Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)
2006-02-04 / 25. szám
Indiai) extra 2006. február 4., szombat • HÍDLAP • Nem várni a sült galambot Fejlesztésekkel az idegenforgalomért, nagyobb turisztikai szerepért Esztergom az egynapos turizmus városa. Ezzel nincs egyedül a Dunakanyar térségi települések közt, ám ezzel a szereppel nem elégedhet meg sem a város, sem turisztikai vonzáskörzete, a Pilis és a Duna túlpartjának falvai. Turisták százezrei csak egy-két órát töltenek itt, és mielőtt vagy miután megnézik a Várhegyet, a főszékesegyházat, esetleg egy múzeumot, nem költenek, nem fogyasztanak és nem szállnak meg nálunk. A cél tehát olyan látnivalók és idegenforgalmi infrastruktúra megteremtése, amely többnapos maradásra csábít. Az első nagy lépést már megtette Esztergom: novemberben megnyitotta kapuit az Aquasziget élményfürdő, amelyhez két év múlva szálloda is kapcsolódik, megteremtve így a vonzerő és a fogadóképesség egységét. Városunk a 80-as évek második felében - a Fürdő Szállóban, a Volán Szállóban és a Hotel Esztergomban - még hatszáz színvonalas szállodai férőhellyel várta a turistákat - hívja fel a figyelmet Koditek Pál, az idegen- forgalmi bizottság elnöke. A 90-es években felépült kis panziók nem helyettesíthetik a hoteleket, magas színvonalú szálláshelyek nélkül pedig nincs idegenforgalom, ezért további három- és négycsillagos színvonalú szállodák építése elengedhetetlen ahhoz, hogy visszatérjenek a vendégek. Az Aquaszigettel szemben, az egykori nyári napközi területén egy újabb 200-250 ágyas szálloda felépítését tervezik, és az újonnan visszaszerzett Fürdő Szálló épülete is szálláshelyekkel áll majd rendelkezésre. Az egészségturizmus mellett a másik kitörési pont a konferenciaturizmus, melynek alapjait már idén szeptemberben letehetik, hiszen ekkor adják át az Oszeminárium épületét, benne a 400 főt befogadó, korszerűen felszerelt nemzetközi konferenciateremmel. Elegendő szálláshely és a Fürdő Szálló-Bajor Ágost Művelődési Ház egységében kialakítandó további tanácstermek esetén a konferenciaturizmus piacán is helytállhatunk. Az idegenforgalmi szezonban jelentős számú látogató érkezik Esztergomba vízi úton az Erzsébet-parkba. A város szeretné saját kezébe venni a vízi turizmus irányítását. Alapos előkészítéssel tervezik egy, a schengeni feltételeknek megfelelő nemzetközi hajókikötő létrehozását. A Prímás-sziget az élményfürdővel és a szállodákkal, valamint a fel- i újítás és bővítés előtt álló sportcsar- j nokkal és sportpályákkal rekreációs ; központtá válhat. A sziget még kiak- j názatlan részének hasznosítása kap- j csán hosszabb távú tervekről beszélt I Koditek Pál: a következő évtizedben I meseparkot terveznek, a szigetcsúcs j érintetlen élővilága pedig kiválóan alkalmas egy arborétum megnyitására. Az édesvízi örömöket szolgálja majd a búbánatvölgyi tóhálózat is, és itt is kis arborétummal mutatják be a környék flóráját a természeti kincsek iránt érdeklődőknek. Ez az esztergomi koncepció. Emellett - ahogy a világörökségi tervek is - az Ister-Granum Eurorégió igyekszik fejlesztőén hozzájárulni a tágan értelmezett Dunakanyar idegenforgalmának fejlesztéséhez is. A régiós borút kialakítása a hagyományos sző- lőművességgel, borászattal foglalkozó falvakat vonja be a fejlesztésekbe, a sok egyeztetést igénylő kerékpárúthálózat tervezése és kiépítése az aktív szabadidő-eltöltést lendíti