Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)
2006-03-28 / 60. szám
www.istergranum.hu 2006. március 28., kedd • HÍDLAP 5 Még mindig retteg a baloldal a szeretetet hirdető egyházaktól Kettős mérce: a szakszervezeti vezetők miért politizálhatnak, ha a lelkészek nem? Folytatás az 1. oldalról Még mindig sorozatos támadás éri a katolikus püspöki kar választási körlevelét, ebből is a következő mondatot emelte ki a legtöbb újság: „Olyan képviselőket válasszunk, akik tiszteletben tartják a vallásos emberek jogait”. Az indoklás szerint ez a mondat egyértelműen a jobboldalra való szavazásra buzdít. Kiss-Rigó László esztergomi segédpüspök véleménye szerint, ha ezt a baloldal támadásnak veszi, akkor ezzel csak elismeri, hogy saját politikusai nem felelnek meg a körlevélben leírt kitételeknek. A vallásos emberek nyilván olyanokra szavaznak majd, akik támogatják az egyetemes emberi jogokat, így a vallásos emberek jogait is. A politikai támadásokat a segédpüspök nem kívánta kommentálni, mert szólásszabadság van. Annyit azonban hozzátett: ma is léteznek módszerek, amellyel a katolikus egyház ellen folytatott kétezer éves harcot fenntartják. Azt, hogy kik mozgatják a szálakat, nem lehet tudni, az egyház viszont nem fog panaszkodni a sérelmek miatt, hanem teszi a dolgát, amibe beleértendő a hívek tájékoztatása és a világban való eligazodás segítése. Gyulay Endre szeged-csanádi püspök maga is körlevelet intézett híveihez a választások alkalmából. Véleménye szerint mindenkinek kötelessége, hogy részt vegyen a választásokon, és hogy lelkiismerete szerint döntsön. Ez utóbbit a hívő ember csak úgy tudja megtenni, ha ismeri az egyház szociális tanításait. A püspök szerint nehéz megmondani, hogy ki és mi áll az egyházat ért támadások mögött. Szerinte egyáltalán nem lehet megtiltani, hogy ne vegyenek részt a közéletben, hiszen az egyház is a társadalom része, noha a megkülönböztetési szándék pontosan érződik a baloldali politika részéről. Ez az utóbbi négy évben főleg az anyagiakban nyilvánult meg, csak a Szeged-csanádi Egyházmegyének száztizenhétmillió forintot kellett előteremtenie ahhoz, hogy iskoláiban a fenntartási költségeket szinten tartsák. Mindez elkerülhető lett volna, ha az egyházi intézmények egyenlő bánásmódban részesülnek - tette hozzá a püspök. „Kelet-Európábán érdekes módon csak hazánkban okoz éles nézetkülönbségeket az egyháznak a politikában való részvétele” - mondta lapunknak Simon János politológus. Lengyelországban a katolikus vezetők havonta küldenek üzeneteket a nagypolitikának, Szlovákiában és Csehországban is sokkal aktívabb a részvételük a közéletben. A történelmi egyházakat általában a liberálisok támadják, s mivel nálunk ők a baloldalon helyezkednek el, így a baloldal bírálja élesen az egyházi nyilatkozatokat. A politológus szerint a pápai állásfoglalások, illetve az egyházi vezetők körlevelei kellő tiszteletet kell, hogy kapjanak. Szerinte igencsak helyénvaló, hogy az. egyháznak legyen véleménye a politikával kapcsolatban is. Bár nem meglepő, hogy a szocialisták ezt szeretnék mindenáron megakadályozni, ezt azonban Simon János nem tartja indokoltnak, főleg annak fényében, hogy csak elvileg független szakszervezeti vezetők ülnek a szocialisták parlamenti padsoraiban. Szabó Krisztina Mária politikai kommunikációs szakértő szerint a katolikus püspöki kar körlevele csupán felhívja a katolikus hívők figyelmét a választásokon való