Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)

2006-01-21 / 15. szám

hídlap extra 2006. január 21., szombat • HÍDLAP • A megyerendszert nem megreformálni, hanem megszüntetni kell Meggyes Tamás javaslata az önkormányzatok katasztrofális helyzetének javítására A magyarországi megyerendszer - elsősorban - mint közigazgatási struktúra megszüntetését javasolja Meggyes Tamás országgyíílési-képvi- selő-jelölt Elképzelése szerint a me­gyék megszüntetése során felszaba­duló pénz települések közötti elosztá­sával javítani lehetne a kisközségek pénzügyi helyzetén. Első hallásra ta­lán radikálisnak tűnhet a javaslat, ám mögötte konkrét tervek húzódnak meg, amelyek - megvalósulásuk ese­tén - pozitív változást hozhatnak az emberek mindennapi életében.- A települési önkormányzatok évről évre egyre kevesebb pénzt kapnak felada­taik finanszírozására, mostanra, főként a kisebb lélekszámú községek csődközeli helyzetbe kerültek. Valóban ennyire rossz a finanszírozás?- Még rosszabb. A rendszerváltás óta az állam egyre több feladatot utal az önkormányzatok hatáskörébe, ugyanakkor ezek ellátására nem bizto­sít elegendő pénzt, rengeteg feladat­hoz pedig egyáltalán nem kapnak fi­nanszírozást. A leglátványosabb példa az utak karbantartása, ehhez nemcsak normatíva nem társul, de olyan bevé­teli lehetőség, adó vagy díj sem, amit erre fordíthatna egy önkormányzat. Hasonló a helyzet az egészséges ivóvíz biztosításával: ez is az önkormányzat­ok törvényi kötelessége, de a vagyon, a vezetékrendszer, a kutak, minden az államé, ami még akadályozza is a fel­adat tisztességes végrehajtását. Nem­régiben még a kasztvízkút-fúrásra ka­pott engedélyünket is megtámadták a bíróság előtt. Emellett még ezernyi hasonló feladatot kapunk, ugyanígy források hozzárendelése nélkül. A te­lepülések korábbi, például ingatlanér­tékesítésből származó vagyonukat már felélték, sokuknak nincs máshonnan bevételük, csak az állam által adott normatívából. Ez azonban kevés, a normatíva arra sem elég, hogy az az egészségügyi, oktatási vagy szociális intézmény működni tudjon, aminek a fenntartására kapják. Az emberek ugyanakkor elvárják, hogy jó állapot­ban legyenek az utak, iható víz folyjon a csapból, legyen orvosi, kórházi ellá­tás, iskola. Ezen túlmenően ma már ott tartunk, hogy annyira eladósodnak a települések, hogy alapvető feladatai­kat sem tudják ellátni, és be kell zárják az iskolákat. Az állam tisztességtelenül viselkedik velük, ugyanis a társadal­mat érintő ügyek ellátását hatvan szá­zalékban az önkormányzatok biztosít­ják, harminc százalékát az állam, tíz százalékát pedig a megye. A feladatok súlyához képest - pénzügyi szem­pontból - a települések járnak rosszul.- Milyen változtatást tartalmaz az ön javaslata?- Én, mint megyei közgyűlési tag is, azt mondom, hogy a megyei közigazga­tási szintet nem átalakítani, hanem telje­sen megszüntetni kell. Négyéves me­gyei képviselői tapasztalattal úgy látom, hogy a megye nem való semmire. Egy értelmes feladata van a megyének, szo­ciális és más intézményeket tart fenn.- Am ezt az ezek működéséhez rendelt összegekből más is meg tudná oldani. Ezenkívül a megye nem csinál semmi értelmeset, a valódi feladatokat az ön- kormányzatok végzik, azokat csak erő­szakoltan lehet a megyéhez mint igazga­tási szinthez telepíteni. Nincsenek úgy­nevezett „megyei adottságok” sem... Országos kritériumok, elvárások van­nak, mint például a környezetvédelem­ben, és helyi adottságok, amelyek meg­határozzák az együttműködést a telepü­lések között. Egy ivóvízbázisainkat érő szennyezés elhárításában, vagy lég- szennyezés esetén nincsenek „megyei problémák”, csak helyi összefogással megoldások. Valóságos döntéseket az el­múlt négy évben nem hoztunk. Ráadá­sul milyen szerv az, amelyik nyáron há­rom hónapra megáll, mert ekkor nem ülnek össze? Mennyire szükséges egy szervezet, amely megengedheti magá­nak, hogy negyedévig ne is működjék? Az együttműködési nyilatkozatokkal, beszámolókkal nem megyünk semmire, pusztán szociális, egészségügyi és okta­tási intézményeket tart fenn a megye, de ezekkel kapcsolatban nem sok minden­ről tudunk dönteni, hiszen nincs a dön­téshez, változtatáshoz mozgástér, főleg pénzügyi nincs. A megyei kórházak irá­nyítása hatékonyabban és olcsóbban megoldható lenne, ha például az állam létrehozhatna egy országos szakmai központot e célra. Ez igaz az oktatási, nevelési intézményekre is. Ezenkívül az ipari parkok, turizmus, vagy a sportélet is a településekhez kötődik.