Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)

2006-02-04 / 25. szám

ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ 2006. február 4., szombat A H Í DLAP melléklete Biztonságos ivóvizünk záloga a saját térségi vízmű Az állami cég akadályokat gördítene az esztergomi elképzelés megvalósítása elé Éles fénnyel világított rá a 2004 nyarán a francia tulajdonú dorogi hulladékégető által okozott ivóvíz­szennyezés arra, mennyire kiszol­gáltatottak térségünk és Eszter­gom ivóvíz-fogyasztói. A biztonsá­gos vízellátás önkormányzataink felelőssége, ugyanakkor a veze­tékrendszer, a kutak állami tulaj­donban vannak. Jelenleg ez a leg­nagyobb akadály a szolgáltatás biztonsága előtt. Ezért szeretné el­érni Esztergom is, hogy a vízköz­mű közösségi tulajdonba kerüljön. 2004. december 5-én Esztergom­ban a szavazók 86 százaléka voksolt amellett, hogy a szennyezésekre ér­zékeny Duna helyett a városi igénye­ket a jóval biztonságosabb karsztvíz­ből fedezzék. Nem sokkal ezután tár­gyalások indultak meg az Észak-du­nántúli Regionális Vízmű Rt.-vei (EDV Rt.) és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselőjé­vel. A cég és a szakminisztérium ak­kor, néhány hónappal a súlyos szennyezés után, úgy tett, mintha el­fogadná a város által a problémára kidolgozott megoldást. Ezzel párhu­zamosan Esztergom városa az Alkot­mánybírósághoz fordult, kérve azon jogszabályok, illetve végrehajtásuk felülvizsgálatát, amelyek következté­ben a város belterületén található vízközmű kizárólagos állami tulaj­donban maradt. így az önkormány­zatnak semmilyen eszköze nincs az ivóvízellátás biztonságos megoldásá­ra, a szennyvízelvezetés fejlesztésére is kevés marad, annak ellenére, hogy a fejlesztésekhez a rendszerváltás óta anyagilag szinte csak a város járul hozzá. Ugyanez a helyzet a többi te­lepülésen is: minden önkormányzat által megépített vizes műtárgy a szolgáltató vagyonát gyarapítja. Ta­valy a szaktárca ivóvíz-ellátási osz­tályvezetője - a 2004. augusztusi hír­hedt nyilatkozatokat visszhangozva - ismét indokolatlannak nevezte Esz­tergom fellépését, mondván: az ÉDV Rt. hamarosan az esztergomi háló­zatba is bevezeti a karsztvizet. A ter­vekből és ígéretekből azonban mára \ nem valósult meg semmi, sőt az álla- ! mi vízmű bíróság előtt támadta meg j a város karsztvíz-kútfúrási engedé- j lyét. Meggyes Tamás esztergomi polgármester szerint az önkormány­zati tulajdonú vízmű-üzemeltetés je- j lentős, 5-10 százalékos vízdíjcsökke- I nést is eredményezne. A lehetőséggel élhetnének a térség települései is, az önkormányzatok társulásával is lét- j rejöhet a vízközmű. A karsztvízre | alapozva tehát önálló, térségi vízszol- j gáltató rendszerünk lehetne. Ráadá­sul, ahogyan azt több, már működő I példa - például Debrecené - mutat- j ja, a települések számára is nyerésé- 1 gesen. Helyi ellenőrzéssel tehát j nemcsak biztonságosabb, hanem jó- ; val hatékonyabb, sőt olcsóbb is lenne az ivóvízellátás. • Sz. H. Vízminőség monitoring A Duna menti települések, így Esztergom, többségének vízellátása is parti szűrésű vízbázisokon alapszik. A dorogi hulladékégető közelmúlt­ban többször okozott szennyezést ezen a területen, amely élesen világí­tott rá: kétséges ezeknek a parti szű­résű kutaknak a biztonsága. Az is­métlődő szenyezések rámutattak a fo­lyamatos vízminőség-ellenőrzés fon­tosságára is. A hasonló esetek elkerü­lésére szolgál az a magyar-szlovák együttműködéssel létrehozandó víz- minőség-monitoringrendszer