Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)

2006-01-26 / 18. szám

www.istergranum.hu 2006. január 26., csütörtök • HÍDLAP 5 Lejárt termékek: Pozsonynak elege lett Májustól akár 50 millió korona bírság is kiszabható Folytatás az 1. oldalról Ha valamelyik bolt áruinak csoma­golásán hiányosságot észlelnek az el­lenőrök, helytelen vagy nem elegen­dő a kért megjelölés, nincs jelezve a származási hely, vagy például nem iskolázottak az alkalmazottak, 1 mil­lió koronás, azaz 7 millió forintos büntetés adható. „Az ellenőrök továbbá ideiglene­sen bezárathatják a hiányosságokkal rendelkező boltot, vagy alkalmazhat­ják a „háromszor és elég” elvét, amely értelmében, ha a revizorok egy üzletben egy év alatt háromszor fedeznek fel kihágást, akkor bevon­hatják annak az iparűzési engedé­lyét” - nyilatkozta a sajtószóvivő. Magyarországon más rendszer sze­rint büntetik az élelmiszerekkel kap­A héten közzétett információk sze­rint a Szlovák Állategészségügyi és Élelmezési Felügyelet tavaly de­cemberben 3266 ellenőrzést vég­zett el, amelyek során minden har­madik esetben hiányosságot, vagy kihágást találtak. A termelők vizs­gálata sokkal jobb eredménnyel zárult: 37 ellenőrzött vállalatból csak hármat marasztaltak el. csolatos szabálytalanságokat. Nagy Sándor, a megyei fogyasztóvédelmi főfelügyelőség jogtanácsosa a Híd- lapnak elmondta, hogy az élelmiszer- törvény értemében, kihágás esetén minőségvédelmi bírságot kell kiszab­ni, melynek értéke a rossz termék árától és annak mennyiségétől függ. A kiszabható büntetésnek minimum ötvenezer forintnak kell lenni. Az az üzlet, amely termékével a fogyasztók egészségét veszélyezteti, a rossz tétel árának háromszorosára büntetendő. A lejárt élelmiszert árusító bolt a le­járt tétel árának kétszeresét köteles kifizetni. Ha valamelyik üzlet áruin nem valósághű a tájékoztatás, akkor az adott tétel árának egy és félszere­se a kiszabott büntetés. Kálmán Ilona, a megyei állami nép­egészségügyi és tisztiorvosi szolgálat sajtószóvivője a Hídlapnak elmondta hogy: „Az ANTSZ 2005. december 5. és 21. között, az élelmiszerkereskede­lemben fokozott ellenőrzést tartott, amely során leginkább a nagy üzlet- hálózatokat, boltokat látogatták meg a közegészségügyi szakemberek.” A fenti időszakban, a megyében össze­sen 76 helyszíni vizsgálatot végeztek el, amely során tizenegyszer intézke­dő határozatban figyelmeztették az Szlovákiában januártól új büntető­törvénykönyv lépett életbe, amely szintén szabályozza az élelmisze­rekkel kapcsolatos kihágások bün­tetését. E szerint az a személy, aki szándékosan árusít rossz terméket, két év szabadságvesztésre is ítélhe­tő. Siklósi Máté, a magyarországi Országos Fogyasztóvédelmi Főfel­ügyelőség sajtóreferens helyettese elmondta, hogy „az élelmiszerellen­őrző szervek Magyarországon nem alkalmazhatják a büntetőtörvény­könyv törvényeit. A minőségvédel­mi bírságokat az élelmiszerekről szóló törvények szerint ítélik meg. Fia viszont a kihágás a büntetőtör­vénykönyv hatálya alá tartozik, pél­dául egy csalás esetében, akkor azok lépnek életbe.” érintetteket a hiányosságokra, és azok pótlására. Ezekben az esetekben a büntetés kiszabására csak akkor került sor, ha a későbbi visszaellenőrzésig azokat nem küszöbölték ki. Szabály­sértési bírságot csak egy esetben rót­tak ki, viszont minőségvédelmi bírság kiszabására kilenc esetben került sor, ekkor 800.000 ezer forintra • Szép Éva Átláthatatlan kedvezményrendszer Múlt év decemberétől az EURegio-Special rendszer szerint közlekednek a MÁV Zrt. EURegio vonatai. Az új rendszer célja: a ma­gyar-osztrák határ mentén az ala­csonyabb árakkal arra ösztönözzék az utasokat, hogy a vonatokat még jobban kihasználják. Ennek köszönhetően a Tatabánya és Bécs között közlekedőknek lehetősé­gük nyílik arra, hogy speciális heti, il­letve havi jegyet váltsanak. Ez egy fel­nőttnek a két város közötti viszonylat­ban oda-vissza összesen 14 euróba (3500 forint), míg a gyerekek számára hét euróba kerül majd. A jegy előnye, hogy Ausztriában a grazi és a