Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-25 / 17. szám
4 HÍDLAP • 2006. január 25., szerda www.istergranum.hu Bérlakásprogram: több-kevesebb siker Sok múlik a szabályozás szigorán és az önkormányzatokon Mélyhűtött gazdaremények A rendkívüli hideg miatt jelentős fagykárra lebet számítani A régió több településén is működik szociális bérlakás-program. Igaz, olyan település is akad, ahol inkább annak örül az önkormányzat, hogy időben megszabadult bérlakásaitól, miután túl sok kellemetlenség adódott a bérlőkkel. Ahol szigorú a szabályozás, ott nincs ilyen probléma, és nagyon sokan veszik igénybe ezt a lehetőséget. Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy Esztergomban jól működik a szociális bérlakásprogram, sokaknak segített megoldani átmeneti lakásgondját és már többen saját lakásba tudtak költözni az igénylők közül. A régióban viszont más a helyzet, nincs minden nagyobb településen - vagy ahol elvárható lenne - ilyen program. Az egyik nagyközség önkormányzati munkatársa egyenesen arról számolt be, hogy megkönnyebbültek, amikor végre az utolsó ilyen lakást is eladták, Folytatás az 1. oldalról A községben két pincét elmosott a víz, s emiatt beszakadt az út.” - tudatta lapunkkal Bérces József. Az út beszakadása a polgármesteri hivatalt felkészü- ledenül érte, hiszen addig nem is lehetett sejteni, hogy ekkora a gond ezen a szakaszon. Ezt a problémát mára sikerült megoldani, bár az utak aszfaltozása még várat magára, ezt az időjárás miatt csak később tudják majd elvégezni. Erannyi gondjuk volt a bérlőkkel. Egy másik település vezetői szerint azért nincsenek náluk szociális bérlakások, mert azokra nincs igény. Lábatlanon viszont jól működik a szociális bérlakásprogram, egyetlen hátránya, hogy évente kevés a pályázati lehetőség, kevés az üresedés. Gróf Károlyné, a lábatlani polgármesteri hivatal munkatársa lapunknak elmondta: huszonhat új, pályázati pénzből és állami támogatásból épített lakás van a településen. Ezek átlagosan negyven-öt- ven négyzetméter alapterületűek, bérleti díjuk havonta ISO forint négyzet- méterenként, azaz hat-hétezer forint. Mivel kevés a lakás, és sokan pályáznak, a képviselő-testület jelöli ki üresedés esetén, hogy az igénylők közül ki költözhet be. Gróf Károlyné hozzátette: található kilenc olyan bérlakás is Lábatlanon, melyek bérlőit a rendőrség jelöli ki, egy önkormányzattal kötött megállapodás szerint. re a megfelelő összeget az önkormányzat a vis major alapból szeretné megkapni, s remélik is, hogy sikerrel pályáznak, hiszen az utak javítására másként nehezebben tudnának elegendő pénzt fordítani. Az elmúlt évvel kapcsolatban Bérces József a Hídlapnak elmondta, hogy a nehézségek ellenére jó évet zártak, de azért azt remélik, hogy az idei év valamivel jobb lesz, mint a tavalyi. • H.B. Nyergesújfalun már 1994-től, az új lakástörvény életbe lépése óta léteznek szociális bérlakások, tudtuk meg. 1994- ben azok a lakások lettek szociális bérlakások, melyeknél az addigi bérlők nem éltek bérleti jogukkal. Ezeken kívül tavaly épült 18 új szociális bérlakás a településen, melyre pályázaton nyerték a pénzt. így összesen majdnem száz lakást tartanak nyilván Nyergesújfalun, melyeket szigorú pontrendszer szerint, rászorultsági alapon, egyfajta „sürgősségi névjegyzék” alapján adnak oda az igénylőknek. Minden év januárjában felülvizsgálják az igényeket, helyszíni szemlét is tartanak, így állapítják meg a jogosultságot. A lakások egyébként átlagosan negyven-ötvenöt négyzetméteresek, bérleti díjuk 131 forint négyzet- méterenként, azaz körülbelül havi hatezer forint, rezsi nélkül. Sajnos a legtöbb esetben csak a régi bérlő kihalása után jutnak lakáshoz az igénylők. • Gy. D. Bemutatták a baloldal jelöltjeit Tatabánya. Az idei országgyűlési választásokon ugyanazokat a jelölteket indítja az MSZP a megyében, mint négy évvel ezelőtt. Az egyéni választókörzetek jelöltjeit - Schvarcz Tibor (Tatabánya), Tatai Tóth András (Tata), Keleti György (Oroszlány- Kisbér), Zatykó János (Komárom) és Tittmann János (Dorog-Esztergom) - Lendvai Ildikó, a párt frakcióvezetője mutatta be tegnap Tatabányán. Folytatás az 1. oldalról Megyénk