Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)
2006-01-20 / 14. szám
www.istergranum.hu 2006. január 20., péntek • HÍDLAP 5 Újabb ciános bánya a szomszédban Veszélyes technológiával bányásznának aranyat kanadaiak Körmöcbányán A körmöcbányaiaknak többet ér a városuk az aranynál. Gasztronómiai élménypark a Duna-lpoly völgyében Szob-Márianosztra. Egy gigantikus méretű gasztronómiai élménypark megvalósítását tervezi a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Szob-Márianosztra-Hlaba térségében. A szövetség a Gastro- land licenszének birtokában egy magyar csárda kialakítását tervezi, amely több száz főnek teremtene munkalehetőséget, a gasztronómia szerelmeseinek, pedig igazi nemzeti ínyencségeket, amelyeket eredeti, népi környezet tálalna fel. A beruházás megvalósításához uniós pénzekre, magánvállalatok befektetéseire, és az önkormányzatok közreműködésére lenne szüksége. Az élménypark részleteiről holnapi számunkban olvashatnak. Pert nyert a Richter Dorog. A Fővárosi ítélőtábla kedden hozott jogerős ítéletet az amerikai Merck gyógyszergyár hazai vállalata, az MSD Magyarország Kft. és a Richter Gedeon Rt. között lezajlott szabadalombitorlási perben. A döntés értelmében a magyar gyógyszer- gyár nem sértett szabadalmi jogot, a független eljárással gyártott készítményét újra forgalomba hozhatja. Az ítélet alapján a Richter Rt. akár több száz milliós kártérítést is követelhet az MSD-től a hét és fél hónapos forgalomkiesés miatt. Folytatás az 1. oldalról Nározny sem igazán hiszi, hogy ebből az ügyből lesz valami. Annál is inkább, mert több oldalról komoly ellenállásba ütközik a terv. Az emberek félnek a hasonló létesítményektől, különösen mert a legközelebbi riasztó példa éppen a múlt héten történt Csehországban, ahol egy szintén ciántechnológiával működő aranybányában történt baleset miatt a Labe folyót nyolcvan kilométer hosszú szakaszon érte a ciánszennyezés. Az eset következtében az érintett folyószakaszon halak tonnái pusztultak el. Szakértők szerint, ha az említett térségben ciántechnológiával működő aranybánya létesülne, akkor egy feltételezett baleset folytán a halálos méreg közvetlenül a Dunát szennyezné. A cián először egy patakba, majd az Esztergomnál a Dunába torkolló Garamba ömlene. Éppen ezért egy ilyen bánya működtetése korántsem tekinthető bel- ügynek, Szlovákiának erről Magyarországot is hivatalosan kell értesíteni, ez azonban - mivel a kanadai vállalat még a szlovák kormánynak sem jelezte szándékát - egyelőre még nem történt meg. (Talán nem mellékes, hogy Erdélyben szintén egy kanadai vállalat kezelésében működik a verespataki, ciántechnológiájú aranybánya.) Droppa György, a Duna Kör ügyvivője lapunknak ezzel kapcsolatban elmondta: az arany kinyerésére napjainkban a ciántechnológia az egyetlen igazán hatékony eljárás, ugyanakkor ez a legveszélyesebb technológia is. „Tudjuk, hogy a meddőhányókban komoly értékek húzódnak, de amíg csak ilyen, a környezetre káros hatású technológiával vagyunk képesek felszínre hozni azokat, jobb, ha ezt a feladatot egy következő nemzedékre hagyjuk, amely talán képes lesz környezetkímélőbben megoldani azt” - fogalmazott. Horváth Zoltán, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársa úgy véli, egy ilyen beruházás mindkét országban súlyos társadalmi ellenállást válthat ki, és hosszú távon komoly tájképromboló hatással jár. „Semmi esetre sem szabad megengedni az ilyen technológiával működő aranybánya létrehozását, mint ahogy nem támogatható a verespataki aranybánya kiépítése sem. Ott Európa legnagyobb aranybányáját szeretné kiépíteni egy szintén kanadai cég, csakhogy az Európai Unió ezt nem nézi jó szemmel” - tette hozzá Horváth. Körmöcbánya önkormányzata is hasonlóképpen gondolkodik, továbbá azzal érvel, hogy a város és a környező falvak az elmúlt években elsősorban az ökoturizmus fellendítését részesítették előnyben, és ez szöges ellentétben áll a nyíltszíni fejtés újraindításával. A város elutasító magatartását a beruházással kapcsolatban osztják a helyi civil szervezetek, amelyek „Városunk az aranynál is többet ér” jelszóval indítottak civil kezdeményezést, melyben teljesen elutasítják a kanadai cég ötletét. • Berényi-Bukovics Az Antall-kormány nem hajtotta végre a rendszerváltást Szél Péter: hiszek abban, hogy Magyarország erős, demokratikus ország lesz Szél Péter ügyvéd, Szentendrén él. A rendszerváltozás utáni, első szabadon választott parlamentben 35 évesen az MDF országgyűlési képviselője. 