részvételre és tájékoztatja a hívőket az őket ért jogsérelmekről, de pártneveket nem tartalmaz, így semmi kifogásolható nincs benne. „Az egyház nemzetmegmentő szerepe, rendkívüli befolyásoló ereje határtalan, a hívő emberek számára pedig fontos lelki vezetőjük állásfoglalása. Ezért fél annyira a szocialistaliberális oldal az egyháztól, ebből a félelemből és az elmúlt rendszer negyven évének tapasztalatiból táplálkozik az egyház elleni agressziója” - véli az egyetemi tanár. Szerinte téves képzet él a baloldali szavazókban arról is, hogy az egyház beleavatkozik a politikába, és ellene agitál. „Egyházi demagógia ugyanis nem létezik, akármennyire is próbálják ezt belénk sulykolni” - tette hozzá a szakértő. • Pálovics Klára Szentkirályra került a Szent Korona mása Korbácsfonással készülnek a Húsvétra Esztergomban is kiállítják majd a négymilliót érő porcelánereklyét A Szentkirályi Ásványvíz Kft. a világszínvonalú víz palackozása mellett más módon is törekszik arra, hogy kifejezze Magyarország iránti tiszteletét és elkötelezettségét. Legutóbb hazánk híres épületeit - köztük az esztergomi Bazilikát - ábrázoló címkékkel ellátott palackokat dobtak piacra, most pedig megvásárolták a Szent Korona valósághű porcelánmását. A Szentkirályi ásványvíz legutóbb a március elején megrendezett párizsi Mondial Spa & Beauté 2006 nevű szakkiállításon és konferencián vívott ki magának rangos nemzetközi elismerést. Korábban a piacvezető szénsavmentes vízzel, majd az ízesített ásványvízzel már nyertek nemzetközi díjakat, most pedig a szénsavas Szentkirályit ítélte a legjobb külföldi ásványvíznek a szakemberekből, valamint újságírókból és konferenciaszervezőkből álló zsűri. A Szentkirályi Ásványvíz emblémája a magyar Szent Korona, amely az ásványvíz lelőhelyének, a Kecskemét közelében fekvő Szentkirály település nevéből való asszociációra utal. A magyar természeti értékek, az épített örökség és a művészet népszerűsítésére nagy hangsúlyt fektető vállalat a víz világnapja alkalmából a számtalan rangos elismerést hozó ásványvíz-forrás fölé már az elmúlt évben kápolnát emelt, most pedig megvásárolta a Herendi Porcelánmanufaktúra által gyártott tizenhárom, sorszámozott, valósághű korona egyikét. A porcelánkorona az eredetinél valamivel nagyobb méretű, de a rajta lévő minták, színek és formák hűen tükrözik nemzeti ereklyénket. Az alkotócsoport munkáját nehezítette, hogy nem vehették kezükbe a Szent Koronát, csupán képek és saját emlékeik alapján dolgozhattak. A Szentkirályi Ásványvíz Kft. tervei szerint a porcelánkoronát a jövőben országjáró körútra indítják. Ennek során azokba az épületekbe viszik majd el, amelyek az ásványvizes címkéken szerepeltek, így Esztergomban is megtekinthető lesz a különleges műalkotás. * Gábor Éva A szlovák nemzetiségi hagyományok jelentős szerepet kapnak A szlovák nemzetiségi hagyományok őrzésére nagy hangsúlyt fektető kis faluközösség már a Húsvétra készül. A kesztölci művelődési ház vezetője, Gaálné Kara Valéria lapunk kérdésére elmondta, hogy a március már a húsvéti készülődés jegyében telik a szerdánként összeülő csuhéfonó szakkörben. A fiatalabb lányok és idősebb asszonyok a saját maguk által vetett, gondozott és fosztott kukorica csuhéjából most akkora méretű kis kosárkákat készítenek, amibe egy húsvéti tojás belefér. A fiúk dolga a régi hagyományoknak megfelelően a korbácsfonás, amelynek segítségével húsvéthétfőn kiűzik a betegséget a szebbik