Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)
2006-02-21 / 36. szám
www.istergranum.hu 2006. február 21., kedd • HÍDLAP 5 Megelőzés helyett vizet prédikálnak A gyors olvadás és az elmaradt beruházások miatt nagy ár- és belvízkárra számíthatunk Folytatás az 1. oldalról Rossz hír, hogy a hét közepétől újabb jelentős mennyiségű esőt jósolnak a meteorológusok. A szakemberek azonban bizakodók, s remélik, hogy addig némileg javul a ma még veszélyesnek tűnő helyzet. Komárom-Esz- tergom megyében a múlt hét pénteken több mint ötszáz hektáros területen állt víz. Pontos adatok hiányában egyelőre csak remélni lehet, hogy valószínűleg csak kisebb mértékben nőtt a vízzel borított földek nagysága. A mostani helyzetet súlyosbítja, hogy az ősszel is nagy területek kerültek víz alá, s ez a belvíz megfagyott a földeken, amelyre később ráesett a hó - mondta lapunknak Bakondi György. Az OKF korábbi főigazgatója az emlékezetes 1999-es belvízkatasztrófáról kifejtette: számukra akkor vált világossá, hogy a tüneti kezelés nem elég. A probléma megelőzése mindennél fontosabb, az utólagos védekezés és szivattyúzás ugyanis legfeljebb a halaszthatatlan problémák azonnali kezelésére elegendő. Ráadásul a megelőzés nemcsak olcsóbb, de általa a nagyobb baj is elkerülhető. A megelőzés viszont komplex feladat, ezért jogi szabályozást igényel. A földterületeket - az eltérő tulajdoni viszonyok miatt - rendszeres felügyelet alatt kell tartani, emellett össze kell kapcsolni a különböző vízelvezető rendszereket, és az állami, magán, illetve önkormányzati tulajdonban lévő vízelvezetők karbantartási munkáit is össze kell hangolni. Ezen kívül nem volna szabad olyan területekre építési engedélyt kiadni, amelyről tudható, hogy veszélyezteti a belvíz. Ennek a komplett finanszírozási, hatósági és szabályozási feladatsornak a munkálatai már hét évvel ezelőtt megkezdődtek - erősítette meg a volt katasztrófa- védelmi vezető. 1999-ben, majd 2000- ben és 2001-ben a helyreállításon túl komoly összeget áldozott az Orbán- kormány a munkákra, melyek célja a csatornák és vízelvezetők építése, valamint a meglévők kapacitásának bővítése volt. A kormányváltás után a kedvező folyamat sajnos megszakadt, a kampány során ígért beruházások rfem jutottak el a megvalósításig. Például az idén is hiába különített el há- rommilliárd forintot a kormányzat a belvíz kezelésére, és hiába kért ebből az összegből számos önkormányzat a megelőzésre, ha eddig nem utalták át senkinek a pénzt. Ezért most a legdrágább megoldást választották: a szivattyúzást. Bakondi György szerint, ha a hárommilliárd forint egy részét a legveszélyeztetettebb területek belvízmegelőzési munkálataira fordították volna, most nem lenne baj. A volt főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi évekhez képest az idei télen nagyobb mennyiségben halmozódott fel a hó. Ez naAz elmúlt évek legjelentősebb felszíni vízi katasztrófái 1999: 17 megyében több mint 1600 települést érintett a belvízkatasztrófa, s 33 milliárd forintos helyreállításra és újjáépítésre volt szükség. 2000: a tiszai ciánszennyezés januárban történt, és nem sokkal ké- só'bb, márciusban következett be az eddigi legnagyobb árvíz a Tiszán. 2001: újabb árvíz vonult le a Tiszán márciusban, s ekkor történt a beregi gátszakadás, amikor 48 óra alatt hét métert emelkedett a folyó vízszintje. 2002: augusztusban jelentősen megáradt a Dunai. gyobb árvíz kialakulásának veszélyét rejti magában, ha a tavaszias felmelegedés tartós lesz, és jelentősebb eső kíséri. Az árvízkezelés területén sem történt jelentős előrelépés - húzta alá a szakember számos, a kormányzat által ígért lépés nem valósult meg. így nem erősítették meg a kritikus térségekben lévő gátakat, nem történt mederkotrás, és nem készültek el a tervezett víztározók sem, amelyek segítségével csökkenthető lenne a megáradt folyók vízszintje. • Gál Kata Lapátra kerülhet a hazai sütőipar A pékek szerint elkerülhetetlen a kenyér árának emelése s Újra pattog a Kaucsuk labda A kis településen az elmúlt két évtizedben nem működött a sportélet. Két lelkes sportember, Somogyi Mihály és Fogarasi János megelégelték ezt, és tavaly szeptemberben létrehozták a Mogyorósbánya Asztalitenisz SE-t. Somogyi Mihály szakosztályvezető elmondta, hogy az asztalitenisz-sport feltételeit a helyi kultúrotthonban is meg tudták teremteni. A meglévő felszerelések mellé az általuk felajánlott önkormányzati képviselői tiszteletdíjból vásároltak új asztalokat, hálókat, labdákat, és korszerűsítették a világítást is, így a tizenegy 25-60 év közötti asztaliteniszező heti három edzésen, öt asztalon készülhet a megyei bajnokság megmérettetéseire. Az asztalitenisz egyre népszerűbb a gyerekek körében is, ezért a jövőben tervezik az utánpótlás-nevelés beindítását is. A mogyorósbányai csapat az őszi megyei bajnokságon mutatkozott be. Most a tavaszi szezon mérkőzéseire készülnek, amely számukra még mindig inkább a tapasztalatszerzésről szól. A legközelebbi fordulóra csütörtökön kerül sor, amikor a Mogyorósbánya a Tatabánya csapatát fogadja. • G.É. Nem halogathatják tovább az áremelést a hazai pékek, az egyre emelkedő költségek és a nagy áruházláncok árleszorító politikája miatt tavaly közel ötszáz kispékség ment tönkre, a többi sütöde kilencven százaléka pedig veszteséggel, jó esetben nullszaldósan zárta a tavalyi évet A pékek fokozatosan emelnék az árakat, számításaik szerint az ágazat életben maradásához 200-250 forint kilónkénti kenyérárra van szükség a jelenlegi 180 forint helyett. Annak ellenére, hogy a közüzemi díjak, a minimálbér, az alapanyagok ára folyamatosan emelkedik, a kenyér ára egyáltalán nem, vagy csak nagyon minimális mértékben követte az áremeléseket. Pedig ideális az lenne, ha egy kiló kenyér legalább 200-250 forintba kerülne, ezzel szemben az átlagár ma nagyjából 180 forint körül mozog. A kisebb pékségek gyakran a fennmaradásért küzdenek és már a nullszaldós eredménynek is tudnak örülni. A Magyar Pékszövetség ismételten felemelte a szavát az ágazat ellehetetlenülése miatt és azt hangsúlyozzák: egyszerűen muszáj apránként legalább 5-10 százalékos emelést végrehajtaniuk a pékségeknek. Az áruházláncok olcsó, silány minőségű alapanyagokból dolgozó belső péküzemeivel nem tudnak versenyezni, ezért a minőségre helyezik a hangsúlyt és tárgyalásokat kezdtek a kereskedőkkel is. Természetesen minden egyes pékség maga kell, hogy kikalkulálja azt az árat a területi sajátosságoknak, önköltségüknek megfelelően, de szakmai segítségért fordulhatnak a szövetséghez - mondta el kérdésünkre Ilonka Boldizsár, az érdekképviseleti szervezet elnöke, és hozzátette: a jelenleg reális 200- 250 forintos ár csupán egy cél, ezért használják a feltételes módot, a piac természetesen széles skálán mozog majd továbbra is. Ám nagyon fontos, hogy a kisvállalkozók legalább megpróbálják érvényesíteni az érdekeiket, „teremtsék meg a termék becsületét”, győzzék meg a vásárlókat a minőség fontosságáról. Tavaly mintegy 500 pékség ment tönkre, az ágazat összbevétele 8-10 százalékkal maradt el az előző évtől, az üzemek 90 százaléka vagy nyereség nélkül vagy vesztességgel zárta az évet. A helyzet kulcsa pedig a kereskedők kezében van, a multivállalatok rendkívül nyomott áron vásárolják fel a termékeket, és az élelmiszerüzletek is bőven válogathatnak a piacról. Áremelésre leginkább a saját bejáratott bolttal rendelkező pékeknek lesz lehetőségük, de ők is kénytelenek alaposan átgondolni azt a hatalmas verseny miatt. Egy régóta működő, jónevű tokodi pékség vezetőjétől megtudtuk: nem túlzás csapdahelyzetről beszélni. Ok évek óta lényegében „egy helyben topognak”, a vevőket nem akarják elveszíteni, így a leszorított árakkal ahogyan a többség, „maguk alatt vágják a fát”. A piaci szereplők összefogása és egyhangú döntés nélkül ugyanakkor valószínűleg képtelenek lesznek az árakban érvényesíteni a költségeket, egy kiló kenyérből csak a felhasznált liszt nagyjából 50 forintot tesz ki. A vevők pedig nem veszik észre, hogy a nagyáruházban megvásárolt péksütemény ára más termékeknél csapódik le. • Szabó Hajnal Megalapozottnak tartja-e a kenyéráremelést? A pékek szerint nem lehet tovább halogatni a kenyér árának emelését, a sütödék jelentős része a nagyáruházak árleszorító politikája miatt veszteségesen működik, ezért folyamatosan mennek csődbe a pékségek. A szakemberek szerint hetvenforintos áremelésre lenne szükség a sütőiparban. Papp Katalin (művelődésszervező) Általában az egészsége- scbb. de drágább barna E ÍT" kenyeret fogyasztom. HB 9 Manapság már olyan 1b * " sokba kerülnek a pékáruk, hogy hetvenfo___-ZZ.____J rintnyi árkülönbözetet la ssan meg sem érez az ember, hozzászoktunk a folyamatos áremelésekhez. Sajnos el kell fogadnunk, hogy ha a pékek költségei növekednek, ezt kénytelenek a termékeik árának emelésével kompenzálni. Molnár Katalin (takarító) Kevés kenyeret fogyasztok, nálunk jóformán csak a gyerekek eszik. Itt helyben, a tokodaltárói házipékségben szoktam vásárolni, mert a bolti kenyér rossz minőségű. Szomorú vagyok, hogy folyton emelkedik a kenyér ára, talán a benzin drágulása miatt van ez. Valamilyen szinten megértem a pékeket, de a hetven forint túl sok, nem tartom jogosnak. Molnár Gábor (gondnok) Tokodra jár át édesapám kenyeret vásárolni, mert ott egészen frissen megkapja. Valószínűleg nem fog örülöd ^ ni, ha megtudja, hogy ™ ismét emelni fogják a pékáruk árát. Szerintem ez a mostani nagyarányú emelés az energiaválságnak tudható be, az újabb gázáremelésnek, a benzin drágulásának. Mészáros Ottóné (nyugdíjas) Már a mostani árat is drágállom, ha még hetven forinttal meg akarják emelni a kenyér árát, az már valóban nagyon sok lesz. Nagyon sajnálom, de soha nem lesz már három-húszas kenyér, maximum háromszáz-húszas. Persze ha háromszor annyi nyugdíjunk lenne, mint most, nem szólnánk egy szót sem. Farsangi mulatság a legkisebbeknek Vasárnap a művelődési házban, hétfőn az óvodában állt a bál Folytatás az 1. oldalról Vasárnap a mogyorósbányai művelődési ház izgatott apróságokkal népesült be. A település óvodásai ugyanis itt rendezték meg farsangi báljukat, amelyre rendhagyó módon saját műsorral is készültek a gyerekek - tudtuk meg Babocsai Istvánné, óvodavezetőtől. A kisebbek a népszerű „Gyertek haza ludaim” játékot játszották el a színpadon megfelelő jelmezbe öltözve, a nagyobbak pedig az Aranyszőrű bárány című mesejátékot adták elő. A gyerekek szlovák nyelvű népi gyermek- játékokat is bemutattak népviseletbe öltözve, mivel az óvodában szlovák nemzetiségi nevelés folyik: a napi foglalkozások során szlovák nyelvű dalokat, mondókákat és játékokat is tanulnak az óvodások. Mivel a vasárnapi farsang az előadások lámpaláza miatt a gyerekeknek nemcsak a szórakozásról szólt, ezért hétfőn, meghitt környezetben, a saját termükben folytatták a felhőtlen bálozást, ahol mindenki a - a nevelők segítségével - saját kezűleg készített jelmezbe öltözött be. A kis település óvodája a tavalyi csoportösszevonás és létszámleépítés ellenére idén is szűkös keretből gazdálkodik - folytatta a vezető óvónő. A farsangi mulatságokat is a szülők, helyi képviselők és vállalkozók támogatásával tudták megrendezni. • Gábor Éva Hogyan volt régen? Piliscsév. „Hogyan volt régen Cséven?” címmel beszélgetésre várják a gyerekeket és időseket a Kálmánfi Béla Művelődési Házba. A február 21-én, délután négy órától rendezendő összejövetelen lehetőség nyílik honismereti anyaggyűjtésre is. Nőnapi mulatság Tát. A kultúrházban rendezik meg február 23-án, csütörtökön délután három órától a Nyugdíjas Klub nőnapi összejövetelét. A program során először beszámoló hangzik el az elmúlt évi tevékenységről, majd az óvodások műsora és köszöntők következnek. LASRAM Kft. szentendrei telephelyére FELVESZ HEGESZTŐ szakmunkásokat ás CNC GÉPKEZELŐKET élhajlító és lézervágó gépek kezelésére. Szentendre, Ipartelep Kőzúzó köz 2. Tel.: 26/ 501-040, E-mail: info@lasramtechnology.hu
