Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)

2006-02-24 / 39. szám

4 HÍDLAP • 2006. február 24., péntek www.istergranum.hu Félárú ebédek napja a torkos csütörtökön Március másod-lkán indul a gasztronómia éve Döglött csótány az ovisok ebédjében Hiába jelezte a problémát többször is a piliscsabai óvoda Folytatás az 1. oldalról A program részeként pecsétgyűjtő­akciót hirdetnek a szervezők, amelyen értékes ajándékot nyerhetnek a leg­ínyencebb vendégek. A közel négyszáz bor- és gasztronómiai eseményt felölelő rendezvénysorozat március másodikán veszi kezdetét a Torkos Csütörtök név­re keresztelt nappal, amikor is az akció­hoz csatlakozott félezer hazai étterem és vendéglátóhely fél áron kínálja konyha­művészeti remekeit. Az Ister-Granum Eurorégióban kilenc étterem csatlako­zott a kezdeményezéshez. Esztergom­ban a Szalma Csárda már több mint egy évtizede kapcsolatban áll a Magyar Turizmus Zrt.-vel, így kézenfekvő volt, hogy a Torkos Csütörtök akcióban is részt vesznek. Évente két-három alka­lommal szerepelnek együtt a legkülön­bözőbb országokban rendezett turiszti­kai kiállításokon, ahol a magyar konyha jó hírének öregbítéséhez járulnak hozzá - mondta el lapunknak Szalma József, az étterem vezetője. A csárdában az öt­venszázalékos kedvezmény csak az éte­lekre vonatkozik, az italokért a szokásos árat kell majd megfizetni, de ha olyan nagy lesz az érdeklődés, hogy nem tud­nak mindenkit kiszolgálni, akkor pén­tekre, sőt esetleg a hét végére is kiter­jesztik az akciót. Mindenképpen ajánla­tos előzetesen asztalt foglalni - taná­csolta a csárda tulajdonosa. Esztergom­ban a Szent Kristóf étterem és a kertvá­rosi Caffe Grante is részt vesz a prog­ramban. Visegrád városában négy ven­déglátóhely - a Reneszánsz, a Sirály, a Nagyvillám és a Patak fogadó - csatla­kozott a kampánynyitó rendezvényhez, de Dobogókőn a Manréza és Lábatla­non a Panoráma étterem is kedvezmé­nyes árakkal várja a vendégeket. Egy ilyen kivételes alkalomért talán érde­mes kicsit messzebbre is utazni. Szentendrén az Aranysárkány, a Fa Inn, a Korona és a Városháza étter­mekben étkezhetnek fél áron az ér­deklődők, Budapesten pedig alkalom nyílik olyan rangos éttermek kipróbá­lására is, mint a patinás Gerbeaud Sörház, a Pilvax étterem, vagy a híres budai Borkatakomba. • Gábor Éva Folytatás az 1. oldalról Tavaly november óta körülbelül 20- 25 jegyzőkönyv készült az önkormány­zati óvodában az ételekkel kapcsolatos panaszokról. A problémák nemcsak itt merültek fel, hanem a német nemzeti­ségi iskolában is, ám a Hétszínvirág ovi­ban ismédődnek leggyakrabban. Boósz Marianna intézményvezető kérdésünk­re elmondta: többször kérték már az önkormányzatot a szerződés felbontá­sára, hiszen sokkal közelebb is található megfelelő konyha, ám mindeddig csu­pán ígéreteket kaptak. A szerződést öt évre kötötték, amiből még csak kettő telt le. Az óvoda aláírásokat gyűjtött, a mai testületi ülésen is képviseltetik ma­gukat, megpróbálják rávenni a képvise­lőket, hogy végre érdemben foglalkoz­zanak a régóta húzódó üggyel. Katona Ildikó illetékes tisztifőorvos megerősí­tette, hogy vizsgálódtak már az óvodá­ban, ám akkor éppen semmiféle problé­mát nem tapasztaltak. Tudomása sze­rint egyébként a csótányokat az ételhor­dó peremén, illetve tetején találták. A szállító konyha ellenőrzése a XI. kerüle­ti intézet feladata, akik ottjártukkor rög­zítették a valóban meglévő higiéniai hi­ányosságokat. A konyha elavult cső­rendszere mögött tömegesen fordulnak elő csótányok, ezért az előírtnál jóval gyakrabban végeznek rovarirtást, mást egyelőre nem tehetnek, építési problé­máról van szó. Katona Ildikó ugyanak­kor felhívta a figyelmet mindhárom fél felelősségére, az óvodának, mint átvevő­nek például sokkal pontosabban kellene dokumentálnia az étel átvételi körülmé­nyeit, a szennyezett ebédet pedig vissza kellett volna küldeniük. Jelenleg nincs tehát elég bizonyíték arra, hogy a boga­rak mikor és hol kerültek az ételbe. Az azonban biztos, hogy egymásra muto­gatás helyett egy asztalhoz