Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-17 / 11. szám
4 HÍDLAP • 2006. január 17, kedd www.istergranum.hu Csődveszély fenyegeti a szlovák kórházakat A Nyitva megyei intézmények a jogi kiskapukat keresik Újra otthon a csodakapus Grosics: Úgy izgulok, mint egy mérkőzés előtt Folytatás az 1. oldalról Lubos Michalka, a losonci kórház igazgatója szerint a végrehajtó öt számlájukat zárolta, így nem rendelkeznek kellő pénzzel a gyorsmentőszolgálat biztosítására sem. Számláik zárolását a hozzávetőleg hatmillió korona tartozásuk váltotta ki, amelyet a vízszolgáltató vállalattal szemben nem tudtak rendezni. A losonci eset nem egyedi, szinte valamennyi intézmény hasonló anyagi gondokkal küzd, a dunaszerdahelyi kórháztól például közel hétmillió koronát követel a végrehajtó, ám ezt az összeget az intézmény vezetője, Horváth Zoltán szerint képtelenek előteremteni. A Nyitra megyei önkormányzat hatáskörében működő kórházak vezetőinek egyelőre nem kell tartaniuk számláik zárolásától. A komáromi, lévai, topolcsányi és vágsellyei egészségügyi intézmények működtetését a megyei önkormányzat még tavaly egy-egy nonprofit szervezetre bízta. Ezek a nonprofit szervezetek eddig időben eleget tettek kötelezettségeiknek, a kórházaknak nincsenek számottevő tartozásaik. Az is igaz, hogy a tranzakció előtti, hozzávetőleg 600 millió koronás tartozás a kórházakat működtető előző, vagyonnal nem rendelkező szervezeteket terheli. Jogi képviselőjük a Nyitra megyéhez tartozó Kötelezettségek és Kinnlévőségek Kezelősé- ge, amelynek szintén nincs vagyona, így a végrehajtó nem tud vele mit kezdeni. A Nyitrai kerületben egyelőre csak a zselízi kórház jövője bizonytalan. Ideiglenes bezárása kapcsán ott viA nonprofit szervezetként működő ipolysági kórház szintén a veszélyeztetettek listájára került, annak ellenére, hogy az igazgatótanács és a városi önkormányzat már hónapok óta keresi az áldatlan helyzetből kivezető utat. A múlt év második felétől fokozatosan javuló gazdasági mutatók bizakodásra adhatnak okot, az érintettekkel folytatott tárgyalások pozitív eredményt is hozhatnak. Január 18-án rendkívüli önkormányzati ülésen mérik fel az intézmény pillanatnyi helyzetét és a további lépések lehetőségét. szont nem a végrehajtó, hanem a tisztiorvos „jeleskedett”. • Oravetz - B.Szabó Folytatás az 1. oldalról Sőt a valamikori csapattárs, Buzánszky Jenő és a rádióriporter, Szepesi György is jó hangulatról számolt be a látogatásukat követően. Grosics Gyula azóta otthon lábadozik, de ma délelőtt újra a Kútvölgyi úti kórházban lesz dolga, hiszen ma közlik vele a kivizsgálások eredményét, ugyanis a múlt héten, minden áldott nap, tetőtől talpig átvizsgálták az orvosok. „A megszokottnál egy kicsivel gyengébbnek érzem magam, de részleteket csak azután tudok mondani állapotomról, hogy kézhez kaptam a leleteimet” - beszélt a jelenlegi helyzetről a csodakapus. „Bevallom, olyan izgatott vagyok, mint régen a meccsek előtt. Nagyon várom a végleges eredményeket, hogy találtak-e valamilyen elváltozást a szervezetemben, vagy sem” - tette hozzá Grosics Gyula, akit terveink szerint holnapi számunkban bővebben is megszólaltatunk. • (nagy) Infúzióra szorul a szociális otthon? A táti intézmény is egyre nehezebb helyzetbe kerül A megszorítások éve az idei Táton Idén kevesebb pénzből gazdálkodik a Duna-parti nagyközség Folytatás az 1. oldalról Bár élnek a táti otthonban is olyan idősek, akikre ráillenek a demencia tünetei, ezt bizonyítani kell, így a köz- igazgatási hivatal és a demencia centrumok engedélye is kell az eljáráshoz. Kátai szerint most minden szociális intézmény vezetőjének fő a feje a megnövekedett adminisztrációs munkák miatt, hiszen különböző szakmai programok elkészítése, engedélyezések szükségesek a magasabb támogatás elnyeréséhez. Kátai hozzáfűzte: ugyan van igazság a differenciált