Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)

2006-01-26 / 18. szám

4 HÍDLAP • 2006. január 26., csütörtök www.istergranum.hu Nő a tüzelőanyag fogyasztása A kemény hidegben népszerű a cseh dió-, az orosz kockaszén és a mások fája Lakáslízingnél előny a vastag péntárca A fiatalok helyzetén nem javítanak az új banki konstrukciók Folytatás az 1. oldalról A régió tüzelőanyag kereskedőinek és szállítóinak tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a tartósnak mutatkozó hidegben inkább több kisebb, öt-tíz mázsás adagokban vásárolják a a tü­zelőt. Ez természetesen forgalomnö­vekedést hoz, de erre, az elmúlt évek téli időjárási tapasztalatai alapján ké­szültek is a kereskedők. A mínusz tizenöt fok körüli időjá­rás, vélhetnénk, gyakoribbá teszi az erdei falopásokat. A dézsmálások ezen fajtája azonban egész éves ten­dencia, illetve nem csak az ilyen téli időszakra jellemző cselekmény Sem a kiserdő tulajdonosok, sem pedig a Pi­lisi Parkerdőgazdaság Rt. nem erősí­tette meg, hogy a területükön lévő er­dő a kemény hidegben jobban fogyat­kozna az illegális favágók keze nyo­mán. Az erdőgazdálkodási vállalat sajtóreferensétől a Hídlap megtudta, hogy a pilisi régió erdőiben egyelőre nem tapasztalható szervezett fatolvaj- lás. Az illegális favágók 3-5 köbméter­nyi, egy-egy lovaskocsival, illetve ki­sebb teherautóval elszállítható meny- nyiséget lopnak el az erdőből alkal­manként. Ezek az esetek az adott fal­vak melletti erdőrészekben jellemző­ek, főként a kevésbé tehetős települé­seknél. A baj inkább ott van a szakem­berek szerint, hogy a tolvajok szakér­telem és idő híján, pusztán az illegális favágás minél gyorsabb elvégzését fi­gyelembe véve pusztítanak. Példa er­re, hogy több esetben derékmagas­ságban vágják ki a fákat, ami azért is káros, mert a fákat kerületük 5 száza­lékos magasságában kellene kivágni, hogy az új telepítésnek is legyen he­lye. A pilisi erdőségben évente meg­közelítőleg tizenöt esetben fog el fatolvajokat az erdőrendészeti szolgá­lat. Az elfogott tolvajokhoz az erdő- gazdálkodás szolgálata rendőrséget hív, majd bírósági feljelentést tesznek az ügyben. Az esetek többségében pénzbírásággal, egyes kirívó, esetleg természetvédelmi területet nagyban érintő lopásoknál elzárással is bünte­Nemcsak tűzifából és a szénből vesznek többet ilyenkor, megnő az igény a hősugárzókra, hordozható kandallókra is. Az OBI-nál és a Praktikernél például meghárom­szorozódott a kandallók, olajkály­hák, hősugárzók forgalma. A ki­sebb műszaki boltokban viszont nem számoltak be különösebb for­galomnövekedésről. Áramkorláto­zásra a szakértők szerint nem kell számítanunk, bár a szokatlan hi­deggel igencsak megnőtt az ener­giaigény. A MAVIR Rt. folyamato­san dolgozik azon, hogy véletlenül se forduljon elő áramkimaradás. tik az illegális favágókat. A pilisi erdő- gazdaság. sajtóreferense úgy látja, az évi tizenöt eset alacsonynak számít, s ennek az erdőség több helyen sorom­pókkal jól lezárt részei, illetve a folya­matosan járőröző erdőrendészeti je­lenlét is az oka. • P.Z. Folytatás az 1. oldalról Az OTP-hez eddig 1,8 milliárd fo­rintnyi igénylés érkezett be, melynek 90 százaléka az önerő nélküli konstruk­cióra szavazott, legtöbbször húszéves futamidőre. Azonban az is kiderült, hogy a lízingcégek a nulla önerővel kal­kuláló konstrukciókat szinte kizárólag csak a kiemelt bonitású ügyfeleknek és általában új lakás vásárlásához nyújtják. Előfordulhat, hogy akár húsz-huszonöt százalékos önerőt kell biztosítania az ügyfeleknek. A kamatok azonban bor­sosak, mivel a mindenkori alapkamaton felül még akár hatszázalékos felárat tar­talmazhat. Ez egy tízmilliós lakás vásár­lása esetén például havi 107 ezer forin­tos kiadást is jelenthet huszonöt éven keresztül. Ez a szolgáltatás ráadásul je­lenleg csak Budapesten érhető el, ugyanis, ahogy azt a tatabányai OTP bankfiók igazgatója, Holubár Lászlóné lapunknak elmondta, jelenleg megyei szinten még nem indultak meg ezek a konstrukciók, egyelőre a budapesti ta­pasztalatokra várnak, amiből majd le tudják vonni a szükséges következteté­seket, és ha szükséges, változtatni is tud­nak a terméken. • BG Nincs vége a szűk esztendőknek Dágon Évek óta forráshiánnyal küzd a kistelepülés vezetése Folytatás az 1. oldalról A két intézmény akadálytalan fenn­tartásához összesen 30 millió forint hi­ányzik, de ez a probléma nem ebben az évben jelentkezik először" - mondta la­punknak a polgármester asszony A két iskola fenntartásához a többcélú társu­lás is hozzájárul egy minimális mérté­kű normatívával, ez azonban a kielégítő működésére nem elegendő. Az önkor­mányzat néhány éve a helyzet javulását várta attól, hogy az únyi iskolát is hoz­zácsatolták a dágihoz, a pénzügyi gon­dok enyhülése azonban elmaradt. Isko­labezárástól egyelőre nem kell félni, mert ezt az önkormányzat minden­képp el akarja kerülni, de előfordulhat, hogy az osztályokat összevonják a költ­ségek csökkentése érdekében. • H.B. LAP(SZ)ÉL Mókás emberek Állítólag tizennyolc ember halt meg a hidegtől Szlovákiában az elmúlt na­pokban. A hírt természetesen cáfolják. Az áldozatok száma úgymond nem éri el a tizennyolcat. De talán nem is érdemes azon meditálni, hogy sok-e a tizennyolc, vagy kevés a tizenkettő, és mennyi az elég, hiszen Szlovákia a rossz, kellemetlen hírek cáfolata terén akár nagyhatalom lehetne. Nálunk alig történik például faji alapon elkövetett bűntény. Igaz, hogy néha elpáholnak egy-egy embert, olykor leszúrják az embert a Duna-parton a fővárosban, ám ezeknek az eseteknek semmi közük a faji előítélethez. A hivatalok most is tit­kolóztak és mellébeszéltek, amíg tehették. Pedig tény, hogy például Kassán december óta négy hajléktalan halt meg, és legalább ketten meghűlésből származó komplikációknak köszönhetően. A kassai orvosok szerint ez a szám átlagosnak mondható, hiszen tavaly is négyen haltak meg. Közép-Szlovákia egyik városának peremén három hajléktalan égett benn egy kerti lakban, ahol éjjelre húzták meg magukat. Egy vasutas Újvárban égett meg a minap. És lehetne sorolni a tragédiákat. A lényeg azonban, hogy az idén is emberek­nek kellett megfagyniuk ahhoz, hogy történjék valami, és a hivatalok végre komolyan vegyék a kiszolgáltatott emberek helyzetét. Mert a környező orszá­gokkal ellentétben, Szlovákiában eddig nem sokat törődtek a hajléktalanok­kal. Ezt maguk a szlovák médiumok is bevallják, és azt is közlik, hogyan mű­ködik a dolog például Magyarországon vagy Csehországban, ahol civil szer­vezetek figyelik és támogatják a hajléktalanokat. A sok rémhír után végre Po­zsonyban a belügyminisztérium katonai sátrakat állított fel Vereknyén, ahol szerencsétlen emberek százai tölthetik az éjszakát. A Mea Culpa menhelyre rendőrök szállítják az éjszakai utcán begyűjtött embereket. Az ember remél­ni kezdi, hogy végre változik valami a társadalom peremén élőkkel szembeni előítéletek terén. Mert alapjában véve erről van szó. Ha igaz, hogy minden társadalom annyit ér, amennyire a kiszolgáltatott emberek tömegeivel képes törődni, akkor a szlovák társadalom nem vizsgázna jelesre. Olyannyira nem, hogy egyesek cirkuszi mutatványként kezelik a kérdést. A minap például Ludovít Kaník szociálisügyi exminiszter beöltözött hajléktalannak, és úgy járta a pozsonyi utcát. Hogy mi volt a célja vele, nem derült ki, talán csak szórakozni akart, vagy ország-világnak megmutatni, hogy nem is olyan ke­serves dolog hajléktalannak lenni. Még tavalyi példa annak a parlamenti kép­viselő hölgynek az esete, aki megpróbált munkanélküli segélyből megélni egy hónapig. Néhány nap után feladta a kísérletet. Aztán jót nevetett a tévé­kamerába. Ezeket a mókákat aligha lehet másképp nevezni, mint előre meg­fontolt szándékkal elkövetett arculcsapásoknak a társadalom arcán. Mert­hogy nevelői szándékot nem igen kereshetünk mögöttük. Párkányi minikrimi Országosan körözött biínözó'ket füleltek le a városban Táska- és autólopás Tokodaltáró. A község egyik családi házába hatolt be ismeretlen elkövető