Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)
2006-03-16 / 52. szám
www.esztergom.hu 2006. március 16., csütörtök • HÍDLAP Az ifjak forradalmára emlékeztünk Négyezer esztergomi harcolt a magyar szabadságért 1848^49-ben Folytatás az 1. oldalról Március 15-én délelőtt 10 órai kezdettel, a legnagyobb magyar nemzeti ünnepen Esztergom képviselő-testüle- te ünnepi ülést tartott a volt Megyeháza dísztermében. Az ülést követően több száz fős tömeg jelenlétében a Bottyán palota díszerkélyéről Horváth János szavalata hangzott el, majd felvonták a magyar zászlót és az esztergomi piros-fehér lobogót. A helyi közélet képviselői és az ünnepségre meghívottak csatlakoztak a polgárokhoz, és a díszlobogókat vivő Esztergomi Lovas Egyesület huszárainak közös emlékmenetéhez. A menet megérkezése után a szentgyörgymezői 48-as Honvédtemetőben megtartott rendezvény Dr. Hegedűs András, a Prímási és Főkáptalani Levéltár igazgatójának ünnepi beszédével kezdődött. Hegedűs András március 15-ét kiemelve rámutatott, hogy határokon innen és túl egyformán, egy szívvel ünnepelnek ilyenkor a magyarok. Petőfi Sándor híres verssorai, az „ahol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak, s áldó imádság mellett mondják el szent neveinket” gondolata is erre kötelez minket. A főkáptalani levéltár igazgatója hangta után kiűzni az ország területéről - maga a szónok adta meg a választ. Hegedűs András szerint ezt a hatalmas teljesítményt a forradalmat elősegítő reformkor támogatta az egész társadalmat, az élet minden területét érintő fejlesztéseivel. Emellett fontos azt is meglátni, hogy a tizenkilencedik század második felének magyar mágnásai vagyonukat, hatalmukat és tudásukat nemcsak maguk, hanem az ország gyarapodására is fordították. így lehetett, hogy a haza valóban fényre derült. Az ünnepi beszédet követően 'ökumenikus imát mondott a katolikus, a református és az evangélikus egyház egy-egy képviselője. A szertartás után került sor - idén, sok év után először - katonai tiszteletadás nélkül a koszorúzásra. A kegyelet virágait és koszorúit először Ferdinand Mayrhofer- Grünbühel, az Osztrák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Jan Oravec, Párkány első embere, Meggyes Tamás Esztergom polgármestere és Kovács László ország- gyűlési képviselő helyezte el. Őket követte számos esztergomi politikai és civil szervezet, valamint tanintézmény képviselője. A március 15-ei megemlékezés befejező részeként Kiss-Rigó László püspök celebrált tábori misét. • Kép és szöveg: Pöltl Zoltán súlyozta, hogy az 1848-as forradalmat egyértelműen az igazak forradalmának nevezhetjük. 1848^19 forradalma és szabadságharca jó példa lehet ma is, mert nem magától bukott el. Nem belső gyengeség, önellentmondás okozta vesztét, hanem külső katonai erő Toppantotta össze. Arra a költői kérdése pedig, hogy: miben gyökeredzett az a csoda, mely egy év alatt saját hadiipart, önálló hadsereget hozott létre, mely képes volt Európa egyik legnagyobb hadseregét számos győztes csaEsztergom barátai is leróták kegyeletüket Ma is aktuális a magyar nemzet 158 éves követelése vei hozzájárultak a vér nélküli magyar forradalomhoz. Ennek üzenete kortalan, a nemzet öntudatra ébredését, évszázados függetlenedési vágyának, a 12 pontban megfogalmazott óhajoknak beteljesítését egész Európa csodálta. Büszkék lehetünk esztergomi hős elődeinkre, hiszen városunk minden második polgára hon- védnak vagy nemzetőrnek állt, és a király városban alakult meg elsők között az országban a nemzetőrség. A szívhez szóló szavak után a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói rövid műsorukban felidézték a forradalom történetét, versekkel illusztrálva azt. Ezután ki-ki elhelyezhette gyertyáját, koszorúját, virágát az 1848-49-es emlékműnél, majd az ünnepség zárásaként elénekeltük a Szózatot. • Kép és szöveg: Kertész Viktor Koditek Pál Jókai Mór szavait idézte ünnepi beszédében március 14-én a Széchenyi téren, az Esztergom Barátainak Egyesülete ifjúsági tagozata által szervezett megemlékezésen. „Esztergom polgárai mindig is híven őrizték 1848 eszmeiségét, 1861-ben a város az országban elsőként állított emlékművet a hősi halált J halt honvédek temetője, a legnagyobb honvéd tömegsír fölé” - mondta a város idegenforgalmi, kulturális és sportbizottságának elnöke, majd további történelmi gyöngyszem meket osztott meg a hallgatósággal a forradalom és szabadságharc esztergomi vonatkozásairól. 