Eszter- gom-Párkány térségében, amelynek kialakítására pályázatot nyújt be Esz­tergom és Párkány. A 240 millió forintos támogatással, 12,5 millió forintos önrésszel kialakít­ható figyelőrendszer célja a felszíni és a felszín alatti vizek (Duna és a beöm­lő patakok, a talajvíz, hévíz, karsztvíz) állapotának folyamatos ellenőrzése, és szennyezés esetén az illetékes szakha­tóságok időben való riasztása, vala­mint a lakosság korrekt tájékoztatása. A két ország összefogását indokolja, hogy a Duna, illetve a Dunát tápláló felszíni és felszín alatti vizek szennye­zése a térségben nemcsak az esztergo­mi, hanem az összes parti szűrésű víz­bázist veszélyeztetheti a magyar és a szlovák oldalon egyaránt. Az adott te­rületen a monitoringrendszer megva­lósítása különösen indokolt, hiszen Esztergomon kívül a Duna mentén, egészen Budapest északi részéig a la­kosságot a Duna látja el ivóvízzel. • B. SZ. Logisztikai központ létesülhet régiónkban A környék gyárainak összefogása elősegítheti a termelés hatékonyabb működést Kártalanításra várva Mint arról lapunkban már többször beszámoltunk, a dorogi hulladékége­tőt működtető ONYX Kft. területéről először 2004. augusztusában kerültek ki olyan káros, az emberi szervezetre kifejezetten veszélyes anyagok, ame­lyek miatt meg kellett tiltani a csapvíz fogyasztását Esztergomban, a szennyezés elérte a város ivóvízhálózatát. Másodszor 2005. júliusában ta­láltak hasonló összetételű, környezetszennyező anyagokat a Kenyérmezői patakban, ami ugyancsak az ONYX csapadékcsatornájából került a patak vizébe, onnan pedig a Dunába. Az Ister-Granum Eurórégió ipar- fejlesztési bizottsága kezdemé­nyezte egy határon átnyúló vállal­kozási-logisztikai övezet kialakítá­sát, amelynek megalakítása több­féleképpen segítheti a környeze­tünkben lévő ipartelepek működé­sét, kiküszöbölve az infrastrukturá­lis hiányosságokat, enyhítve a szlovák oldalon évek óta megfi­gyelhető magas munkanélkülisé­get, illetve a magyar oldalon je­lentkező munkaerőhiányt. A vállalkozási-logisztikai övezet ki­alakításához elengedhetetlenül szük­séges a térség ipartelepülésein (Doro­gon, Táton, Lábatlanon, Nyerges­újfalun, Esztergomban, Párkányban) működő üzemek összefogása, az ön- kormányzatok, az eurórégió vezető testületéi és a szakmai szervezetek közös fellépése. A határon átnyúló összefogás a szállítási nehézségek le­Meggyes Tamás polgármester tel­jes pernyertességével zárult pénte­ken elsőfokon az a per, amit az ÁNTSZ indított a városvezető ellen. A hatóság keresetét mind a nyolc kifogásolt esetben elutasította a Ko- márom-Esztergom Megyei Bíróság. Az Állami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat azokért a kijelentései­ért perelte be Esztergom polgármeste­rét, amelyekben 2004 nyarán kifogásol­ta a hatóságnak az esztergomi Kenyér- mezői-patakot, majd a Dunán keresztül küzdésében is segítene, ugyanis a 10- es főút és a rossz állapotban lévő 2-es vasútvonal, a teherkikötő hiánya ne­hézkessé és költségessé teszi például az esztergomi Suzuki szállításait. Párkányban található Szlovákia má­sodik legnagyobb teherpályaudvara és a papírgyári teherkikötő, ezért cél­szerű a Párkányban lévő szállítási és a magyar oldalon létező ipari kapaci­tás összekapcsolása. Az övezet stratégiai programjának elsődleges célja, hogy a régió ver­senyképességét komplex módon erő­sítse, ehhez pedig az egységes gazda­sági tér megteremtése szükséges. Ocskay Gyula regionális fejlesztési tanácsadó