Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)

2006-03-17 / 53. szám

www.istergranum.hu 2006. március 17., péntek • HÍDLAP 5 Lassan már mutatóban sem látni hazai gyümölcsöt Válságos helyzetben: importdömping, elmaradt állami támogatás kontra magyar gyümölcs ja biztosítani a magyar gyümölcsnek, sőt a Termelői Értékesítési Szerveze­teknek (TÉSZ) és a gazdálkodóknak járó uniós támogatást rendre jelentős késésekkel fizeti ki. Szabó József, a FruitVeb Zöldség­gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint a magyar termelőknek minőségi áruval kell fel­lépni a tömegtermékekkel szemben, de ehhez megfelelő színvonalú infrastruk­túrára van szükség. Csomagoló és lo­gisztikai központból például 15-20-nak kellene működnie a jelenlegi egy-kettő helyett. Szükség lenne az unión kívül­ről érkező gyümölcsök - például a bol­gár és szerb ribizli - fokozottabb minő­ségellenőrzésére, s esetleg piacvédő „belépési árat” kellene kiszabni a ma­gyar piacra kerülés előtt. A hipermar­ketek felvásárlói szokásain, árpolitiká­ján nehéz változtatni, de nagy mennyi­ségű, minőségi áru szállításához a kis­termelőkre is szükségük van, akiknek össze kellene fogniuk a hatékonyság növelése érdekében. Azt még nem tud­ni, mit hoz az idei nyár a gazdálkodók számára - a tavalyi ribizli és dinnye­botrányra mindannyian emlékezhetünk -, de az biztos, hogy megyénkben, ahogy az országban szinte mindenütt, inkább fogyatkozik, semmint nő példá­ul az almások száma, területe, de a hí­res berkenyéi ribizliföldeken sem ki­zárt, hogy néhány év múlva teljesen felhagynak a termesztéssel. * Szabó Hajnal Folytatás az 1. oldalról Ám ahogy egy 300 hektáron (ekko­ra Komárom-Esztergom megye ösz- szes gyümölcstermő területe) Vámos- mikola, illetve Szob térségében gaz­dálkodó cég termelési vezetőjétől megtudtuk: eddig nem látszik jele fagykárokból adódó terméskiesésnek, az időjárás nem befolyásolta hátrá­nyosan az alvó rügyeket. A gazdaság barack-, alma-, cseresznye- és körte­termesztéssel foglalkozik, illetve kis hányadban ribizlit is nevelnek. Utóbbi gyümölcs különösen fontos szerepet játszik az Ipoly menti térségben, Ke­mencén és Bemecebarátiban terem az összes hazai bogyós gyümölcstermés mintegy negyede. Tavaly rengeteg ter­més maradt a bokrokon, annyira ala­csonyak voltak a felvásárlási árak, nem utolsósorban a piacra betört olcsó lengyel, bolgár, szerb ribizli miatt. Már az uniós csatlakozás előtt nyil­vánvaló volt, hogy radikális változta­tásokra lesz szükség, ha versenyben akar maradni a magyar zöldség-gyü­mölcstermesztés, mégis tavaly vált vi­lágossá, mennyire felkészületlenül ér­te az ágazatot az uniós csatlakozással járó megváltozó piacszabályozás és az eltérő minőségvizsgálati rendszer át­vétele. Nagymértékű támogatásra szo­rul az ültetvénytelepítés és a csomago­lás is, és kormányzati segítség nélkül nem fog menni zökkenők nélkül a tá­rolás uniós normák szerinti alakítása sem. A helyzetet nehezíti, hogy az ag­rártárca sem a piacvédelmet, sem pe­dig a megfelelő marketinget nem tud­Teltházas Hídlap Est Csolnokon A megyébe is jutott a romlott húsból A párkányi műsor várakozáson felü­li fogadtatásától fellelkesülve érkeztek a művészek Csolnokra. A hazai zenei élet legendái, Sasvári Sándor és Vikidál Gyula a legkedveltebb musi­cal- és rockopera slágereket énekelték. Az ünnephez híven meghallgathattuk kettejük előadásában a Nemzeti dal megzenésített változatát is. Az est ven­dége volt Grosics Gyula, az Aranycsa­pat kapusa is, aki felelevenítette sport- pályafutása jelentősebb pillanatait. „Ahogyan „Sasi” és „Koppány” a ze­néjükkel szolgálják a magyarságtuda­tot, úgy az egykori világverő váloga­tott a sportteljesítményével segítette a magyarságot annak öntudatra ébredé­sében” - mondta el a hazafiságáról is jól ismert dorogi hálóőr. • Kép és szöveg: Kertész Viktor Helyből jöttek a lovas huszárok Egyre ismertebb az únyi hagyományőrző lovas egyesület Szerdán a helyi lovas sportegyesület felszerszámozott paripáival és korhű huszárjelmezbe öltözött lovasok rész­vételével emlékeztek meg az 1848-49- es forradalomról és szabadságharcról - tudta meg a Hídlap Kovács Ferencnétől, az únyi teleház vezetőjé­től. A hagyományőrző lovaglásban egyre elismertebb lovascsapat mellett az általános iskolások is részt vettek a koszorúzáson és az ünnepségen. A teleház egyébként nagy népsze­rűségnek örvend a településen. A leg­kisebbektől egészen a felnőtt korosz­tályig látogatják az intézményt, ahol nemcsak internetezni lehet, hanem beszélgetni, társasjátékozni, olvasni is. Tavasszal tovább bővülnek a sza­badidő hasznos eltöltésének lehetősé­gei. Kovács Ferencné elmondta, hogy tavaly ősszel adtak át egy uniós for­rásból megvalósított, korszerű játszó­teret az iskola udvarán, amelyet bárki látogathat. Legnépszerűbb eleme en­nek az a négy és fél méter átmérőjű trambulin, amelyet csak jó időben ál­lítanak fel, és amelyet már nagyon várnak az únyi gyerekek. A játszótér területének rendezése, a füvesítés és a padok elhelyezése is hátra van még. • G.