Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-05 / 3. szám
www.esztergom.hu 2006. január 5., csütörtök • HÍDLAP 3 Még visszaválthatlak a tűzijátékok Petárdázók ellen hét eljárás van folyamatban a megyében Folytatás az 1. oldalról Országosan mintegy ezer eljárás indult petárdázók, illetve azt birtoklókkal szemben, akik ellen vagy lakossági bejelentés érkezett, vagy rendőri intézkedés során bukkantak náluk ösz- szességében másfél millió darab tiltott „játékszerre”. A kisebb tűzijátékok, rakéták árusítását és használatát nem tiltották a jogszabályok, a megmaradt eszközöket ezen a héten még visszaveszik a kereskedők. Erre azonban valószínűleg nem nagyon van igény, tavaly is mindössze egy-két esetben vittek vissza felhasználatlan fényrakétákat. Azok azonban, akik úgy döntenek, megtartják a tűzijátékokat, ugyanolyan büntetésre számíthatnak jövő héttől, mint a petárdázók, birtoklásukért 50 ezer forintos bírság szabható ki. A szabálysértési eljárások viszonylag alacsony száma természetesen nem tükrözi pontosan a valós helyzetet, de lehetetlen minden ember mellé rendőrt állítani és teljesen megakadályozni a durrogtatást. A kereskedők pedig, ugyan 5 napos határidőn belül - amit a hét végéig meghosszabbítottak - kötelesek visszavenni portékájukat, kérdéses, vajon meg- találjuk-e még helyükön a mobilkonténereket, alkalmi árusokat. • Szabó Hajnal Történelmi játék kicsiknek - nagyoknak Országos történelmi ismeretterjesztő vetélkedőt szervez az Ismerd meg...társasjátékokat kiadó Kató és Fivére Ifjúsági Kiadó. A regionális döntők és országos döntő háziasszonya és játékvezetője a Magyar Televízióból ismert Halász Zsuzsa lesz, aki jelenleg az esztergomi Városháza sajtófőnöke. A vetélkedőt rendező Kató és Fivére Ifjúsági Kiadó kért fel, hogy ennek a játéknak háziasszonya és játékvezetője legyek - mondta a Hídlapnak Halász Zsuzsa. - Örömmel teszek eleget ennek a kérésnek, mivel ezekkel a magyar történelmet feldolgozó társasjátékokkal otthon, családi és baráti körben is nagyon sokat játszunk. Mindezek mellett fontosnak tartom, hogy ezek az ismeretterjesztő társasjátékok az ifjúság körében is ismertek és népszerűek legyenek. Háromféle társasjáték létezik: az egyik az Ismerd meg a magyar történelmet, amely a magyar várakról, szentekről, királyokról szól, az Ismerd meg Erdélyt természetrajzi ismeret- terjesztő társasjáték Erdélyről, és van egy stratégiai társasjáték Európa középkoráról, ennek címe: Ismerd meg a lovagkort. Ez utóbbi társasjáték nem csak a középkori harcmodort mutatja be, hanem a kor kultúráját is. Egyúttal lovagokra jellemző becsületes életre, tisztességre nevel a modem játékok stílusában - mondta Halász Zsuzsa. Most három témakörben hirdeti meg országos vetélkedőjét a Kató és Fivére Ifjúsági Kiadó: a magyar szentek élete, a magyar történelem. A harmadik témakör az Ismerd meg Erdély természeti kincseit társasjátékon alapszik. Két korosztályban versenyeznek az öt fős csapatok. Az első korosztály: 12-14 éves korig a második korosztály: 15-17 éves korig, vehet részt a játékban. A jelentkezési határidő: 2006. február 15, a versenykiírást pedig: katodigit@freemail.hu email címen lehet igényelni. • (muzslai) Legyen a munkatársunk! Ha Ön, kedves Olvasó érez magában elhivatottságot arra, hogy környezetének fontosabb híreiről informálja a Hídlap többi Olvasóját, feltétlenül ragadjon tollat! írjon nekünk, és a Hídlap közreműködik az információk közzétételében. De ha újságíró-végzettséggel rendelkezik, és nincs munkája, vagy egyszerűen csak érdekli az újságírás, s szeremé magát kipróbálni, akkor is írjon nekünk! Legyen a Hídlap munkatársa vagy külső tudósítója! Jelentkezni írásban a hidlap@t-online.hu vagy a hidlap@freemail.hu e-mail címeken lehet. Kedvezményes filmvetítések A diákok és a nyugdíjasok olcsóbban mozizhatnak Folytatás az 1. oldalról A műsorszervező másik elképzelése a diákságnak szóló vetítéssorozat lenne. Ezen alkalmakkor, a javaslat szerint minden héten pénteken délelőtt, matiné vetítések formájában kerülne sor az esztergomi általános- és középiskolák tanulóinak vendégül látására egy-egy, a tananyaghoz kapcsolódó, illetve szórakoztató film erejéig. A diákok részére a vetítések ingyenesek lennének, a mozi számára az önkormányzat adja majd a hiányzó összeget. Gerendás János, az esztergomi ön- kormányzat oktatási irodájának vezetője a Hídlap kérdésére válaszolva elmondta, hogy a diákok számára ösz- szeállított filmek tekintetében alapvetően támogatja a kötelező olvasmányokhoz kapcsolódó filmbemutatókat. A megbeszélés során a mozi üzemeltetői és az esztergomi önkormányzat oktatási iroda képviselője megegyezett, hogy a Kultúrmozgó vezetősége összeállít egy filmprogram-csomagot, mellyel felkeresik a helyi iskolákat. A tanintézmények napközi otthonos foglalkozásába tartozó szórakoztató, illetve a tananyaghoz kapcsolódó tematikus filmekből választhatnak majd. A nyugdíjasoknak szánt kedvezményes mozijegy lehetőségét az összehangolás tekintetében pedig az esztergomi nyugdíjas klub nyújthat segítséget. • -L.-N. Megmaradt nemzeti értékeink: a magyar falu A kistelepülések számára az összefogás jelentheti a túlélést Szakértők szerint a magyar falu, úgy ahogy van, EU-kompatibilis, ezért az uniós csatlakozás utáni lázban semmiképp sem szabad azokat a nemzeti sajátosságokat csorbítani, amelyeket a magyar falu magában hordoz. A maga megmegtört, ám mégis újraszervesülő fejlődésével a vidék teljes jogú partner lehet az Európai Unióban. Természetesen merőben más körülmények között alakultak ki és fejlődtek a történelem során a magyar falvak, mint Nyugat-Európa falvai. Ebből következően a falu mai állapota és a településszerkezet is erőteljesen különböző. A török hódoltság időszakában, az ország nagy területén bekövetkezett újratelepítés következtében nálunk kifejezetten nagy határral rendelkező, sajátos szerkezetű települések jöttek létre. Emellett az Alföldön kialakult tanyavilág különleges gazdálkodási kultúrát is jelentett. A második világháborút követő, szocialistának nevezett időszak kollektivizálási folyamata azonban jelentős mértékben derékbe törte az évszázadok alatt kialakult arculatot, a magyar falun szerves átalakulási folyamatok bontakoztak ki. Az egyéni gazdaságon alapuló falusi gazdálkodást felváltotta a bérmunkások gazdasága, a falu pedig a téeszek és állami gazdaságok hatására, a munkahely híján a városba kényszerülő emberek társadalmává vált. Emlékezzünk csak azokra a ’60-as évekbeli időkre, amikor a vidék iparosítása kifejezetten a faluhelyen feleslegessé vált munkaerőt volt hivatott felszívni. A kollektivizálással és tagosítással együtt ugyanis hatalmas létszámban váltak fölöslegessé, munkanélkülivé az emberek a magyar vidéken, akik töb- bé-kevésbé mozgásteret találtak maguknak a városok ipari társadalmaiban. Ami később számos súlyos társadalmi problémával is együtt járt. Nem véletlenül „lopták vissza” maguknak az emberek a falut azáltal, hogy kialakították a hobbikertek, nyaralók, kisebb művelhető területek hálózatát. Fejlődéstörténeti szempontból az is nagyon fontos, hogy korábban Magyarországon jött létre a régió legnagyobb tanyás populációja, amelyet szintén a téeszesítés és tagosítás lehe- tetlenített el. Gyakorlatilag felszámolták a tanyavilág zömét, bár szerencsére az elmúlt 15 évben ennek már az ellenkezője történik: ezrével építették újjá a régi tanyákat és ezrével jönnek létre a régiek helyén összközműves, a mindennapi életvitelre alkalmas új, bokor-lakóterületek. A tanyásodási folyamat mostanában még inkább felgyorsulni látszik, úgy tűnik, újra visz- szaszokik a társadalom a maradandó értéket képviselő életterekre, a külterületekre, a tanyákra. Ma már örülnünk kell annak: az 1960-tól 1990-ig eltelt időszak sem volt elég arra, hogy ezt a sajátos gazdasági-társadalmi szervezési rendszert végleg kiiktassák a magyar vidék életéből. Persze ahhoz, hogy az osztrák vagy bajor példát követhessük a lakóhely szabad megválasztásában, még komoly szemlélet- mód változásra volna szükség. De a gazdaság teherbíró képessége sem tart még ott, hogy az állam infrastruktúrával járuljon hozzá a falvaktól