kedd reggelre virradóan. Először az előszobában fekvő táskát vitte el, majd a benne talált slusszkulccsal a ház előtt parkoló gépkocsit is eltulajdonította. A lopási kár három és fél millió forint. Egymilliárd a fejlesztésekre Nógrád-megye. Összesen egymil­liárd forint pályázati forrással gaz­dálkodhat idén a megyei Regionális Fejlesztési Tanács. A tanács döntése I szerint a pénz jelentős részére - 600 j millió forintra - a leghátrányosabb j kistérségben, Bátonyterenye, Salgó- í tarján és Szécsény körzetében műkő- j dő vállalkozások és önkormányzatok pályázhatnak. Szlovákia több járásában garáz­dálkodó bűnbandát füleltek le a pár­kányi rendőrök. A sikeres akció szépséghibája, hogy a tettesek Ér­sekújvárba történt átszállítása után a férfi kihasználva az érsekújvári rend­őrök figyelmetlenségét kifeszítette a cella rácsait és angolosan távozott. Megalapozott a gyanú, hogy a há­romtagú társaság - egy férfi és két nő - huzamosabb idő óta számos idős ember pénzét és ékszerét tulajdoní­totta el. Villanytelep, gáztelep, vagy szociális biztosító dolgozóinak kiad­va magukat kihasználták az emberek hiszékenységét, ellopták minden megtakarított pénzüket és könnyen mozdítható értékes tárgyaikat. Múlt hét pénteken lakossági beje­lentés alapján szálltak ki a rendőrök a helyszínre, ahol a három cigány szár­mazású elkövető egy idős házaspár­hoz próbált betolakodni. Mire a rendőrök kiértek, az elkövetők meg­próbáltak elmenekülni egy cseh rendszámú luxusautóval, de rövid üldözés után sikerült őket elfogni. Az eddigi adatok alapján a három gyanúsított évek óta az egész ország területén garázdálkodott. Értesülése­ink szerint Nováky, Privigye, Zsolna környékéről, összesen már hat szlo­vákiai járásból jelentkeztek károsul­tak, akik a szlovák tévé kedd esti hír­adójában bemutatott elkövetőket fel­ismerték. • O.F. Újabb két Ipoly-híd épülhet Idén két átkelő' alapozását kezdik meg Nógrádban Folytatás az 1. oldalról Elmondása szerint több mint tíz éve küzdenek azért, hogy határátke­lőkkel köthessék össze az említett te­lepüléseket. Serfőző András, Nógrád megye listás országgyűlés képviselője (MSZP) a Hídlapnak elmondta, hogy az „Ipoly-hidak kérdése” egy olyan nagy terület terveit öleli fel, amely Ipolytarnóctól egészen Szobig húzódik. A második világháború előtt 47 híd állt az említett szaka­szon, ma ebből csak néhány üzemel: ilyen például a szlovákgyarmati, vagy az ipolyszalkai híd. Jelenleg tizenkét határátkelő újraépítése van folyamat­ban: néhány településen a tervek ké­szítésére van csak meg a pénz, a sze­rencsésebb helyeken pedig már az engedélyezési eljárás folyik” - nyi­latkozta lapunknak Serfőző. Az utóbbiak közé tartozik a két Nógrád megyei település is, ahol ha­marosan megkezdődhet a kivitelező pályáztatása. „Ha minden jól megy, akkor a nyár elején megkezdődhet az építkezés. A szlovák állam 40 millió koronával, azaz 280 millió forinttal járult hozzá a kivitelezéshez, így a Pősténypusztai híd építését ők áll­ják” - mondta el Serfőző. A magyar fél valószínűleg hasonló összeggel tá­mogatja majd a felújítást, de a pontos összegről még nem született döntés. Problémát jelenthet az, hogy a ha­tárátkelőkhöz csak első osztályú út vezethet, így a hidakhoz vezető uta­kat az ennek megfelelő szabvány sze­rint kell megépíteni, így az érintett régió közlekedésében is változások várthatók. A hidak terveit egyébként a Szlovák Műszaki Egyetem munka- csoportja készítette el, Agócs Zoltán professzor vezetésével. Az Interreg európai uniós pályázat segítségével egyelőre a Bússá és Nógrádszakál, Ipolyvarbó és Őrhalom közti hidak tervdokumentációjának elkészítésére sikerült pénzt nyerni, de a többi település számára is egyre fontosabbá válik az, hogy továbblépjenek. Az Ipoly menti falvak azért szorgalmazzák az újjáépítést, mert a régió gazdasági fejlődésének ez az egyik alapkövetelménye: fejlődhetne így a gazdaság, csökkenhetne a munkanélküliség, nőhetne a turizmus, a kereskedelem. SZ.É.

Next

/
Thumbnails
Contents