Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-21 / 15. szám
hídlap ■■ ■'■■■■■ á extra 2006. január 21., szombat • HÍDLAP Miért fontosak a régiók? Az Európai Unió regionális politikája Az Európai Unió (EU) fejlesztési és támogatási rendszere az úgynevezett tervezési-statisztikai régiókon alapul. Már a 1957-es Római szerződésben felmerült, hogy az EU hatásos működése elképzelhetetlen a regionális különbségek kiküszöbölése nélkül, ám ennek szervezésére csak 1967-ben hoztak létre egy önálló főigazgatóságot. Tehát a régiók kialakításának elsődleges célja, hogy az elmaradottabb területek, így összevonva juthassanak a felzárkózásukhoz és különböző egyéb fejlesztésekhez szükséges közösségi támogatásokhoz. A Magyarország területén létrehozott hét tervezési-statisztikai régió és a megyék, melyeket ily módon „összevontak”: Nyugat-Dunántúl: ami magában foglalja Győr-Moson-Sopron- , Vas- és Zala megyét Közép-Dunántúl: Komárom-Esztergom-, Fejér- és Veszprém megyével Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nóg- rád megye Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet értünk. Ezek a régiók egyaránt létrejöhetnek politikai és gazdasági okok miatt, de ugyanígy a kulturális értékek azonosságai is életre hívhatják ezeket, s a fejlesztés, a jövőépítés érdekében is lehatárolhatnak területi egységeket, amelyek a sajátosságaik - például általános elmaradottság, ágazati válság, munkanélküliek magas aránya, egyoldalú gazdasági szerkezet - miatt egységes megújításra szorulnak. Az európai országokban jogosítványaik szerint több régiófajta létezik. Az első csoportot a föderalista államok - mint Németország, Belgium, Ausztria - alkotják, ahol a tartományok eleve nagy hatáskörrel rendelkeznek, s önkéntes szövetséget alkotnak. A régiók kialakításának másik módja a regio- nalizáció, amikor a központi kormányzat kezdeményezésére történik meg a megfelelő önállósággal rendelkező területi egységek kijelölése. Az ilyen úgynevezett regionalizált államokban, mint Magyarország, Olaszország vagy Spanyolország, a létrehozott régiók meghatározott autonómiával rendelkeznek, amely a közvetlenül választott népképviseleten alapul. S vannak olyan államok, ahol önállósággal rendelkező régiók nem találhatók, ám a helyi önkormányzatok fontos feladatokat kapnak, amiket központi finanszírozás segítségével valósíthatnak meg, mint például Nagy-Britannia. Az EU regionális politikájának alapfogalmai a szubszidiaritás, a partnerség, a programozás és a koncentráció. A szubszidiaritás fogalma azt jelenti, hogy a döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához. A partnerség elve arra épül, hogy a területi egységek, azaz a régiók és a települések működése, fejlesztése csak akkor valósulhat meg hatékonyan, ha a szereplők folyamatosan és rendszeresen együttműködnek, míg a programozás elve szerint hosszabb távú intézkedések - nem pedig elszigetelt akciók - szükségesek a felzárkóztatás és a fejlesztések ügyében. A koncentráció pedig annyit tesz, hogy a központi alapokból kapott pénzeket az adott országnak, vagy a területi egységnek saját hozzájárulással kell kiegészítenie. Az EU a régiók osztályozására kialakította az úgynevezett NUTS rendszert, ami ötszintű hierarchikus osztályozással dolgozik, három ebből a regionális, kettő pedig a helyi szintre vonatkozik. Az unió regionális politikájának pénzügyi alapjait az úgynevezett Strukturális Alapok biztosítják, melyek a következők: Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap és a Halászati Pénzügyi Alap. A régiók egy speciális fajtáját jelentik az eurorégiók, melyek országhatárokon átnyúló együttműködések. Ezek nem rendelkeznek önálló önkormányzattal, tevékenységüket az őket alkotó helyi és területi hatóságok irányítják. Ezen szerveződések nem tartoznak a NUTS rendszerhez, ám ennek ellenére részesülhetnek bizonyos támogatásokból, például a PHARE program által nyújtot- takból. Összefoglalva az eurorégió nem más, mint egy határ mindkét oldaláról különböző hatóságokat tömörítő egyesülés. Különösen fontosak ezek a szerveződések a közép-európai térségben, ahol a Trianoni békeszerződés gyakran közös kultúrájú, és még sok más téren is összetartozó területeket szakított el egymástól, melyek így újra közös együttműködésekkel