támogatási Az intézmény önkormányzati tulajdonban van, tavaly volt tízéves. A története viszont sokkal régebbi időkre nyúlik vissza, hiszen már III. Béla király idején ispotályt vezettek Táton a János-lovagok. A református johanniták és a katolikus máltai lovagok a mai napig is sok erkölcsi és anyagi támogatást nyújtanak az intézménynek. rendszerben, hiszen például az emelt szintű ellátásban élők után mindössze LAP(SZ)EL Kövesdi Károly Egybillió dolláros bankjegy Tartok tőle, hogy Mark Twain írói zsenialitása mostanában kevésbé érvényesülne. Az egymillió fontos bankjegy című elbeszélése biztos, hogy nem nyerné el a mai angolszász kiadók kegyeit, mint az író korában. Azóta ugyanis nagyot fordult a világ. És nem jó irányba. A média és a kultúra piacára rátelepedtek a cápák, akik a sajtót, a kultúrát, a tévét a masszív agymosás eszközeiként használják; a csatornákból kloakák lettek. Itt van például a madárkor esete. Naponta nyomják a híreket róla, egyre agresszívebben és félelemkeltőbben, hogy irtózzon és remegjen az ember. A biológusok, virológusok és más hozzáértő emberek véleménye - tisztelet a kivételnek - meg sem hallatik, ha igen, csak suttogva, afféle egy óra alatt felejthető háttérzörejként a nagy ricsajban. Mert természetesen nem a jó, a pontos, a nem hazug, hanem a „célirányos” tájékoztatás a helyénvaló. Megint meghalt pár ember Kínában, ordítják a képembe délután. Este már azzal riogatnak, hogy Törökországban hírzárlatot rendelt el a kormány, mert halnak az emberek. Pedig mi, európaiak nem lakunk együtt a baromfival. De mire jó a rettegés? - tehetnénk fel a kérdést. Kinek az érdeke, hogy lúdbőrözzünk? Természetesen azoknak, akik „jó irányba” akarják terelni a gondolatainkat. Mert elhangzik ugyan az is, hogy az USA-nak kábé egybillió dollárjába lesz az iraki kirándulás. Néha az is, mennyi amerikai fiatal életébe került eddig az iraki rendszerváltoztatás, olajbiznisz, ideológiai import. Nevezze, ki minek akarja. Ám az egybilliós hír csak egyszer hangzik el, többször sem. Legalábbis nálunk, ahol nagyon szeretjük a „Hódolj be okosan” nevű társasjátékot. De feltételezem, az USA-ban sincsenek vele tele a címlapok napokon keresztül, mert nem jó az, ha a nép gondolkodni, ne adj isten, kételkedni kezd. Kételkednie csak a védettség édes érzésében lehet. Ezért, hogy hazafiúi agresszivitása fokozódjék, és ébersége ne lankadjon, naponta levetítik neki az ikertornyok esetét. Sőt, az is lehet, néhány hónap múlva kiderül: a terroristák irániak voltak. Pedig az egybillión el lehetne meditálni. Különösen, ha eszébe jut az embernek, mennyi ember éhezik a világban. Vagy ha az jut eszébe, hogy miért nem lehet az USA-nak csatlakozni a kiotói egyezményhez. Mert úgymond megroppanna a gazdaság. Csodálatos nyelv a magyar, mindent leleplez: tegyünk bele a szóba egy g-betűt, és megvilágosodik előttünk a lényeg. A gazdagság nem engedi, hogy mindenféle kötelezettségeket vállaljon a világ legerősebb országa. A gazdagok gazdagsága. S ezért teszik lóvá nap, mint nap az egész világ közvéleményét. Úgyhogy nem csoda, ha nem szeretnék ma Mark Twaint. Még képes lenne megírni mindenféle lóvátett polgárok esetét, akiket kormányuk az orruknál fogva vezet. Bármelyik kormányuk. Talán nem is venné fel az írói nevet, hanem megmaradna a kevésbé fényesen csengő Sámuel Langhorn-nál. Talán kénytelen lenne elmenni az arab világba tudósítónak. 