatornáikon keresztül értesítik egymást, most azonban az információk nyilvánosságra kerültek. A miniszterelnök-helyettes szerint a mostani információ közlésének lehet­nek prevenciós, megelőzést szolgáló céljai, egyfajta üzenet a bűnözőknek. „Abban az esetben viszont, ha pusz­tán a pánikkeltés érdekében jelentet­ték volna be a titkos információkat, vagyis hogy elriasszák az embereket a hét végi budapesti választási rendez­vényekről, úgy ezt a módszert nagyon elítélendőnek tartanám! - mondta la­punknak Csáky Pál, hozzátéve és re­mélem, hogy nem ilyen szándék áll az egész ügy mögött”. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke már sokkal keményebben fogalmazott a Hídlapnak tett nyilat­kozatában, hírügynökségi kacsának nevezte a fenyegetettséget. Vélemé­nye szerint az is elképzelhető, hogy a magyar kormány áll az ügy hátte­rében, és olyan politikai fondorlatról van szó, amely a Közel-Kelet felé viszi a magyar politikai morált. Az alelnök véleménye szerint a motivá­ció politikai jellegű, akárki is moz­gatja a szálakat: a hét végi nagygyű­lések megzavarása, feloszlatása a cél. Duray Miklós lapunknak megfo­galmazta azt a dillemáját is, misze­rint ha a magyar rendvédelmi szer­vek ismerik a merényletre készülők kilétét, úgy miért jelentenek még mindig veszélyt. Abban az esetben, ha a rendőrség birtokába bűncselekmények tervéről információk kerülnek, jogköre lesz az adott helyszínen nagy létszámban megjelenni, és akár fel is oszlatni egy rendezvényt, így jogosan vehetik vi­deóra a helyszínen tartózkodókat is, bár azt nem tudni, hogy ezek a felvé­telek a merényletek elmaradása után hova kerülnek. • -cs -a A Dorogon megtartott Hídlap Est ke­retében nyolcvanadik születésnapja alkalmából köszöntötték az egykori csodakapust, Grosics Gyulát. A Fekete Párducként ismert hálóőrt az érdeklő­dők mellett a régi csapattársak is megajándékozták. A Hídlap Est részeként került sor az Aranycsapat kapusának, Grosics Gyu­lának a felköszöntésére is, s bár az egykori hálóőr február 4-én töltötte be nyolcvanadik életévét, de a sűrű prog­ram és egy hirtelenjében jött betegség miatt csak most volt alkalom arra, hogy méltóan megünnepelhessék a Fekete Párduc jubileumi évfordulóját. „Nagyon kedves összejövetel volt, ahol remekül éreztem magam” ­A részben megüresedő dorogi Sanyo üzembe a cég egy cseh beszállítójától áttelepíti az eddig külföldön végzett termelést, így háromszáz új munkahe­lyet teremt. A lítium ion-cellákat gyár­tó részleg Kínába való telepítése miatt azonban száznyolcvan embernek szű­nik meg a munkaviszonya. A Sanyo februárban hozott döntést arról, hogy a lítiumos akkumulátorok­hoz szükséges lítium ion-cellákat gyár­tó üzemegységét Kínába telepíti. A köl­tözés miatt így száznyolcvan dolgozó munkahelye szűnik meg, ám számukra mondta az ünnepelt. „Eljött Buzánszky Jenő, Mészöly Kálmán, Garaba Imre és még sokan mások, akik ajándékokkal is megleptek. Sze­retném megköszönni a szervezőknek, hogy gondoltak rám, és ilyen ünnep­séggel tették széppé a születésnapo­mat” - mondta lapunknak Grosics. Az egykori válogatott játékos hoz­zátette, hogy az egészségi állapota to­vábbra sem javult, de nem panaszko­dik „Olyan, mint az időjárás. Válto­zó. Van amikor jobban, van amikor rosszabbul vagyok. Ennek ellenére lehetetlenség nemet mondani az egyes meghívásokra, a hét végén is vidékre utazom” - zárta a beszélge­tést a legendás kapus. • (nagy)- Kalocsai Péter, a cég humánerőforrás­vezetőjének elmondása szerint - a gyár más részlegeiben ajánlottak fel állást, de nagy részük nem élt a lehetőséggel. Az idetelepítendő, új termelési egység újabb háromszáz munkahelyet teremte­ne a környék lakossága számára, s kü­lönböző célokra felhasználható - töb­bek között borotvákhoz, elektromos fogkefékhez és hajszárítókhoz haszná­latos - szárazelemek gyártására rendez­kednek majd be. Kalocsai Péter lapunk­nak azt is elmondta, hogy a költözés, jö­vő év januárjára befejeződhet. • B. G. Kövér László, a parlamenti Nemzetbizonsági bizottság elnöke péntek délelőttre hívta össze a testületet, hogy pontos tájékoztatatást kapjon a bizottság minden tagja az eseménykről. A politikus lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az ülésre elvárja Juhász Ferenc honvédelmi minisztert is, arra kérve őr, hogy adjon pontos információkat a tervezett merényletekre vonatkozóan. A Belügyminisztérium szigorúbb ellenőrzést rendelt el a magyar határokon az ese­mények miatt - tájékoztatta lapunkat kovács Iván, a Határőrség szóvivője. A határon dolgozók mindent megtesznek azért, hogy a rendelkezések ne befolyásolják a határ­forgalmat, és a bevezetett intézkedések miatt ne kelljen tovább várakozni. Nagy a jövés-menés az ipari parkban LAP(SZ)ÉL Kövesdi Károly Alattomos szóvirágok Megfogadtam, határon túli magyarként nem kommentálom a határon belüli választásokat. Döntsön a magyarországi magyar, milyen kor­mányt akar. Ő tudja, hogyan él, ki sanyargatja, ki vitte lejtőre az or­szágot. Díjazza. De a sok ízléstelenség csak nem hagyja békén az embert. Amikor már azt hittem, semmivel sem tudnak meglepni, de­rült égből villámcsapásként csapott arcul egy tévévitában a legújabb szocialista agyrém: szépkorúak. Mármint a nyugdíjasok. Mit agyal- hattak fölötte a piármenedzserek, míg megalkották ezt az agyrémet! Szépkorúak. Nemrég láttam belőlük az egyik kórházban egy sereg­nyit. Dédnagyihoz mentünk látogatóba, akit be kellett adni három hétre az elfekvőbe, mert szanaszét széledt a család, és a dédnagyi hirtelen fölöslegessé vált. Nyomultunk végig a folyosón. A szobák ajtaja nyitva. Az ágyakon, mint leltári darabok, ott feküdtek a szép­korúak. Sápadt, beesett, fogatlan arcok, mint megannyi barlangnyí­lás, ráncos, felfekvéses testek, riadt tekintetek. Az egyik szépkorút éppen akkor, az utolsó pillanatban sikerült elcsípniük az ápolóknak az épjilet bejáratánál. Állandóan azon töri a fejét, hogyan szökjön meg, mondja az ápoló. Szépkorú dédnagyi meséli a tegnapi sztorit. Hárman töltik legszebb korukat a szobában. Az ablaknál fekvő szép­korú néni éjjel elkezdett hörögni, majd elcsendesedett. Szépdédnagyi szépszomszédja úgy megijedt, hogy átbotorkált hozzá, és mellé fe­küdt. Reszketett a félelemtől. Aztán elszenderedett. Reggel úgy talált rájuk a nővérke, a két öregasszony összebújva aludt. Patáliát csapott, meséli mosolyogva szépdédnagyi, aki mutatja véraláfutásos kézfejét, amit összeszurkált a nővér. Onnan akart vért venni. Aztán azon hábo- rog, hogy tegnapelőtt hajnal felé bejött valaki a szobába, és el akarta lopni a fogsorát. Ott matatott a poharamban, mondja, és amikor rá­szóltam, csak akkor hagyta abba. De akad más sztori is: az egyik szépkorú bácsi sorra járja a szobákat, köpenye alatt valami hosszú szívószállal, és mindenkinek behörpöli az italát. Tejet, narancslevet, teát, mindent. Nem válogatós. Egy másik szépkorú néni azt pana­szolja, hogy három nyelven beszél, egyetemen tanított, egyik fia or­vos, másik mérnök. Ő meg itt van, ahol mindenki egyenlő. Ahol da­rabszámra mérik őket. Kifelé jövet azon meditálok, mivé lesz az em­ber vénségére. Vajon így végezzük-e mi is, ha egyáltalán megérjük a szépkort? Szép-e az öregség? Lesni a nyugdíjat, sorakozni a hentes­nél a zsíros oldalasért, mert másra nem telik, kiszolgáltatottan élni. Ápoltnak lenni. Bepisilni, fogatlanul nyammogni. Ülni a lakás fogsá­gában, mert nem szolgál a láb. Viselni az alattomos fájdalmakat. Azt hiszem, magyarországi leendő öregemberként kikérném magamnak, hogy leszépezzenek. Mert a rózsaszín szemüvegek takarásából elbö­fögött alattomos szóvirágok azon túl, hogy sértőek, hazugok és ízlés­telenek, mérhetetlen cinizmustól bűzlenek, mint egy kórházi szoba. Történelmi városok szövetsége Esztergom és Szentendre is csatlakozik a kezdeményezéshez Folytatás az 1. oldalról Az egyesület megalakulásának előz­ménye a 2005. szeptemberében Pécsen lezajlott Magyarországi Világörökség Helyszínek és Történelmi Városok konferenciája, amelynek témája az örökség és a turizmus volt. Ennek kere­tén belül a résztvevő önkormányzatok képviselői, köztük Szentendre, aláírtak egy szándéknyilatkozatot arról, hogy megalakítják a Magyarországi Történe­ti Városok és Térségek Szövetségét. A héten szintén Pécsen zajlik egy önkormányzati konferencia, amelynek utolsó napján, holnap megalapítják a nevezett szervezetet. Az alapító váro­sok között van: Debrecen, Esztergom, Győr, Gyula, Miskolc, Mohács, Pécs, Pécsvárad, Siklós, Sopron, Szentend­re, Székesfehérvár, Szigetvár, Szom­bathely, Tokaj és Veszprém. Az egye­sület célja, amelyet rögzítenek az ala­pító okiratban is, hogy olyan önkor­mányzatokat fogjon össze, amelyek a kulturális és épített örökség megóvásá­ra, közkinccsé tételére és hasznosításá­ra lapozzák helyi gazdaságfejlesztési stratégiájukat. Tovább kiemelt marke­tingfeladatuknak tekintik a kulturális turisztikai fejlesztést. A cél elérése ér­dekében a szövetség tagjai megosztják szakmai tapasztalataikat, közös prog­ramokat, képzéseket, tanácskozásokat szerveznek, kiadványokat szerkeszte­nek és együttműködnek hazai és nem­zetközi források kiaknázása érdeké­ben. A pénteki napon az egyesület szervezeti struktúrája is kialakul, amely elnökségből, közgyűlésből és a feladatokat koordináló titkárságból áll majd. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal összeül.- Holnap arra teszek javaslatot a konferencián, hogy az alapítók követ­kező összejövetelüket Szentendrén tartsák szeptemberben, egy olyan konferencia részeként, amelynek té­mája a városmarketing lesz - mondta lapunknak Szentendre polgármestere, Dietz Ferenc. Kérdésre válaszolva hozzátette: hogy a város helyet kap-e az elnökségben, nem tudja, de min­denképpen megtisztelőnek érezné, és örömmel vállalná a feladatot. Dietz Ferenc arról is tájékozatta lapunkat, hogy holnap Pécsen egy olyan javas­latot terjeszt az egyesület elé, amely a későbbiekben lehetővé tenné határon túli történeti városok csatlakozását is. Dietz Ferenc a szövetség nagy elő­nyének tartja azt, hogy lehetőség nyí­lik az együttműködésre, az egymástól való tanulásra. Magyarország szem­pontjából azért jelentős, mert „min­den város, azokat az értékeit, amelye­ket az önkormányzatiság elmúlt 16 évében létrehozott, meg tudja osztani másokkal, ebből mindenki tanulhat és így az ország is fejlődhet.” • G. K.

Next

/
Thumbnails
Contents