Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)

2006-02-10 / 29. szám

2 HÍDLAP • 2006. február 10., péntek www.esztergom.hu Panaszt tesz Deutsch-Für (H) A Központi Nyomozó Ügyészség elutasította Deutsch-Für Tamásnak a Szalay utcai ingatlanokkal össze­függő feljelentését - közölte az ellen­zéki párt, hozzátéve, hogy a képvise­lő panaszt tesz a határozat ellen. „Az országgyűlési képviselő az elutasító határozatban jelzett jogorvoslati ha­táridőn belül - az elutasítás megala­pozatlansága miatt - az ügyészségi határozat ellen panasszal fog élni” - olvasható a Fidesz sajtóirodájának közleményében. Kövér 150-200 ezer űj munkahelyet vár (H) Kövér László, a párt országos vá­lasztmányának elnöke egy szerda esti rádióműsorban azt mondta: nem lehet nagy meglepetésekre szá­mítani a Fidesz kongresszusán. Sze­rinte a Fidesznek először miniszter­elnök-jelöltet kell választania, és utána elfogadni a programot, mivel az a kormányfőjelölt programja lesz. A kongresszus március folyamán várható, vélhetően egy annál széle­sebb szövetségi gyűlés keretében. Kövér László az Inforádiónak nyi­latkozva a tb-járulék tervezett 10 százalékos csökkentéséről azt mond­ta: ő maga 150-200 ezer új munka­helyet vár a lépéstől, elismerve, hogy az nem automatikus mecha­nizmus, mivel az említett új munka­helyek részben már léteznek, de a munkavállalók feketén kapják fize­tésüket a magas járulékok miatt. Postabankügy (H) Stumpf István, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere volt az, aki leállította a Postabank kon­szolidációja során törvénytelensége­ket feltáró Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatát 2000-ben - írja a Népszabadság a csütörtöki számá­ban. Az újság egy, a birtokába került dokumentumra hivatkozva úgy fo­galmaz: „a KEHI egykori jelentésé­ből - vélhetően ez az, ami a napok­ban megjelent az interneten - és a nyilvános cégadatokból hat év eltel­tével annyi mindenesetre sejthető: a visszaélések felderítésére kezdemé­nyezett ’mélységi’ vizsgálatokat azért állították le és a jelentést azért titkosították 20 évre, mert azok a Fi- deszhez közel álló személyek érin­tettségét mutatták ki”. Négyen a következő körben (SK) A szlovák közszolgálati rádió ve­zérigazgatói posztjáért már csak né­gyen - Hilda Gajdosová, Michal Dzurjanin, Milan Materák, Miloslav Zemka - vannak versenyben, ők ju­tottak be a harmadik választás má­sodik körébe. A bizottság titkos sza­vazással döntött a jelöltek sorsáról, a vezérigazgatót előreláthatólag feb­ruár 15-én választják meg a rádió székházában. Kilencezer korona gyűlt össze az emlékműre (SK) A szlovák lakosok eddig kilenc­ezer koronát gyűjtöttek össze a Hejce mellett lezuhant katonai re­pülőgép áldozatainak emlékművére. A legkisebb összeg ötven korona volt, de volt olyan adakozó, aki ezer koronával járult hozzá az emlékmű felállításához. Agrárbékét hirdetnének Rogán szerint nincs hitele a kormánynak A hitelminősítő intézetek nem díjazták a kormány szándékait A Fidesz szerint a romák is rosszabbul élnek A Fidesz szerint a romák rosszabbul élnek mint négy éve, olyan helyzetben vannak mint a rendszerváltáskor - hangsúlyozta az ellenzéki párt két poli­tikusa, Farkas Flórián és Soltész Miklós csütörtöki sajtótájékoztatójukon. Farkas Flórián, a Fidesz országgyűlési képviselője arra kérte a kormányt, ne folytattassa tovább „cigányságellenes programját”, intézkedéseivel ne bün­tesse a roma közösséget. A politikus véleménye szerint a kormány köz­hasznú munka programja, az új családtámogatási