Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)

2006-02-01 / 22. szám

www.istergranum.hu 2006. február 1., szerda • HÍDLAP 5 Felvidéki tudománypróba Március elsejéig lehet jelentkezni a második Felvidéki Tudományos Di­ákköri Konferenciára, amelyen a szlovákiai felsőoktatási intézmények hallgatói vehetnek részt. A HŐK Révkomárom, a Diákhálózat és a ko­máromi Agora Iroda által meghirde­tett magyar nyelvű konferenciát má­jus elején rendezik meg.A nevezés feltétele olyan önképzési céllal ké­szült diáktudományos tevékenységet dokumentáló pályamunka, amely a képzési idő tartama alatt készült el. Ugyanakkor nem nyújthatók be az egyetemi tanulmányok során kötele­zően, tantervben előírt feladatok, szemináriumi dolgozatok. Megújul a Ligeti-tó Tatabánya. A megyeközpont Lige­ti-tavának medrében már olyan vas­tag iszapréteg halmozódott fel, hogy az eredetileg másfél-kétméteres mélysége mintegy ötven centiméter­re olvadt. Az utóbbi években már- már attól lehetett tartani, hogy ki­fogy belőle a víz. Az önkormányzat ezért úgy határozott, nem lehet to­vább halogatni, meg kell tisztítani a medret, s rendbe kell hozni a part­szakaszokat is. A megszépítési mun­kálatok rendelkezésére közel tizenhá­rommillió forintos keret áll. Negyvenmillió korona az Ipoly-hidakra Uniós pályázati forrásokat vonnak be az átkelők megépítésére Folytatás az 1. oldalról A szakmai találkozó résztvevői pozi­tívumként értékelték a szlovák közle­kedési szaktárca témához való hozzá­állását. Serfőző András, Nógrád me­gye listás képviselője (MSZP) a Híd- lapnak elmondta, hogy jelenleg tizen­két határátkelő újraépítése van folya­matban: néhány településen a tervek készítésére van meg a pénz, a szeren­csésebb helyeken pedig már az enge­délyezési eljárás folyik. Az eddigi uni­ós forrásokból a Bussa-Nógrádszakáll, illetve az Ipolyvarbó-Őrhalom közötti határátkelő terve van készülőben. A további hidak munkálataihoz szüksé­ges pénzt a következő Interreg-pályá- zat révén szeretnék előteremteni. A már megtervezett Nógrád megyei Szécsény-Petőpuszta, és Ráróspuszta- Örincs közötti hidak építése idén nyá­ron kezdődik el, de átadásukra csak a jövő év novemberében lehet számítani. Szlovák központi forrásokból ehhez 40 millió koronát, azaz 280 millió forintot lehet felhasználni, és Magyarország is szintén ekkora összeggel járul hozzá az építkezéshez. Serfőző András elmon­dása szerint a Pest megye területén lé­vő hidak és utak helyreállítási tervének javaslatai is elkészültek, és az elkövet­kező hónapokban az érintett önkor­mányzatoknak kell megtárgyalni azo­kat, és felállítani azt a számukra ideális fontossági sorrendet, amely szerint a hidak megépülhetnének. Ezután mindkét állam kormánya elé kell ter­jeszteni azt, majd a két illetékes ország A budapesti székhelyű FŐMTERV Rt. munkatársai, illetve Fábry György hídépítő mérnök egy tava­lyi esettanulmányban bemutatta, hogy milyen fontossági sorrend­ben kéne újjáépíteni a hidakat. A hidak sorrendje az akkori kimuta­tásban a következő volt: az első helyet az Ipolydamásd és Helemba közti határátkelő foglalta el, ezt a Vámosmikola és Ipolypásztó vagy Vámosmikola és Ipolybél közti kö­vette, majd sorban: Ipolyvisk- Tésa, Drégelypalánk és Ipoly- hídvég, Kővár - Újkóvár, Őrhalom és Ipolyvarbó, Pőstyénpuszta - Pe­tő, Rárósmulya és Nógrádszakál következett. A nyolc híd felépítésé­nek költségvetése, beleértve az infrastrukturális beruházásokat, az utakat, az ártéri hidakat, a töltése­ket, a FŐMTERV Rt. tavalyi költség- kalkulációja szerint összesen 3, 4 milliárd forint, 570 millió korona, 14 millió euró. között megkezdődhet az egyeztetés. A szükséges pénzt Pest megyében is az uniós Interreges pályázatokból fedez­nék, az önrész a két fél részéről 5-5 szá­zalék lenne. • Berényi-Szép Tisztogatási hullám indult Nyitra megyében Folytatás az 1. oldalról Vanco főként a bizottságok munkáját felügyeli majd. A megyei közgyűlésen az MKR mint legerősebb frakció igényt tartott egy alelnöki posztra, amit azonban a koalíciós többség elvetett. Milan Belica megyeelnök szerint a tisztségek elosztása méltányos, mert hűen tükrözi az erőviszonyokat. Az elosztás értelmében az MKP meg­őrizheti a megyei főellenőr posztját, amit az elnök a kompetenciák szem­pontjából fontosabbnak tart, mint az alelnöki pozíciót. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a megyei ta­nácsban is négy MKP jelölt lehet. Farkas Iván, az MKP megyei frak­cióvezetője lapunknak elmondta: úgy véli, hogy a pártot megillette volna egy alelnöki poszt. A képviselő szerint a főellenőri poszt egy depolitizált poszt, ráadásul a jelenle­gi főellenőr, Kuczmann Imre nem tagja az MKP-nak, ezért a párt részé­ről továbbra is igényt tartanak egy alelnöki funkcióra. Farkas Iván a to­vábbi posztok elosztásával is csak részben elégedett. A szlovák nagyko­alíció ugyanis csak a négy legjelen­téktelenebb bizottság elnökének posztját kínálta fel az MKP-nak. • B.Sz. S' Lóra termett magyarok Unyon A régióban egyedülálló módon működik a lovarda a településen Folytatás az 1. oldalról A kicsik esetében mindig szülővel közösen vesznek részt a tréningeken. Németh Dezső, a sportegyesület ve­zetője lapunknak elmondta, hogy a lovassportra való alkalmasság egy in­gyenes próbalovagláson dől el, amikor kiderül az oktató számára, hogy érde­mes-e folytatni az adott gyermeknek ezt a különleges sportágat. A folyta­tásban futószáron való lovaglást, üge­tést és végül vágtázást tanulnak a gye­rekek. A különleges sport az únyi lo­vardában nem kerül különösebben sokba, gyermekeknek fél óra ezerkét­száz forintba, felnőtteknek egy óra lo­vaglás ezerötszáztól kétezer forintig terjed. Az Únyi Lovas SE 2004-ben megalakította a hagyományőrző lo­vaglás bemutatását. A korhű huszár­jelmezekben, feldíszített lószerszá­mokkal kiegészített felvonuló lovas­csapat március 15-én és más hasonló ünnepeken a falubéliekkel együtt sze­repel. Emellett könnyedebb nyári ün­nepeken lovasbemutató és kaszkadőr show is járul a felvonuláshoz. • Pöltl Zoltán Folytatás az 1. oldalról Nagy Géza, a város polgármestere a Hídlapnak elmondta, hogy a hely­zeten csak egy módon lehet változ­tatni, mégpedig úgy, ha megfelelő vá­sárlóra talál a kórház. A befektetők­kel kapcsolatosan szűkszavúan nyi­latkozott: „Több lehetséges vásárló is van, velük február 15-ig fogunk tár­gyalni. Van olyan cég, aki 35 millió koronát, azaz 245 millió forintot kí­nál az intézményért, de annak kilétét egyelőre nem szeretném felfedni”. A polgármester elmondta, hogy a szer­ződéskötés alapfeltétele az, hogy a befektetőnek újra kell indítania az intézményt. A fent említett vásárló a tervek szerint 1 millió eurót, azaz 254 millió forintot szánna az épület és a szükséges dolgok felújítására, a hiá­nyosság kiküszöbölésére Mindezt, július elsejéig kellene tető alá hozni, mert a megyei tiszti főorvos szabta határidő akkor ér véget. A tervek szerint a város, e fent em­lített céggel közösen indítaná újra a kórházat, és a most elbocsátásra ke­rülő dolgozók bizonyos részét újra Elfogadhatónak tartja-e a sorsolásos módszert? A legújabb, sebtében összetákolt oktatási törvénymódosítás szerint nem mindenki az általa választott általános iskolába írathatja gyermekét, hanem a hátrányos helyzetű tanulók előjogainak érvényesíté­se után „szétsorsolnák” a nebulókat a környék iskolái között. Esztergombán egyelőre nem vezetik be a módszert. Nincs gyógyszer a zselízi kórház bajára Nyárig biztosan nem fogad betegeket a felvidéki intézmény munkába szeretnék állítani, emellett pedig egy olyan melléktevékenység is beindulna, amely bevételt jelente­ne a kórház számára. Andruska La­josnak a kórház igazgatójának febru­ár 15-ig körülbelül 180 alkalmazottat kell elbocsátania. Az intézményben dolgozók egyébként még a teljes de­cemberi Fizetésüket sem kapták meg, és valószínűleg a januári bér kifizeté­sével is gondok lesznek. A helyzetet tovább nehezíti az, hogy végrehajtók zárolták a kórház számláját. Az alkal­mazottak egyelőre nem kaptak kellő tájékoztatást a helyzetről, a kórház igazgatója arra hivatkozott, hogy a körülményeket átgondolva szeretne beszélni velük. Senki sem tudja megmondani azt, hogy mikor zárul le a zselízi kórház kálváriája és mikor kerül le annak ka­pujáról „az ideiglenesen zárva” fel­irat. Addig is a környék lakóinak nem maradt más, mint a távolabbi Léván vagy Érsekújvárban lévő kór­házba utazni és várni arra, hogy mi­kor fordul valóban jóra a helyzet. • Sz.