Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)
2006-03-21 / 55. szám
4 HÍDLAP • 2006. március 21., kedd www.istergranum.hu Avartűz a szőlőhegyen Császár. Hétfőn délelőtt riasztották a kisbéri önkéntes tűzoltókat, ahol kigyulladt egy elhagyatott szőlőültetvény. A tűzoltók munkáját nehezítette, hogy a kocsi elsüllyedt az olvadás miatti ingoványbán, így az égő területet csak gyalogosan lehetett megközelítem. Fürdőhelyek divatja Esztergom. Március 22-én a Víz Világnapja alkalmából „Fürdőhelyek divatja” címmel műsoros viselettörténeti bemutatót rendez a Duna Múzeum az ókortól napjainkig az Aqusziget Esztergom élményfürdőben. Mérgező anyag a Bakony-érben Eladták a városi uszodát Oroszlányban Növényvédő szer került a vízbe, Réden tilos inni a kutakból Vasárnap délben kapták azt a riasztást a kisbéri önkéntes tűzoltók, mely szerint tejszerű folyadék lepte el Rédén a csapadékelvezető csatornát. A helyszínre azonnal kivonult a megyei ÁNTSZ, a katasztrófavédelem, és a környezetvédelmi felügyelőség is. Vélhetően egy állampolgár öntött tizenöt-húsz liter növényvédő szert a csatornába, amely aztán reakcióba lépett az ott lévő anyagokkal, és tej szerű folyadékként folyt le kétszáz méter hosszan a Bakony-érig. A kisbéri tűzoltók ennek nagy részét felfogták, még mielőtt az élővízbe érhetett volna, azt azonban még nem tudni, hogy pontosan milyen anyagok és mekkora mennyiségben kerültek a talajba és az érbe. Az *ANTSZ ezért biztonsági okokból megtiltotta Rédén a fúrt és ásott kutak vizének emberi fogyasztását, illetve az ezekből való itatást, a kútvízből szerdán is újabb mintákat vesznek. A környezetvédelmi felügyelőség ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, a csatornába került anyag pontos összetételét jelenleg még vizsgálják. • P. K. A jobboldali ellenzék tiltakozása ellenére cserél gazdát a létesítmény Kitüntetés-vita: vissza a jövőbe Politikai restauráció Mosonyi, Fekete és Marjai kitüntetése? Folytatás az 1. oldalról Ez utóbbi azért is érdekes, mert ő tervezte a nagymarosi vízlépcsőrendszert, amely ellen a Védegylet erősen tiltakozott és teszi ezt ma is. A szervezet vezetőségi tagjai között pedig, Sólyom László is munkálkodott. A Védegylet egyik tagja, Lányi András író, filmrendező lapunknak elmondta: véleménye szerint Mosonyi Emil egy köztiszteletben álló elismert szakember, ám nem tisztázott a szerepe a vízlépcsőrendszer tervezése és építése körül. Kijelentette, hogy kritikája nem az ő szakmai pályára vonatkozik. Az ő, és a másik nevezett két személy jelölésének 2006-ban üzenet értéke van, hiszen a pártállami rendszernek három rendkívül vitatott és a rendszerváltozással elutasított aspektusát jelenítik meg. Mosonyi Emiltől függetlenül, a másik két személy kitüntetését felháborítónak tartja. Fekete Fekete János és Marjai József március 15-én a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehették át a Parlamentben, míg Mosonyi Emilt Széchenyi-dtjjal tüntettek ki, ám ő betegsége miatt nem jelent meg a ceremónián. János és Maijai József tetteinek elismerését politikai provokációnak minősítette, „amely éle a köztársasági elnök ellen irányult, hiszen Sólyom László emblematikus alakja a rendszerváltozásnak és a vízlépcsőrendszer elleni küzdelemnek is”. Arra a kérdésre, hogy milyen üzenete van az ő kitüntetésüknek azt válaszolta: „ez egy restaurációs gesztus ma Magyarországon, amely az MSZP és a miniszterelnök gátlástalanságát mutatja.” • G. K. L A P ( S Z } É L Óvár I. Tamás Hányadán állunk? A hajléktalanok is szavazhatnak A hajléktalanok is élhetnek állampolgárijogukkal az április 9-i országgyűlési választáson. Ennek feltétele, hogy bejelentett lakcímmel rendelkezzenek, de ez akár település-szintű is lehet, nincs szükség pontos utca, házszám adatokra. Amennyiben ezzel rendelkeznek, a jegyző felveszi őket a választói névjegyzékbe, és a meghatározott körzetben voksolhatnak. Ilyen lakcímbejelentésre április 7-ig van lehetőség, a hajléktalanoknak emellett személyazonosságukat is igazolniuk kell. Személyi igazolvány és lakcímkártya kiállítását az okmányirodán igényelhetik, ami bár illetékköteles, de szintén a jegyzőtől kérhetnek mentességet a