helyzete sem a legjobb, azonban - ahogy azt a Komárom- Esztergom Megyei Földművelés- ügyi Hivataltól megtudtuk -, néhány földterületet hóréteg borít, ami védelmet nyújt a nagyobb károk ellen. A fagypont alatti hőmérséklet leginkább a repcéseket veszélyezteti, ezenkívül gondot okozhat az úgynevezett felfagyás, ami akkor következik be, ha a nappali hőmérséklet esetlegesen megenyFolytatás az 1. oldalról Az itt élők mindenestre még eny- nyire sem bizakodóak, minden reményük az maradt, hogy a tervezett Helsinki folyosó erre halad majd el, és így növekedni fog a környező települések népszerűsége, és a beruházók érdeklődését szerződéskötés is követi majd. Az eddig jól működő rimaszombati cukorgyár, amely az ausztriai székhelyű Agrana Részvénytársaság többségi tulajdonában van, szintén problémákkal küzd. Az üzem a szezon befejeztével bezárja kapuit, és 123 dolgozótól válik meg. A cukorgyár megszüntetéséhez több ok is hozzájárult, így például az, hogy nehéz megfelelni az unió e téren elvárt szabványainak, valamint csökken a régió cukorrépa-termesztése, és a nöhül, éjszakánként pedig erősen csökken. Ekkor ugyanis a talaj felső rétegében lévő talajvíz éjszaka megfagy, nappal pedig fölenged, minek hatására a talaj felső rétege mozog, s elszakíthatja a növények gyökereit. A megyei állattenyésztés felkészült a vízcsövek elfagyására, ám a gáz- mennyiség csökkentése komoly gondokat okozhat, mert ahol gázt használnak, ott nincsenek más fűtésre berendezkedve. • Bódi Gergő Az oroszkai gyár még 1893-ban alakult és Szlovákia első' számú cukorgyárai közé tartozott. A kilencvenes években, Meciar - korszak idején több Dél - Szlovákiában található vállalat is tönkre ment és a cukorgyárral együtt az itt lévő konzervgyárat is bezáratták. Rimaszombatban néhány évvel ezelőtt szüntették meg a malátagyárat, idén a cukorgyár is hasonló sorsra kerül. A nagyüzemek közül már csak a sörgyár működik. vekvő benzinárakkal a szállítás is egyre költségesebbé válik, miközben egyre nehezebb felvenni a versenyt a külföldi konkurenciával. • Szép Éva Csolnok optimista a bajok ellenére is Olvadófélben a szlovák cukoripar Oroszka után a rimaszombati gyár is bezárja kapuit LAP(SZ)ÉL Stefan Kruger Atombomba vagy computervírus? Ahmadinedzsád iráni elnök jelenleg még „kamikaze politikájával” lelkesíti az irániakat, jobban mondva inkább csak fanatikus híveit, akik jórészt a hírhedt paszdaraniból (forradalmi gárda) kerülnek ki. Eközben a világ mintha már elfogadta volna egy háború opcióját a teheráni mullah rezsim ellen. Shaul Mofat izraeli védelmi miniszter kijelentette, hogy országa semmiképpen nem fogja tolerálni, hogy Iránnak atomfegyver legyen a kezében, hiszen az orosz és észak-koreai fejlesztésű rakétái, nukleáris taktikai fejekkel felszerelve, képesek lennének elpusztítani Izraelt. Párizsból is kardesör- tetés hallatszik. Chirac bejelentette, hogy nem zárja ki atomfegyverek bevetését „terrorista államok” ellen, hogy kire gondolt konkrétan, az nem kérdéses. Még az oly liberális német kormány is francia szomszédja mellé állt. Angela Merkel kabinetje sem zárja ki a katonai lépést, amennyiben a diplomácia nem járna sikerrel. Washington természetesen már jó ideje lázasan dolgozik terveken, amelyek sikerrel járhatnak és meggátolhatják egy „iszlám-atombomba” létrejöttét. Az alábbi lehetőségek jöhetnek szóba. Software támadás: a terv lényege, hogy a CIA vagy az NSA computer specialistái feltörik az iráni atomreaktorok számítógép rendszerének kódjait, majd egy vírust bejuttatva tönkreteszi ezeket. A siker természetesen csak időszakos lenne, és mindössze késleltetné a programot. Izraeli bombázás: 1980-ben és 1981-ben sikerrel jártak az izraeli vadászgépek, amikor Szaddam Husszein épülő atomreaktorait tették a földdel egyenlővé. Irak nem vágott vissza, ám Irán egészen biztos, hogy katonai válasszal torolná meg az akciót. Célzott amerikai támadás: talán a legjobb terv, hogy amerikai rakéták pusztítsák el az iráni atomközpontokat. Gyenge pont viszont, hogy még a CIA sem ismeri az összes földalatti létesítmény pontos helyét. A kormány likvidálása: már évek óta van egy terv, amely a teheráni parlament elleni támadást részesíti előnyben, amikor az összes kormánytagot egy csapással likvidálni lehetne. Gazdasági szankciók: Irak ellen már bizonyított, hogy nem vezetnek sikerhez. Sok ország továbbra is vásárolná az iráni olajat és földgázt, így veszteség inkább Európát érné, hiszen a német olaj kétharmada Iránból származik. Forradalom: az iráni ellenzék erősítése és titokban történő felfegyverzése. Ez a lehetőség tűnik a legveszélytelenebbnek és a problémát maguk az irániak oldanák meg egy masszív külső beavatkozás nélkül. A felsoroltak csupán a lehetséges lépések latolgatása, mindössze egyvalami közös bennük: valamelyiket a közeljövőben meglépik az illetékesek, és ennek minden bizonnyal komoly következményei lesznek. Csak remélhetjük, hogy most már uniós tagállamként nem válunk célpontjává egy esetleges szélsőséges iráni csoportnak. • a szerző biztonságpolitikai szakértő Dráma a felvidéki magyar színjátszásban A magyar színészek még mindig kevesebbet keresnek Folytatás az 1. oldalról Lapunknak elmondta, hogy ugyan kapnak állami, illetve önkormányzati támogatást, mégis ez csak egyharma- da annak az összegnek, amit egy hasonló méretű magyarországi színház kap a magyar államtól. Ez persze nem elég a színház költségeire, ezért kénytelenek pályázatokat írni és a megnyert összegekből kipótolni a hiányt. A helyzet azért is nehéz, mert a novemberi választások miatt elhúzódott az idei költségvetés elkészítése, így még most, január vége felé sem tudják, hogy miből, mennyiből kell az idén gazdálkodni. Kollár Péter hozzátette, a kassai színházban főállásban dolgoznak a színészek, de fizetésük rendkívül alacsony. Átlagosan 11 ezer koronát, azaz körülbelül hetvenezer forintot kapnak havonta, de ez bruttó összeg, a levonások után jó, ha hétezer koronát, azaz ötvenezer forint körüli összeget hazavisznek. A szlovák színészek fizetésénél ez körülbelül 30-40 százalékkal kevesebb. Hasonlóan borúsnak látja a jövőt a Komáromi Jókai Színház igazgatója, Tóth Tibor is. Szerinte a megyei ön- kormányzat támogatása csupán negyEbben az évben június 22. és július elseje között rendezik meg Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak 18. Fesztiválját, melyre minden határon túli színházi társulat meghívót kapott. A Kassai Thália Színház és a Komáromi Jókai Színház is biztosan szerepel majd a rendezvényen. A tíznapos fesztiválon egyébként több mint negyven darabot láthat majd a zsűri és a közönség, emellett szakmai tanácskozást is tartanak színházi vezetőknek, rendezőknek. A Komáromi Jókai Színház épülete ven százaléka egy hasonló kaliberű magyarországi színházénak, ami semmire sem elég. Tóth Tibor hozzátette, tizennyolc állandó színész dolgozik a társulatban, évente hét bemutatót tartanak, és 170-180 előadást nézhet meg a közönség - vagyis teljes kihasználtsággal dolgoznak. A fizetések itt valamivel jobbak, mint a kassai teátrumban, átlagosan tizenháromezer koronát, azaz körülbelül 80-90 ezer forintot kapnak a színészek, de ez függ attól, hogy ki mennyi és milyen nehéz szerepeket játszik. Tóth Tibor azt is elmondta összehasonlításképpen, hogy a színház Karácsonykor háromnégyezer korona prémiumot tudott adni a társulat tagjainak, míg a pozsonyi Nemzeti Színház harmincezer koronás jutalmat osztott ki a színészei között. Leginkább a megyei vezetőktől függ egy adott színház sorsa, mivel nem minden megye költ ugyanannyit a kultúrára, ráadásul a magyar hivatalnokokat novemberben kisöpörték a képviselő-testületből, így most „négy szűk esztendő” elé néz a színház - fűzte hozzá Tóth Tibor. Bíró Ágnes szlovákiai kulturális államtitkár kérdésünkre elmondta, hogy a kissebségi színházak mind a megyei önkormányzatokhoz tartoznak, az állam csak pályázatokkal tudja támogatni őket. Igyekeznek viszont mindig segíteni a színházakat. Bíró Ágnes hozzátette, valóban kevés pénzből gazdálkodnak a magyar teátrumok, de szerinte az államin kívül uniós forrásokból vagy alapítványoktól is kaphatnak támogatást. Ezen kívül 2006-tól bérre és bérjellegű kiadásokra is felhasználhatók a pályázatokon nyert összegek, illetve támogatják a színházak megyehatárokon kívüli programjait is. • Győrffi Diána
