Hídlap, 2006. február (4. évfolyam, 22–41. szám)
2006-02-02 / 23. szám
4 HÍDLAP • 2006. február 2., csütörtök www.istergranum.hu Szlovákia megszabadul a buszvállalatoktól Rózsaszínben láttatják a világot Hamarosan magánkézbe kerül az érsekújvári SAD is Az Onyx szerint ártalmatlan agyárból eregetett, színes füst 2000-ben kezdődött meg a Szlovák Autóbusz Vállalatok (SAD) privatizációja, melynek keretén belül hamarosan az érsekújvári SAD-t is magánosítják. Az intézkedések oka az, hogy az állam számára nem kifizetődő működtetni a vállalatokat, így a gazdasági helyzet javításának érdekében inkább túlad rajtuk. Csepreghi Zoltántól, az érsekújvári SAD párkányi kirendeltségének igazgatójától megtudtuk, hogy a szlovák APV Rt. első körben az autóbusz vállalatok 49 százalékát, a második körben pedig 17 százalékát adta el, így jelen esetben a maradék 44 százalék privatizációja van folyamatban. Az APV Rt.- nek az autóbusz vállalatok működtetése nem kifizetődő, így a gazdasági helyzet javításának érdekében inkább túlad rajtuk. Csepreghi elmondása szerint felmerült az a lehetőség is, hogy az állam a városokra, vagy a megyékre ráíratta volna azokat, így viszont nem lehetett volna pénzt kicsikarni a helyzetből. A régebben kiírt tender keretén belül a dunaszerdahelyi, nyitrai, eperjesi és a homonnai vállalatok voltak meghirdetve, megvételükre tizenhárom lehetséges tulajdonos jelentkezett. Az elkövetkező napokban pályáztatásra kerülhet az érsekújvári, liptószent- miklósi, privigyei, zsolnai, nagyszombati, kassai autóbusz vállalat is. Csepregi véleménye szerint, ha a vállalatok magánkézbe is kerülnek, akkor sem kell tartanunk az árak jelentős A sokéves munka gyümölcse Gyetven Miklóst lett az év embere az idegenforgalomban Idén Gyetven Miklós, a párkányi Vadas termálfürdő igazgatója vehette át gazdasági tárca által odaítélt, az „Év embere az idegenforgalomban” díjat a turizmus fejlesztése terén kifejtett tevékenységéért. A szakmai kitüntetéseket minden évben a gazdasági tárca az Incheba Rt.-vel közösen osztja ki, a jelöltek felterjesztéséért Szlovákia különböző szakmai szövetségei felelnek. Az ITF Slovakiatour 2006 néven rendezett nemzetközi kiállításon az idegenforgalom fejlesztése az önkormányzati szférában kategóriában a párkányi Vadas fürdő igazgatója vehetett át díjat 2005-ben elért eredményeiért. „Bevallom őszintén, még a nevezésről sem tudtam, melyet a Nyitra megyei önkormányzat mellett működő idegenforgalmi osztály intézett” - beszélt az elsőízben átvett kitüntetésről Gyetven Miklós. „Nagy meglepetés és még nagyobb megtiszteltetés a díj. Egy héttel az ünnepség előtt kaptam arról értesítést, hogy kitüntetést vehetek át Pozsonyban” - mondta a díjazott. • N.B. LAP(SZ)EL Kövesdi Károly A Duna jege Amikor a bősi felvízcsatornát megépítették, elterelve a jó öreg Duna vizét, az itt lakó emberekhez hasonlóan a természetet sem kérdezték, mit szól hozzá, hogy a folyam medre néhány száz méterrel beljebb lesz tolva Szlovákia területére. Bele a Csallóköz szívébe. Pontosabban oda lesz duzzasztva az a töméntelen mennyiségű víz, amely most a csallóközi magyarok feje fölött hullámzik. A moszkvai, budapesti és prágai elvtársak gi- gantomániás erőművét azóta is csak imába szabad foglalni Szlovákiában. Mert amellett, hogy áramot fejleszt és dagasztja a honfiúi keblet, úgymond „megfogja a nagy vizet, és útját állja az árvizeknek”. A magyar parlament szerencsére nem szavazta meg a Dunakanyar elrondítását, s a két ország közti vita is többé-kevésbé elcsendesült. Igaz, a Szigetköz szomjhalállal küszködik, és az akták halmai vígan duzzadnak a hágai bíróságon meg a két fővárosban, de azért csönd van. Akár csata után. Aztán fű alatt, lappangva, de jönnek a gondok. Tavaly ősszel csukázni indultunk a bodaki ágvizekbe, de nemhogy csukát, halat se láttunk. Mind kimenekült a Dunába, mert leengedték a vizet. Egy elbambult hajó nekikoccant a csatorna oldalának, azt foltozták nagy buzgalommal, és ezért kellett megcsapolni a felvízcsatornát meg az ágvizeket. Elogy a zsilipkamrák hibáit ne is ragozzuk. Most pedig, mit ad isten, beütött a tél, s vele a nagy hidegek. Binder úrék annak idején valószínűleg nem számoltak vele, hogy télen a víznek van egy rossz szokása: megfagy. Nagy zimankóban pedig nagyon befagy. Akár egy-két méter vastag páncél is képződhet a felvízcsatornában. És ha a sok jégtábla feltorlódik, jön az árvíz. És kezdődött a kapkodás, a riadalom, hogy most mi lesz? Hogy erre nem gondoltunk. Büszke, sugárzó arcú turistákat szállító kirándulóhajók helyett most jégtörők cirkálnak a szlovák tengeren, hogy feltörjék a jeget. Mert ha az feltorlódik, az Isten mentse meg a környéket! így van ez, ha a balga ember csak nekimegy valaminek, és felforgatja a környezetét. A vén Duna azelőtt is be-befagyogatott. Hiszen tudjuk, Hunyadi Mátyást is a Duna jegén választották királlyá a rendek. Az öreg pozsonyiak is emlékeznek olyan kemény telekre, hogy nemcsak sétálni, hanem szekerezni lehetett a folyó hátán. De hát az rég volt, talán igaz se volt. A mai jégmező azonban szomorú valóság. És riasztó. Most mutatkozott meg teljes pőreségében, milyen veszélyeket rejt a bősi gát, amelyben, horribile dictu, szunnyadoz- nak a világverő turbinák. Se áram, se hajózás, csak a gond és a félelem. Talán nem ártana Binder úrékat meg az akkori szlovák kormány tagjait most kivinni egy kis természetrajzi kirándulásra, hogy nézzenek szembe a természet erejével. Persze, ők nyugodtan alszanak, nekik nem ott áll a házuk a tizenhét méter magas vízoszlop tövében. És nem kell hatalmas kerülővel, költséggel utazniuk naponta munkába, iskolába, orvoshoz, mint a szigetre került három falu magyarjainak. Merthogy a komp is befagyott. A párkányi helyközi járatokon szinte hetente lehet olyan revizorokkal találkozni, akik nemcsak az utasokat, hanem a busz sofőrét is ellenőrzik: így például azt, hogy a vezető betartja-e a menetidőt, megfelelő értékű jegyet ad-e az utasoknak. Ha az utasok közül valakit csaláson kapnak, akkor a helyszíni bírság értéke a jegy árának hússzorosa. emelkedésétől: „A tömegközlekedés szerződéses alapon működik, az árakat és kedvezményeket a megrendelő szabja meg. A távolsági járatoknál viszont más a helyzet, ott a működtetőn függ a jegyért fizetendő összeg.” • Szép Éva Autók a polgárőröknek Nógrád megye. Két Lada Niva és egy Opel Astra személygépkocsit adott át Armós Sándor rendőrezredes, Nógrád megye főkapitánya a polgárőröknek. A három használt, de még jó állapotban lévő autó a mihálygergei, a karancssági és a mátramindszenti szervezetek munkáját fogja a jövőben segíteni. Potyázó garázsbérlő Tatabánya. Egy tatabányai garázstulajdonos feljelentést tett a Tatabánya, Hunyadi téren lévő garázsát majd két évig bérlő személy ellen, aki a bérleti díjat nem fizette, illetve a garázsból történő távozáskor különböző, a bérbeadó tulajdonát képező szerszámokat tulajdonított el. A lopási kár 12 ezer forint, az elmaradt bérleti díj pedig több mint százezer forint. Folytatás az 1. oldalról A tömény jód nem égethető anyag és fokozza más anyagok égetését. Elégetve azonban mérgező lehet, és irritációt, köhögést okoz. Tandi Andrástól, a Richter Rt. dorogi gyárának környezetvédelmi szakemberétől megtudtuk: az előírások szerint a jódtartalmú anyagok csak egy bizonyos határértékig égethetők. A határértéknél nagyobb jódtartalmú anyagokat kémiai úton tisztítják, vagy átmossák, és utána semmisítik meg égetéssel. Korábban is történt már hasonló eset Dorogon. Rózsaszín felhőben úszott a város 2003 május 27-én a helybeliek megrökönyödésére. Kiderült, hogy az Onyx Kft.-nél valamilyen ok miatt olyan anyagot égettek el, ami jódtartalmú volt, és ez okozta az égetőmű kéményéből felszálló rózsaszínű füstfelleget. Az égető kéményéből ismét felszálló lila füst már nem okozott meglepetést a dorogiaknak Folytatás az 1. oldalról A falu lakosainak többsége 2000-ig a helyi szövetkezetben dolgozott, és annak megszűnte után már messzebb kellett munka után nézniük. A polgár- mester elmondása szerint a legtöbben Párkányban, Csolnokon, Esztergomban, Dorogon dolgoznak, de a falu is foglalkoztat néhány személyt közhasznú tevékenység keretén belül. A fiatalok hátrányos helyzetben vannak, a végzettséget tekintve a munkanélküliek java középiskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezik. A falu régebben kacérkodott egy ipari park létrehozásának gondolatával, de annak kimondta Dávid Anna, a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület önkormányzati képviselője. - A füst színéből már tudtuk, hogy megint valamilyen jódos anyag került az elégetett hulladékba. A korábban történt rózsaszín füst elszíneződésével kapcsolatban az égetőműtől kapott tájékoztatás szerint egészségre nem volt ártalmas a levegőbe került anyag, mert olyan kis mértékű volt a jód koncentrátum, hogy nem okozott irritációt, vagy köhögést. Azonban a mostani eset is azt jelzi, hogy elengedhetetlen a technológiai fegyelem pontos betartása a beszállítóknál és az égetőműben. Szerettük volna megkérdezni Lágler Katalint, az Onyx Magyarország Kft. igazgatóját, hogy pontosan mi okozta a füst elszíneződését és sikerült-e azonosítani az anyag beszállítóját, azonban az igazgató asszony lapzártánkig nem volt elérhető. • (muzslai) vitelezésére egy kevesebb, mint ötszáz lakosú településnek esélye sincs. Az Ipoly partján fekvő Kiskeszi polgármestere, Molnár Anna a Híd- lapnak elmondta, hogy a körülbelül száz munkaképes ember közül 48- nak nincs állása. Ez a szám tavasszal csökken, mert sokan szezonális tevékenységet vállalnak. A polgármester véleménye szerint a munkaerőpiacra jellemző a diszkrimináció, ezért a 40- 45 év közötti lakosok nehezen találnak állást. A legtöbb személyt a vámosmikolai „almás”, a Suzuki, Syncron és a Sanyo foglalkoztatja. • Sz.É. Sok a munkanélküli a Felvidéken Párkány és környékén több mint tíz százalék a munkanélküliek aránya Szocialista igazság: senkinek semmit Kövér: negyvenezres babakötvény mellé 1,3 milliós adósság Folytatás az 1. oldalról Ebből következően az is kérdéses, hogy egyáltalán demokrácia van-e ott, ahol az emberek nagyobb része tüntet távolmaradásával a közügyek gyakorlásától, mert napról napra igyekszik megfélemlíteni őket a hatalom? És demokráciáról beszélhetünk-e akkor 16 évvel a rendszerváltás után, amikor MSZP-s vezetésű településeken pedagógusok és közalkalmazottak azért nem mernek részt venni az ellenzéki lakossági fórumokon, mert félniük kell az őket alkalmazó önkormányzat retorziójától? - kérdezte. „Liberálisok már 16 éve sulykolják, hogy a demokrácia alapja a szabad sajtó és a demokrácia. De hol van itt demokrácia és szólásszabadság, ha az országban sorra arra panaszkodnak az emberek, hogy mindenütt ki vannak tiltva a helyi médiumokból, ahol szocialista a polgármester?! És nemcsak az önkormányzati médiumokból, hanem a kereskedelmiekből is. Mert nem pusztán a közintézményeken keresztül folyik lappangó terror, hanem még a magánvállalkozásokon keresztül is.” Emlékeztetett rá: ha ma sokat ugrál egy vállalkozó és esetleg még ki is nyilvánítja szimpátiáját a polgári értékrend iránt, akkor megnézheti magát. Nemcsak hogy nem kap önkormányzati megrendelést, de a hatóságok is hetekig járnak a nyakára - és mindez a demokrácia tizenhatodik esztendejében történik. Kövér László szerint még a Fidesz- barátsággal nem vádolható Lengyel László közgazdász is elismeri: 2000- ben még nem volt reális esélye, ma viszont 30-40 százalék, hogy az ország pénzügyi válságba sodródhat. Ez pedig már jelent valamit, s így végre a miniszterelnöknek is reagálnia kellene arra, hogy itt nincs minden rendben az adósságállománnyal, hiába próbálják elhitetni, hogy nincsen baj, és hogy a pénz fejlesztésekre kellett. „De milyen fejlesztésekre?! - fordult a derültségtől a beszédet többször tapssal megszakító hallgatósághoz. - Naponta járom az országot, de sehol nem látni a nyomát a 4000 milliárd forintos államadósságnak, és a több mint 1000 milliárd forintos privatizációs bevételnek. Ennek a hatalmas összegnek itt kéne lennie körülöttünk a beruházásokban, javítva az életkörülményeinket. Vagy éppenséggel megoldva a régóta húzódó problémáinkat, a nagy elosztórendszerek reformját.” A politikus felidézve az előző kormányváltás körülményeit, azt mondta: a mostani kormány röviddel hatalomra jutása után egykettőre szétszórta azt a 320 milliárd forintos megtakarítást, amit az Orbán-kormány - először a demokratikusan választott kormányok sorában - az utódaira hagyott, szabadon felhasználható forrásként. Márpedig ebből az összegből meg lehetett volna reformálni az egészségügyet, az oktatást, vagy a kutatás-fejlesztést. Emellett tovább folytatók lettek volna azok a programok is, melyeket az előző kormány elkezdett, s amelyekről Medgyessy Péter azt mondta az előző választási kampány során, hogy nem akarják leállítani őket. Ezzel szemben a Széchenyi Tervet, a lakástámogatási rendszert, a gazdák támogatási rendszerét és sok minden mást egyetlen tollvonással, dühből eltörölték, csakhogy az emberek ne emlékezzenek az Orbán-kormány eredményeire - sorolta, míg az elhangzottakat a közönség vastapssal jutalmazta. „Azt állították, igazságtalanok ezek a programok, mert a Fidesz csak saját klientúráját hizlalja velük. Most viszont úgy tett igazságot a szociál-liberális kormány, hogy az igazságosság nevében nem kap senki semmit” - emlékeztetett Kövér, megemlítve: a mai kormány négy- százezer új munkahelyet ígért, de helyette négyszázezer munkanélkülit teremtett. A Fidesz egyszer már csökkentette 10 százalékkal, és most újra mérsékelné a bt-járulékfizetés mértékét, csak hogy megállítsák a munka- nélküliség egyre súlyosabb károkat okozó folyamatát. Ezzel a lépéssel nemhogy kárt okozna, de szocialista szakértők szerint is jól járnának a munkavállalók és a munkaadó vállalkozók. • V. F.