rendszer és a Fészekra­kó program nem segít a cigányokon, míg a megélhetési, utazási költségek emelkedése jelentősen sújtja a romákat. Az ország besorolásának megvál­toztatásáról elhangzott kijelentések arra utalnak, hogy „a kormány el­vesztette a hitelét” - hangsúlyozta a Fidesz kampányfőnöke a köztévé reggeli műsorában, csütörtökön, egy hitelminősítő intézet igazgató­jának nyilatkozatára reagálva. Moritz Kraemer, a Standard & Poor's európai szuverén besoroláso­kért felelős igazgatója szerdán azt nyilatkozta, hogy Magyarországon a kampányban mindkét nagy politikai tábor adócsökkentési és kiadásnövelő ígéreteket hangoztat, és ha „ezeket a költséges, populista terveket” megva­lósítják, az nem lenne jó Magyaror­szág besorolása szempontjából. Rogán Antal fideszes politikus sze­rint a nemzetközi hitelminősítő inté­zetek az ellenzék kampányígéreteit nem veszik alapul, hanem ezek a kije­lentések csak „az ország jelenlegi ál­lapotát minősítik”. Megjegyezte, a hitelminősítő intézetek nem csupán „az ország állapotát, a gazdaság álla­potát ítélték rosszabbnak, hanem a kormány szándékait sem tartották olyannak, amiket pozitív pontokkal kellene díjazni”. Az ellenzéki párt kampányfőnöke szerint a Standard & Poor's igazgatójának kijelentése azt jelzi, hogy „a kormány itt a hitelét veszítette el, nem hiszik el a szavát”. Rogán Antal arra a kérdésre vála­szolva, a Fidesz fenntartja-e szándé­kát, hogy a kormányra kerülése ese­tén már júliusban tízpontos járulék- csökkentést vezet be, közölte: to­vábbra is lehetségesnek tartja ígére­tük valóra váltását. Ezt azzal indokol­ta, hogy szerinte „ez az egyetlen ér­demi munkahelyteremtő lépés”. • (koncz) Az MDF agrárprogramjának leg­fontosabb célja, hogy a következő ciklusban csak olyan mezőgazdasá­gi törvények szülessenek, amelyek támogatják a gazdálkodók hosszú távú fejlesztési elképzeléseit - kö­zölte az MDF mezőgazdasági szak­politikusa csütörtökön Budapesten. Az MDF „agrárbékét” kíván hirdet­ni, s mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy a parlament ne hozzon olyan törvényeket, amelyek a termelők egy-egy csoportját részesítik előnyben - mondta a szakpolitikus sajtótájékoz­tatóján. Raskó György elmondta: java­solják az Antall-Boross kormány által létrehozott falugazdász hálózat kibőví­tését, továbbá átfogó öntözési program elindítását döntően uniós forrásokból a teljes öntözési infrastruktúra felújítá­sa és bővítése érdekében. Az MDF ja­vasolja a földhitel-program kiterjeszté­sét farmvásárlásra és a gazdálkodást közvetlenül segítő infrastrukturális be­ruházásokra. • (vári) Fizeti a kormány a különbözetet? ✓ Újabb Gyurcsány-ígéret a TE-en Tiltott magánosítás és regionális ellátás Kiszámítható egészségügyet szeretne a Fidesz A kormány nevében arra vállalt kötelezettséget Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy szerdai politikai fórumon, hogy az öregségi nyugdí­jak esetében kifizetik a különböze­tet, ha valaki nyugdíjszelvénnyel bizonyítja, hogy a 2006 januárjá­ban kapott összeg a négy évvel ko­rábbihoz képest nem több legalább annyival, mint az elmúlt négy év összes áremelkedése. A kormányfő a Semmelweis Egye­tem Testnevelési és Sporttudományi Karának aulájában tartott MSZP-s fórumon mintegy 600 fős közönsége előtt hozzátette: ha viszont olyan nyugdíjszelvényeket küldenek el, amelyben nagyobb a nyugdíjak emelkedése, mint az elmúlt évek át­lagos áremelkedése, akkor ezeket el­küldi a Fidesznek, és azt kéri, fizes­sék ki ők. „Aki ebben az ügyben nem