Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)

2006-01-24 / 16. szám

2 HÍDLAP • 2006. január 24., kedd www.esztergom.hu Nem októberben jön Bush Budapestre(H) Az amerikai elnök ellátogathat Bu­dapestre az 1956-os magyarországi fel­kelés évfordulója alkalmából, de októ­berben ez az amerikai választási nap­tár miatt kizárt - mondta az amerikai képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján. Tom Lantos magyar származású kaliforniai politikus kifejtette: George Bush tö­kéletesen ismeri 1956 történelmi jelen­tőségét és a korábbi elnökökhöz ha­sonlóan elkötelezett az iránt, hogy Magyarország nyitott és szabad or­szág legyen, illetve maradjon. Ismét drágul az üzemanyag (H) Bruttó négy forinttal emeli a 95-ös benzin, valamint a gázolaj árát szerdá­tól a MÓL. Az újabb drágulás követ­keztében a 95-ös benzin literenként im­már több mint 270 forintba fog kerülni. Elemzők szerint azonban a kiskereske­delemben eltérő mértékben érződik majd az emelés, a kutak között akár tízforintos különbözettél is találkozha­tunk majd. Az áremelkedést a MOL a világpiaci tendenciákkal indokolja. Mérséklődött a népességfogyás (H) A népességszám csökkenése kissé mérsékeltebb volt múlt év első tizen­egy hónapjában, mint 2004. január és november között. Emelkedett a szüle­tések száma, de nőtt a halálozásoké is - közölte a Központi Statisztikai Hi­vatal. Az előzetes adatok szerint 2005 első tizenegy hónapjában közel 89 750 gyermek született, 123 500 lakos hunyt el. A születések számának emelkedése kismértékben meghaladta a halálozásokét, a népességszám csök­kenése enyhén mérséklődött: 2005 el­ső tizenegy hónapjában a népesség száma az előző évi 33 9 13 fővel szem­ben mintegy 33 710 fővel csökkent. Ezer ember távozott a rendőrségtől (SK) A tavalyi esztendőben 1 122 fő tá­vozott a szlovák rendőrség köteléké­ből, de új jelentkezőkből sem volt hi­ány 2005-ben, ugyanis 1 402 ember döntött úgy, hogy rendőrnek áll. A kommunikációs osztály vezetője, Na­tália Hattalová elmondta, hogy 2006. január 1-jétől 210 betöltetlen hellyel számolnak a rendőrségnél. Osztrák kézbe került a pozsonyi Pólus (SK) Az osztrák Immoeast kétszázmillió euróért (7,5 milliárd korona) megvet­te a pozsonyi Pólus City Center szó­rakoztató központot. A megvételt kö­vetően az osztrákok a Pólus közelé­ben egy újabb komplexumot akarnak felhúzni, ahol irodák és luxuslakások kapnának helyet, a létesítmény 220 ezer négyzetméteren terülne el. Jobboldali államfő Portugáliában A jobbközép párti Anibal Cavaco Silva szerezte meg a szavazatok több mint ötven százalékát a portugáliai államfőválasztáson. A hivatalos ered­ményt a kormányzó szocialisták is el­ismerték. Cavaco Silva győzelme azt jelenti, hogy 32 év után ismét jobbol­dali államfője van az országnak. Bizonytalan az ellátás Szerkezeti változást sürget a Fidesz az egészségügyben Megvétózott Fidesz-kezdeményezés Bizottsági „nem" a munkahely garancia-javaslatra A Fidesz szerint a betegek és a dolgozók érdekeit szem előtt tartva változtatni kell az egészségügy je­lenlegi rendszerén. AZ MSZP sze­rint is változásra van szükség, amit a biztosítási elv érvényesítésével lehet elérni. „Változtatni kell, és erre a válto­zásra azért van szükség, mert az ellá­tás jelenleg bizonytalan” - mondta Gógl Árpád, a Fidesz szakpolitikusa hétfőn Budapesten. Az egészség ér­ték, és nem áru; az egészség területe pedig nem piac, hanem szolgálat - mondta, bírálva a mostani kormány­zat ágazati politikáját, amely vélemé­nye szerint kaotikussá tette az egész­ségügy több területét. „Szerkezeti, rendszerszerű változtatásra van szükség” a méltánytalan helyzet megszüntetéséhez - mondta Gógl Árpád, hozzátéve: azok az idős em­berek, akik a korábbi évtizedekben „tették a dolgukat és teremtették az értékeket”, nem kerülhetnek kiszol­gáltatott helyzetbe. Arra a kérdésre, mit ért a Fidesz a szerkezeti átalakí­táson, azt mondta: az SZDSZ-en kí­vül mindenkinek az a véleménye, „beleértve Európát is”, hogy az egészségügyi ellátásnak közfinanszí­rozottnak kell lennie, és szolidaritás­elvű rendszerben kell működnie. Kökény Mihály, az MSZP ország- gyűlési képviselője azt mondta: egyetértenek azzal, hogy változásra van szükség, ezt a célt szolgálja a Száz lépés programból az egészség­ügyre vonatkozó 21 lépés, valamint a gyermekegészségügy fejlesztése. Mint