Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)

2006-03-22 / 56. szám

www.istergranum.hu 2006. március 22., szerda • HÍDLAP 5 Kárenyhítés helyett telefonhívást kapnak a gazdák Honnan tudhatja az agrártárca a mezőgazdaságból élők telefonszámait? Magyar nyelvű képzés indul Rozsnyó. Kihelyezett tagozatot nyit Rozsnyón a Szőgyéni Magyar Tannyel­vű Szakmunkásképző Magániskola. A következő tanévtől szakács, fodrász, pincér és asztalos szakok indulnak a na­pokban befejeződő jelentkezések mérté­kének megfelelően. Az intézmény meg­nyitása régi hiányosságot pótol: a régió­ban tíz magyar alapiskola is működik, de magyar tanítási nyelvű szakmunkás- képző iskola eddig egy sem volt. Fórum a Holcimról Tokod. Az Esztergomi Környezet- kultúra Egyesület és Tokod önkor­mányzata lakossági fórumot rendez a Holcim Nyergesújfalura tervezett ce­mentgyárával kapcsolatos tudnivalók­ról március 23-án, csütörtökön 17 órai kezdetttel a település Alkotóhá­zában a Zrínyi utca 3-4. szám alatt. Fejlesztési tervek Dorog. A dorogi kistérség települé­sein az elkövetkező öt évben megva­lósítani kívánt fejlesztésekről tartanak fórumot „Dorog Kistérségi Operatív Program 2007-2013” címmel március 24-én délután 15 órakor a József Atti­la Művelődési Ház színháztermében. Folytatás az 1. oldalról A gázolaj jövedéki adójának visz- szatérítése pedig egy bonyolult szá­mítási rendszer alapján történik és csupán töredékét jelenti a felhasznált üzemanyag költségeinek. A nagy lehetőséget a biodízel hasz­nálata rejti, de jelen pillanatban a kör­nyezetbarát és olcsó sütőolajat hasz­náló gazdákra ugyanaz a szigorú sza­bályozás, vagyis büntetés vonatkozik, mint az ukrán határon csempészésen kapott bűnözőkre - fejtette ki kérdé­sünkre Obreczán Ferenc, a MAGOSZ főtitkára. A bioüzemanyag-üzlet, mint a nagy kiugrási lehetőség feltételei­nek kidolgozása a következő kor­mányra marad, ezért a gazdák re­ménykednek, hogy a repce, a napra­forgó, illetve a bioetanol előállításá­hoz használt kukorica és búza ter­mesztése nagyban segíti majd az ága­zatot, így művelésbe vonhatók parla­gon heverő földek is. A gazdálkodóknak gondjaik akad­tak nemrég az adóhivatallal is, ugyanis míg eddig nem vonatkozott az áfa-arányosítás követelménye a területalapú támogatásként kapott összegekre, addig idén a késedelmes kifizetések miatt áfa-kötelessé vált ez a jövedelem is. A kifogások hatá­sára végül a Pénzügyminisztérium módosította állásfoglalását, így az eddig befizetett összegeket visszafi­zetik a gazdáknak. Ugyancsak etikát­lannak és elfogadhatatlannak tartják a gazdálkodók, hogy az utóbbi na­pokban rejtett telefonszámról közvé­lemény-kutatás jellegű kérdéseket tesznek fel nekik mobiltelefonon, rá­adásul negatív véleménynyilvánítás vagy visszakérdezés után egyszerűen megszakad a vonal. A tárca minded­dig nem erősítette meg vagy cáfolta a hírt, de a gazdákat aggasztja, hogy ki és hogyan jutott bizalmas adataikhoz (telefonszámaikhoz), és vajon mire használják fel a tőlük kapott infor­mációkat. • Szabó Hajnal Szent István ereklyéje a Felvidéken A makranci templom oltárát ékesíti majd a relikvia Rendeznék az utakat Tokodon A település saját tőkéből is végrehajtja a beruházásokat Szent István-ereklyét vittek a magyar katolikus egyház képviselői a felvidéki Bodollóra. A két nemzet közös engesztelő imatalálkozóját követően az ereklyét a makranci templomban helyezik majd el. Erdő Péter érsek a Kassai Főegyházmegyé­hez tartozó Bodollón Alojz Tkáé kassai érsekkel közösen mutatott be szentmisét. Erdő Péter bíboros, prímás, eszter- gom-budapesti érsek a szertartáson köszönetét fejezte ki a szolidaritás és a lelki egység számos jeléért, amelyet a szlovákiai magyar katolikusok és a szlovák püspökök, papok és hívek ré­széről is tapasztalt. A magyar egyhá­zi vezető annak az örömének is han­got adott, hogy a lelki megújulásért kezdett imaév kapcsán a magyar és a szlovák római katolikus hívek közö­sen járultak Európa lelki közösségé­hez, emberi és keresztényi értékeink megújulásához. Az istentiszteleti al­kalom fontos részeként a magyar bí­boros egy Szent István-ereklyét adott át vendéglátóinak, amelyet a felszen­telésének 100. évfordulóját ünneplő, István király tiszteletére szentelt makranci templom új oltárában he­lyeznek majd el. A relikvia érdekes­sége, hogy az az esztergomi kincstár­ban található magyar szentektől szár­mazó ereklyék gyűjteményéből való. A Magyar Katolikus Püspöki Konfe­rencia által meghirdetett engesztelő imaév alkalmával, a szlovák római katolikus hívekkel együtt a határon túli magyar katolikusok is csatlakoz­tak. Ján Orosch püspök az év elején jelentette be, hogy Szent Margit ün­nepén a magyarokkal együtt elkezdi az engesztelő imaévet. • -I -n Saját himnuszt írtak Tokodnak Pezsgő kulturális élet az Alkotóházban Folytatás az 1. oldalról Az Alkotóház ad otthont a Gardellaca Vegyeskar próbáinak és a helyi Gazdakör összejöveteleinek is. Tavaly májusban Kolbert Sándor kez­deményezésére, tizenöt lelkes középko­rú amatőr színjátszó részvételével ala­kult meg a Szivárvány Társaskör. Az azóta már húszfőssé bővült csoport be­mutatkozott már a tavalyi Falunapokon, a Márton-napi vigadalom során és a Fa­lukarácsonyi ünnepségen. A múlt heti március tizenötödikéi megemlékezést a Kormoran együttes „A költő visszatér” című rockoperájának rövidített változa­tának előadásával tették emlékezetessé. Kolbert Sándor egyébként történelmi témájú dalok szerzőjeként is ismert, sőt himnuszt is szerzett Tokod számára, amit azóta minden helyi rendezvényen eljátszanak. • Gábor Éva Bár a település idén több tízmillió forinttal kevesebb összegből gazdál­kodik, mégis számos beruházást való­sít meg saját tőkéből. Emellett kedvez­ményes hitelek és pályázati források is segítik a fejlődést. Pánczél Mihály, Tokod polgármes­tere a Hídlap kérdésére elmondta, hogy a tavaly lefolytatott közbeszer­zési eljárás elhúzódása miatt ebben az évben csak előkészíteni tudják majd a, 220 millió forintos beruházással fel­építendő új tornacsarnok kivitelezési munkáit. Az építkezés egyébként ked­vezményesen felvett hitel segítségé­vel valósulhat meg a jövő év folya­mán. Még ebben az évben megújulhat viszont a Flórián utca, a Rákóczi utca, a Petőfi utca és Liszt Ferenc utca. A 16 milliós beruházás a Közép-dunán­túli Regionális Fejlesztési Tanácshoz benyújtott és április közepéig elbírá­landó pályázat sikere esetén 50 száza­lékos állami támogatással valósulhat meg. A település saját forrásból, mint­egy 20 millió forinttal finanszírozza az Arany János utca aszfaltburkolattal való ellátását, Ebszőnybánya telepü­lésrészen a főút melletti gyalogosjár­da, valamint az üveggyári lakóépüle­tek megközelítésére szolgáló utak ki­alakítását. Szintén saját tőkéből, két­millió forintért bővítik a település közvilágítását, és további öt és fél millió forintért újítják fel a Táttal kö­zös szennyvíztisztító üzemet. A terve­zett fejlesztések mellett jut pénz a ha­gyományos rendezvények megszerve­zésére, valamint a civil szervezetek támogatására is. • G. É. Feloldják a privatizációs tilalmat Az előrehozott választásokkal milliárdokat bukhat Szlovákia Folytatás az 1. oldalról A gazdasági minisztérium államtit­kára szerint a minisztérium nem kíván szembehelyezkedni a kormányhatáro­zattal, ugyanakkor keresi a komoly külföldi befektetők szlovákiai letele­pedésének lehetőségét: a gazdasági minisztérium az érdeklődőkkel kap­csolatban igyekszik úgy fellépni, hogy a beruházók ne érezzék meg a morató­riumból származó hátrányokat. Az államtitkár szerint a privatizá­ciót felfüggesztő rendelet elsősorban két települést, Rimaszombatot és Lé­vát érintette érzékenyen, mivel ott a konkrét privatizációs tárgyalások olyan előrehaladott állapotban vol­tak, hogy amennyiben nem került volna sor a kedvezőtlen kormányha­tározatra, azok a beruházások ma már működőképesek lehetnének. Ri­maszombaton az egykori dohánygyár épületeit egy olasz cég szeretné fel­vásárolni, hogy ott háztartási gépe­ket és berendezéseket gyártson. A háromszázmillió koronát (2,1 milli­árd forintot) meghaladó értékű beru­házással legalább kétszáz új munka­hely is létrejönne a súlyos munkanél­küliséggel küzdő városban. Ennél is több, mintegy ezerháromszáz ember­nek adna munkát Rimaszombaton egy másik beruházó, az autóalkatré­szeket gyártó német Draxlmaier cég­csoport. Pomothy elmondta, hogy a két említett beruházás ügyében csü­törtökön tárgyalásokra kerül sor Ri­maszombaton a gazdasági, az agrár­miniszter, valamint a beruházók részvételével. Az államtitkár szerint a volt dohánygyár esetében olyan megoldást keresnek, hogy a gyár épületeinek jelenlegi tulajdonosa, az igazságügyi minisztérium is pozití­van álljon hozzá a kérdéshez. A gaz­dasági minisztérium javaslata alap­ján ezt a privatizációs problémát úgy lehetne áthidalni, ha az olasz beruhá­zóval bérleti előszerződést írnának alá. Pomothy szerint ilyen, meghatá­rozott időre szóló előszerződésekkel remélhetőleg ki lehet majd védeni, hogy a beruházók ne mondjanak le a privatizációs stop miatt a tervezett befektetésekről. • Berényi Szilvia Ml A VÉLEMÉNYE? A szinte már hungarikumnak számító Túró Rudi a közelmúltban Barceloná­ban, a világ egyik legnagyobb élelmi- szeripari vásárán hatalmas sikert ért el. Több gyártó is előállt hasonló termék­kel, vajon idehaza bírja-e a versenyt az eredeti piros pöttyös édesség? Horváth Eszter (eladó) j Én nem a pöttyöst ! választom, a francia [ másolat szerintem finomabb, a mogyo­rós a kedvencem. Ennek ellenére fontosnak tartom, hogy az eredeti magyar Túró Rudi is a piacon ma­radjon, mert lehet, hogy valaki konkrétan csak ezt keresi, mert ra­gaszkodik a hazai termékekhez. A Traubi szóda, a Meggy Márka ese­tében én is ezt teszem, és a ked­venc sportcsukám a Tisza Cipő. Huber Anita (tanuló) [ Örülök, hogy nagy í múltú termékünknek j csodájára jár a világ. Sajnos sok mindenre jellemző a Túró Rudi sztorija: ami itthon nem támogatott, nem elfo­gadott, az külföldön sikert ér el, népszerű lesz, ez persze szégyen a magyar illetékesekre nézve. Kostyál Andrea (újságíró) Hallottam, hogy azok Jjfjj a külföldi gyerekek 0 is, akik már kóstolták k a piros pöttyöst, meg vannak érte veszve. Sajnos előfor­dul, hogy néhány nagyáruház „készlethiányra” hivatkozva időn­ként csak a saját termékét áralja. Disznóság, ha egy magyar termék nevével visszaélnek, ha meglova­golják a külföldiek a termék ismert­ségét, népszerűségét és az eredeti hazai árat kiszorítják a piacról. Bodnár Anita (pályázatíró) Bárhol járok, mindig az eredetit keresem, általában mindenben a magyar terméket preferálom. Büszke vagyok arra, hogy hazánk specialitása ez, bár nem zavar különösebben, hogy le­nyúlták a külföldiek. Az viszont felháborít, hogy sokszor csak má­solatot lehet kapni, nem értem, mi­ért nagyobb üzlet az importtermék, és miért nem fizetődik ki az áru­házláncoknak a hazai. Betörők a cserkészotthonban Kismaros. Ismeretlen tettes betört a 827-es számú Szent László Cserkészcsa­pat cserkészotthonába. Az épületrészt a cserkészeken kívül az énekkar is hasz­nálja, ezért itt tároltak egy elektromos or­gonát is. A tettes azonban nem járt siker­rel: a hangszert a kántor előzőleg gya­korlás céljából elvitte az otthonból, így a betörő végül üres kézzel távozott. Adj egy napot a Ligetnek! Vác. Március 25-én tartják a váci Liget hagyományos, tavaszi tisztoga­tó akcióját, amelyet a Vác Város Kör­nyezetvédelméért Alapítvány szervez az Önkormányzat Környezeti Neve­lési Programja keretében. A szerve­zők a résztvevőket a Hétkápolna mel­lett 9 órától várják.

Next

/
Thumbnails
Contents