viszonylag távol, szétszórtan létrejövő otthonok rendszeréhez. Néhány évtizeden belül azonban ez biztosan bekövetkezik Magyarországon is, s a tanyavilágot választók komfortkörülményeit szintén biztosítani fogja az állam. A jelek azt mutatják, hogy a mai magyar falu és a nyugat-európai települések között tíz évvel ezelőtt a mostaninál jóval hatalmasabb volt az életmódbeli különbség. A kialakult képen a motorizáció és az infokommunikációs, illetve mobilkommunikációs eszközök elterjedése változtatott jelentősen. Ha lassan is, de a zsáktelepülések felszámolása, az összekötő utak felújítása vagy pótlása szintén ebbe az irányba hatott. Vagyis, ma már a falun élők az internetnek és az autók elterjedésének köszönhetően éppen úgy hozzáférhetnek mindenhez (általános ismeretanyaghoz, innovációs lehetőségekhez, a politikai közélethez), amitől korábban kulturálisan el voltak zárva, mint a városi emberek. A különbség tehát a magyar és a nyugat-európai falu között érzékelhetően csökkenőben van. Nálunk az elmúlt 15 évben ugyanis megháromszorozódott a városok száma, ma közel háromszáz ilyen rangú települést tartanak nyilván. Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyi, infrastrukturálisan és szolgáltatásaiban magasan fejlett település volna Magyarországon, a folyamat inkább a rang és a politikai befolyás iránti sóvárgás kifejeződése. Egyébként hazánkban a falu és a város közti különbségtételnek ugyancsak történelmi okai vannak, mert évszázadokra visszamenően hierarchia volt a települések között. A nagyobbaknak mindig nagyobb volt a presztízse és támogatottsága. Amikor pedig nem használhatják fel helyben a megtermelt értékek jelentős részét a térség fejlesztésére, hanem azt egy központban osztják vissza megfelelő mechanizmusok segítségével, és amikor egy város ked- vezményezettebb, mint egy falu, akkor óhatatlanul elvonásokra kerül sor. Jó példa erre, hogy a különböző közmű- és szolgáltatási díjak a nagyvárosokban jóval olcsóbbak voltak, mint a falvakban, ott jutott mindig központi pénz útépítésre, gázbevezetésre - és ez a helyzet alig változott napjainkig. És vajon mit hozhat a jövő a magyar falu számára? Magyarországon 1971-et követően, az Országos Településfejlesztési Koncepció kialakítása után már volt egyfajta törekvés arra, hogy települések együttműködjenek. Akkoriban soroltak át nagyon sok falut szerepkör nélküli településsé, majd létrehozták a társközség intézményét (egy- egy székhelytelepüléshez közigazgatásilag akár 30 környékbeli falu is tartozhatott közös tanáccsal). Nem véletlen, hogy amint lehetőség nyílt rá 1989-1990-ben, számos korábban összekényszerített település sebtében szétvált. Ennek ellenére, ha összehasonlítjuk a mai viszonyokat Nyugat- Európával, beláthatjuk: a 3200 magyar- országi település önállósága hosszú távon nem gazdaságos és nem fenntartható, de valamifajta társulási, együttműködési rendszer kialakítása elkerülhetetlen. Ezt célozza a kistérségi fejlesztési tanácsok létrehozása is, aminek szükségessége fontos, a módszere és a minősége azonban egyáltalán nem mellékes. Kedvezményekkel, juttatásokkal, forráslehetőségekkel, de semmiképpen sem igazgatási eszközökkel, hatalmi rendeletekkel kell együttműködésre biztatni a településeket! Ennek ellenére a magyar falu úgy, ahogy van, már ma EU-kompatibilis, és a csatlakozás utáni lázban semmiképpen sem szabad azokat a nemzeti sajátosságokat csorbítani, amelyeket a magyar falu magában hordoz. Fontos volna azonban az agrárkérdések napirenden tartása és olyan támogatási szisztémák serkentése, amelyekkel a vidéken gazdálkodók lehetőségekhez, forrásokhoz, támogatásokhoz juthatnak. Egyfajta központi és térségi pozitív diszkriminációval, valamint címzett támogatásokkal kellene támogatni minden társadalmi innovatív törekvést. Egy 500-1000 lelkes falu polgáraként ugyanis továbbra is lényegesen nehezebb hozzájutni vállalkozási lehetőségekhez, mint egy ötezer lakosú település polgáraként. Igaz, a közvetlen kormányzati beavatkozás időszaka az ország uniós csatlakozásával véget ért. • Munkatársunktól