mondta, valóban szükség van szerkezeti változásra, ezért kell vilá­gossá tenni, mi jár állampolgári jo­gon, mi jár biztosítási jogviszony ke­retében. Hozzáfűzte: el kell érni, hogy a biztosítási alapú egészségügyi ellátásokra csak ellenőrzött járulékfi­zetés keretében kerülhessen sor. • (palotás) A kormánypárti képviseló'k közül hárman tartózkodtak és kilencen nemmel szavaztak a Fidesz munka- helygarancia-törvényjavaslatáról, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának hétfői ülésén. A ío ellenzéki képviselő tá­mogatása nem volt elég a bizottsá­gi igenhez. Bernáth Ildikó fideszes bizottsági alelnök hozzászólásában hangsú­lyozta: frakciójuk azért tartja fontos­nak ezt a törvényt, mert az áfa ki nem fizetése olyan körbetartozáshoz vezetett, ami miatt elsősorban a kis cégek kerültek lehetetlen helyzetbe. A törvényjavaslat ezen a problémán kíván segíteni. Ezzel összefüggésben vita bontakozott ki a kis- és közepes vállalkozások helyzetéről készített jelentésről is. A fideszes Balsay Ist­ván és Sümeghy Csaba szerint a je­lentés sikerpropaganda, miközben a kis cégeknél csökkent a foglalkozta­tás és a bruttó hozzáadott érték egy­aránt. A szintén fideszes Németh Szilárd szerint, ha azokat a cégeket kérdeznék meg helyzetükről, ame­lyek nem kapták meg az áfát, vagy azokat, amelyek százezrekért pályá­zatot készítettek, aztán forrás hiá­nyában elutasították őket, akkor más véleményekhez jutnának. Az MSZP-s Fiiló Pál bizottsági al­elnök kampány-hozzászólásoknak minősítette ezeket a véleményeket. Hangsúlyozta: a KSH-adatok a je­lentésben szereplőket igazolják, és nem az ellenzéki képviselők állítása­it. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi kormány már nem a baráti viszony alapján adja a támogatásokat a cégeknek, mint korábban, hanem objektív mérlegelés szerint. A bi­zottság végül a kormánypártiak tá­mogatásával, az ellenzékiek elutasí­tásával általános vitára alkalmasnak találta a jelentést. • (koncz) Veszedelmes jelenség A parlament előtt a lex euró Orbán szerint jel kell venni a versenyt a globalizálódó kultúrával szemben A magyaroknak is fel kell venniük a versenyt a globalizálódó kultúra áradatával - jelentette ki Orbán Viktor, a magyar kultúra napja al­kalmából tartott vasárnapi rendez­vényen, a Művészetek Palotájában. A Fidesz elnöke a Németh László Kulturális Alapítványnak a Nemzeti Hangversenyteremben tartott rendez­vényén úgy fogalmazott: újszerű mű­vészeti és kulturális élményekre van szükségünk, olyan eseményekre, olyan minőségi kínálatra, amely felveszi a ver­senyt a mennyiségi kínálattal. Orbán Viktor szerint a kulturális globalizációt a „természet vad és nyers erői működ­tetik, beleértve a kapzsi haszonszerzés emberi ösztöneit is”, így veszedelmes természeti jelenségnek számít, mert „iszonyatos erők” mozgatják. A pártel­nök kijelentette: „azt javaslom, ahelyett, hogy homokba dugjuk a fejünket fo­gadjuk el a kihívást, zabolázzuk meg ezt a természeti jelenséget is, nekünk ma­gyaroknak is fel kell vennünk a versenyt a globalizálódó kultúra áradatával, fel kell vennünk a versenyt, mert ha csak ellenállni próbálunk, akkor el fog söpör­ni bennünket”. Hangsúlyozta: új szín­házakat, múzeumokat, hangversenyter­meket, alkotóházakat, operáltat és mű­vészeti palotákat kell építenünk, mert ezek a nemzeti kultúra sajátos „erődít­ményei, védőbástyái, fellegvárai”. Az ellenzéki vezető úgy vélte: a politi­kusok, valamint a gazdasági kulturális elit, az értelmiség feladata és kötelessé­ge, hogy megteremtse a korszerű ma­gyar kultúra széles választékát. Hangsú­lyozta: a politikának nem az a feladata, hogy megmondja mi legyen a kultúra, hanem az, hogy lehetőséget biztosítson a magyar embereknek a magyar kultúra terjesztésére, ápolására, hogy létrejöhes­sen a globális kulturális áradattal szem­ben helytálló 21. századi magyar kultú­ra, amely „az ősök tiszteletére, a másik ember megbecsülésére, a szeretetre és a szabadság rendjére épül föl”. • KONCZ ENDRE Nádej néven új párt alakult Összefogott a gazdasági miniszter és a kultúrális tárca vezetője jirko Malcharek gazdasági mi­niszter és Frantisek Tóth, a kulturá­lis tárca vezetője Nádej (Remény) néven új, liberális értékeket valló pártot alapítottak. Rajtuk kívül további ismertebb személy az új tömörülésben Ale­xandra Novotná, korábban egészség- ügyi