bécsi pá­lyaudvarokra - a városon belül - in­gyen utazhatunk segítségével. Ezzel a kedvezménnyel ellentétes viszont a gazdasági és közlekedési mi­ll x íi niszter azon kérése, hogy a MÁV ZRt. vizsgálja felül az utazási kedvez­ményt biztosító rendszerét. A szaktár­ca szerint ugyanis az utazók legalább 55 százaléka veheti a kedvezményeket igénybe, s emiatt nagy bevételektől esik el a MÁV ZRt. A minisztérium által kért számvetést a vasúttársaság eljutatta a szaktárcához, ahol eddig ér­demi döntés nem született ez ügyben. • H.B. Magyar gimnázium lett a legjobb A Selye János nevét viselő ma­gyar tanítási nyelvű' révkomáromi gimnázium lett Nyitra megye leg­jobb középiskolája. Ezt a nagysze­rű eredményt - a kerületi tanügyi hivatal által készített éves értéke­lés alapján - idén már harmadszor vívta ki az intézmény. Mint Andruskó Imre igazgató el­mondta, a tanulmányi versenyeken el­ért eredmények és az érettségi osz­tályzatok mellett további értékes pon­tokat hoztak a konyhára az iskola saját szervezésében lebonyolított verse­nyek, valamint a korszerű oktatási programok aktív megvalósítása. A tanügyi hivatal külön értékelte a sportversenyeken való részvételt is; a komáromi magyar gimnazisták e téren az ugyancsak előkelő 6. helyen végez­tek a megye 95 középiskolája közül. Az intézmény egyébként több év­százados múltra tekinthet vissza: jogelődjét, a jezsuita gimnáziumot még 1635-ben alapították. A második világháborút követően bezárták, mint a szlovákiai magyarok jogfosz- tottságának évei alatt valamennyi felvidéki magyar alap- és középisko­lát. 1950-ben nyitotta meg ismét ka­puit, és néhány éven belül a legis­mertebb (cseh)szlovákiai magyar oktatási intézménnyé nőtte ki ma­gát. Tíz éve viseli egykori diákjának, a stresszelmélet világhírű megalko­tójának nevét. Jó híre ma is messzi­re eljut, amit mi sem bizonyít job­ban, minthogy átlagosan 650-700 di­ákjának mintegy egyötöde rendre a Komáromi járás határain túlról - sok esetben az ország távolabbi ré­szeiből - érkezik. • Vas Gyula Szlovákiában továbbra is Lakhely szerint kell fizetni a házi kedvencek után Jövő hét keddig kell befizetni a szlovákiai kutyatulajdonosoknak az ebadót, amely a városok, illet­ve falvak kasszáit gyarapítja majd. Az a személy, aki elmulasztja ezt a kötelességét, akár ötezer koronás, azaz 35 ezer forintos büntetésre is számíthat. Magyarországon effajta feladata nincs a házi kedvencet tartóknak. Szlovákiai utcáin számtalan kóbor kutya kószál, amelyek többsége nem gazdátlan, csak a tulaj felelőtlensége miatt van szabadon, felügyelet nélkül az utcán (a törvény ezt tiltja). Pár év­vel ezelőtt bevett szokás volt az, hogy sintérek fésülték át az utcákat, de mára, valószínűleg a dolog anyagi vonzata miatt ez már megszűnt. Jozef Markusek, az Érsekújvári Regionális Állategészségügyi és Elelmiszerel- lenőrző Állomás vezetője a Hídlap­nak elmondása szerint, ha valaki ku­tyát szeretne tartani, akkor azt a la­kóhelye szerinti polgármesteri hiva­talban kell jeleznie. A falu bejegyzi az állatot, majd egy olyan „eb-igazol­ványt” állít ki, amelyen a kutya ada­tai szerepelnek, így például annak nyilvántartási száma, a település il­letve a tulaj neve és lakhelye. Az ál­lattartás szabályait, ugyanúgy, mint az arra vonatkozó adót, minden köz­ség maga szabhatja meg. Az ebadót Szlovákiában január 31-ig kell befizetni. Az effajta köte­lesség olyan kutyatartóra vonatko­zik, aki hat hónapnál idősebb házi kedvencet tart. A speciálisan kikép­zett, például vakvezető kutyák tulaj­donosai, valamint az állatmenhelyek mentesülnek a fizetés alól. Az adó összegét az önkormányzatok maguk szabják meg: a panelházakban élők nagyobb összeget térítenek, mint azok, aki családi házban tartják ked­vencüket. Párkányban, a családi házban tartott kutyusért 180 koro­nát, azaz 1260 forintot, a tömbház­ban „élőért” pedig 1000 koronát, 7000 forintot kell fizetni. Több eb él az ebadó A turizmus érdekében a Baranya megyei Harkány önkormányzata érdekes rendelettel szabályozta a házi kedvencek tartásának