lapunknak elmondta, már van egy sikeres pályázatuk, melynek keretén belül március végére, április elejére elkészül az övezet operatív programja, vagyis tíz olyan projektet dolgoznak ki, melyek konkrét beruhá­zásokat készítenek elő. A terv hangsú­Esztergom ivóvízét ért szennyezéssel kapcsolatos tevékenységét. A bíróság nemcsak elutasította az ÁNTSZ jóhírnevének állítólagos megsértése miatt benyújtott kerese­tet, hanem a határozat szóbeli indoko­lásában rámutatott arra: Meggyes Ta­más tavalyi elmarasztaló véleménye megalapozott volt, a hatóság valóban több esetben helytelenül járt el. Valós és tényszerű volt például a polgár- mester azon állítása, hogy az ÁNTSZ 2004. augusztus 11-ig nem bocsátotta az ivóvíz-fogyasztási tilalmat elrende­lyos pontja a pontos, jól működő te­herszállítás kialakítása a határ két ol­dala között. Ennek első állomása egy \ teherkomp megindítása, mivel a fel­mérések szerint a határ térségében lé­vő vállalatok a határ túloldalára évi kö­zel 26 ezer tonna ipari terméket szállí­tanak, ami most vagy a Budapest- Parassapuszta-Léva, vagy a Győr- Vámosszabadi útvonalon jut Szlováki­ába, így kétszáz kilométert utaznak a kamionok. A teherkomp az az össze­kötő kapocs, ami átveszi ezt a forgal­mat mindaddig, amíg a szintén terve­zett teherhíd megépül. Ha minden jól megy, jövő nyáron már a Dunán bo­nyolódhat a termékek szállítása. Az esztergomi repülőtér fejleszté­se is szerepel a tervek között, ezt ki­sebb szállítógépek fogadására tennék alkalmassá. A fő cél tehát az, hogy térségünk Budapest északi logiszti­kai kapuja legyen. lő védelmi bizottság rendelkezésére a szennyezéssel kapcsolatos adatokat. Hatósági intézkedés helyett csak aján­lást fogalmazott meg a csapvíz fo- gyaszthatóságáról, ezzel a bizottságra ruházva az intézkedések felelősségét. Mint ismert, a népegészségügyi szolgálat többszöri kérdésre és fel­szólításra sem volt hajlandó felvilá­gosítást adni és vizsgálati adatokat j közölni a szennyező anyagokról, azo­kat csak az illetékes szakminiszter határozott utasítására adta át. • SE Az ügy utózöngéit taglalva, Halász Zsuzsa, Esztergom szóvivője három bírósági perről számolt be, melyből egyet már jogerősen, egyet pedig el­sőfokon megnyert az önkormányzat. Az előbbit az ONYX indította, az I utóbbit az ÁNTSZ. - A harmadikat maga az önkormányzat indította az j ONYX ellen, ez egy kártérítési kere- j set, a szennyezés kapcsán felmerült költségek megtérítését szeretnénk el- I érni. Itt még nincs kitűzve a tárgyalás i - tette hozzá a szóvivő. Durván 90-100 millió forintról van szó. Ezt a pénzt a város egyéb közös­ségi célokra is fordíthatta volna. Halász Zsuzsa szerint enyhén szólva furcsa és mindenképpen megkérdője­lezhető az az eljárás, amelyben az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Dorognak ítélte az ONYXra, a környezetszennyezés okán kirótt bírság kiosztható részét, mivel a várost nem érte kár. Erről egyébként korábban maga Dorog is így nyilatkozott. A környezetszennye­zés teljes mértékben Esztergom terüle­tén fejtette ki hatását. - Szerintünk a vonatkozó törvényen kéne változtatni, bárki beláthatja, hogy ez így nem igaz­ságos. Ezzel kapcsolatban levelet küld­tünk Dorog polgármesterének. Azt re­méljük, ő is megérti, hogy a szóban forgó összeg Esztergomot illeti meg. A szóban forgó kártérítési összeg egyébként mintegy 22 millió forint. Bódi Gergő Pert nyert Esztergom az ANTSZ ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents