Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)
2006-02-25 / 40. szám
www.istergranum.hu 2006. február 25., szombat • HÍDLAP 5 Kitelepítések: nincs bocsánat Csáky: Szlovákiának rendeznie kell a hatvan éve történteket Folytatás az 1. oldalról „A kormány a lakosságcsere aláírásával a Szlovákiában élő magyarság sorsán szeretett volna könnyíteni, de a cél nem valósult meg: az akkor Szlovákiában élő 760 ezer magyar közül csak 120 ezer került át Magyarországra, ráadásul a meghurcoltatások során sérült az emberi méltósághoz, tulajdonhoz, élethez való jog.” - mondta Zétényi. Elmondása szerint a kitelepítendő személyeket a Csehszlovák állam jelölte ki és mivel „azok többnyire a gazdagabb réteg képviselői voltak, a Magyarországon kapott ingatlanok értéke nem érte el az otthagyotta- két: a felvidéken 160 ezer katasztrális hold és 15 700 lakóház maradt szabadon, Magyarországon mindössze 15 ezer katasztrális hold és 4400 ház”. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány véleménye szerint egyébként megkérdőjelezhető a lakosságcseréről szóló szerződés érvényessége, mert azt egy szuverenitását elvesztő, csonka állam írta alá. Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettesének a véleménye szerint „Ha elítéljük azt, hogy Hitler durva módszereket alkalmazott a lakosság egy részével, vagy amit Sztálin tett egyes országokkal, akkor el kell ítélnünk az 1945 utáni hasonló módszereket is”. Csáky elmondása szerint hiba volt aláírni a lakosságcseréről szóló szerződést, de megérti az akkori magyar kormány ezzel kapcsolatos döntését: „erős nyomás alatt voltak, ezen kívül pedig a Szlovákiában élő magyarokon szerettek volna segíteni”. A miniszterelnök helyettes véleménye szerint a történtek még nem zárultak le: „Két lépés még várat magára: először is a szlovák kormánynak és a parlamentnek bocsánatot kellene kérnie a meghurcoltaktól, és szimbolikus, anyagi kártérítésben kellene részesítenie őket” - mondta Csáky. Az MKP napirenden tartja ezt a témát, és nem szeretne megalkudni a többi párttal ezekben a kérdésekben, ennek ellenére tudatosítanunk kell azt, hogy senkire sem lehet ráerőszakolni a bocsánatkérést, és a kártérítést. A cseh állam pár hónappal ezelőtt már megkövette a világháború utáni időszak „áldozatait”, Csáky szerint ez európai polgárhoz méltó megnyilvánulás volt. A nyár folyamán Frantisek Miklosko (KDH) Szent Adalbert-dí- jat vett át Mádl Ferenc köztársasági elnöktől. Az ünnepségen a szlovák politikus saját nevében bocsánatot kért a felvidéki magyaroktól a háború utáni meghurcoltatásukért. Pavol Hrusovsky (KDH), a parlament akkori elnöke kijelentette: a történészeknek alaposan meg kell vizsgálniuk a hontalanság éveit, és fel kell tárniuk a tényleges valóságot, hogy a politikusok is a tényeknek megfelelő álláspontot tudjanak kialakítani. A HZDS viszont azért sem bolygatná a múltat, mert az kölcsönös tragédiák egész sorát rejti. Ján Slota (SNS) szerint a kereszténydemokrata politikus kijelentésével halálos sebet ejtett a szlovák nemzet lelkén. Zsolna polgármestere szerint Miklosko „gyöngyöt szórt a disznók elé”. • (szép) Tavaly augusztusban a cseh kormány bocsánatot kért a szudétanémet antifasisztáktól az 1945 után őket ért jogsérelmekért. Jirí Paroubek Csehország külügyminisztere utólag a magyarokat és a lengyeleket is megkövette: „A bocsánatkérés nem csak a német nemzetiség tagjaira vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy az állampolgárok megcélzott csoportjába tartoznak a magyar és a lengyel nemzetiségű állampolgárok is” - mondta Paroubek, majd hozzátéve, hogy a kormány nem tervez e téren anyagi kárpótlást. Szárnyal a madárvész Európában Több országban pusztultak el háziszárnyasok is Nem kell a Hokimnak import hulladék Lemondott a kikötő építéséről a cementgyár? Több