Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)

2006-02-09 / 28. szám

4 HÍDLAP • 2006. február 9., csütörtök www.istergranum.hu Előrehozott választás júniusban Az ellenzék nem támadja a kormányt, cserébe leállítják a privatizációt Nem tartanak az árvíztől a tátiak Az elkerülő út és agát ellenére is jelenthet veszélyt a zöldár Folytatás az 1. oldalról A pozsonyi parlament elnöke el­mondta, hogy valamennyi párt elfo­gadta tegnap a koalíció elképzelését a folytatásról, így valószínűleg a mai parlamenti ülésen megszavazzák az előrehozott választásokhoz szükséges törvénymódosítást. „A fentieken túl megegyeztünk a pártokkal arról is, hogy nagyobb hor­derejű döntéseket nem hoz a kor­mány a választásokig, a parlamentbe csak olyan törvényeket terjesztünk be, amelyeket előtte az ellenzék is jó­váhagy. Vannak ugyanis olyan dol­gok, amelyek nem várathatnak ma­gukra, ilyen például a többség által támogatott új nyugdíjtörvény, amit még ebben a ciklusban el fog fogadni a parlament - várhatóan igen magas támogatottsággal” - mondta Bugár. Politikai elemzők szerint egyébként a kormányválság, illetve a koalíció fel­bomlása nem jár nagyobb presztízs­A privatizáció leállítása már a máso­dik fordulóba jutott reptér-eladást nem érinti, viszont a tervezett hat városi távhőszolgáltató és a regio­nális áramszolgáltatók kisebbségi részvénycsomagjának eladását, va­lamint több autóbusz-társaság - köztük az érsekújvári SAD - magánosítását igen, ezek értékesí­tése az új kormány feladata lesz. veszteséggel egyik érintett pártnak sem, és valószínűleg nem fogja befo­lyásolni az egyes politikai erők támo­gatottságát sem. Ugyanakkor az MKP politikusai a novemberi, megyei vá­lasztásokat követően többször hangsú­lyozták, hogy több helyen sem volt megfelelő a párt és a választók közötti kommunikáció, és ezt mihamarabb - az akkori kijelentések szerint szeptem­berig - rendezni kell. A választások há­rom hónappal történő előrehozása azonban kérdésessé teszi, hogy sike­rül-e addig orvosolni a hiányosságokat. A közvélemény-kutatások szerint egyébként jelenleg a baloldali, ellenzé­ki Smer a legnépszerűbb (37 százalékos támogatottság), míg a magyar párt to­vábbra is a szavazatok 10-12 százaléká­ra számíthat. A szakértők mindezek el­lenére korántsem tartják elképzelhetet­lennek, hogy a választásokat követően ismét egy hasonló összetételű kor­mány kerüljön hatalomra, mivel a ked­den a koalícióból kilépő keresztényde­mokraták nem zárkóztak el az együtt­működéstől a későbbiek folyamán. • (Bukovics) Folytatás az 1. oldalról A tulajdonképpeni költségvetést ugyan csak a mai nap folyamán al­kotja meg a képviselő-testület, ám az már így is előre látható, hogy abban közel huszonötmillió forintos műkö­dési-forráshiány mutatkozik. Szenes Lajos szavaival élve pedig „a fejlesz­tési vagy felhalmozási forrásaink a tavalyinak csak a felét teszik ki.” A költségvetéssel kapcsolatban az is el­mondható, hogy az intézmények működtetése is problémákba ütköz­het, ugyanis az állami normatívák Ha Tát és Nyergesújfalu között va­lóban megépül a Hokim Rt. új ce­mentüzeme, akkor a környezetszeny- nyezésen kívül felmerül a több mint száz ember lakhelyét biztosító táti Depó jövőjének kérdése is. Amint arról már korábban beszá­moltunk a Holcim Rt. valamilyen ok­nál fogva a mintegy 140 lakosnak ott­hont adó táti Depót frissen szántott, la­katlan területnek minősítette, s ezért lenne lehetősége a környezeti tanul­mányban meghatározott, ezerméteres védelmi zóna meghúzására az új ce­mentgyár köré. Am ebbe a területbe csúnyán belelóg a Depó, ami Szenes Lajos, Tát polgármestere szerint olyan speciális területe a településnek, amit nyugodtan nevezhetünk negyedik la­kóövezetnek, a rendezési tervek szerint csökkentése nagyobb terheket ró az önkormányzatra. Az elmúlt években a táti önkor­mányzat az úthálózat javítását tartotta fő programjának, ezért erről idén sem szeremének