mond igazat, az fizessen. Hát nem lesznek könnyű helyzetben” - je­gyezte meg a miniszterelnök. A Fidesz családpolitikai program­jának szóvivője a miniszterelnök be­szédére reagálva közölte: várhatóan rengetegen elküldik majd a minisz­Nem kell a 14. havi nyugdíj? A kormányfő' az Idősügyi Tanács szerdai ülésén azt mondta, hogy ter­veik szerint nyugdíjba mehetnének azok, akik betöltötték 55. életévü­ket, és már legalább két éve keres­nek állást. A rendezvényen a Magyar Nyugdíjasok Egyesületei Országos Szövetsége úgy foglalt állást, hogy nem támogatják a 14. havi nyugdíj bevezetését. A szervezet elnökhe­lyettese egyébként az MSZP-s Csák- abonyi Balázs. Az Idősügyi Tanács tagjai határozatban kérték fel a pár­tokat, hogy tartózkodjanak a nyug­díjasok biztonságát kockáztató ja­vaslatoktól. Soltész Miklós fideszes szakpolitikus az újabb kormányfői javaslatra reagálva azt mondta: a miniszterelnök legutóbbi ötlete alap­ján kényszernyugdíjba küldenék az állás nélkül maradt embereket. terelnök úr felkérésére a bizonylatai­kat. „Arra kérjük Gyurcsány Feren­cet, hogy a különbözetet magánva- gyonából fizesse ki” - tette hozzá Soltész Miklós. • KONCZ ENDRE A Fidesz rendet, állami felelőssé­get és kiszámítható rendszert sze­retne az egészségügyben - jelen­tette ki Mikola István Szegeden. A korábbi szakminiszter szerdai saj­tótájékoztatóján kijelentette: pártja új­ra indítaná a népegészségügyi progra­mot, tételesen megtiltaná a privatizáci­ót, regionális ellátási és finanszírozási rendszert vezetne be, önálló törvény­ben szabályozná az orvosok jogállását és egy új, ötéves gyógyszerár megálla­podással csökkentené a lakosságra ne­hezedő terheket. Mikola István közöl­te, a Fidesz a kormányzati struktúrán is változtatna: az egészségüggyel, szo­ciális kérdésekkel, oktatással, család­dal, ifjúsággal, sporttal kapcsolatos te­rületeket egy új humánerőforrás pó­lusban fogná össze. „Az állam nem vet­kőzheti le azt a felelősséget, melyet az alkotmány értelmében a polgárok egészségügyi ellátásával kapcsolatban viselnie kell” - mondta a politikus. Mint mondta, az ellenzéki párt tétele­sen megtiltaná az egészségügyi szol­gáltatást nyújtó intézményeknek pri­vatizációját, ezzel párhuzamosan azon­ban nem ellenzi a magántőke bevoná­sát. Az egészségbiztosítási pénztár szektor semlegesen vásárolna szolgál­tatásokat, akár a szakmai befektetők ál­tal létrehozott vállalkozásoktól is - hangsúlyozta a szakpolitikus. Az egészségügyi ellátást hét régióban kép­zeli el a Fidesz. A régióközpontok csúcsintézményeit az egyetemek és a nagy intézmények képeznék, s ide tele­pülnének az ANTSZ és az egészség- biztosítási pénztár dekoncentrált szer­vei is - közölte Mikola István. Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter szerint „úgy tűnik, hogy Mikola István volt egészségügyi mi­niszter politikai értelemben átaludta az elmúlt négy esztendőt, hiszen léte­ző, megvalósult programokat kér szá­mon a szocialista kormányon”. A szo­cialista parlamenti képviselő úgy fo­galmazott: a Fidesz pénz és parlamen­ti felhatalmazás nélkül tervezett nép­egészségügyi programot, a szocialista­szabad demokrata kormány viszont országgyűlési határozatba foglalta a betegségmegelőzés és egészségmegőr­zés cikluson túlnyúló programját, civil szervezeteket és vállalkozásokat nyert meg a népegészségügy számára. • -Z.