európai országban találtak madárinfluenzával megfertó'zött háziszárnyasokat, Magyarországon és Szlovákiában azonban továbbra is elsősorban a vadon élő madarak a veszélyeztetettek. Hazánkban megjelent a vírusról szóló járványvédelmi tájékoztató kézikönyv, egy győri cég pedig bejelentette, hogy 48 órán belül megfelelő védőfelszereléssel és fertőtlenítőszerekkel tudják ellátni a csirkefarmokat. Franciaországban több ezer pulykáról bizonyosodott be, hogy a H5 vírustörzsnek estek áldozatul, méghozzá annak a védőkörzetnek a közelében, ahol a H5Nl-gyel fertőzött madarakat találták. Az országban máris harmincszázalékos forgalom visszaesést regisztráltak a baromfiágazatban, a kormány 52 millió euró támogatást különített el a tenyésztőknek. Ugyanakkor intenzíven terjed a vírus Németország területén is, több tartományból jeleztek elhullott hattyúkat. Elsőízben jelent meg a betegség Grúziában, ahol azonnal kordonnal vették körül az érintett területet, Dél-Oroszországban pedig egy 300 ezres csirkefarmon észleltek tömeges elhullást eg)7 eddig bizonytalan eredetű vírus miatt. A pozsonyi állatkertben 257 madarat zártak el a külvilágtól, hogy véletlenül se kerüljenek kapcsolatba vadmadarakkal, minden nap állatorvos vizsgálja meg az állományt. Hazánkban nem találtak újabb gyanús madártetemet, az óvintézkedések - zárt tartás, fokozott figyelem és óvatosság, védőzár Bács-Kiskunban - továbbra is érvényben vannak, él a 189-es központi ingyenes telefonszám. Süth Miklós országos főállatorvos felhívta a figyelmet arra, hogy az emberhez hasonlóan a madarakkal kapcsolatba kerülő négylábú háziállatok, rókák sincsenek veszélyben. • Sz.H. Hiteles példával A kommunizmus áldozatainak emléknapja a szaléziaknál Folytatás az 1. oldalról „Minden, a kemencébe bejutó anyag beépül a cementbe és célunk a jó minőségű tennék gyártása. Az alternatív fűtőanyagok felhasználása Európa több országának cementgyáraiban, - nem csak a Hokim Rt. gyáraiban - már meghaladja a hagyományos tüzelőanyagok arányát, ezzel is hozzájárulva a hulladékgazdálkodási problémák megoldásához” — mondta a Hídlapnak a Hokim Rt. kommunikációs vezetője. Megnyugtató, hogy a cég hangsúlyozottan törekszik a hulladékok égetésénél a környezetvédelmi előírások betartására, de a dorogi hulladékégető kéményéből időnként előtörő lilás vagy rózsaszín füst arra utal, hogy a kimondottan hulladékégetéssel foglakozó és ilyen téren minőségbiztosítással rendelkező cégnél is előfordulnak hibák. Többek között ezért is ellenzik a környezetvédők és a régióban élők, hogy a dorogi égetőműtől néhány kilométerre egy újabb hulladékégető épüljön. • (muzslai) Szlovák farsang Kesztölcön A faluban fontos a nemzetiségi kultúra megőrzése Szombaton tartja hagyományos farsangoló bálját a szlovák kisebbségi önkormányzat a kesztölci községi klubban. A napközben régi népi hagyományokat idéznek fel, az esti bál során pedig eltemetik a nagybőgőt. A szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke, Gaálné Kara Valéria a Hídlapnak elmondta, hogy farsangkor mindig felelevenítik azt a múlt század közepe táján még élő népszokást, hogy a fiatalok végigjárják a falu utcáit, bekopogtatnak a portákra, hogy mindenhol egy kis élelmet gyűjtsenek. A megszerzett zsákmányból aztán este közösen elkészítették a farsangi vacsorát, majd jelképesen eltemették a nagybőgőt, azaz búcsút intettek a hamvazószerdával véget érő mulatozással teli farsangnak. A kesztölciek nemcsak a nagybőgőtemetéssel őrzik a nemzetiségi hagyományokat. A főleg szlovák népdalokat éneklő Pávakör vegyeskórus májusban ünnepli 35. születésnapját. A szlovák közösségnek majdnem minden hónapra jut egy-egy neves alkalom, amit a régi szokásoknak megfelelően ünnepelnek meg. A szlovák nyelv és a kultúra legkisebbekre való átörökítéséről is