- Hogyan működnének e szerint az ön- kormányzatok?- A települések átvehetnék az eddig megyei finanszírozású intézmények fenntartását, persze úgy, hogy azt az állami normatívát, amit a megye kap meg, azt az önkormányzatoknak ad­nák, azzal a kiegészítő résszel együtt, amelyet ehhez az összeghez hozzátesz a megye. A megyéknek ugyanis van egy sajátos, egyedülálló bevétele, a megyei illeték bevétel. Ez azt jelenti, hogy minden megyei településen az emberek illetéket fizetnek, ha például örökölnek, ingatlant vesznek. Ezek mind a megyéhez folynak be és éven­te körülbelül kétmilliárd forintot je­lentenek. Ugyanakkor, ha az önkor­mányzatok az intézményeket nem vennék át, az állam láthatná el ezeket a feladatokat. Másfél milliárd forintot lehetne tisztán megtakarítani azzal, ha nem kell eltartani a megyei közgyűlé­si képviselőket. Ezen kívül megspórol­ható a megyei hivatal fenntartásának költsége, és az az összeg is, amelyet mondvacsinált feladatokra - például a megyei turizmus fejlesztésére, környe­zetvédelemre, sportra vagy testvér- kapcsolatokra - fordítanak. Ez utóbbi különösen érdekes, mert a megye egy skót és egy kínai területtel áll testvér- megyei kapcsokban, ami pusztán utazgatást jelent. A testvérvárosi kap­csolatoknak úgy van értelme, ha két város polgármestere találkozik, felve­szik a kapcsolatot egymással és a ké­sőbbiekben a pedagógusok, diákok, rendőrök, kórházak dolgozói utaznak és tapasztalatot cserélnek. így kialaku­ló civil kapcsolatok során van mit ta­nulni egymástól, és azokat itthon lehet hasznosítani. A „megyei testvérkap­csolatoknak” nincs konkrét következ­ménye, csak a megyei vezetők utazgat­nak. Az erre fordított összegekből a te­lepülések saját testvérvárosi, környe­zetvédelmi feladataikat, idegenforgal­muk fellendítését finanszírozhatnák.- Hogyan osztoznának a települések a felszabaduló pénzen?- Ha másfél milliárd forinttal szá­molunk megyénkben, akkor az ezer lakosonként ötmillió forintos plusz le­hetőségét jelentené. Ezt a teljes össze­get lehetne a katasztrofális helyzetben lévő településeknek adni. Az elosztást én egy sávos rendszerben képzelem el, amely alapján a kisebb lélekszámú települések több pénzt kapnának, mint a nagyobbak. Vagyis elképzelé­sem szerint kistelepülések esetében ezer lakosra nem öt-, hanem tízmillió jutna, vagyis duplán számolnánk, míg lélekszámhoz képest fordított arány­ban csökkenne a plusz pénz összege. Egy ezerlelkes település plusz tízmil­lió forinthoz juthatna évente, amely például Bajót, Dág, Annavölgy eseté­ben nagy segítség lenne. Persze más határokat is fel lehet állítani, a lényeg hogy a kis településeket nagyobb mértékben támogassuk, (részletek a mellékelt táblázatban - szerk.)- Csak-, mint államigazgatási szervet szüntetné meg a megyéket?- Nem, hiszen politikai szempontból is visszás a megyerendszer működte­tése. Országgyűlési választások alakal­mával pártra és egyéni képviselőkre, emberekre szavazunk. Önkormányzati választások alkalmával is nagyjából ez a helyzet. Ám a megyei közgyűlés negy­ven képviselőjére nem szavazunk, hi­szen ők pártlistáról kerülnek be, az em­berek nem tudják, kire szavaznak. Az egész teljesen abszurd politikai rend­szer, mert népképviseletet adnak olyan embereknek, akik nem mérettetik meg magukat, nem vállalnak ígéreteikért fe­lelősséget. Ez morálisan sem tartható, a pénzügyi szempont mellett.- Az Európai Unió a régiók kialakítá­sát szorgalmazza, és támogatja. A megye- rendszer megszüntetése ellen szólók egyik érve, hogy az unió nyomására nem szabad megszüntetni ezt a struktúrát. Javaslatá­ban beépül a regionális integráció?