Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)

2006-01-03 / 1. szám

www.istergranum.hu 2006. január 3., kedd • HÍDLAP 5 Beomlott egy raktársátor Solymár. A Fővárosi Tűzoltóságtól megtudtuk, hogy egy raktározásra használt, hatszor hat méter alapterüle­tű, három méter magas sátor hétfőn kora délután dőlt össze a ráhullott hó és eső súlya alatt, Solymár nyugdíjas­otthonának udvarán. A solymári ön­kéntesek vonultak ki a helyszínre, eltá­volították a ponyvát, ezzel a veszély el­hárult, személyi sérülés nem történt. Év végi tolvaj-hajrá Tatabánya. Két autót az ülésen hagyott táska miatt törtek fel ismeretlen tettesek, míg egy harma­dikat egyszerűen az oldalára fordí­tottak, aminek következtében az au­tóban több százezer forintos kár ke­letkezett, egy Fiatot ismeretlen okból maró anyaggal locsoltak le. Elnézést kérünk a Hídlap mind­azon olvasójától, aki a hétvégén a rendkívüli időjárás következtében nem jutott hozzá lapunkhoz. Ökumenikus imahét világszerte A program tervezésében a görög ortodox, a kopt ortodox, az írországi metodista, az írországi presbiteriá- nus, az ír római katolikus, az írorszá­gi evangélikus, az írországi román or­todox és az írországi anglikán egyhá­zak képviselői vettek részt Dublinban. Az elkészített anyagot az Egyházak Világtanácsa Hit és Egy­házszervezet Bizottsága, valamint a Keresztény Egységet Előmozdító Pápai Tanács képviselői lektorálták. Az esemény körülbelül két évtize­des hagyományra tekint vissza Ma­gyarországon. Az imahetet a legma­gasabb rangú egyházi vezetők nyitják meg és zárják be, és az elmúlt évek­ben hivatalosan bekapcsolódott a Ma­gyar Katolikus Egyház és számos he­lyi plébánia is. Az esztergomi progra­mokat és eseményeket a héten egyez­tetik a helyi egyházak képviselői. Az imahét napjain szokás szerint a különböző felekezetű gyülekezetek tartanak istentiszteleteket egymás templomaiban, imaházaiban, gyüle­kezeteiben, és együtt imádkoznak a keresztények egységéért. A tavalyi bibliai mottó után, mely szerint „Krisztus az egyház egyetlen funda­mentuma”, idén a következőt válasz­tották: „Mert ahol ketten vagy hár­man összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.” Az imahétre kiadott füzetben a szervezők hangsú­lyozzák, hogy a különféle hitvallású keresztény gyülekezeteknek szüksé­gük van arra, hogy egymás hite által épüljenek és gazdagodjanak. Ha nemcsak megvallani, hanem megélni is akarjuk, hogy Jézus Krisztus egy­háza egyetemes egyház, akkor keres­nünk kell az egyház többi részével a kapcsolatot - emelték ki a szervezők. • Gy. D. Esztergom is bekapcsolódik a rendezvénybe A keresztények egységéért az idén is megrendezik világszerte az ökumenikus imahetet. A január 15-én kezdődő' program előkészítő anyagát egy írországi ökumenikus csoport állította össze, és Esztergom is csatlakozni fog az imahéthez. A szervezők szerint fontos, hogy egy­más hite által is épüljenek, gazda­godjanak a keresztények. Kampány a helyi termékekért Gazdáknak, kistermelőknek segítene egy alapítvány Csak hétköznap melegedhetnek? Esztergomban pályázati pénzből fedezik a hétvégi nyitva tartást „Helyi termék-közös érték” címmel indított újabb akciót a váci Magosfa Környezeti Nevelési és ökoturisztikai Alapítvány a Tiszta, egészséges