-E. Elúszni látszó pályázati lehetőség Kidolgozatlan lehetőségek hiányában Szlovákia több millió eurós támogatástól eshet el Szlovákia több mint 70 millió eurót kap Norvégiától, amelyre 2006. március 23-ig különböző szlovákiai intézmények és szerve­zetek pályázhatnak. Mivel a Déli Régiónak nincsenek kidolgozott tervezetei, az idő rövidsége miatt a csábító pályázat kínálta lehetősé­get valószínűleg nem tudjuk ki­használni. A szociális és regionális különbsé­gek felszámolására Szlovákia több mint 70 millió eurót kap a Norvég Ki­rályságtól. A pénzügyi támogatás má­sik célja, hogy Szlovákia könnyebben integrálódjon az unió belső piacának szerkezetébe és javuljon az együttmű­ködés az EU régi és újonnan társult tagállamai között. A pénzösszeg 95 százalékát Norvégia, a maradék öt szá­zalékot az Izlandi Köztársaság és a Lichtensteini Hercegség állja. A terve­zet kivitelezését a szlovák Kormányhi­vatal felügyeli és koordinálja, a projekt futamideje hozzávetőleg három év. Bár Norvégia nem uniós ország, Iz- landdal és Lichtensteinnel együtt szerves részét képezi az unió belső pi­acának. Az említett három ország csaknem 1,2 milliárd eurós összeggel támogatja az új uniós tagországokat. Brit Lovseth, a Norvég Királyság szlovákiai nagykövete szerint a nor­vég támogatás valójában egy ajánlat a szlovák hivataloknak, helyi önkor­mányzatoknak, intézményeknek, magáncégeknek és civilszervezetek­nek a kölcsönös együttműködés fej­lesztésére. Norvégia szeretne hozzá­járulni Szlovákia szociális és gazda­sági fejlődéséhez. Azok az érdeklődők, akik részesül­ni szeretnének az említett norvég tá­mogatásból, március 23-ig nyújthat­ják be pályázataikat. Alapkövetel­mény, hogy a pályázó tervezet kivite­lezésének értéke legalább 11,5 millió korona legyen. Mészáros Béla, a pár­kányi Regionális Fejlesztési Ügynök­ség ügyvezetője arra a kérdésre, hogy a régió érintett szervezetei milyen eséllyel pályázhatnak a következőket válaszolta: az a legnagyobb gond, hogy a számításba jöhető szerveze­teknek, önkormányzatoknak, de a Déli Régiónak sincs átfogó fejlesztési terve és ebből eredően hiányoznak az olyan tervezetek, amelyekkel sikerrel lehetne pályázni. A projektumok hiá­nyában az idő rövidsége miatt szinte lehetetlen március 23-ig elkészíteni sikerrel kecsegtető pályázatokat. Jö­vőre nézve e kellemetlen tandíjnak is nevezhető mulasztás mindenképpen tanulság az önkormányzatok és kü­lönböző szervezetek számára. Úgy vélem, hogy a Déli Régió keretében rövidesen ki kell dolgozni egy fejlesz­tési tervet és az ebből eredő terveze­teket, amelyeket bármikor leemelhe­tünk a polcról, hogy egy-egy uniós pályázat kiírása esetén rendelkezé­sünkre álljanak. • O.F. Blair Magyarországra jön Tony Blair brit kormányfő, a brit Munkáspárt elnöke jövő pénteken részt vesz az MSZP kongresszusát megelőző rendezvényen - mondta Hiller István, a szocialista párt el­nöke csütörtökön. A brit miniszterelnök az MSZP meghívására látogat február 17-én Ma­gyarországra - közölte a pártelnök, megerősítve ezzel a Népszabadság csü­törtöki számában megjelent informáci­ót. Hiller István pártelnök szerint kü­lön jelentőséget ad a látogatásnak az, hogy tavaly decemberben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Tony Blairrel, az EU elnöki tisztét akkor betöltő Nagy-Britannia kormányfőjével vívta meg a csatát Magyarország európai uniós forrásaiért. Blair nemcsak Nagy- Britannia miniszterelnöke, hanem a baloldali politizálás nemzetközileg is legsikeresebb alakja - fogalmazott az MSZP elnöke, hozzátéve: az, hogy a brit politikus eljön Magyarországra, el­ismerése az országnak, a Gyurcsány- kormánynak és az MSZP-nek. • K.E.

Next

/
Thumbnails
Contents