fizetés alól. Borverseny Nyergesújfalu. Az önkormányzat és a Gerecseháti Hegyközség március 25-én, szombaton borversenyt rendez Nyergesújfalun a Tömegszervezeti Székházban. A versenyre csak nyer- j gesújfalui lakos vagy itt pincével, szőlővel rendelkező más település lakosa vehet részt. A mintákat március 23-ig lehet leadni a székházban. Folytatás az 1. oldalról A rekonstrukciót az OSZRt végzi majd, a munkálatok áprilisban kezdődnek, a műszaki átadás decemberre várható. A felújított létesítményt az önkormányzat húsz évre szóló lízing formájában visszabérli majd a cégtől, a mostani számítások szerint havi két és fél millió forintért. Rajnai Gábor polgármester szerint az önkormányzat saját erőből nem lenne képes az uszoda felújítására, ezért döntöttek az eladás mellett. A városi uszoda, ha újra kinyit, elsősorban a gyermekek úszás- oktatását szolgálja majd. Az oroszlányi jobboldali ellenzék többször tiltakozott a városi uszoda eladása ellen. Lázár Mózes fideszes országgyűlési képviselő, helyi frakcióvezető szerint a gyarapodás helyett folyamatos vagyonfelélés tapasztalható Oroszlányban. Van egy félelmük is: egyelőre senki sem tudja megmondani, hogy mennyibe kerülnek majd a belépőjegyek a felújított uszodába. Ha a tulajdonos, azaz a piac diktál majd, akkor pont a legszegényebbek nem tudják majd használni a létesítményt. A többségi szocialista frakció a tiltakozások ellenére egyhangúan megszavazta az épület eladását. • Varga Gábor Magyarországi Rákóczi szobor ajándékba Kassának Folytatás az 1. oldalról Vass Lajos államtitkár szavai szerint a megemlékezés ötlete két évvel ezelőtt, az akkori miniszterrel, Rudolf Chmellel való találkozó során merült föl. A szoborállításra április 5-én, a fejedelem marosvásárhelyi diéta által történő beiktatásának évfordulóján kerül sor. A két és fél méter magas művet Rákóczi egykori lakhelye, a Rodostói ház előtt állítják fel. A 35 millió forint értékű alkotást, amelynek gránittalapzatán Európa térképe látható, hangsúlyozva a kuruc szabadságharcos európaiságát, valamint Magyarország és Szlovákia fejedelemhez való kötődését, Győrfi Sándor, Munkácsy díjas szobrászművész alkotta. Fontos szem előtt tartani, hogy Rákóczi nem csak a magyarok, hanem az Osztrák — Magyar Monarchia területén élő más nemzetek számára is nagy jelentőséggel bírt. A mai Szlovákia állampolgárai szintén egy kicsit magukénak, és az 1993 óta létező ország Csáky: rossz az időzítés Csáky Pál miniszterelnök-helyettes szerint nem túl szerencsés döntés volt a szoborállítás április 5-re időzítése, mivel 1945-ben éppen ezen a napon hirdették ki a hírhedt kassai kormányprogramot, amelyben szerepelt többek között a kollektív bűnösség vádja a felvidéki magyarok ellen. Csáky közölte: a szlovákiai magyarok legitim képviselete ezért nem vesz részt a szoboravatáson. Az ünnepségsorozatot ugyanakkor üdvözli a miniszterelnök-helyettes, mivel a magyar és szlovák kormány hosszú tárgyalások után egyezett meg abban, hogy közösen emlékezik II. Rákóczi Ferenc fejedelemre. történelme szempontjából meghatározónak tartják a fejedelmet. • (szép) Az ügyfelekkel fizettetik a bankok a nyereségadót? A költségvetési hiányt volt hivatott csökkenteni a tavaly bevezetett sarc A szakemberek immár többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy a magyar társadalom ma két nagy, egymástól markánsan különböző részre oszlik - úgymond tömbösödik -, és közöttük átjárás alig van. A politológusok ezt nagyjából rendben lévőnek tartják, mondván, a korszerű demokrácia máshol is hasonlóképpen működik. Igen ám, csakhogy nálunk a balliberális oldal pártállami időkből átmentett kapcsolataira, „spontán privatizált” - magyarul ellopott - vagyonára alapozott hatalmával szemben, csak lassan-lassan épülget a nemzetiek intézményrendszere, sajtója, és arányaiban - egyelőre - össze sem mérhető a másikkal. Ez a föltűnő egyensúlytalanság már önmagában is elfogadhatatlan, hiszen a felmérések szerint a két tábor számszerűleg szinte megegyezik. Ennél is nagyobb gond azonban, hogy az erőviszonyok javulását nemigen várhatjuk, ha továbbra is mindennapos lesz az „írástudók árulása”, illetve nem változik a nemzeti oldal