kellene ülnie az érintetteknek. Semmiképpen nem tartható, hogy a gyerekek már szinte félve kezdenek neki az ebédnek, azt kér­dezve: ma is van benne csótány? • Sz.H. Polgármesteri vétó Ipolyságon Pedagógiai tanácskozás Szentendrén Konferenciát rendeznek Szent­endrén a kistérségi pedagógiai szakszolgálatok lehetőségeiről. A szakmai napon elismert közigazga­tási- és pedagógus szakemberek tartanak előadásokat. A Dunakanyar és Pilisi Önkor­mányzatok Többcélú Kistérségi Tár­sulása és a Felzárkózunk Alapítvány szervezésében konferenciát rendez­nek „Pedagógiai szakszolgálati ellátás kistérségi lehetőségei” címmel. A szakmai tanácskozásra március 9-én, 14 órai kezdettel kerül sor a szentend­rei Polgármesteri Flivatal dísztermé­ben. A konferencia a Pest Megyei Közgyűlés alelnöke, Fábry Béla elő­adásával veszi kezdetét, aki a szakszol­gálati feladatellátásról fog beszélni. Ezt követően Tarsoly Erzsébet pszi­chológus előadását hallgathatják meg a résztvevők. Ezután a logopédiai ellá­tásról nyújt helyzetképet Mészárosné C. Szabó Edit gyógypedagógus-logo­pédus, akit Radványi Katalin gyógy­pedagógus-pszichológus követ az elő­adói emelvényen „A korai fejlesztés igénye” című beszámolójával. A szak­mai rendezvényt Kondor Edit közok­tatási szakértő előadása zárja. • (Gábor) Díjazott felvidéki pedagógusok Felvidék. A Szlovákiai Magyar Pe­dagógusok XII. Országos Találkozó­ján idén is sor kerül a Felvidéki Ma­gyar Pedagógus Díj átadására. A ko­rábban Czabán Samu-díjnak nevezett kitüntetést 2003-tól Felvidéki Magyar Pedagógus Díjként adják át, két, tevé­kenysége során jelentős nevelői-okta­tói eredményeket elérő pedagógusnak. A díjazottak személyére közösségek és magánszemélyek is javaslatot tehet­nek, amit írásban juttathatnak el már­cius 2-áig az SZMPSZ OV irodájába. A város polgármestere megvétóz­ta a képviselő-testület egy kórházi épület eladására vonatkozó januári döntését, mivel szerinte ez tör­vényellenes. Lőwy János, Ipolyság polgármes­tere lapunknak elmondta, hogy való­ban élt vétójogával egy januári ülésen született döntéssel kapcsolatban, mi­vel továbbra sem ért egyet a kórház területén lévő dialízisközpont épüle­tének eladásával. Az említett ülésen tizenegy képviselő közül hét a dialízisközpont épületének értékesí­tése mellett, négy MKP-s képviselő pedig ellene szavazott. A polgármes­ter elmondta, hogy a dialízisközpont épületének eladása ütközik a város ér­dekeivel, mivel az épület bérbeadásá­ból jelenleg és hosszú távon is jelen­tős bevételhez jutnak, másrészt a kór­ház területén lévő, idegen tulajdon­ban lévő épület rontaná a kórház esetleges, majdani eladásának esélye­it. Továbbá a törvény értelmében vá­rosi tulajdonú ingatlant polgármester vagy városi képviselő közvetlenül nem vásárolhat meg, márpedig a vevő, va­gyis az épület jelenlegi bérlője városi képviselő is egyben - hangsúlyozta Lőwy A polgármester jelezte, hogy amennyiben a képviselő-testület újra­tárgyalná az ügyet, akkor ő ismét meg­vétózná az eladásra vonatkozó döntést. • Berényi Szilvia LAP(SZ)EL Pálovics Klára Egy, két, há...ikszel! Honlapot nyitott az Országos Választási Iroda az első választók részére, akik a választások pontos menetének megismerésén kívül próbaszavazást is tehetnek. A szellemileg ismét leértékelt fiatalok tehát április kilencig gyakorolhatják hogyan kell egy karikába egyértelmű X vagy + jelzést ten­ni, épphogy azt nem rágják a szájukba: ha szegfűt látsz, ikszelj mellé azonnal. Érdekes módon a szakma, vagy felsőoktatási intézmények kivá­lasztásakor már nem ilyen segítőkész az országvezetés, arra is volt példa, hogy egy diplomás hallgatónak az Oktatási Minisztériumban sem tudtak tájékoztatást adni arról, hogyan lehet belőle tanár. Arra viszont ügyelnek, hogy a tízezres elsőszavazó tábor nehogy ne tudja megoldani az ikszelés bonyolult feladatát, nem mondhatja senki, hogy a kormány nem törődik a fiatalokkal („Menjenek külföldre” - Fodor Gábor). A próbaszavazáson egyébként kitalált nevek és pártelnevezések találhatóak, az azonban meg­ragadja