- A megyei szint nem létezik az uni­óban, vagy sokkal kisebb egységek, kistérségek, vagy nagy statisztikai ré­giók léteznek. A járható út szerintem az, hogy a megerősödött települések maguk döntsék el, kikkel fognak össze, közösen hogyan tudnak a legjobban fejlődni. Például a kesztölciek, leány­váriak, sárisápiak nem Tatabánya felé integrálódnak, hanem inkább a fővá­ros felé. A kialakuló, alul szerveződő több kistréség, régió hatékonyabban tud majd az unióhoz pályázatokat be­nyújtani és pénzt nyerni. Sőt tovább megyek, ez a fajta elképzelés a határon átnyúló, magyar-magyar kapcsolatok megerősítésére is a legalkalmasabb. Ez nagy történelmi lehetőség a megbéké­lésre. Az önkéntes és határon átnyúló kapcsolatok az unión belül különös fi­gyelemben részesülnek és egyre több támogatást kapnak.- Az ellenzők másik érve, hogy a me­gyerendszer megszüntetésével az ezeréves, Szent István által alapított, vármegyék­re épülő rendszert törölnék el...- A Szent István által létrehozott vár­megyerendszer lényege, hogy várak kö­ré szervezte a rendszert és udvartartásá­val járta körbe várról-várra az országot. Ezek a vármegyék egy-három járásból álltak, pont azért mert egynapi járásra terültek el, úgy is mondhatnám, hogy emberléptékű volt. Ezeknek a hajdani vármegyéknek a határait ma is érdemes lenne táblákkal jelölni, vagyis történel­mi, kulturális szempontból nem szabad elfelejteni a megyéket, de egy kreált közigazgatási szintet fenntartani miat­tuk, nem szabad. A mai rendszer már nem az „István-i” örökségről szól, hi­szen itt van Komárom-Esztergom me­gye és a két város sehol sincs, minden Tatabányáról szól. Első királyunk örök­ségét valóban örökségként kell kezelni.- Egy ilyen javaslat megvalósításához alkotmánymódosítás, vagyis négypárti konszenzus kell. Megérett már erre a po­litikai helyzet?- A rendszerváltás óta beszélnek ar­ról a szakemberek, politikusok, hogy meg kellene reformálni a megyerend­szert, de valamilyen okból, eddig ezt még senki sem mondta ki konkrétan, hogy meg kellene szüntetni. Azt hi­szem 2006-ban már éppen ideje, hogy elkezdjük kimunkálni ennek részleteit. Egyébként nem feltétlenül kell ehhez alkotmányt módosítani. Ezt megelőz­heti egy egyszerű többséggel hozott döntés, ami a költségvetést érinti. Pénzügyi oldalról kell először megten­ni a lépéseket, vagyis ha kevesebb pénzt kapnának a megyék működésükhöz, így fokozatosan átadnák feladataikat az államnak, vagy az önkormányzatok­nak. Egy minden évben meghatározott normatívát lehet úgy is alakítani, hogy a települések többet, míg a megye egy­re kevesebbet kap. Ügy látom, hogy pénzügyi reformmal, egyszerű többsé­get igénylő törvényekkel, országgyűlé­si határozatokkal gyakorlatilag végig le­het vinni ezt az elképzelést.- Milyen hatást gyakorolna egy ilyen változás az emberek életére?- Nem hiszem, hogy szűkén vett életkömyezetükből hiányozna a me­gye struktúrája. Egy csolnoki, dorogi vagy piliscsévi nem érezte magát eddig sem „Komárom-Esztergom megyei­nek”. És ha az itt élők látják, az általuk befizetett illetékből nem a megyeköz­pont, hanem saját lakókörnyezetük épül és szépül, csak pozitív lehet. • Gál Kata Település Lakosság Szétosztható megyei forrás, forintban (5.000,- Ft/fő) Szétosztható megyei forrás forintban, a kisebb települések előnyben részesítésével Annavölgy 1013 5.065.000,­10.000.000,­Csolnok 3417 17.085.000,­23.800.000,­Dág 991 4.955.000,­10.000.000,­Dorog 12793 63.965.000,­35.710.000,­Dömös 1134 5.670.000,­10.700.000,­Esztergom 29092 145.460.000,­81.210.000,­Késztől c 2586 12.930.000,­20.375.000,­Leányvár 1673 8.365.000,­14.800.000,­Máriahalom 676 3.380.000,­10.000.000,­Mogyorósbánya 885 4.425.000,­10.000.000,­Piliscsév 2335 11.675.000,­18.975.000,­Pilismarót 1973 9.865.000,­17.000.000,­Sárisáp 2942 14.710.000,­22.100.000,­Tát 5635 28.175.000,­30.900.000,­Tokod 4317 21.585.000,­26.975.000,­Tokodaltáró 3139 15.695.000,­23.750.000,­Úny 658 3.290.000,­10.000.000,­75259 376.295.000,­376.295.000T T elepülés-lélekszám Szorzó (az 5.000,- Ft/fő „rendszerhez” képesti többlet, nagyobb települések esetén csökkentés mértéke) Összeg (Ft/fő) Ezer lakó alatt egységesen 10.000.000,- Ft településenként 1000-2000 2,00 10.000,­2001-3000 1,70 8.500,­3001-4000 1,50 7.500,­4001-5000 1,40 7.000,­5001­1,10 5.500,­Dorog, Esztergom 0,56 2.800,-

Next

/
Thumbnails
Contents