előre. Évezredes államiságunk és az azt megelőző korok ismert és kevésbé ismert öröksége, a visegrádi vár, a dömösi prépostság, a szentléleki kolostor, a gizellatelepi, maróti római romok is kihasználandó értékeink közt szerepelnek, ahogy a Pilis és folyóink, tavaink vadvilága és halai. Számolnunk kell a zarándokturizmusban és a vallási idegenforgalomban rejlő lehetőségekkel is. A vallási székhely Esztergom, a búcsújáról híres Péliföld- szentkereszt mellett már a Pilisszentlélek fölötti shaolin-falu is várja a vendégeket, és egyre több helyen elevenítik föl a falusi búcsúk szép hagyományát. Ha mindezt megtanuljuk saját javunkra használni, térségünk idegen- forgalma az itt élők előnyére gyökereiben változik meg. • Gábor Éva - Takács István A falusi turizmus legfőbb jellemzői a természettel való szoros kapcsolat, a családias vendéglátás, az egészséges táplálkozás, a mozgás, sport- és rekreációs programok. Ugyanakkor a népi hagyományok, kézművesség, a vidék kultúrájának megismerése lelki, szellemi gazdagodást is jelent. Benkovics László, Pilismarót polgármestere, az Ister- Granum Eurorégió Idegenforgalmi Bizottságának elnöke, és a Falusi Turizmus Országos Szövetségének alel- nöke a Hídlapnak elmondta: - Szinte az összes Duna-parti településen van lehetőség az aktív pihenésre, de az Ipoly menti falvakban is mód nyílik erre. A kirándulók különböző sportprogramokon vehetnek részt, kézművességgel foglalkozhatnak, múzeumokat, kiállításokat látogathatnak. A régiónkban lévő falvak közül többek között Kisorosziban, Pilismaróton, Pilisszentléleken, Tá- ton, Dömösön, Lábatlanon, Süttőn, Tokodon vagy például a felvidéki Búcson, Ipolyszalkán is van lehetőségünk arra, hogy kellemesen, olcsón és a vidéket felfedezve töltsük el szabadságunkat. A Duna-parti falvak főleg a határfolyó adottságait használják ki, így például Pilismaróton a turisták horgászhatnak, csónakázhatnak, evezhetnek, részt vehetnek a gyümölcstermesztésben, kirándulhatnak, vadászhatnak, kézműves táborokban szórakozhatnak. Zebegényben szintén hódolhatnak a vízi turizmusnak, télen igénybe vehetik a sífelvonót, megtekinthetik a trianoni emlékművet, a katolikus templomot, vagy a hajós múzeumot, ellátogathatnak egy kecskefarmra, ahol a sajtgyártás élményét is megtapasztalhatják. Egyre több tájház nyílik, ezek szintén nagy látogatottságnak örvendenek. A felvidéki Ipolyszalkán például május és július között 46 gyermekcsoportot fogadtak, de a felnőttek sem hiányozták, több mint ezer látogató jegyezte be magát a tavalyi vendégkönyvbe. A falusi turizmus keretén belül a kistelepülések vendégházait veszik igénybe a kirándulók. Ez általában önálló lakrészt jelent, és minden szobához külön fürdőszobát. Egyre több helyen fogadják el az üdülési csekket, így a vendégforgalom évről évre emelkedik, a németeken és hollandokon kívül egyre több belföldi nagycsaládos él a lehetőségekkel. Vendégfogadással a falusi turizmus keretében a Dunakanyar települései közül is sokan foglalkoznak, rajtuk kívül pedig Kisorosziban, Pilisszentléleken, Pócsmegyeren, Táton és Tokodon is működnek ilyen vendégházak. Egy személy számára egy éjszaka általában két-háromezer forint körül mozog, ehhez jöhet még az idegenforgalmi adó, már ahol bevezették. A vendégházaknál egyébként a csillagos besorolás helyett napraforgósat használnak, amely egytől négyig terjedhet. Az Ister-Granum Eurorégió számára fontos a szálláshelyek fejlesztése, a tájházak kialakítása, és a programok bővítése is. • Sz.É. A jó bor lehet maga a cégér A régió bor lovagrendje és borútja idegenforgalmi attrakció Az Ister-Granum Eorurégió idegenforgalmi fejlesztési programjának szerves részét képezi a borvidék fejlesztése, színvonalas borút létrehozása, amelyben jelentős szerepet vállal a Vinum Ister- Granum Regionis Borrend is. A történelmi borvidék pincészeteinek, pincesorainak fejújítása, a bor kultúrájának népszerűsítése, regionális és országos szintű borversenyek rendezése - fontos eseményei az eurorégió életének. Turisztikai mintarégióvá alakulhat a környék, amint a telepelülések közötti összehangolt munka révén a tervezett „borút” teljessé válik. Ebben oroszlánrész jut a világ első nemzetközi borlovagrendjének, amelyet 2004. december 21-én alapítottak felvidéki és honi szakemberek. Céljuk a régió szőlő- és bor- termelési hagyományainak, értékeinek fejlesztése, a borvidékek hírnevének, a borok minőségének védelme, a borturizmus elősegítése, borversenyek, fesztiválok, kiállítások, rendezése, a bor termelési, forgalmazási és fogyasztási kultúrájának gazdagítása, a tradíciók ápolása és új hagyományok teremtése. A borrend nemzetek közötti jellegével (a régió 100 települését képviseli) kifejezi azt a meggyőződést, hogy sem a Duna, sem az országhatár nem választhatja el az azonos ökológiai adottságú területeket, embereket és kultúrákat, hanem hídépítési lehetőségeket kínál, amit a lovagrend a maga eszközeivel igyekszik is kihasználni. Tóth Tivadar, a borrend kancellárja sikeresnek értékeli az elmúlt évet. „Szeptember 23-án az esztergomi Megyeháza dísztermében és a Belvárosi templomban 20 meghívott társborrend jelenlétében ünnepélyes Avatási Ceremónián vettünk részt és borrendi áldásban részesültünk, majd a bélai kastélyban borbemutatót és borkóstolót rendeztek Számos helyen bemutatkoztunk, népszerűsítettük a régió borvidékét, borversenyeken zsűriztünk, védnökösködtünk. Az ország legrangosabb szőlő- és borfesztiváljaira kaptunk meghívást Dunaszerda- helytől, Soltvadkerten át, Balaton- bogláron keresztül Tihanyig. Ellátogattunk a felvidéki Ogyallára, a velencei Szent Orbán-napi rendezvényre, a győri borbarát hölgyek fesztiváljára és mi szerveztük a nyer- gesi Szent Donát-napi borünnepet. Októberben vette fel tagjai közé a borrendet a Magyarországi Borlovagok Országos Közgyűlése. Novemberben bemutatkoztunk a budapesti Mezőgazdasági Dokumentációs Központban, megismertettük a borvidék és a borút kínálatát, a szakembereket, sajtó munkatársait a börút már meglévő állomásaira invitáltuk. Decemberben megtörtént a borrendnek, mint egyesületnek a Komárom-Esz- tergom Megyei Bíróságon való bejegyzése. Január végén a lábatlani Hullám étteremben tartottuk első bálunkat, ahol megünnepeltük a nyertes zászlósbor idei gazdáját, Nyergesi Rezsőt, a borrend nagymesterét, kiváló minőségű Királyleánykájának elismeréséül. Márciustól indulnak a borversenyek, ahol a rendtagok a szervezésben, zsűrizésben vesznek részt. Ezek közül is kiemelkedik az április 21-i Ister- Granum Eurorégiós borverseny, amely bizonyítja, hogy milyen példaértékű a kapcsolatunk az önkormányzatokkal, amelyek nem csupán támogatják rendezvényeinket, de gyakran kezdeményezői is bizonyos eseményeknek, hiszen a vándor borverseny ötlete is egy felvidéki önkormányzattól származik.” • Kép és szöveg: Kertész Viktor
