Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)
2006-02-17 / 34. szám
www.istergranum.hu 2006. február 17., péntek • HÍDLAP 5 Rettegést kiváltó magyar településnevek Hevesen ellenzik a szlovák pártok a történelmi nevek kiírását Folytatás az 1. oldalról Ez a törvény azonban tartalmaz egy kitételt, miszerint nem tartoznak a hatálya alá azok a települések, amelyek szlovák történelmi személyek nevét viselik. Összesen 14 ilyen település van az országban, köztük a régióba tartozó Párkány (Stúrovo) és Ógyalla (Hurbanovo). Ezeken a helyeken hiába vannak túlnyomó többségben a magyarok, a törvény tiltja a magyar nyelvű táblák, így a városok történelmi nevének használatát is. Csáky lapunknak elmondta, hogy a módosítás beterjesztését két dolog indokolta. „A legutóbbi, 2001 -es nép- számlálás adataiból kiderült, hogy több helyen változott a lakosság összetétele, számos településen elérte a kisebbségek lélekaránya a 20 százalékot. Főleg a ruszin kisebbség gyarapodott, ezért több községben lehetőség nyílt a kétnyelvű táblák használatára. A másik ok pedig az 1994-es törvény értelmetlen kitétele a szlovák történelmi személyek nevét viselő települések táblahasználatáról. Véleményem szerint ez diszkriminatív, és ezt szeretnénk megváltoztatni a tervezettel” - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. A módosítás - amelynek beterjesztéséről még januárban, tehát a kormányszakadás és az előrehozott választások kiírása előtt egyeztetett az MKP a Koalíciós Tanáccsal - nem érintené a hivatalos ügyintézésben a települési névhasználatot, ott továbbra is a szlovák elnevezés maradna használatban. „Semmi másról nincs szó, mint hogy az érintett 14 község és város is kiírhassa a szlovák mellett a történelmi, magyar elnevezést is” - foglalta össze tömören a módosítás lényegét Duray Miklós, az MKP ügyvezető elnöke. A szlovák nacionalista erők, a Ján Slota nevével fémjelzett Szlovák Nemzeti Párt, valamint a Meciar vezette EIZDS (az eredeti törvény egyébként éppen Vladimír Meciar miniszterelnöksége idején készült) egyre indulatosabban támadják Csákyt és a módosítást. A többi parlamenti erő ugyan visszafogottan nyilatkozott a témában, de a jelenlegi politikai helyzetben csekély a valószínűsége annak, hogy még ebben a ciklusban elfogadja az országgyűlés a tervezetet. „Ezt az anyagot én már korábban küldtem tárcaközi egyeztetésre, csak most kapta fel a sajtó. Miután már csak két parlamenti ülés lesz ebben a ciklusban, túl nagy esélyt nem látok arra, hogy elfogadásra kerüljön a tervezet, de az MKP ezt a továbbiakban, a következő ciklusban is szorgalmazni fogja” - jelentette ki Csáky Pál. Az érintett települések közül Párkány alpolgármestere lapunknak elmondta, hogy bár Párkány - természetesen - üdvözölné a módosítás elfogadását, de véleménye szerint a jelenlegi helyzetben erre egyáltalán nincs esély Magyar Bertalan hozzátette, hogy az 1994-es törvény bevezetése előtt a város határaiban magyar nyelvű táblák is ki voltak rakva, ezeket azonban rendszeresen összefirkálták, megrongálták, a törvényi szabályozás bevezetését követően pedig már csak a Stúrovo felirat jelzi a város nevét - hivatalosan. Párkányban ugyanis a város vezetése ezek mellé a táblák mellé kihelyezte a több nyelven - köztük magyarul - íródott, „Üdvözöljük Párkányban!” feliratot, ezzel kerülve meg a meciari szabályozást. Ógyalla, azaz Hurbanovo polgár- mestere, Bastemák László a Hídlap- nak elmondta, hogy Jozef Miroslav Hurbannak, Szlovákia egyik neves írójának semmi köze sincs a városPárkány név-története a krónikák szerint a római kortól ismert. Ekkor a Limes egyik hídfője volt e helyen, amelyet a források Anavum néven említenek. Később a garam- szentbenedeki apátság 1075-ből származó alapítólevele a helyet Kakath néven említi. A következő névváltozás a török hódoltsághoz fűződik, több dokumentum Dsigerdelen Parkan-ként említi a települést, amely szó szerint fordításban „az ellenség májába ékelődő erőd”-öt jelent. A török elnevezésből maradt meg a Parkan, később Párkány név, amelyet 1947-ben változtattak Stúrovo-ra. Párkány „névadója”, Ludovít Stúr szlovák nemzetiségi politikus és író, az 1840-es években és 1848- ban a szlovák nemzeti mozgalom egyik vezéralakja. A pozsonyi evangélikus líceum tanára volt, majd 1845-től kiadta az első szlovák politikai lapot, a Szlovák Nemzeti Újságot. 1848 nyarán részt vett a prágai szláv kongresszuson, szeptemberben egyik vezetője a Magyarországra betörő szlovák szabadcsapatnak. hoz, és e helységnévre 1948-ban tettek szert, amikor is a reszlovakizáció jegyében a magyar helységeket szlovák személyekről nevezték el. Basternák véleménye szerint Csáky Pál javaslata ebben ciklusban valószínűleg nem lesz elfogadva, de bízik benne, hogy a későbbiekben sikerül megvalósítani a módosítást. A polgármester elárulta, hogy egy olyan megoldáson is gondolkodnak, amely szerint az önkormányzat megvásárolna egy-egy területet a város mindkét végén, és ott egy oszlopon nemcsak magyarul és szlovákul, hanem angolul és németül is szerepelne a helység neve, ráadásul hozzátennénk azt is, hogy: Üdvözöljük Ógyallán, Feszty Árpád szülővárosában! • Szép Éva Magyarországon az 1993. évi LXXVII törvény szabályozza a kétnyelvű táblák használatát. A törvény kimondja, hogy a helység-, utca- és intézmény- nevek kiírandóak a kisebbségek nyelvén is, amennyiben a településen működő kisebbségi önkormányzat azt kérvényezi - tájékoztatta lapunkat Pilisvörösvár (Werischwar) polgármestere, Grószné Krupp Erzsébet. Az Ister-Granum Eurorégió magyarországi települései közül a legtöbb használja az adott nemzetiség nyelvén belüli elnevezést is, a legtöbb helyen a magyar nyelvű tábla mellett a nemzetiségi elnevezés is olvasható: Csobánka-Cobanka és Tschowanka, Csolnok-Tscholnok, Dág-Dacha, Kesztölc-Kestúc, Kismaros-Kleinmarosch, Leányvár-Leinwar, Máriahalom- Kirwall, Mogyorósbánya-Modorós, Nagybörzsöny-Deutschpilsen, Nagyma- ros-Grossmarosch, Nyergesújfatu-Sattelneudorf, Piliscsév-Cív, Piliscsaba- Tschawa, Pilisszántó-Santov, Plisszentkereszt-Mlynky, Pitisszentlátszó- Senváclav, Süttő-Schitta, Tát-Taath. Visszavárják a templomtorony lakóit A dági templomtorony ismét a gyöngybaglyok kedvelt lakhelye lehet A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány a fokozottan védett gyöngybaglyok állományfelmérésével és költőhelyeik védelmével foglalkozik. A dági templom tornyában korábban állandó lakók voltak a baglyok, de a madárvédők az utóbbi években nem találtak költésre utaló nyomokat. Talán idén február végén újra beköltöznek a baglyok. Ma mindössze néhányszáz gyöngybagoly él hazánkban. A százezer forint eszmei értékű, fokozott védettség alatt álló madárfaj sötét, nyugodt helyeket választ költőhelyül, 90 százalékuk templomtornyokba költözik be, de előfordulhatnak családi házak padlásán is. Elekes Péter, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány kuratóriumának elnöke a Hídlap kérdésére elmondta, hogy évente egy-két alkalommal felkeresik Dágot is. Utoljára tavaly októberben jártak a településen, amikor meggyőződtek arról, hogy a templom- torony nyitott, tehát alkalmas lenne arra, hogy beköltözzenek a gyöngybaglyok, de az elmúlt években mégsem jöttek. Elekes Péter szerint ebben szerepet játszhatott a három évvel ezelőtti kemény tél is, és az is, hogy 2002-ben lezárták a dági templom tornyát. Az alapítvány munkatársai - többségében fiatal egyetemisták, akik önként végzik munkájukat - a templomok gondnokával veszik fel a kapcsolatot, akik általában segítőkészek, és eleget tesznek a madárvédők kéréseinek. így történt ez Dágon is: 2003 óta nyitott a templomtorony egy része, tehát jöhetnének a gyöngybaglyok. Az alapítvány pályázati pénzekből és magánadományokból fedezi a felméréssel, gyűrűzéssel és költőhelykialakítással kapcsolatos munkát. A bagolyvédők állandó ügyeleti vonalat is fenntartanak, és arra kérik a lakosságot, hogy ha gyöngybaglyokra bukkannak, feltétlenül jelezzék a (20) 9952830 számon. • Gábor Éva Kártérítést követel a Richter A gyógyszergyár szabadalombitorlási pert nyert a Merck ellen A januárban végződött szabadalombitorlási perben megállapítást nyert, hogy a Richter nem sértett szabadalmi jogot. Az ítélet értelmében a független eljárással gyártott magyar készítmény újra forgalomba hozható. A kért kártérítés akár hárommilliárd forint is lehet. A Richter Rt. 2005 áprilisában dobta piacra az alendronsav hatóanyagú, csontritkulás elleni gyógyszerét. Alig 2 hónappal később a versenytárs, az amerikai Merck gyógyszergyár hazai vállalata, az MSD Magyarország Kft. megváltoztatási kérelmet nyújtott be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, és pert indított a magyar gyógyszergyártó ellen. 2005. június 6-án a bíróság ideiglenesen felfüggesztette a gyógyszer forgalmazását annak ellenére, hogy a Merck szabadalmát 2004 novemberében újdonság hiánya miatt már megszüntették. A januári ítélet után a Richter Rt. a napokban jelentette be, hogy a hét és fél hónapos forgalomkiesés miatt 3 milliárd forintnál nagyobb összegű kár érte őket, ezért a kért kártérítés összege meg fogja haladni a biztosíték összegét. A nagyösszegű kártérítésre nagy esélyekkel számíthat a Richter, hiszen az egymással viaskodó termékek árában jelentős a különbség. A 4 x 70 mg-os kiszerelésű csomag ára a magyar Sedron esetében 636,- forint, míg a Merck-féle Fosamax-ért 812,- forintot kell fizetniük a betegeknek. • G.É. Tisztelt Esztergomi Lakosok! A 2006. február 14-én a Kis-Duna ág felső részénél történt hattyúpusztulással kapcsolatban a Komárom-Esztergom Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás irányításával vizsgálat folyik. 2006. február 20-án Esztergomban az állatorvosok megkezdik a baromfiállomány összeírását. Az állatorvosok a fentiek elvégzése érdekében a Komárom-Esztergom Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosa által aláírt megbízólevéllel keresik fel a lakosokat. A feladat fontosságára való tekintettel kérem, hogy segítsék az állatorvosok munkáját, tegyék lehetővé részükre az ingatlanokba való bejutást. Esztergom, 2006. február 16 . Dr. Szolnoki Imre aljegyző Mennyire tart a madárinfluenzától? Hazánkat is elérte a szárnyasokat érintő járvány, és habár a Kis-Dunában talált hattyúkról kiderült, hogy bélfertőzésben pusztultak el, a madárinfluenza veszélye továbbra is fenyeget. Szállási Árpád (orvostörténész) Ez a sajtó kedvenc témája, de hisztériát nem szabad kelteni. Az óvatosság persze nem árt, mert kiszámíthatatlan a betegség a mutációk gyakorisága miatt. Éppen ezért semmit nem ér egy nem létező járvány ellen beoltatni magunkat, mint ahogyan azt az egyik miniszter látványosan tette. A borúlátóbbak jóslataival ellentétben szerintem nem fog olyan drasztikusan lezajlani a járvány. Göbölös Andrea (GYED-en lévő anyuka) A hírekből folyamatosan informálódom, egy kicsit meg is ijedtem az esztergomi hattyúk halála miatt, ugyanis a Dunától nem messze lakunk. Pánikba nem esem, de reális veszélynek tartom ezt az újfajta betegséget. Várható volt, hogy előbb- utóbb nálunk is megjelenik, senki sincs védve tőle. De amíg állatról állatra terjed csak a kór, addig semmilyen óvintézkedést nem teszek. Majzik Zsóka (iparművész hallgató) Hallom a hírekben a járvány terjedését, de bízom benne, hogy nem lesz nagyobb baj. Biztos van igazságalapja többek félelmének, de szerintem a sajtó és az emberek felfújják a dolgot. Ha majd Magyarországon is meghal valaki ettől a vírustól, akkor leszokom a szárnyashúsról. Mivel a kerge marha kór és a sertéspestis miatt a négylábúak húsát sem eszem, valószínűleg vegetáriánus leszek. Monori István (köztisztviselő) Nem tartok tőle, az az igazság, hogy emberre még nem olyan veszélyes, inkább olyan országokban betegedhetnek meg tőle, ahol együtt laknak, közvetlenül érintkeznek az állatokkal. Nálunk, civilizáltabb körülmények, korrekt higiénés viszonyok között nem hiszem, hogy bármi bajunk is történhet. A védőoltásban nem bízom, a természet kórokozói találékonyabbak, mint az ember, ha kifejlesztünk egy vakcinát, már elő is kerül egy újabb mutáció. Katolikus portál indul Galánta. Magyar katolikus információs portál indul az interneten. A február 22-én startoló, napi rendszerességgel frissülő médium a felvidéki és a világegyház eseményeiről ad majd híreket. Az internetes portálhoz szentmise keretében kérik az Úr áldását a galántai Szent István-plébániatemp- lomban. A szentmisét Orosch János püspök celebrálja, majd ezt követően a városban lévő reneszánsz kastélyban lévő szerkesztőségben hivatalosan is útjára indítják az internetes napilapot.