gondoskodnak: az óvodában a gyerekek megtanulják a szlovák nyelvű gyermekverseket, - mondókákat - és dalokat is, az iskolában pedig már az első osztálytól kezdve heti négy órában oktatják a szlovák nyelvet. A nyelvtanulás alól csak a később betelepült, nem szlovák nemzetiségű felmenőkkel rendelkező tanulók kaphatnak felmentést. • -r -a Megbízik-e a „húsvéti” élelmiszerek minőségében? Az elmúlt évek negatív tapasztalatai mindenkitől fokozottabb óvatosságot követelnek vásárláskor. Tavaly és két éve is botrány volt a rossz minőségű vagy álcázott sonkák miatt, idén pedig a romlott tojás a sláger. Az illetékes hatóságok ígérik: idén nem kell tartanunk újabb „sonka-botránytól". Mandákné Ilona (nyugdíjas) Nagyon odafigyelek arra, hogy milyen árut veszek, megnézem a határidőt, a származási helyet, az összetevőket. Több boltba el kell menni ahhoz, hogy mindenből a megfelelő árú és minőségű élelmiszerhez jussak. Azt tapasztalom, hogy a kisboltokban frissebbek és megbízhatóbbak is a termékek. Benedek Attila (fotóriporter) Egyik multiban sem bízom, kizárólag piacon veszem a húst, a tojást és a tormát, sőt ez utóbbit magam reszelem le, jóleső „szenvedés” kíséretében. Házi, termelői árut vásárolok csak a megszokott, bejáratott helyeken, ahol biztosan tudom, hogy megbízható minőségű terméket kapok. Fabó Andrea (főiskolai hallgató) A hagyományos ételek mindig megtalálhatók nálunk a terítéken húsvétkor. A romlott hús és tojás híre mindig eljut hozzánk is, de mi még sosem csalódtunk az étel minőségében, holott változik, hogy hol vásárolunk. Mindig ott vesszük meg a szükséges hozzávalókat, ahol éppen olcsóbb. Pataki Ignácné (nyugdíjas) A szupermarketek áruinak minőségében sosem bíztam, mindig kisboltokban vásárolok. Csomagolt sonkát, tarját nem veszek, a tojást a megszokott boltban vagy zöldségesnél szerzem be. A korom miatt sonkát csak az unokák kedvéért készítek húsvétkor, jómagam diétázom. Forralt bor és kán-kán Tokod. A nagyközségben február 28-án búcsúztatják a telet kán-kánnal, Farsang Ferkóval, Venyige Rozáliával és Demizson Oborossal. Utóbbi forralt borával várják a szervezők a hagyományteremtő mulatságra, délután négy órára a Pincevölgybe az érdeklődőket. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a nyergesújfalui Szalézi-lrinyi Középiskola vendége volt február 23-án Menczer Gusztáv, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszer- munkások Szervezetének elnöke. Menczer egykor maga is az országos hírű Szalézi Intézet diákja volt, ezért szívesen tett eleget a meghívásnak, hogy előadást tartson az iskola diákjainak és tanárainak. Kiemelte, hogy különösen nagy öröm számára visszatérni ugyanoda, ahol az igazi tudás alapjait megvetette mind az élet, mind a tudomány oldaláról. Az iskola nevelési igazgatóhelyettese, Andrásfalvy János szalézi atya elmondta: kiemelten fontosnak tartja, hogy a diákok megismerjék történelmünknek ezen árnyékos oldalát is, melyről igen hiányosak az ismereteik. Kiváltképpen a személyes találkozásokat tartja értékesnek, melyek során a diákok olyan hiteles egyéniségeket hallgathatnak meg, akiknek áldozatos élete, erkölcsi tartása, helytállása a számunkra elképzelhetetlen körülmények között és erős hite példaként szolgálhat számukra. • Lengyel Erzsébet Késsel követelte a gyógyszert Léva. Egy 34 éves olasz férfi késsel fenyegetőzve követelt gyógyszert fejfájásra a lévai kórházban. A férfit az dühítette fel, hogy az orvos nem akart receptre felírni gyógyszert, mivel a páciensnek nem volt egészségügyi biztosítása. A férfi először elrohant, de néhány perc múlva késsel a kezében tért vissza. A nővér előtt hadonászva közölte, hogy ez az ő biztosítási igazolása. A kiérkező rendőrök letartóztatták a dü- höngőt, tettéért hat hónap és három év közötti börtönbüntetésre számíthat.