formálhatják jobbá életterüket. Térségi támogatások Kom-rom-Esztergom megyÉben az egy fire esi megyei terJetfejlesztÉsi t-mogatsok, 1996-2004 60000 50000 40000 30000 20000 10000 Kisbér Oroszlány! Tata Komárom Dorog Esztergom Tatabánya 1 2 3 4 5 6 7 1 Kisbér 54 238 Ft 5 Dorog 5 023 Ft 2 Oroszlány 26 295 Ft 6 Esztergom 2 975 Ft 3 Tata 13 142 Ft 7 Tatabánya 2 493 Ft 4 Komárom 7 185 Ft Vannak dolgok, amelyek nem változtak a rendszerváltás óta: Dorog, Esztergom és környékük huszonkét települése (Annavölgy, Bajna, Csol- nok, Dág, Epöl, Kesztölc, Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Piliscsév, Sárisáp, Tokod, Tokodaltáró, Bajót, Dömös, Lábatlan, Mogyorósbánya, Nyergesújfalu, Pilismarót, Süttő, Tát) továbbra is hátratételt szenved akkor, amikor Komárom-Esztergom megye fejlesztéseiről van szó. Az esztergomi városháza összeállítást készített, amelyből kiderült: nem lehetünk elégedettek a megyei területfejlesztési tanács által kiosztott, a Dorog és Esztergom-Nyergesújfalu kistérségeihez érkezett támogatásokkal. Miért is? Minden adat azt bizonyítja, hogy a területfejlesztési támogatások elosztása során a tanács, átvéve a megyei közgyűlés téves gondolkodását, megfosztotta a fejlesztésekre fordítható összegektől vidékünket. A „megyeszéliek”, például a sárisápiak, tokodiak, máriahalmiak, únyiak jóval kevesebbet költhettek fejlesztésekre, pedig aligha rosszabbak a kisbéri, oroszlányi, tatai térség településeinél. Már az egyes térségek állapotának összehasonlításával sem indokolható, hogy más térségek jelentős pénzekhez jutnak olyan forrásokból, amelyek némelyikéből környékünk egyáltalán semmit sem kap. Ha összevetjük az elosztott támogatás mértékét, riasztó és csüggesztő eredményekre jutunk. Az egy főre jutó fejlesztési összeg ugyanis Dömösön, Mogyorósbányán kevesebb, mint tizennyolcad része a kisbérinek, alig kilencedrésze az oroszlányinak. A kistérségek között kiosztott pénz alig huszada jut Esztergom vidékének, Dorogénak ^ " pedig mindössze hatszázaléknyi. Ezzel szemben Kisbér és Oroszlány környékén költhették el a fejlesztési összegek több, mint felét, ötvenhét százalékát. A régiók közül rendre hátul végez más térségei javára szorítják háttérbe. A legutolsó régió legutolsó megyéjének legutolsó térségei volnánk? A források ilyen igazságtalan elosztásának egyik oka az, hogy településeinktől távol születnek a döntések. Nemcsak a korábbi Komárom, ma már Komárom-Esztergom megye történetéből ered az Esztergom- Dorog periféria diszkriminációja, bár abban, hogy térségeink igényeit figyelmen kívül hagyják, szerepet játszik ez is. A fejlesztési tanács szemlélete rossz, bár Meggyes Tamás esztergomi polgármester szerint még így is kevésbé rossz, mint ami a megyei önkormányzatnál, a közgyűlésben tapasztalható. Maga a megye mint igazgatási-gazdálkodási egység az, amely a joggal sérelmezhető, igazságtalan elosztás oka. Miközben a megye újabb és újabb intézményétől szabadul meg, sőt egyre többet vesznek át az egyre kevesebből gazdálkodó önkormányzatok azért, hogy ne szűnjön meg, egyre inkább láthatóvá válik az, hogy a maradékot - természetesen a működéshez szükséges forrásokkal együtt - átvehetnék, sőt gyakran szívesen át is vennék a települések és társulásaik. Ilyen intézmény volt az esztergomi kórház, amit az ezredforduló után vett át a város, hogy a sikeres konszorom-Esztergom mindig Veszprém és Fejér mögé szorul - és a megyei központtól távoli Dorog és Esztergom- Nyergesújfalu területeit a megye Montágh Imre iskola is, ahol a fogyatékkal élők iskolázásának, képzésének magas színvonala csak úgy volt fenntartható, hogy Esztergom vállalta a korábbi megyei intézmény fenntartásának jelentős részét. Meggyes Tamás képviselőként javasolja a parlamentnek az átfogó állam- és közigazgatási reformról szóló törvény elfogadását. Tervei szerint meg kell szüntetni a megyét mint önmagát túlélt, haszontalan és kiürült, tartalmatlan formát, és sok mindennel együtt a támogatások elosztásának felelősségteljes feladatát is olyan szervezetre bízzák, amely szakmai alapon állva, az igazságosság kritériumát is figyelembe véve hozza meg döntéseit. így elérhető, hogy Nagysáp, Bajót, Piliscsév vagy Annavölgy ne legyen rosszabb helyzetben, mint a kisbéri térség. • Bódi Gergő • T. I.