lemondani. Ezen kívül a településnek általánosságban nagy gondjai vannak a csapadékelvezetéssel, melyet az őszi és a téli nagy mennyisé­gű csapadék is kihangsúlyoz. A szűkös költségvetésből tehát ilyen és ehhez hasonló munkálatokra is keretet kell biztosítania a képviselőtestületnek. azonban nem számít belterületnek, ám ennek ellenére rendkívül hosszú ideje lakott. A polgármester abban remény­kedik, senki sem gondolkodik azon, hogy gyártelepítés miatt felszámolják ezt a településrészt, egyébként is, ezt a Duna-parti zónát a település rendezési terve rekreációs- üdülő- és pihenő­helyként tartja számon. Tát számára - túl a környezet­szennyező hatásokon és a Depó kér­déskörön - a cementgyár telepítése egyéb problémákat is felvet, ugyanis, a polgármester elmondásai szerint, a település lakóövezetének közép- és hosszú távú fejlődési iránya egyértel­műen a nyugat, azaz a Nyergesújfalu felé mutató irány, az új létesítmény pedig bezárná ennek a fejlődési út­nak a lehetőségét. • Bódi Elfogadta a posztjukról leköszönő miniszterek és államtitkárok lemondá­sát Ivan Gasparovic államfő. Az új miniszterek közül az oktatásügyi tárca élére került MKP-s Szigeti László kinevezése váltotta ki a legnagyobb visszhangot, a szélsőjobboldali szervezet, a Matica Slovneská szerint „a szlovák nemzeti érdekek szempontjából káros és elfogadhatatlan, hogy a szlovák oktatásügy magyar nemzetiségű ember kezébe kerüljön”. Hason­lóan megosztotta az ellenzéket Daniel Lipsic igazságügyi miniszter helyé­re lépő Lucia Ditnanská kinevezése is, mivel az eddigi államtitkár a koa­lícióval szakító KDH tagja. Az új belügyminiszter a leginkább elfogadott, Martin Pado kinevezése nem okozott meglepetést senki számára. • BG Veszélyben a táti Depó A Holcim tervezője nem vette figyelembe a településrészt LAP(SZ)ÉL Kövesdi Károly Dzurinda népitánca Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő annyit cselezett, hogy végül sikerült szétvernie saját kormányát, és kisakkozni egykori pártját, a Szlovák Keresz­ténydemokrata Mozgalmat. Balgaság lenne ugyanis elhinni, amiket sugal- mazgatnak, hogy a KDH-t valamiféle előremenekülési taktika vezérelte volna a kormányból való kilépésben. A KDH egyszerűen „besokallt”. A kolalíciós szerződés szerint ugyanis a lelkiismereti szabadságról szóló tör­vényt a választási ciklusban el kellett volna fogadnia a kormánynak. Há­rom éve készül, és Dzurindának három évig semmi baja nem volt vele. Sem a külügyminiszterének. Most pedig nemes egyszerűséggel a képébe vágta a kereszténydemokratáknak, hogy ebből a törvényből nem lesz sem­mi. De valószínűleg most sem lenne semmi gondja vele, ha nem lihegne a nyakába Meciar. Akivel - ezt már a gyerekek is tudják Szlovákiában - ré­gen egy tálból cseresznyézik. Az együttműködés akkor vált igazán szoros­sá, amikor a gazdasági botrányai miatt már elviselhetetlenné vált Ruskónak távoznia kellett, s a kormány olyan kisebbségbe került, hogy a rengeteg független képviselő szavazata sem volt elég a törvényhozásban. Az alku egészen jól működött, egészen a közelmúltig. De mivel a kecske jóllakottsá­ga és a káposzta sértetlensége csak a mesében lehetséges, Mikulás Macciavellinek döntenie kellett: vagy a KDH, vagy Meciar néppártja. Meciarnak, hiába menekültek el onnan is sokan, még mindig több képvise­lője és szavazata van, mint a KDH-nak, és „perspektivikusabb” is a követ­kező választásokon. Annak ismeretében pláne, hogy a Fico vezette szoedem párt valószínűleg nagyot fog kaszálni. Gyűjteni kell tehát a muníciót ellene. Nem tudom véka alá rejteni, hogy számomra szimpatikus a szlovák ke­reszténydemokraták viselkedése. Konzekvens és elvszerű, még ha elég nagy felfordulást is okozott a lépésük. Nem voltak mindig magyarbarátok, de az ember legalább tudta, mit várhat tőlük. Dzurindának egy idő óta szerintem már a közeli hozzátartozói sem mertek hátat fordítani a sötét­ben. Az MKP a fura helyzetben