158 éve, március 14-én indultak hajóval az ifjak Esztergomból, hogy elvigyék Pest- Budára a bécsi forradalom hírét, amiElső vágások a főtéren Kedden délelőtt elkezdődtek azok a munkálatok, melyek a Széchenyi tér teljes átalakítását szolgálják. A felújítás a tér ostor- és gömbjuhar fáinak szomorú halálával kezdődött, melyeket idővel díszplatánokkal pótolnak majd. A fákat a minden négyzetmétert érintő felületátépítés miatt kellett kivágni, a későbbiekben sokkal több zöldterület lesz majd a téren, mint eddig. A térre virágládák kerülnek, és díszplatánok vetnek majd árnyékot a történelmi jelleghez illő padokra. Az kilencszázhatvanmillió forintos beruházás alapkövét március 5-én tették le, és várhatóan már az idén egy megújult belváros képében gyönyörködhetnek az esztergomiak és az idelátogató turisták. • P. K. Széchényi György vagy Széchenyi István? Esztergom szinte valamennyi lakója előtt közismert, hogy a következő hetekben megkezdődik a Széchenyi tér nagyszabású rekonstrukciója. Az ünnepélyes alapkőletételről a Hídlap március 4-i száma adott tudósítást, ebben jelentek meg P.Z. tollából a következő sorok ......érdemes megemlít eni, hogy a tér névadója, ellentétben a közhiedelemmel, nem Széchenyi István, XIX. századi közéleti polihisztorunk, hanem Széchenyi György, a Mária Terézia korában élt. XVIII. századi esztergomi érsek.” A cikk írójához hasonlóan vélekedett kiváló régészünk, történészünk Zolnay László is, aki felhívta az olvasók figyelmét A középkori Esztergom című könyvében (132. oldal lábjegyzet) arra, hogy a teret Széchényi György érsekről nevezték el. Anélkül, hogy kétségbe vonnánk Zolnay tudós nagyságát, ki kell mondanunk, hogy akárcsak a híradás tudósítója, ezúttal ő is tévedett. Ez érthető, hiszen előtte is, és a város lakói előtt is teljesen logikus lenne az, hogy a teret az érsekről nevezik el Esztergomban. Nemcsak a leghosszabb életű érseket tisztelhetjük személyében, de az egyik legbőkezűbb adakozót is. Pécs, Veszprém, Kalocsa, Győr és Esztergom évszázadok után is emlegetik nevét. Az ő érseksége alatt tért vissza az általa oly nagyon tisztelt jezsuita rend Esztergomba. Vízivárosban 50 ezer forintos alapítványt tett az új templom, rendház és gimnázium felépítésére, bőkezű me- cénássága valóban megérdemelt volna egy utcát vagy teret, de ez a dicsőség későbbi rokonának a „legnagyobb magyarnak” adatott meg. Gróf Széchenyi István 1860. április 8-án bekövetkezett tragikus halála után megmozdult az egész ország. Pécstől Sopronig, Szegedtől Nagykőrösig szoborral, utca, park, tér elnevezésével kívánta leróni háláját szinte minden település, és nem volt ez másképp Esztergom esetében sem. Különös jelentősége volt ennek akkor, hiszen a nemzet még alig heverte ki az önkényuralom nyomasztó éveit. Esztergomban a Széchenyi tér Szent István óta központi szerepet játszott, mivel itt volt a királyi város fóruma, piaca. A török uralom után is megőrizte ezt a szerepét, s a város Fő piacának nevezték, de népi elnevezésként emlegették Városház, és Szent- háromság térként is. A hivatalos elnevezés 1860-ban történt. Ekkor a város tanácsa a következő javaslatot tette a 275-ös közgyűlési szám alatt: „Előteijesztetett, hogy az elhunyt dicső emlékű Széchenyi István gróf emlékére sz. kir. Esztergom városában is valamelly nyilvános térnek a legnagyobb honfi nevéről! elnevezés által örökítendő volna.” ...Az indítványt rövidesen jóváhagyták 530-as szám alatt, s így határoztak: „Mely előteijesztés köztetszéssel vétetvén elfogadtatott, és a Nagy piaczi tér az elhunyt gróf és legnagyobb hazafi örök emlékére Széchenyi térnek czímeztetni határoztatván”. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a felújítás során még sok érv és ellenérv hangzik el a tér elnevezéséről, s a Széchényiekről, ezért is tartottam szükségesnek a cikkben megjelent állítást kiigazítani, s a több évtizedes találgatást végérvényesen lezárni, hiszen előfordul, hogy a „közhiedelemnek” is igaza van. • Dr. Pifkó Péter