Ipolymente-program folytatásaként Az Ipoly menti településeken tavaly tartott előadások során merült fel több helyen az a probléma, hogy a helyi gazdák nem tudják nyeresége­sen eladni termékeiket Az alapítvány uniós pályázati for­rásból szervezte meg a jelenleg is zajló felmérés-sorozatot, melynek során szeretnék feltérképezni azokat a ter­mékeket, termelőket, akik a Dunaka­nyar és az Alsó-Ipolymentén munka­erő vagy alapanyag szempontjából leg­alább 51 százalékban helyi élelmiszert, kézműipari terméket állítanak elő. Bár felhívásukat eljuttatták 17 település ön- kormányzatához, illetve az interneten túl a helyi lapokban is felhívták a fi­gyelmet a lehetőségre, mindezidáig a vártnál jóval kevesebb adatlap érkezett vissza hozzájuk. Ezért januártól egyen­ként, személyesen is felkeresik majd a hivatalokat, vállalkozókat - mondta el érdeklődésünkre Nagy Mária, az egye­sület munkatársa. A kampány tavasz- szal indul meg, az adatbázis pedig vár­hatóan nyár közepére-végére készül el végleges formájában, ezután a telepü­lések által megjelölt helyszínekre egy­fajta hirdető-reklámtábla kerül majd, melyen a helyi minőségi termékekre hívják fel a figyelmet. Ez a turistáknak és a termelőknek egyaránt jó megoldás lenne. Eddig főként méztermelők, kür- tőskalácsosok, illetve kézművesek töl­tötték ki az adatlapot, az alapítvány to­vábbra is várja a jelentkezéseket a wwwmagosfa.hu oldalon keresztül. • Sz.H. Óév utolsó és az új év első nap­ján a legtöbb melegedő nem fo­gadta a hajléktalanokat. Ez a külö­nös helyzet nem csak az év végére jellemző, hiszen az intézmények amúgy sincsenek nyitva hétvégén, mert nincs rá pénz. Esztergomban is csak azért tudták fogadni a beté­rőket, mert egy pályázaton nyert pénz ezt lehetővé teszi. A Budapesten működő nappali melegedők közül csak 3-4 tartott nyitva az elmúlt hétvégén. Az állam ugyanis nem finanszírozza általában a hétvégi nyitva tárásukat, olvasható az mno-n. Ha mégis fogadják a rá­szorulókat, akkor az intézmények vagy pályázaton nyertek erre pénzt, vagy elhivatottságból végzik ekkor is munkájukat. Az Esztergomban mű­ködő Magyar Máltai Szeretetszolgá­lat Gondviselés Ház is csak azért tud nyitva tartani a hétvégéken is, mert a téli időszakra vonatkozóan megnyer­tek egy olyan pályázatot, amelyből fedezni tudják ezt a költséget. Czifráné Hidas Ágnes, az intézmény vezetője elmondta lapunknak, hogy a nappali melegedők hivatalosan úgy működnek, mint egy hivatal, vagyis hétfőtől-péntekig meghatározott idő­pontok között fogadják a hajléktala­nokat. Az időjárás azonban nem vá­logat hétköznap és hétvége között, így mindenkor lehetővé kellene ten­nie az államnak, hogy bármikor be­térhessen egy melegedőbe a rászoru­ló. Nyertes pályázat híján Eszter­gomban sem tudnának nyitva tartani a hétvégén, az állam által biztosított normatíva ugyanis ez esetben is szű­kösre van szabva. • Gál Mikor bontja le a karácsonyfát? Van, aki már decemberben „ megszaba­dul” a lehullott tűlevelek vázától, má­sok pedig igyekeznek addig „konzervál­ni” az ünnep meghittségét, ameddig csak a fenyő kitart. Wernke Bernét (költő) Régen földlabdás fe­nyőt állítottunk kör­nyezetvédelmi okok miatt. Több évig pró­bálkoztunk vele, az egyik sikeresen meg is eredt a kertben. Mint mindig, idén is január 6-án fogják lebontani a fát a lányok. Teigler Éva (tanító) Idén is nagy, plafonig érő fenyőfánk van, a szokásokhoz híven luc. Még kicsi a gye­rek, a Jézuska hozza és díszíti a fát, bár le­szedni már együtt fogjuk. Január 6-ig tartjuk meg a fenyőt, ahogy a szokás diktálja. Vitéz Horváth Ernő (feltaláló) Az idei Karácsonyt a Németországban élő fiamnál töltöttem, ide­haza nem állítottunk fát. Sajnos ott is ren­geteg fenyőt kivágnak, de ott legalább mindet összegyűjtik az ünnep elmúltával, és újrahasznosítják, eltüzelik őket. Ferencz Sándorné (nyugdíjas) Rettentően sajnálom azt a sok kivágott kis fát Karácsonykor, a szívem szakad meg. Ezért több mint tíz éve műfenyőt állítok, amit a hagyománynak megfelelően Vízkeresztig szoktam feldíszítve hagyni. Irány az unió: átalakulóban a magyar tésztapiac A hazai gyártók egyelőre állják a versenyt a külföldi konkurensekkel Komoly kihívás előtt áll a ma­gyarországi száraztészta-ipar az or­szág uniós csatlakozása után. A pi­aci szereplők többsége a verseny fokozódását egyelőre csendben szemléli, de távolról sincs pánik- hangulat. Látva a fogyasztói ízlés­változást, a legtöbben eddigi piaci pozícióik megőrzését, új termékek bevezetését és a termelés fokozá­sát tartják fontosnak. A legélesebb a piaci verseny a tojás nélküli szegmensben. Minden mul­tinacionális kereskedelmi lánc ugyanis árversenyre kényszeríti a szállítókat, s ilyen helyzetben na­gyon nehéz függetlenedni a folya­matoktól. Az alacsony minőségű, to­jás nélküli tészták szegmense dina­mikusan bővült az elmúlt időszak­ban, ami részben a fogyasztói ízlés­változás következménye. Korábban tojás nélküli tésztát Magyarországon el sem lehetett eladni, az igényes magyar fogyasztók hagyományosan a 4 és 8 tojásos termékekkel azonosí­tották magát a tésztát is. Ezért fi­gyelmeztető jel, hogy az elmúlt fél- egy évben valamennyi nagy gyártó veszített piaci pozíciójából a tojásos szegmensben, míg a tojás nélküli ka­tegóriában dinamikusan bővült az értékesítés. (Szerencse a szerencsét­lenségben, hogy a fogyasztók 60 százaléka még mindig a tojással ké­szült tésztát keresi.) Sajnos jellemző, hogy a durumliszt helyett a gyenge minőségű, alacsony árszínvonalú búzából készült, tojás nélküli tészta forgalma nőtt a leglátványosabban, aminek oka lehet az is, hogy a tészta, mint alapvető élelmiszer, különösen árérzékeny termék. Szerencsére a 4 tojásos tésztának szintén hosszú tá­vú a létjogosultsága, azonban azok a gyártók, amelyek kizárólag erre ala­poznak, komoly veszteségeket szen­vedhetnek el az említett kedvezőtlen tendenciák következtében. A fogyasztói szokások változására utal egyebek mellett az is, hogy a vá­roslakó fogyasztók egyre inkább a rövid, olaszos típusú körettésztákat (orsó, penne, nagykocka) keresik. Ennek pedig gyaníthatóan az lehet az oka, hogy a magyar ízlést sokban meghatározza a termékek árszínvo­nala, s ma még ezért is a bizonyta­lanság jellemző a piacra. Az egyik ve­zető hazai gyártónak számító Cerbona Rt. több területen is igyek­szik előre menekülni, nem titkolt cél­ja, hogy megpróbálja megtalálni a szükséges arányt a tésztakategóriák között. Optimizmusa érthető, a cég a durumszegmensben, a Durillo már­kával piacvezető, ami 2 százalékos pi­aci részesedésnek felel meg azon a piacon, ahol a tojás nélküli tészták összesen mintegy 10 százalékos arányt tesznek ki. Ám ha lehet, tojá­sos tésztáinak piaci fogadtatása alap­ján még jobban cseng a Cerbona ne­ve. A vállalat piackutatások sorával igyekszik választ keresni arra a di­lemmára, hogy a mai piaci körülmé­nyek között milyen irányban fejlőd­jön. A rendelkezésre álló adatokból egyelőre annyi tudható, hogy az uni­ós csatlakozást követően megfogal­mazott, kivárásra alapozó stratégia folytatása indokoltnak tűnik. A piaci bizonytalanság mértékére jellemző, hogy a magyar gyártók zöme nyilvá­nosan nem is beszél terveiről. Min­denki arra vár, hogy tisztuljon a kép. Ami biztosnak tűnik: kevés olyan nyugati cég érdeklődik a piacra jutás iránt, amely kiépült disztribúciós há­lózattal rendelkezik Magyarorszá­gon. Márpedig a belépési korlát ma­gas az igényes magyar piacon, ezért a komolyan kiépített disztribúciós rendszer elengedhetetlen feltétele a tartós jelenlétnek. Azért persze nincs temetői hangu­lat a szakmában, hiszen nem követ­kezett be földcsuszamlásszerű válto­zás a magyar száraztészta-piac hely­zetében. Annál is inkább, mert mióta a kvótarendszer megváltozott az Eu­rópai Unióval folytatott kereskede­lemben, már vámmentesen érkezett be az importáru. Tavaly május után pedig egyelőre csupán annyi látszik világosan, hogy a jelenleg 6-7 száza­lékos import aránya nőni fog. Hogy mennyivel, még talány. A gyermelyiek azért is nyugodtan szemlélik a piaci változásokat, mert az elmúlt S évben évi egymilliárd fo­rintot fordítottak fejlesztésre. Az el­következendő években még ennél is nagyobb összeget szeretnének beru­házni. Korábban korszerűsítették a teljes termelő- és logisztikai tevé­kenységüket, illetve kibővítették a raktározási lehetőségeiket. Ha tehát sikeresen befejezik, amit öt évvel ez­előtt megkezdték, akkor hosszútávon jelentősen javulnak a piaci lehetősé­geik. A legerősebbek a tojásos ter­mékek előállításában, a forgalmuk közel 90 százalékát a 4 tojásos tészta adja. Évről évre növekszik a 8 tojá­sos termékeik piaci jelenléte is, a durumtermékek a forgalmuk mint­egy 5 százalékát teszik ki. A vállalat ütőképessét növeli, hogy a magyar malomipar válsága sem befolyásol­hatja a cég tevékenységét, miután saját malommal rendelkezik. A tech­nológiai színvonalat és a méretgazda­ságosságot tekintve a gyermelyi ma­lom pedig az egyik legkorszerűbb Magyarországon és Európában egy­aránt. Mindezeknek köszönhetően még az sem ingatta meg a gyermelyi- eket, hogy hosszú ideje pereskednek a Mary-Ker Kft-vel, amely a gyerme- lyihez hasonló csomagolásban dobta piacra termékeit, megtévesztve ezzel a fogyasztókat. A jogvitát lezáró bírósá­gi döntés a gyermelyi gyárnak adott igazat, a Mary-Ker Kft. átcsomagolta a termékeit, de törvényességi felül­vizsgálati kérelmet nyújtottak be a Legfelsőbb Bírósághoz. A száraztészta-piac szereplői tehát kivárnak és ha titkolják is, lehetősége­ik szerint bővítenék és fejlesztenek. A kérdés ezért csupán az, hogy maguk a fogyasztók hajlandónak mutatkoz- nak-e együtt fejlődni a gyártókkal, vagy minden minőségjavítást célzó szándék hiábavaló - mert a titkon szövögetett terveket keresztülhúzza majd az élet, a nyomott piaci ár? • MUNKATÁRSUNKTÓL

Next

/
Thumbnails
Contents