É. Tapló Zsanett (varrónő) Helembán lakunk, a lányom hétéves, és a párkányi magyar isko­lába járatjuk. Itt nincs választási lehetőség, de nagyobb városok­ban van, remélem, hogy Szlovákiában nem vezetnek be ilyen szabályozást. Teljesen ab­szurd az ötlet, ha érintett lettem volna, fellebbeztem volna, és bizto­san kerestem volna valamilyen megoldást arra, hogy oda kerüljön a gyerek, ahová íratni szeretnénk. Juhász Eszter (eladó) Felháborító, hogy a gyerekem nem mehet oda, ahová én szeret­ném. Nálunk családi hagyomány érvénye­sül az iskolaválasztás­ban, megnyugtató, ha ismerős tanárok oktatják a kicsit. A sorsolás esetleges, mint a lottó, vagy jó helyre kerül a kisdiák, vagy nem. Csóra Katalin (ügyintéző) Diszkrimináció, ha nem én dönthetem el, hogy melyik iskolába íratom a gyerekemet. A távolsági kérdésen túl, az oktatás minősé­ge, a tanárok személye alapján is legyen az enyém a vá­lasztás joga. A fiam nyolcadikos, most középiskolát választunk neki, szerencsére ránk már nem vonat­kozik ez az elhibázott törvény. Gere Mihály (lakatos) A legnagyobb unokám fél év múlva lesz elsős, nem szeretném, ha mások döntenék el, hogy hová járjon isko­lába. Szomorú, hogy ilyesmit kötelezővé te­hetnek, bár szerintem mindig lesz­nek kiskapuk, és ha valakinek meg­vannak az összeköttetései, érvénye­síteni tudja majd az akaratát. Egy légtérben az oktatás és a kultúra Az únyi iskola egyben művelődési házként is működik A többi magyarországi kistelepü­léshez hasonlóan nehéz helyzetben lévő, szűkös költségvetésből gaz­dálkodó únyi önkormányzat egy egyszerű trükkel próbálja mérsé­kelni a kiadásait: mivel nem lenne megtérülő, hogy egy ilyen kis tele­pülésen, mint Úny, külön művelő­dési házat tartsanak fenn, a helyi általános iskola több feladatot is ellát. A téli szezonban az önkor­mányzat a már befűtött termekbe több más programot is szervezett. A jelenlegi tanévben tizenkilenc ta­nulót foglalkoztató únyi iskolának, az országos kistelepülések tanintézmé­nyeihez hasonlóan erősen lecsökkent a költségvetési támogatása. A jelenle­gi kormány kistelepülésekkel kapcso­latos ígéretei ellenére, csökkentették a fejkvótát. Varga László iskolavezető elmondása szerint Únyon azért fur­csa a helyzet, mert kisebb lélekszám mellett tavaly kétmillió forinttal több állami támogatás jutott, mint az idei évben, amikor emelkedik az únyiak száma. Az igazgató úgy érzi, méltat­lanul bánnak így velük Úny szemszö­géből nézve az látszik a jelenlegi köz­ponti törekvésekből, hogy a kistele­püléseken működő tanintézmények­ben ne legyen közművelődési-, és ne­velési lehetőség, hanem csak alapok­tatás. Únyon a megszorítások ellené­re az iskola kiemelkedően teljesít, a település diákjai közül több is megyei szintű tanulmányi versenyeken vé­geztek dobogós helyen. Az iskola egyébként nemcsak a diá­koknak, hanem a község kulturális programjainak, különböző tanfo­lyamoknak is helyt ad. Egy héten egy alkalommal karate oktatást tartanak felnőttek és gyerekek részére. A jóga­tanfolyam a falubéli középkorú höl­gyek által favorizált, rendszeres ese­mény A fiatalabb korosztályhoz tar­tozó nők pedig a hastáncoktatáson vesznek iészt heti egy alkalommal. Az iskolában délutánonként megtartott szakkörök legújabbika a január köze­pén indult baba-mama játszóház. • P. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents