Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)

2006-02-18 / 35. szám

VII ___________ ma 200 6. február 18., szombat • HÍDLAP • Kínai horoszkóp A Nyúl személyiségjegyei Csodálatos erő és kitartás árad a jó kedélyből- a vidám ember gyorsabban végzi munkáját és tovább képes dolgozni, mint a szomorú és a mogorva. Thomas Carlyle A Nyúl az erény és az óvatosság jegyének szülötte. In­telligens, jól nevelt, szíve szerint csendben, békében él. Nehezen visel mindenféle kellemetlenséget, igyekszik tá­vol tartani magát a vitáktól, összeütközésektől. Őrzi a békét a világban, és ezzel másokat is megnyugtat. Nagyon széles az érdeklődési köre, kedveli a mű­vészeteket és általában az élet nemesebb oldalát. Azt is tudja, hogyan kell élvezni a szabadidőt, gyakran megfordul a legjobb éttermekben és éjjeli szórakozóhelyeken. Szellemesen és okosan fogalmaz, él-hal a jó beszélgetésekért. Véleményére, taná­csaira sokan kíváncsiak, többek között azért, mert diszkrét és diplomatikus. A legritkább esetben emeli fel a hangját, képes egyszerűen sze­met hunyni visszatetsző dolgok felett, ha ezzel fenntarthatja a békét. Ápolja a jó viszonyt mindenkivel, ugyanakkor érzé­keny természetű és nehezen viseli a kritikát. Elsőként áll to­vább mindenhonnan, ha érzi, valami baj várható. Csendben, hatékonyan dolgozik, memóriája egészen kivételes. Pénzügyekben okos­nak bizonyul, de sikere a körül ményeken is múlik. Ki nem állhatja a feszült helyzeteket, illetve a kiéle­zett döntéskényszert. Amikor csak lehet, a Nyúl nagy gonddal, óvatosan előre eltervez mindent. Visszariad a koc­kázattól, és a változásokat sem kedveli. Legfőbb vágya a biztonságos, nyugodt és állandó környezet, ha ezt elérheti, a világ minden kincséért sem változtatna rajta. Lelkiismeretesen végzi a munkáját, rendszeres, éber természete révén a legtöbb hivatásban helytáll. Jó diplo­mata, ügyvéd, boltos, adminisztrátor vagy pap válhat be­lőle, de kitűnik minden olyan pályán, ahol hasznosíthat­ja rendkívüli tárgyalóképességét. Munkaadójával szem­ben lojális, tisztelik erkölcsi tartásáért és őszinteségéért. Ennek ellenére, ha hatalommal járó pozícióba kerül, me­rev és autokrata vezető válhat belőle. Nagy becsben tartja otthonát, rengeteg időt és pénzt fordít fenntartására, csinosítására. A Nyúl híresen ké­nyelemszerető ember! Jellemző rá a gyűjtőszenvedély is; előszeretettel gyűjt régiségeket, bélyegeket, érméket, műalkotásokat, illetve bármi mást, ami valamiért megtet­szik neki. A nő Nyúl barátságos, gondoskodó és megfontolt, mindent megtesz azért, hogy boldog, szeretetteli otthont tudhasson a magáénak. Kedveli a társasági életet, sokszor fogad vendégeket. Pontosan tudja, hogyan használhatja ki az idejét a legjobban. Annak ellenére, hogy számtalan dologban érdekelt, mindig van ideje olvasásra vagy egy kellemes csevegésre. Érti a humort, művészi hajla­mai is vannak, és remekül kertészkedik. A férfi Nyúl nagy gondot fordít a megjelenésére, rendsze­rint okos, tehetséges ember. Fontos­nak tartja a jó viszonyt másokkal, a szívügyeket pedig minden­nél előbbre helyezi. Bőven akadnak hódolói, és rendszerint van már néhány komoly szere­lem a múltjában, ami­kor házastársat vá-* laszt. A leghűsége­sebb emberek nem a Nyúl jegyének szü­löttei közül kerülnek ki, de ők is képesek jó kap­csolatra, elsősorban a Bakokkal, a Kí­gyókkal, a Disznókkal és a Bivallyal. Társasá­got kedvelő, könnyed személyisége megtalálja a hangot a Tigrissel, a Sárkánnyal, a Lóval, a Majommal, a Kutyával és a többi Nyúllak Nehezen boldogul ezzel szemben a Patkánnyal és a Kakassal, ugyanis ők habozás nélkül köz­ük véleményüket mindenről, ez pedig a kritikát, kelle­metlenségeket nem tűrő Nyulat kifejezetten irritálja. A Nyúl általában a szerencse kegyeltje, remekül rá- érez, mikor hol érdemes megfordulnia. Tehetséges, gyors felfogású, ám olykor a szórakozást a munkánál fontosabbnak tartja, és ha csak lehet, a könnyebb végüknél fogja meg a dolgokat. Időnként erőt vehet rajta a zárkózottság, ilyenkor gyanakvóvá is válik. Mindent össze­vetve azonban hosszú, elégedett életre számíthat, reményei szerint messze a vitáktól és véleménykülönbségektől. • Sápszki Márta Homo ludens - A játszó ember Szerencsejáték! ? A szerencsében, mint valami megfoghatatlan, misztikus erőben - úgy vélem - mindannyian hi­szünk. Szinte egész életünket, min­den cselekedetünket behálózza, reménykedünk egy üzleti lépés előtt, bízunk egy esti program sze­rencsés kimenetelében, nem is be­szélve a vizsgákról, sportesemé­nyekről, vagy egy randiről. A latin „sors”, a francia „sort”, az angol és holland „lót” vagy a német „los” szavak egyaránt jelentik a végze­tet és sorsjátékot, mert valamennyi nép ősi hite szerint az egyéni és kol­lektív sorsot felsőbb hatalmak „sze­rencsejátéka” igazgatja. Ez a meggyő­ződés benne gyökerezik szinte vala­mennyi vallásban. Az Otestamen- tumban olvashatjuk, miképp kért Sa­ul istenítéletet önmaga és Jonathán fia között sorshúzás formájában. Az Ili­ászban Zeusz egy mérleg aranyserpe­nyőibe veti a trójaiak ás az achájok sorsát, hogy íTz döntse el a háború végkimenetelét. A hinduk, Siva és fe­lesége játékának tartják a világ folyá­sát. Bárhogy is legyen, az kétségtelen, hogy a tiszta , az ügyesség, az értelmi képesség bármiféle befolyásától men­tes játék - amilyen a kocka, lottó vagy a huszonegyezés - tekinthető az ősi értelemben vett játéknak. Ugyan — bátran mondhatom - korrupt vilá­gunkban ezek nagy része eltávolodott a valódi szerencse játékától. Gondol­junk csak arra, hogy a manapság oly hőn táplált játékgépek gépagyában, vajon milyen szerepet játszik a tiszta szerencse, ám egy kaszinó rejtekén a rulettasztalt körülülve sem lehetünk biztosak abban, mennyire a szerencse és mennyire a gép dönt nyerési esé­lyeinkről. Most azonban tekintsünk el a súlyozott kockák világától, és dió­héjban nézzünk néhány népszerű és régtől fogva játszott játékot. A kocka - a szláv „csont”, „csontocska” szóból ered (Kosztka) - utalva a játéktárgy anyagára. Ősi értelemben - mint mondottam volt - játéknak azt a tevé­kenységet tekintették, amely mentes volt az ügyesség értelmi képesség bár­milyen befolyásától. Az első ilyen já­ték a kockázás, majd a 21-ezés és lottó vagy a fej vagy írás, páros-páratlan já­tékok. Már 10-20 ezer éve is kockáz­tak. Akkor a törzsek, főpapi, mágusi jóslásra, időjárás előrejelzésre hasz­nálták a kockát és egyéb dobótesteket. Ezekkel a mágikus tárgyakkal régé­szeti leletek tanúságai szerint hat-hét­ezer éve kezdtek játszani a gyerekek. Négyezer éve az egyiptomi gyerekek már három különböző, pontosan sza­bályozott szerencsejátékot játszottak dobótestekkel. A germánoknál az Azok - a tizenkét főisten - arany já­téktáblákon kockáztak, így igazgatva a világot. A tibeti dalai láma helyettese kockajátékkal dönti el az év sorsát, bár a vallási tibeti dobókocka mind a 6 ol­dalán hat darab pont van, ami bizto­sítja az optimista jóslás alapját. Ter­mészetesen a kockázást nem mindig nézték jó szemmel, különösképp a kö­zépkorban nem. Sienai Szent Bernát a nők pipereszerszámait, parókáit, a férfiak kockáit, ostábláit égette el. Szent Lajos nem csak a kockázást, hanem a kockakészítést is megtiltotta. Kapisztrári Szent János 1454-ben, Nürnbergben több ezer ostáblát és 40 000 kockát vetett máglyára. Mint ahogy az egyház által ördög bibliája­ként üldözött játékkártya is alakot, anyagot váltott és kőépítőként élt to­vább Délkelet Európában, így a dobó­kocka is álruhát húzott a középkorban és dominónak mutatta magát. ' Folytatjuk... • Márkus Rejtvény ú G Y N O T O R O P L Ü L N Ó E K A E D N F 1 A Á K O N D A L A E Á V K P E L E K M O K 1 N T T T I Ó S D 1 D A R E R A G O D z É A S Á S K A Ő L G R U o V K R P U R E K R B B M R Á P A A S E Z C A T U Ó O R A E L Ő T T E S T Ú D 1 Ó L V L E K R E N E B E K B A K É Ú A S E B T S M A R R N R N R L N Á S U A K K O O O O A P O T N T J A K T É S T K S O 1 V Á N A Y Á A K H A O T E Ó R 1 A E Z S Z í N K D S S E N P S 1 É T A A O O 1 E V A E T N V Z T Ő T S R L R K Z M O E o E Z T E L Á E E N E 1 R E T A R D Z L K K A Z P Á A R Ó D O E T 1 G A K SZÓKERESŐ NYOLC IRÁNYBAN Rejtvényünkben Kiss Kálmán dunaújvárosi költő Ősz című kis versét rejtettük el. Keresse meg a szójegyzékben szereplő szavakat, amelyek nyolc irányban rejtőznek az ábrában, majd húzza át betűiket! Ha az át nem húzott betűket felülről lefelé vízszintesen haladva összeolvassa, e kis versike négy sorát kapja megfejtésül. ANO, ELÁLT, ELEKES, ELŐTTE, ÉVA, IKER, IONIZÁTOR, KARAKTER, KÁRÓKATONA, KECSES, KROKODIL, LAPIDUM, LAPKA, OKOT, OROZÓ, PALLÉR, PARÁZ, PIKTOR, POROTON, PROTAKTINUM, RÁAKAD, RÁVÉS, RETARD, REVÉS, SARLATÁN, SÁSKA, STÚDIÓ, SZÍN, TAKARODÓ, TALENTUM, TEA, TEÓRIA, TEODÓRA, TUJA Gasztronómiai kalandozások Édesszájúan... A mostani írásunk alkalmával, me­rüljünk el kissé a cukrok édes birodal­mában. Azon belül is essék szó néhány híres ember kedvencéről és híres cuk­rászmester alkotásáról. A dobos-tortát feltétlenül ki kell próbálnia annak, aki nem akar kimaradni valami igazán ma­gyarosból. Dobos C. József szakács és csemegekereskedő volt, ezen kívül nagy sikerű író is, aki tizenöt, a cukrászatról és a szakácsmesterségről szóló könyvét németül írta meg. Híressé vált tortáját az 1885-ös országos kiállításra készítette. Akkora sikere volt, hogy vetélytársai azonnal utánozni próbálták, - mindhiá­ba. Végül a mester 1906-ban a dobos­torta receptjét az Ipartestületre bízta: „A négy tojást a porcukorral, vaníliás cukorral megmelegítjük és ha meleg, addig verjük habbá, amíg ki nem hűl. Közben a teavajat a kakaómasszával jól kikeverjük és hozzáadjuk a 3 dkg olvasz­tott kakaóvajat. Ezután hideg, tojásos habot és a kikevert vajat összeöntjük, is­mét kikeverjük és megtöltjük vele a tor­tát. Az olvasztott cukorral bevont lapot húsz részre osztjuk, majd felrakjuk a krémmel bevont torta tetejére, oldalát krémmel körbekenjük és dermedés után szeleteljük.” Sültalma Josephine módra Napóleon császár első felesége volt Josephine (1763-1814). Nem szí­vesen kísérte el férjét a harcterekre, de finom társasági modorával Napó­leon számtalan ellenfelét megnyerte urának. Gyermekeik nem születtek, s talán ez volt az oka annak, hogy Napóleon akarata szerint 1809-ben kimondták a válást. A sültalma Josephine módra elegáns desszert. A beáztatott aszalt gyümölcsöt tizenöt percig forraljuk. A tejet felfőzzük, beleöntjük a rizst, sót, cukrot adunk hozzá és hagyjuk kihűlni. Ezután szétosztjuk négy tányérra. Az almák magházát kivágjuk, vajjal bevonjuk, majd cukorral meghintjük. Vajjal ki­kent tepsiben előmelegített sütőbe tesszük és húsz perc alatt megsüt­jük. Tálaláskor az almákat a tejbe- rizsre helyezzük, cukorral meghint­jük és meglocsoljuk málnasziruppal. Kossuth-kifli A polgári fejlődés és a nemzeti függetlenség legnagyobb XIX. szá­zadi magyar politikusa volt Kossuth Lajos. Az 1848-49-es szabadságharc után emigrációban élt, haláláig ha­tással volt a magyarországi politikai életre. A róla elnevezett kifli töltelé­ke porcukorral habosra vert tojásfe­hérjéből és őrölt dióból áll. Az ezzel megtöltött tésztadarabokat kiflikké sodorjuk, felületét tojással megken­jük és őrölt dióval megszórjuk, majd kisütjük. Higgyék el finom étek! • Sipek

Next

/
Thumbnails
Contents