É. Múlt hát csütörtökön hat tonna, majd hétfőn további 500 kilogramm il­legális húst találtak a hatósági állator­vosok egy, a horányi madárinfluenzás eset miatt megfigyelési körzetté nyil­vánított pomázi telepen. Valószínűleg ebből a bizonytalan származású szál­lítmányból jutott tíz tonna a Komárom- Esztergom megyei Nagyigmándra is. A pomázi esetben több millió forin­tos bírságra számíthat a telepnek a tulaj­donosa, ahol a nagy mennyiségű csirke- , pulyka- és sertéshús szállítmányt fog­lalták le. Megfigyelési körzetbe eső te­lepülésről lévén szó, szigorú állatorvosi ellenőrzés alá esik ugyanis a húsforga­lom. Bár azt nem tudták egyértelműen megállapítani, romlott húsról van-e szó, de azonnal lefoglalták és megsemmisí­tésre szállították a húsokat, a minő­ségellenőrzésre ilyen esetben nincs is szükség. Azt viszont még vizsgálják, került-e éttermekbe, boltokba az illegá­lis szállítmányból. Nagy valószínűség­gel egy nagyigmándi telepen is a pomázi szállítmányból származó tíz tonna húsra bukkantak az állategész­ségügyi szakemberek, ám mivel Komá­rom-Esztergom megyét mindeddig el­kerülte a madárinfluenza, nincs szükség a hús azonnali megsemmisítésére. Gács Judit, a megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás igazgató- helyettese kérdésünkre elmondta: fo­lyamatban van az ügy vizsgálata, a te­lep tulajdonosának hétfőig adtak hala­dékot arra, hogy igazolja a hús szárma­zási helyét. A papírok ellenőrzéséig ter­mészetesen lezárták a telep azon részét, ahol a fagyasztott húst tárolják. • Sz.H. Tervezni sem tud Úny támogatás nélkül Folytatás az 1. oldalról A település állami támogatással két év alatt készíti el a rendezési tervét. Tavaly elkészült a fejlesztési koncep­ció és a szerkezeti terv, erre az évre maradt a rendezési terv elkészítése, a helyi szabályzatok kidolgozása és a szakhatósági vélemények beszerzése. Pósfai József elmondta, hogy a falu­képen nem kívánnak változtatni. Az új dokumentumokban nem szerepel sem ipari-, sem lakópark, csak új épí­tési telkeket terveznek kijelölni. * (Gábor) Ml A VÉLEMÉNYE? Az unióba lépés óta megszaporodtak az élelmiszerbiztonsági botrányok. Számta­lan helyen találnak mai napig is romlott húst, ami a közelgő húsvéti nagybevá­sárlás esetén lényeges szempont. Vajon az emberek az EU-t okolják a ránk zúdu­ló kétes minőségű külföldi húsok miatt, vagy a hazai ellenőrző hatóságok mun­kájában látnak hiányosságokat? Fodor István (szerszámkészítő) | A jelenlegi helyzet egyrészről nyilván a magyar hatóságok I számlájára írható, másrészt, ami talán fontosabb, azok­nak a kereskedőknek köszönhető, behoznak minden szemetet, miköz­ben tönkreteszik a magyar gazdákat. Ezért én csak az általam felnevelt állatból készült húst eszem meg. Iricsik Ferenc (nyugdíjas) I Nem félek a romlott húsoktól, mert egy­általán nem vásáro- I lók húst. Kilenc éve ugyanabba a kifőzdébe járok ebé­delni, az ottani étel minőségében bízom csak. A külföldről beho­zott termékekkel van csak baj, sajnos a hatóságok nem tudnak semmit csinálni. Talán a komo­lyabb ellenőrzés segítene, mert ami most van, az nem hatékony. Rakarovics Adél (tanuló) Volt már részünk olyan kellemetlen­ségben, hogy a rossz minőségű hús­ból készült ételtől szenvedett az egész család. Enni muszáj, és mi­vel nem szeretnénk ilyen módon meghalni, örülnék, ha jobban odafigyelnének az illetékes ható­ságok az áruk minőségére. Sze­rintem, jelenleg nem ellenőrzik rendesen az import termékeket. Hajnali Gábor (polgárőr) A hazai élelmiszer­biztonsági hatósá­gok is és az unió is hibásak, több ellen­őrzésre lenne szükség mindkét részről. Nagyon keményen kellene büntetni a felelősöket, mert aho­gyan Orbán Viktor mondta, Ma­gyarország jelenleg élelmiszerben is az unió szemétlerakó telepe. Ez kicsit drasztikusan hangzik, de ez az én meglátásom is. Helyreigazítás Csütörtöki számunk „Politikai restaurá­ció avagy egy új Duna-erőmű réme fe­nyeget?” című cikkében helytelenül ír­tuk, hogy 1989-ben az államadósság 21 millió dollárra rúgott. Valójában 21 milliárd dollárról van szó. A hibáért ol­vasóink elnézését kérjük. Komáromi pályázatok Komárom pályázatokat írt ki ösz- szesen 4 millió forint elnyeréséért. Kétmillió forintot osztanak ki sport­célú tevékenységek támogatására, illetve kétmillió forinttal támogatják a város kulturális, közművelődési életét színesítő programok megvaló­sítását, valamint az állandó művelő­dési közösségek éves tevékenységét. Mindkét pályázat benyújtási határ­ideje március 24.

Next

/
Thumbnails
Contents