szabá­lyait: a helyi lakosok öt kilogramm feletti kutyából egyet, az az alatti­ból kettőt tarthatnak, és a macs­kák száma lakóházanként csak kettő lehet. Az önkormányzatok­nak egyébként Magyarországon is joguk van helyi rendelettel szabá­lyozni az állattartást. esetén a fent említett összeget be­szorozzák a kutyák számával. Ha va­laki az effajta kötelességét elmulaszt­ja, akár 5000 koronás, azaz 35 ezer fo­rintos büntetésre is számíthat. Kosznovszki Henrietta, Helemba polgármestere lapunknak elmondta, hogy a kutyaadóból körülbelül 10 ezer koronás, azaz 70 ezer forintos összeg gyűlik össze, amely a falu költségvetésének részévé válik. Helembán 120 koronás, azaz 840 fo­rintos adót kell fizetni, amelynek a térítésére a képviselők felügyelnek. Szenes Eajos, Tát polgármestere, a Hídlapnak elmondta, hogy tudomá­sa szerint Magyarországon a kutya­tartót nem terheli adó, és a kedvenc regisztrációjáért sem kérnek el pénzt a tulajdonosoktól. Szavait Bereczky Zoltán, nyergesújfalui állatorvos is megerősítette: „A kutyák veszettség­oltáskor kerülnek be a nyilvántartás­ba, amelyet általában minden évben, szeptemberben tartunk. Ha a tulaj­donos nem a tömeges oltásra viszi el kedvencét, akkor más hónapban is történhet az. Az állatorvosnak ez után jeleznie kell az adott község felé a beoltott ebek számát, azok tulajdo­nosait, és a gazda címét.” - mondta el lapunknak Bereczky Zoltán. Adót Magyarországon nem kell a kutyatar­tóknak fizetniük, csak az oltás során térítenek egy bizonyos pénzösszeget, amely az állategészségügyi hivatal költségvetésébe kerül. • -p -a Segítségnek tartja-e a lakáslízinget? Még gyerekcipőben jár a hazánkban új­szerű hitelkonstrukció, de már most so­kan ki is használják. Közel kétmilliárd forintnyi igénylés érkezett eddig be a hosszú futamidejű ingatlanszerzési lehe­tőségre, a baj csak az, hogy ez pont a fi­atalokon nem segít. Erős Kinga (szerkesztő) Lakást nem tudnék vásárolni, esetleg ott­hon beépíthetnénk a tetőteret, de ez sem mostanában várható. A lízing reális segítség lehet, és legalább a sa­játomat fizetem, nem az „ablakon dobom ki” az albérlet árát. Németh Áron (újságíró) Jól hangzik az ötlet, örülök, hogy létezik a lehetőség, mert ma­gam is albérletben élek, de sajnos manap­ság nem sokan tudnak 20 évre tervezni. Bi­zonytalan az élet, változik vagy megszűnik a munkahely, a legtöb­ben nem tudják magukat elköte­lezni ilyen hosszú időre. Dr. Derkovits Gyöngyvér (jogász) A mi lakásproblémán­kat szülői segítséggel tudtuk megoldani. Szerencsésnek mond­hatom magunkat, mert máskülönben még most is albérlet­ben élnénk a két gyerekkel. A lí­zing csak akkor segíthet, ha meg­van hozzá a szülői háttér, akik biz­tosítani tudják a jelzálogokat. Csak átlagon felüli keresettel rendelkező pár tudná kifizetni hosszú távon a törlesztő részleteket. Kiss Gyula (stúdióvezető) Én a szüleimnél élek, még nem érint a kér­dés, de szerintem ha a fiatalokat nem tudják otthonról támogatni, | akkor önerőből, átlagos------keresetek mellett ab­szolút esélytelen belevágni bármi­lyen lakásvásárlásba, hitelfelvételbe. Az albérletre fizetett pénz viszont teljes egészében kidobott pénz. M agyarul az Ipoly mentén Ipolyság. Regionális oktatási fóru­mot tartottak Ipolyságon. A találkozó keretén belül elhangzott, hogy sem földrajzilag, sem tartalmilag nincs kö­rülhatárolva az Ipoly mente magyar nyelvű oktatása. Ezen kívül nincsen egy olyan szervezet, intézmény, vagy hiva­tal, amely egységében kezelné ezt a te­rületet, és képviselné annak problémáit. Egyházi segítség a rászorulóknak Érsekújvár. Január elején tanácsko­zást tartottak az egyházak érsekújvári képviselői, melynek keretén belül összegezték a közös célok érdekében kifejtett lelki és szociális jellegű tevé­kenységük eddigi eredményeit, és be­mutatták a további fejlesztési terve­ket. A városban jelen lévő testvéregy­házak tagjai a szeretetszolgálaton be­lül hamarosan kifőzdét szeretnének nyitni, a terveik közt szerepel egy be­tegkísérő szolgálat indítása. j

Next

/
Thumbnails
Contents