640 ezer forint fejkvótát kapnak az ilyen intézmények, de a gyakorlatban ez nem működik. Egy kalap alá vették ugyanis az olyan szociális otthonokat, melyekhez 850 ezer forintos egyszeri belépési díjat kell befizetni, ketten laknak 25 négyzetméteren, és közös a mellékhelyiség, illetve azokat az intézményeket, melyeknél akár négymillió forint is lehet a belépés, és önálló konyhája, lakrésze van minden lakónak. Kátai szerint a magánintézményektől kellett volna többet elvonnia az államnak. • Gy. D Folytatás az 1. oldalról Ezt a felújítást egyébként a Közép- Dunántúli Régió pályázatán nyert összegből finanszírozzák. A másik annak a tájsebnek a „begyógyítsa”, melyet még a 2002-es árvízi védekezés okozott, hiszen akkor rengeteg földet kellett a Duna- partra hordani a Mogyorósi-hegy lábától, hogy megakadályozzák a katasztrófát. A föld elhordásával keletkezett tájsebet is tavalyi pályázati pénzből igyekeznek kijavítani. Szenes Lajos hozzáfűzte: a 2006-os tervekről még nem lehet biztosat mondani, hiszen a költség- vetési műhelymunka még csak most folyik. Február 7-én lesz Táton testületi ülés, ahol majd meghozzák a település idei költségvetési rendeletét. Az viszont már most bizonyos, hogy idén jóval szűkebbek a fejlesztési források, az állami költségvetés alulfinanszírozza az önkormányzatokat, így a tátiaknak is jelentős működési forráshiánnyal kell számolniuk 2006-ban. • Győrffi Szlovákia nem hisz a könnyeknek Csehország részben elismerte a benesi bűnöket, Pozsony még nem Tavaly a cseh kormány hivatalosan is bocsánatot kért a szudétané- met antifasisztáktól az 1945 után ó'ket ért jogsérelmekért. A napokban az érintett ország külügyminisztere ezt a humanitárius gesztust a Csehországban élő magyarokra és lengyelekre is kiterjesztette, de a jelek szerint minderről Václav Klaus köztársasági elnök semmit sem tudott. Mindezzel együtt Csehország legalább az első lépéseket megtette az ügyben, míg Szlovákiában egyelőre hallani sem akarnak hasonló gesztusról. Kocsis László Attila, a csehországi kisebbségek védelmével foglalkozó Együttélés Politikai Mozgalom elnöke még novemberben írt levelében tetszését fejezte ki a cseh kormány szudétanémetekkel kapcsolatos gesztusa miatt, emellett viszont megjegyezte azt is, hogy nemcsak a németeket, hanem a magyar és a lengyel kisebbséget is érték atrocitások 1945 után. A cseh külügyminiszter, Jirí Sólyom László a napokban Prágában tett látogatása során kijelentette, hogy a Benes-dekrétumok a cseh-magyar kapcsolatokat nem befolyásolják, és a bocsánatkérés pedig, „esély arra, hogy lecsillapítják a politikai és az emberi kedélyeket ebben az ügyben.” E témával kapcsolatosan Václav Klaus, cseh köztársasági elnök más véleményen van, és egy csütörtöki sajtótájékoztatón kijelentette, hogy ő csak a szudétanémetektől kért bocsánatot és Paroubektől magyarázatot vár arra, miért nem tájékoztatta őt a fent említett levélről. Paroubek válaszlevelében utólag bocsánatot kért a magyaroktól és a lengyelektől is. A csehországi nemzeti kisebbségek érdekeit védő szervezet elnöke a miniszterelnök fent említett válaszlevelét az MTI prágai irodájának a rendelkezésére bocsátotta: „A bocsánatkérés nem csak a német nemzetiség tagjaira vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy az állampolgárok megcélzott csoportjába tartoznak a magyar és a lengyel nemzetiségű állampolgárok is” - írja Paroubek, hozzátéve, hogy a kormány nem tervez e téren anyagi kárpótlást. Nem tagadható, hogy Szlovákiának is lenne tennivalója e téren, hiszen nagyon sok állampolgárt kényszermunkára hurcoltak, kitelepítettek. Ennek ellenére a szlovák kormány a csehekhez hasonló lépéseket nem tervez. Az általunk megkérdezett szlovák politikusok elmondták, hogy a szomszédos országban nincs ilyen jellegű politikai akarat és a választások előtt biztosan nem várható ilyen gesztus. „A cseh kormányfő lépését nem kommentáljuk, arról pedig nincs információm, hogy a szlovák kabinet hasonló bocsánatkérést tervezne” - szögezte le az egyik szlovákiai napilap érdeklődésére Martin Maruska kormányszóvivő. A lap értesülései szerint Csáky Pál a cseh gesztust európai polgárhoz méltó megnyilvánulásnak tartja, és többször is felvetette már ezt a témát, de a szlovák kabinet nem reagált pozitívan a témára. • Sz.É.
