Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)

2006-02-11 / 30. szám

4 HÍDLAP • 2006. február 11., szombat www.istergranum.hu A választások miatt áll az észak-déli korridor ügye Brüsszelben sem biztos semmi, regionális szinten tovább folyik a vita Az európai gyorsforgalmi útháló­zat észak-déli folyosója keresztül szelné hazánkat és régiónkat. A pontos nyomvonalat még nem je­lölték ki, de térségünkben két ér­dekcsoport viaskodik egymással az út nyomvonala kapcsán. Az ügyben hónapok óta nem történt érdemi eló'relépés, és úgy tűnik, az új kor­mány felállásáig már nem is fog. Az Európát majdan behálózó gyorsforgalmi úthálózat, a TEN-T négy folyosója érinti hazánk terüle­tét, legnagyobb mértékben az V/C jelű, amely Plocse - Szarajevó - Eszék - Budapest vonalon haladna. A Dél-Európától egészen Gdansk-ig húzódó folyosó az 1997-ben Helsin­kiben megtartott Harmadik Páneu­rópai Közlekedési Konferencián ho­zott megállapodás értelmében Buda­pestet elhagyva az M2 út vonalán térne át Szlovákia területére. Egyes törekvések szerint azonban több szempontból is célszerűbb lenne, ha Budapestről a Zsámbéki-medencét és Esztergomot érintve, egy új, dunai teherhídon keresztül Zselíz - Léva - Zsolna érintésével haladna a folyosó. Nagy Géza, Zselíz polgármestere elmondta, hogy a visegrádi országok Eurorégióinak Konzultatív Tanácsa által összehívott tavaly december ele­ji, Nyitrán tartott soros találkozója óta nem volt olyan nemzetközi fó­rum, ahol a korridor témája felme­rülhetett volna. Az Ipoly Eurorégió azonban az eredeti, az országot Parassapusztánál elhagyó útváltozat mellett harcol. Németh Péter Mikola, a határon átnyúló együttmű­ködés titkára elmondta, hogy bár megjelentek kompromisszumra hajló szakmai körök is, ők kitartanak a hel­sinki alapok mellett, és nem értik, hogyan is merülhetett fel egyáltalán annak módosítása. Zsolnay Tamás, a GKM EU-koordi- nációs főosztályának vezetője, aki részt vett a páneurópai úthálózat kialakításá­ra létrehozott uniós munkacsoport egyéves munkájában, a Hídlapnak el­mondta, hogy Brüsszelben elsősorban az Európai Unión kívül eső országok­kal kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak, melynek során az eredeti, 2-es úton ha­ladó variációt vették alapul. Zsolnay Tamás hozzáfűzte, hogy az eddig ho­zott döntéseket 2007-ben fogják felül­vizsgálni, ekkor kerülhet sor az esetle­ges nyomvonal-módosításra is. LAP(SZ)EL Kábái Domokos Bigott hitek Egy dán lap, a Jylland-Posten tavaly szeptemberben Mohamed-gúnyrajzo- kat közölt utólag a sajtószabadság szentségével indokolva a tettet. Ám az iszlám világban valakik úgy látták jónak, hogy 2006 januárjában-februárjá- ban ráleljenek a karikatúrákra, s úgymond a szent próféta védelmében tö­megdemonstrációkat szervezzenek, gyújtogassanak, ártatlanokat fenyegessenek.A két fél úgy gondolja: a cél szentesíti az eszközt. Persze csak találgatni lehet, hogy milyen célok vezérelték az újság szerkesztőit, il­letve a zavargások szervezőit. Ami az előbbieket illeti, okkal gyanakodha­tunk a meggondolatlanságra, amiben követték őket a védelmükben példájukat követő más európai, köztük magyar lapok stábjai is. Ami viszont a szélsőséges iszlám vezetőket illeti, indítékaikról meglehe­tősen keveset tudunk. Pedig ha csak kicsit is gondolkodnánk, kiderülne, hogy a mai globalizált világban mindannyian egy csónakban evezünk. Nem kell sok fantázia ahhoz, hogy belássuk, a nyugati árucikkek az arab piacokat is elárasztják. A helyi kézműves és kisipar nyilvánvalóan ott is halódik. Könnyen belátható, hogy az uralkodó elitnek szüntelenül mozgó­sítania kell e talajtalanná váló tömeget olyan célok érdekében, amelyekkel elkerülhetők a spontán lázadások, nem utolsósorban az egyének öntudatra ébredése, a kizsákmányolt-kiszolgáltatottak szerveződése. E mozgósítás az­tán további célokat is szolgálhat. Például fenyegetni lehet vele a külvilágot. Növelni a másod- és harmadvonalbeli iszlám-országok vezetőinek befolyá­sát a nemzetközi ügyekre. Esetükben a