figyelmünket, hogy az állatokról és növényekről elnevezett pártok között van egy „baloldali” előnevű is, jobboldalit és függetlent azonban akármennyire keresünk, nem találunk. Ennyit a pártatlanságról. Az első szavazók táborával, vagyis a tizennyolctól huszonegy éves korú nem­zedékkel többszörösen is kitolt már ez a kormány, mondhatni rendszeresen hülyének nézték őket. Ok kaptak elsőként a kreditrendszer bevezetéséből, s álltak csodálkozva az egyetemek folyosóin, ha a hetvenéves előadó nem fo­gadta el az elektronikus jelentkezést a vizsgákra, ugyanis ő még mindig a klasszikus kockás füzetlapra hivatkozik. Őket érintette a tavalyi érettségi bot­rány, ők várhattak még egy évet a továbbtanulással, amikor tavaly júliusban kiderült: a középszintű érettségi „mégsem” ér annyit, mint az emeltszintű. S ők küzdenek meg elsőként az elhamarkodottan, minden kritika nélkül átvett bolognai folyamattal, s tanulnak majd évekig abban a bizonytalanságban, hogy nem tudják, végül is az lesz-e belőlük, amit eredetileg terveztek. S most az Országos Választási Iroda (OVI) azt gondolja róluk, akik kibön­gészték az idei felvételi tájékoztatóból, hogy milyen bonyolult folyamatok során lesz belőlük tanár, mérnök, vagy karmester, hogy nem tudnak egy egyszerű ikszet egy egyszerű karikába beírni. Aggasztóan magas a munkanélküliség Nógrádban Üzembezárások, leépítések és az épító'ipari körbetartozások vezettek a negatív rekordhoz zött - részben a járulékcsökkentés eredményeként - sikerült a térség­ben 8 százalék alá csökkenteni a munkanélküliséget, mára azonban már rosszabb a helyzet, mint 1998- ban. A hiábavaló álláskeresés legerő­sebben a pályakezdőket és az ala­csony iskolai végzettségűeket sújtja. Az országgyűlési képviselő a ma­gas munkanélküliség okaként első­sorban a gyárbezárásokat nevezte meg. Az egykor nyolcszáz főt is fog­lalkoztató japán tulajdonú rétsági TDK Karácsony előtt 140 dolgozójá­tól vált meg, ma mindössze 170 alkal­mazottjuk van. A romhányi Zalake- rámia a folyamatosan emelkedő gáz­árak miatt gazdaságtalanná váló ter­melés miatt nemrégiben 80 dolgozót bocsátott el, bezárt egy varroda is Balassagyarmaton és megszűnt a nagyoroszi laktanya is, ami szintén 400 alkalmazottat érintett. A térség­ből sokan jártak be Vácra és Buda­pestre dolgozni az építőiparba, de a körbetartozások és a lankadó építke­zési kedv miatt közülük is sokan vesztették el állásukat. Bállá Mihály szerint az jelentene kiutat, ha új munkahelyek jönnének létre a térségben, akár a további járu­lékcsökkentés, akár a Széchenyi Terv újraindításával alakuló új vállalkozá­sok révén. Az otthonteremtési támo­gatások visszaállítása az építőipart is fellendítené, így ismét tömegével kaphatnának munkát a végzettség nélküli segédmunkások. Dallos Jenő raiza ' Nógrád megye keleti részében majdnem minden ötödik munkaké­pes lakos regisztrált álláskereső. A megye nyugati részében is fokoza­tosan rosszabbodik a helyzet, sorra zárják be az üzemeket, és az építő­ipari munkások közül is sokakat el­bocsátottak. A szakemberek szerint azonnali beavatkozásra, és állami segítségnyújtásra lenne szükség. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ legfrissebb statisztikája szerint a megyében 17,9 százalékosra emelkedett a munkanélküliségi ráta. Ez azt jelenti, hogy közel tizenhat- ezer munkaképes álláskereső ül ott­hon tétlenül, és várja, hogy akadjon számára elhelyezkedési lehetőség. A munkanélküliek száma csak január­ban több mint hétszázzal nőtt. Kö­zülük minden harmadik már több mint egy éve hiába próbálkozik az álláskereséssel. Bállá Mihály, a nyugat-nógrádi térség fideszes országgyűlési képvi­selője lapunknak elmondta, hogy ke­letebbre - Salgótarján és Bátonytere- nye térségében - a legkritikusabb a helyzet, ott az álláskeresők aránya már a húsz százalékot is meghaladta. Balassagyarmat térségében a munka­képeseknek „csak” 13,6 százaléka, Rétság környékén pedig 12,9 százalé­ka nem jut álláshoz. Bállá Mihály hangsúlyozta, hogy 1998 és 2002 kö-

Next

/
Thumbnails
Contents