nem képviselőiből. A szlovák nyelvű mondókával kísért jó szándékú verekedésért a lányoktól világos színű, az asszonyoktól pedig piros színű szalagot kapnak, amit a korbácsra kötve gyűjtenek. • -r -a Világháborús lelet Kisölveden Egy épen maradt emberi csontvázra és különböző csontokra bukkantak Kisölveden. A falu mögött található földúton 30-40 centiméteres árkot mosott ki a belvíz, ennek köszönhetően bukkantak rá a valószínűleg az első világháborúból származó leletekre. A csontokra Baka Sándor talált rá: „Először egy koponyára lettem figyel- J mes, a csontváz lapockájánál egy bajo- netthez hasonló tárgy volt beszúrva, lehet, hogy ez okozta az illető halálát.” A felmelegedésnek köszönhetően a falu mögötti földúton térdig érő víz, majd árok alakult ki, innen kerültek a felszínre a csontok, amelyeknek az eredetét egyelőre még nem tudni. „Valószínűleg egy fiatal személy holtestéről van szó, akinek fogai és csontváza teljesen épen maradt.” - mondta el lapunknak Bacsa Zoltán polgármester. A falu vezetője szerint valamelyik világháborúban hunyt el az illető, ezt támasztja alá az egyik test mellett talált sarkantyú, illetve a fentebb említett bajonett is. Kisölveden egyébként már néhány évvel ezelőtt folytak ásatások, akkor német katonák holtestei után kutattak. • Sz. É. Ml A VÉLEMÉNYE? A drága, szép külsejű, de bizonytalan eredetű külföldi primőrök alkotják a nagyáruházak zöldség-kínálatának zömét. A tetszetős termékek több esetben is alapos vegyszeres kezelésen mennek keresztül, mire a boltokba jutnak, ezért minőségük is megkérdőjelezhető. A vásárlók vajon csak az árat tartják szem előtt, vagy körültekintően megvizsgálják, hogy pontosan mit próbálnak meg akciós áron eladni az áruházak? I Sipeki Gyula 1 (fotóművész) I A primőr áruban 1 nem bízom, a drága Í magyar zöldséget nem tudom megvásárolni, az olcsó külföldi minősége pedig gyanús. Legszívesebben a teraszomon építenék egy kis üvegházat, addig viszont maradok a déli gyümölcsöknél. Az általam készített vitaminsalátába kaliforniai paprika helyett fekete retek, fehér répa és zellergumó kerül, ami kevésbé népszerű, de vitaminban éppolyan gazdag. Tóthné Budai Nóra (óvónő) Szoktunk primőr gyümölcsöt, zöldséget fogyasztani, mert fontos a vitamin. Döntésemben a külső és az ár is szempont, de mivel két gyermek édesanyja vagyok, a legfontosabb a minőség, akár külföldi, akár magyar termékről van szó. Általában a piacon vásárolok, van egy jól megszokott eladó, akitől mindig jó minőségű zöldséget kapok. Latorczai Balázs (tú rávezető) Nem bízom a kül- | földi, génkezelt vagy vegyszerrel telepumpált zöldségek minőségében, fogyasztásuknak beláthatatlan következményei lehetnek. A nagymamáim veteményesének köszönhetően nem is igen szorulok rá, hogy ilyeneket vásároljak. Ennek ellenére többször előfordult, hogy mégis megkóstoltam egyiket-másikat. A legrosszabb a spanyol paradicsom, amely felfújja az embert. Madácsi Imréné (nyugdíjas) i Szívesen enném a j primőr zöldségeket, ha volna miből. Hi- I ányzik a vitamin, de ilyen magas rezsi mellett még húslevest sem tud készíteni az ember, mert valóban többe kerül a leves, mint a hús. Egyébként nincs értelme aggodalmaskodni a minőség miatt, mert itt is vegyszerezik a zöldséget, nemcsak külföldön, ha pedig mindentől félnénk, ami gyanús, akkor nem ennénk semmit. Akár a címlapon is hirdethet! aiUJ ESZTERGOMI VÁROSI lelefonkönyvben! . x/ÁBgs Hirdetésfelvétel: 06203536231