cél szentesíti az eszközt ideológiája a tettek megítélésének normája. No és nálunk? Nehéz szívvel, de be kell látnunk: nagyon büszkék nem le­hetünk. Elég, ha arra gondolunk, hogy azok az okok, amelyekkel Irak lero- hanását indokolta a keresztény amerikai és európai fehér ember, kivétel nélkül hazugságnak bizonyultak. Mondvacsinált ürügyek szolgáltattak okot a katonai beavatkozásra, a most is folyó pusztításra és gyilkolásra, ami valójában az olajtérségek fölötti ellenőrzés fenntartásáért folyik. A szabad sajtó nem, vagy csak alig emelte fel hangját a nyilvánvaló erőszak, a tűzzel-vassal folyó imperialista hódítás ellen. Egyre inkább szembesül­nünk kell azzal, hogy a tőkeérdekeknek, a politikusi gerillacsapatoknak alá­rendelt, szabadnak mondott sajtó csak arra képes, hogy más, minél távo­labbi kultúrákról mondjon szabad, a következményekkel nem számoló vé­leményt. Persze, hogy nem kellettek a gúnyrajzok ahhoz, hogy valakik fel­korbácsolják a vakhitű tömegek indulatait. De e gúnyrajzok nélkül ma leg­alább azt mondhatnánk: maradt még valami abból a nagyra tartott, nem bigott hitek által vezérelt, hanem erkölcsi mércével mérhető európaisá­gunkból, amelynek egyik alaptétele, hogy a cél nem szentesítheti az esz­közt. Most azonban elszállt az utolsó illúziónk is! A Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium közúti főosztályának ille­tékese pesszimista hangon nyilatko­zott arról, hogy várható-e érdemi döntés és előrelépés a közeljövőben. Megtudtuk viszont, hogy a FŐMTERV Rt. jelenleg készíti azt az összehasonlító vizsgálatot, amely alapján eldőlhet, hogy a Nógrád me­gyei, avagy a Zsámbéki-medencét érintő útvonal megépítése válhat Magyarországnak nagyobb hasznára. Némi megnyugvásra adhat alapot az Esztergomot és Párkányt érintő au­tóút pártolói számára az, hogy a FŐMTERV Rt. vezérigazgatója, Molnár László is a Zsámbéki-me- dence mellett tette le voksát a koráb­ban megtartott szakmai fórumokon. • Gábor Éva Farsangi hétvége a fürdőben Párkány. Február 10-12-e között háromnapos farsangi hétvégét tarta­nak a Hotel Thermalban. Szombat este farsangi bált rendeznek, ahol a jelmezes vendégek részére versenyt és ajándéksorsolást is szerveznek. Visegrád befektetőre vár A cannes-i ingatlanvásáron keresik a terület gazdáját Európa legnagyobb ingatlan­szakkiállításán, a MIPIM-en idén hazánk is részt vesz. A beruházóra váró fejlesztések között külön ma­ketten mutatják be azt a visegrádi, Duna-parti területet, ahol idegen- forgalmi célú létesítmény megvaló­sítását tervezik. Visegrád polgármestere, Hadházy Sándor a Hídlapnak elmondta, hogy a település már korábban megállapo­dást kötött a Kincstári Vagyoni Igaz­gatósággal a Duna-parti területek fej­lesztésének elősegítésére, és már több szakmai fórumon is bemutatták az érintett területeket. A most Cannes- ban bemutatandó ingatlan lényegé­ben az egykori vízlépcsős építkezés által megbolygatott partszakasz, Lepence és Visegrád között, a két Duna-öböl által körülhatárolt terüle­ten. A földterület jelenleg a magyar állam tulajdonában van, Visegrád vá­rosa azonban szeretné megvásárolni és a település arculatához alkalmaz­kodva a turizmus fejlesztésére hasz­nálnák fel. Ha véletlenül elkelne az ingatlan, az új vevőnek mindenkép­pen szorosan együtt kellene működ­nie a városvezetéssel, hiszen az érin­tett területre vonatkozóan még nem fogadtak el fejlesztési- és rendezési tervet. Visegrád vezetése azonban jobban örülne annak, ha a közeljövő­ben ők maguk kínálhatnák befekte­tésre az ingatlant saját tulajdonként. Nem kell a tizennegyedik havi nyugdíj? A nyugdíjasok tiltakoznak az érdekvédő kijelentése miatt Jankovics György, a Magyar Nyug­díjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke a közelmúltban azt mondta „feltétlenül nemet mon­dana” a Fidesz által felvetett tizen­negyedik havi nyugdíjra. Más nyugdíjasszervezetek azonnal tilta­koztak e kijelentés ellen, és felszólít­ják az elnököt, hogy csak saját ne­vében nyilatkozzon ebben az ügy­ben. A Fidesz értetlenül áll a kijelen­tés előtt, és őszinte sajnálatát fejez­te ki, hogy vannak olyanok, akik po­litikai okokból több százezer ember nevében elutasítanak egy juttatást. Erős Miklós, az esztergomi Enéke nyugdíjas-szervezet elnöke, két orszá­gos érdekvédő szövetség tagja „csacsi- ságnak” nevezte Jankovics György ki­jelentését. Véleménye szerint az el­nöknek csak egyes szám első személy­ben szabadna nyilatkoznia, visszata­szítónak tartja, hogy az összes nyugdí­jas nevében elutasít egy juttatást. „Na­gyon sajnálom, hogy van Magyaror­szágon olyan szervezet, aki lemond a nyugdíjemelésről” - mondta lapunk­nak Soltész Miklós, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség gazdaságpolitikusa. Hozzátette azt is, hogy ha valakinek személy szerint nincs szüksége erre az összegre, az rengeteg jó közcélra for­díthatja, de ilyesmit nem szabad kije­lenteni több százezer nyugdíjas nevé­ben. A huszonöt EU tagállam közül hazánkban vannak legrosszabb hely­zetben a nyugdíjasok, a magyar nyugdíjak összege messze elmarad az európai átlagtól. Ennek korigá- lására is az egyik eszköz lehetne a ti­zennegyedik havi nyugdíj, a Fidesz célja az, hogy megközelítsük ezen a téren is a nemzetközi átlagot. A poli­tikus véleménye szerint a nyugdíja­sok jelenleg rosszabbul élnek, mint négy éve, őket sújtották leginkább az áremelkedések és az életszínvonal csökkenése. Ezért is lenne szükség véleménye szerint a tizennegyedik havi nyugdíj bevezetésére. • Pálovics Klára Eltitkolt gázáremelés Meddig elég a kompenzációs kassza? Folytatás az 1. oldalról Rogán Antal szerint ezzel egy „eltit­kolt gázáremelés” következett be. Ügy vélte: amennyiben a kormányfő nem vonja vissza az emelést, akkor kimerül a gázár-kompenzációs kassza, és 2006 második felében az emelés jelentkezik a fogyasztók számlájában is. „Rogán Antalnak még akkor sem lenne igaza, ha augusztusban is fagyna” - reagált Batiz András az elhangzottakra. A kormányszóvivő szerint, ha a kam­pányfőnök elővette volna a vonatkozó jogszabályt, vagy csak saját januári gázszámláját, rögtön láthatta volna, hogy január 18-óta egyetlen forinttal sem kell többet fizetnie a gázért a la­kosság egyetlen csoportjának sem. Kö­zölte: csupán a nagyfogyasztóknak kell többet fizetniük a gázért, de a szo­ciális, az oktatási és az egészségügyi intézmények számára még ezt a 7,1 százalékos emelést is ellentételezte a kormány, beépítve az intézmények normatívájába. A szóvivő félrevezető­nek és alaptalannak nevezte a szoká­sosnál is hidegebb januári fogyasztási adatokra hivatkozva azt állítani, hogy az energiagazdálkodási célelőirányzat­ban nem lesz elég a pénz. Lázár Mó­zes, fideszes országgyűlési képviselő lapunknak elmondta, a kormányfő és a MÓL decemberi kijelentésével el­lentétben - miszerint csak a nagyfo­gyasztók számára emelik a gáz árát - január 18-ától a lakossági gázszolgálta­tás díjait is megemelték, ám ezt egye­lőre az úgynevezett kompenzációs alapból ki tudják pótolni, tehát jelen­leg a lakosság ugyanannyit fizet mint eddig. Ez a helyzet azonban csak ad­dig tartható, amíg az erre rendelkezés­re álló pénzösszegből - körülbelül 95- 96 milliárd forintból - futja a halmo­zó-kompenzációra. Márpedig az elő­zetes számítások szerint, ilyen mérté­kű pótlás mellett, harmincöt-harminc­hat milliárd forintos hiány keletkez­het, mivel ez az állapot az év végéig közel 135 milliárd forintjába kerülne az Datlos Jenő rajza államnak. A kompenzációs kassza be­vétele a bányajáradékokból származik, ami a hazai - folyamatosan csökkenő — földgázkitermelés után fizetendő. A kitermeléssel párhuzamosan a kom­penzációs alap is csökkenő tendenciát mutat, ezért is veszélyes, Lázár sze­rint, a már meglévő kompenzációs mérték mellé felvállalni még egy ilyen áremelést, azaz egy hatalmas pluszki­adást. A jelenlegi folyamatnak az lehet a vége, hogy a kassza kimerülése után a kormány valósan is a fogyasztókra terheli az áremelést, ami már áprilisra, vagy májusra be is következhet. • BG

Next

/
Thumbnails
Contents