államtitkár. Elmondásuk sze­rint fő céljuk az adócsökkentés és a bürokrácia visszaszorítása. Két hó­napon belül a Nádejt szeretnék beje­gyeztetni, ehhez tízezer támogató aláírást kell összegyűjteni. A pártala­pítás ellenére Malchárek és Tóth to­vábbra is a kormánykoalícióval sze­retnének együttműködni. „ANO el­nöke a KDH, MKP és SDKÚ-val ír­ta alá az együttműködési szerződést. Az új politikai tömörülés fontosnak tartja a kormányprogramból fakadó feladatok teljesítését. Nem látok eb­ben semmi ellentmondást” - mond­ta Malchárek a sajtó képviselői előtt. Elsősorban olyan személyeket sze­retnének megszólítani, akik eddig tá­vol tartották magukat a politikától. „A társadalom különböző rétegeihez tartozó embereknek - akik még nem vesztették el teljesen a reményt - kí­nálunk lehetőséget arra, hogy közre­Frantisek Tóth működésünkkel bekapcsolódjanak a közéletbe és tegyenek is valamit a közért” - mondja Novotná. Tóth szerint a következő értéke­kért szállnak síkra: piacgazdaság, az állam minimális szerepe az ember szabad döntéshozatalában, igazsá­gosság, szolidaritás, emberi jogok és megfelelő szociális biztonság. Töb­bek között új munkahelyeket, igaz­ságos szociális reformot, kevesebb elvonást és a bürokrácia visszaszorí­tását ígérik. • O.F. Járulékcsökkentés júliustól Kormányra kerülése esetén a Fidesz július l-jétől mindenképpen bevezeti a tb-járulék tízszázalékos csökkentését, mert az felpezsdíti a magyar gazdasá­got - mondta Orbán Viktor a közszol­gálati rádióban. Úgy számolnak, hogy a járulék csökkentése 29-ről 19 száza­lékra 600 milliárd forintos költségveté­si bevételt jelent. Nincs, aki leírná a A Határon Túli Magyarok Hivatalá­nak elnöke elvárja, hogy a határon túli magyarság ügye ne legyen a magyarországi választási kampány része, ugyanakkor azt tanácsolja a határon túli magyaroknak is, hogy ebben az időszakban legyenek mér­téktartóak, és ne nyilvánítsanak el­kötelező véleményt „sem az egyik, sem a másik irányba”. Komlós Attila az újvidéki Magyar Szó című napilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: „szent meggyőződésem továbbá, hogy az ország életében egyik, ha nem a legfőbb az az ügy, amit a határon túli magyarság ügyé­nek nevezünk, s annak nem szabad martalékául válnia a belpolitikai tur­bulenciának. Ilyenek persze, mint mindenhol, minden választás idején, így Magyarországon is előfordulhat­Törvénybe foglalná a kormány az eurózónához való 2010-es csatla­kozás kritériumait. A pénzügyi tár­ca vezetője már az Országgyűlés elé vitte az erről szóló előterjesz­tést - értesült a Világgazdaság. A lap úgy tudja, hogy a tervezet a konvergencia-programba foglalt fis­kális kiigazítást szabná meg. A ter­vek szerint az előterjesztést még a választások előtt elfogadtatnák a parlamenttel, hogy május elsejétől életbe léphessen. A javaslat értelmé­ben a „középtávú gazdasági program és az éves költségvetés összhangjá­nak megteremtése érdekében” hozza létre a törvényt az Országgyűlés, amely a „magyar gazdaság tartós nö­vekedése és a költségvetési egyen­súly biztosítása érdekében” rögzíti az államháztartási deficit csökkenté­sének ütemét. A tervezet szerint a kabinet évente beszámol a konver­gencia-programról. A Világgazdaság információi sze­rint a jogszabály megalkotását a mi­niszterelnök kezdeményezte. A Fi­desz elnöke egy interjúban úgy fo­galmazott: fizetéséből csupán egy fo­rintot tenne fel arra, hogy Magyaror­szágon 2010-re bevezethető a közös európai pénz. Orbán Viktor akkor azt mondta: nem a dátummal van baj, hanem az iránnyal. • (vári) határon túliakat nak. Elvárom tehát, hogy a határon túli magyarság ügyei ne legyenek a kampány részei”. Az elnök hozzátette: azt szeretné, hogy ne kelljen a határon túliaknak mindig azt lesni és ahhoz igazodni, hogy jobboldali vagy balol­dali kormány lesz-e Magyarországon. A hivatal elnöke beszélt arról is, hogy nem ismer egy olyan magyar- országi politikai erőt sem, amely „le­írná” a határon túli magyarságot. „Vannak szintbeli, ügykezelési elté­rések, ez kétségtelen, de összességé­ben nézve Magyarország egésze a határon túli magyarság ügyére nagy felelősséggel tekint” - fogalmazott a hivatalvezető. Komlós Attila bízik abban, hogy a választások eredmé­nyétől függetlenül nagyon gyorsan, még az idén összehívják a Magyar Állandó Értekezletet. • K.E.

Next

/
Thumbnails
Contents