kivár, végül is hiába erős és stabil párt, nem ő dönti el, mi lesz. Számára az előrehozott választásokon derül majd ki, jól tette-e, hogy kitartott Dzurinda mellett. A szlovákiai magyar válasz­tók azonban nem gyügék. Nem felejtik el Dzurinda legcsúnyább árulását, amikor a megyerendszerről történő szavazáskor összekacsintott az ellen­zékkel, és (már akkor!) Meciarékkal szavazott, partnerei, főleg az MKP-val szemben. Többek közt ezért is vannak ilyen megyék Szlovákiában, ame­lyek konzerválják a pártállami szlovák paternalizmust. Az MKP ennek da­cára tovább játssza a gentlemant. Igaz, négy éve eleve úgy lépett be a kor­mányba, hogy neki szabtak feltételeket. Ezért nem lehet mondjuk autonó­miáról beszélni MKP-s berkekben. A KDH karakánul viselkedett, és nem azt nézte, lesz-e haszna a dologból. Egyszerűen komolyan veszi a szavazó­it. A mi torkunkon minden lefér. Jégtáblának ütközött a horányi komp Huszonegy utas élte át az ijesztő kalandot Kedden este hat óra körül a Du­nakeszi és Horány között közleke­dő komp alá a Duna közepén egy jégtábla került, a hajó meghibáso­dott és elsodródott. Az utasok sér­tetlenül értek partot, a komp vi­szont csak éjfélkor került vissza a kikötőbe. A szakértők szerint a Du­nán egyébként kicsi a valószínű­sége egy komolyabb balesetnek, ennek ellenére a hét elejétől több komp is leállt a régióban, egyedül Vácnál közlekedik az átkelőhajó. A Budapesti Rendőr-főkapitány­ság sajtóügyeletesétől megtudtuk, hogy a két part között félúton egy nagyméretű jégtábla került a komp teste alá Horánynál, melynek követ­keztében a hajó kormány- és gépbe­rendezése meghibásodott. A fedélze­ten huszonegy személy és tizenkét személygépkocsi tartózkodott. A bal­eset után a komp kormányozhatat- lanná vált, és sodródni kezdett. A ha­jó vezetője csak mintegy két folyam­kilométerrel lejjebb, a horányi olda­lon tudta biztonságosan a partra vin­ni a járművet. A kompot éjfél előtt nem sokkal egy motoros hajó vontat­ta vissza a horányi kompkikötőbe. A BRFK Dunai Vízirendészeti Rend­őrkapitánysága közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálja a baleset körülményeit. A Pest Megyei Közlekedési Fel­ügyelet hajózási hivatalának vezetője, Németh Lajos arról tájékoztatta a Hídlapot, hogy jégzajlás esetén a vízi közlekedést a 39/2003. számú GKM rendelet és a rendszeresen kiadott hirdetmények szabályozzák, de a ha­józás direkt tiltását egyik sem tartal­mazza, hiszen vannak úgynevezett jégbordával rendelkező hajók, ame­lyek nagyfokú jegesedés esetén is tudnak közlekedni. A kompok eseté­ben is érvényes az a szabály, hogy az üzemeltető dönt a kihajózás biztonsá­gáról. Ezt megerősítette lapunknak a Visegrád és Nagymaros közötti kompjárat üzemeltetője is, náluk ugyanis hétfőn még járt a komp, ked­den azonban már nem látták bizton­ságosnak a közlekedést, ezért nem in­dították el a kompjáratot. Németh Lajos a tegnapi balesettel kapcsolatban leszögezte, hogy a kor­mányképtelenség egyáltalán nem je­lentett süllyedésveszélyt. A Dunán pedig műszaki hiba esetén baleset- mentesen ki lehet úsztatni a járműve­ket a partra a kis távolságok és a sod­rás miatt, mint ahogyan a horányi komp vezetője is megtette. A kompok általában mellévett alakzatban - kis­hajóvontatással - közlekednek, tehát nagyobb baj esetén a kishajóba is be tudnak szállni az utasok. Ezen kívül természetesen minden vízi járművön kell lennie mentőcsónaknak, mentő­padoknak és mentőmellényeknek, amelyek számát minden egyes hajóra vonatkozóan a Hajózási Főfelügyelet által kiadott hajóbizonyítványban rögzítik. Az életmentő felszerelések meglétét a vízirendészet és a hajózási hivatalok ellenőrzik. Térségünkben ma csak Tahitót- falu és Vác között van kompközleke­dés. A kikötő illetékese elmondta, hogy a nagyobb méretű, önjáró - az­az nem kishajóval vontatott - teher- kompnak nem okoznak gondot a ví­zen úszó jégtáblák. • Gábor Éva

Next

/
Thumbnails
Contents