pártjainak hozzáállása a nemzeti sajtóhoz, s maga a nemzeti média. Nem az ugyanis a baj, hogy a már említett két tábor nemigen áll szóba egymással; hanem, hogy saját embereivel sem találja meg a hangot, sőt, adott esetben beszélő viszonyban sincs a jobboldal. Fölösleges lenne ebben az esetben nevesítve, a tényleges ügyeket sorolva bemutatni akár csak az utóbbi hét idevágó példáit. Részint nagyon sokan ismerik ezeket, másrészt pedig a jegyzetíró azt tenné, amit másoknál kifogásol: sót szórna az egyébként is sajgó sebekre. De ha már szóba kerültek: találkozott-e az úgynevezett rendszerváltozás óta bárki olyan esettel, hogy egy MSZP-s, vagy SZDSZ-es politikus a hozzá közel álló újságot (tévét, rádiót) nyilvánosan akár csak élesebb kritikával illette? (Holmi igaztalan vádaskodás, már-már becsületsértésnek beillő minősítés pedig - még szélsőségesen liberális, vagy ortodox baloldali, netán anarchista megnyilatkozások esetén is - magától értetődően elképzelhetetlen.) A balliberális megmondóemberek, „véleményformálók” írásaikkal számtalan házi lapjukban a legkülönfélébb műfajokban tűnnek fel, tévés-rádiós műhelyeikbe keresztbe-kasul bedolgoznak. A nemzeti oldal egyes újságjainak mértékadó szerzői - akik ugyebár elvileg szintén egy csónakban eveznek - viszont képletesen szólva időnkint jól odasóznak egymásnak az evezőlapáttal. Nehéz megmondani, hogy a széthúzásnak az utóbbi időben szaporodó jelei miként függenek össze a választással, a kétségkívül óriási tét okozta felfokozott izgalmi állapottal. Sajnos, ez idő tájt csupán egyetlen dologban lehetünk biztosak: ha így folytatódik, fennáll a veszély, hogy április után a jobboldal egyes politikusainak, és némely lapok publicistáinak teljes joggal lesz mit egymás szemére hányni. A költségvetési hiány kompenzálása érdekében meglehetősen igazságtalannak tetsző ötlet merült fel 2004 szeptemberében a kormány részéről, mégpedig az, hogy egyfajta különadóval sújtanák a nyereségesen működő bankszektort. A heves tiltakozás ellenére, hosszas tárgyalások után a törvényt elfogadták és tavaly be is vezették. Kérdés: mekkora részben hárult az ügyfelekre a hitelintézetek forrásvesztesége? Amikor először felmerült a banki nyereség külön adóztatása, Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója kijelentette: amennyiben bevezetik, a bank külföldre viszi legnyereségesebben működő üzletágait. Például Szlovákiába, ahol Csányi szerint mind az adózás, mind pedig a munkabérek szempontjából sokkal jobb kondíciók várják a befektetőket. A bankok erősen sérelmezték, hogy a kormány kvázi velük fizetteti ki saját rossz gazdaság- politikájának hiányát. A törvény megváltoztatásáért akkor a Bankszövetség is erős lobbiba kezdett, míg végül elér-* ték, hogy az intézetek választhassanak kétféle adózási forma között. Eszerint vagy az adózás előtti eredményük 8 százalékát vagy pedig a kamatkülönbözet 6 százalékát kell befizetniük az APEH-nek. Batka Anna, a Bankszövetség vezető közgazdásza kérdésünkre elmondta: egyértelműen szelektív és igazságtalan döntés volt a bankszektor megadóztatása, amit elfogadni nem tudnak, csak „tudomásul vették”. A törvény bevezetésekor sokan előrevetítették, hogy az adóterhet az intézetek valamiképpen az ügyfelekre kénytelenek hárítani a szolgáltatások, eljárási, számlavezetési díjak emelésével, ennek elkerülésére nem ad garanciát a törvény. Mások, így a banki szakértők cáfolták, hogy ügyfeleik ezt közvetlenül megérzik majd, hiszen a bankok közötti óriási verseny miatt senki nem akar ügyfeleket veszíteni. Azt, hogy a banki szolgáltatások díjai mégis lassan, de biztosan drágulnak, mindany- nyian érezzük, de hogy ebből mennyi köszönhető a nyereségadónak, szinte kideríthetetlen. Batka Anna állítja, hogy az adóztatásnak nincs direkt hatása a díjemelésre, azt a működési költségek mellett még számtalan más szempont indokolhatja. A bankok és takarékszövetkezetek mindenesetre teljesítették, amit a Pénzügyminisztérium elvárt tőlük, azon az áron is, hogy például jóval kevesebb pénz jutott így fejlesztésekre. Nagy kivonulásra mindenesetre nem került sor, a törvény pedig jövőre hatályát veszti, miután mindenki megfizette a magáét.