1993-ban kilép az MDF- ből. A következő választásokon nem vállal politikai szerepet. Azóta is független, saját ügyvédi irodáját vezeti. Két gyermeke van, 18 és 22 évesek, mindketten egyetemisták. A szentendrei polgármester lemondása után esélyes jelöltként emlegetik.-Az első szabad választáson nagyon aktívan részt vett a közéletben, az MDF színeiben, a következő választásokon azonban már nem indult. Miért?- 1993-ban kiléptem az MDF-ből és átültem a független képviselők közé, akkor hármasban Beke Katával és Varga Zoltánnal. Már akkor világosan láttam, hogy függetlenként, jelentősebb párttámogatás nélkül nincs esély a választásokon és nem lehet a közéletben eredményesen szerepelni. Ez még akkor is így van, ha látszólag úgy tűnik, hogy például az önkormányzati választásokon sok független jelölt győzött. Az egy-kétezer fős településeken még lehet, de a nagyobb településeken a látszólag független jelöltekről pontosan tudja mindenki, hogy milyen jobb, illetve baloldali párttámogatás áll mögötte. Ez olyan, mint például Medgyessy Péter függetlensége jelölésekor, mert formálisan nem volt tagja a szocialista pártnak. Független képviselőként gondolkodtam, hogy a Nemzeti Demokrata Szövetséghez csatlakozom. De ott is ugyanazt tapasztaltam, mint az MDF-ben a megosztottságot és hatalmi harcot a vezetők között.- Ezért lépett ki az MDF-ből is?-Visszanyúlnék az 1988-89-es évekre, amikor megindult az ország egészséges pezsgése, ami a rendszerváltozáshoz vezetett. Szentendrén a pártok közül az MDF alakult meg először, ahol számomra hiteles emberek politizáltak, így természetes volt, hogy belépek. De azt sem tartom kizártnak, hogyha egy másik politikai formáció alakult volna, amelyik a diktatúra megdöntésére szövetkezik, azt segítettem volna. Akkor még nem volt kikristályosodott politikai vonulat, az egy más kérdés, hogy sajnos ez később sem alakult ki az egykori kormánypártban. Ezt több országos gyűlésen hangoztattam, eredménytelenül. Ennek következménye volt, hogy például az MDF-en belül, egy kérdésről számos képviselő más és más nézetet nem csak vallott, de nyilatkozott is. Nem alakult ki közös vélemény, amivel egyénileg azonosulni lehetett, vagy nem. Persze nem voltam ideális „pártkatona” sem, a szuverén személyiség nem nagyon alkalmas erre. Az egykori kormánypárt és az Antall-kormány legnagyobb hibájának azt tartom, hogy nem hajtotta végre a rendszerváltozást. Nem volt igaza Antalinak, hogy tetszettek volna forradalmat csinálni. Ott volt a cseh minta. Egyszerűen csak követni kellett volna. Ok azt mondták, hogy aki eddig itt volt, rosszul tette a dolgát, tehát nem kell. Nálunk mindenki maradt.- Mi a véleménye a jelenlegi MDF-ről? — Sokszor kaotikusnak éreztem a korábbi MDF-et, mert túl sok súlyos egyénisége mást és mást akart, szinte szétzúzva a pártot. A mostaniról szintén elmondható, hogy kaotikus, de egyéniségek nélkül. Egy kis csoport, akik legitimitásukat Antall József nevének hangoztatásával akarják igazolni. Antall azt mondaná a jelenlegi MDF-re, hogy törpe minoritás.- Nehézséget okozott a visszatérés a ci- % vil életbe? h- Nekem szerencsém volt. Egyrészt 3 én ahhoz a kisebbséghez tartoztam, 2 akiknek a parlamenti jövedelme kisebb f volt, mint korábban a civil jövedelme. Sokan váltak úgynevezett megélhetési politikussá, akiknél ez fordítva volt. A kiszolgáltatottságról nem is beszélve. Másrészt korábban is folytattam ügyvédi tevékenységet, így természetes volt, hogy változatlanul ezt űzöm, a mai napig saját irodámat vezetem.- Mi a véleménye a jelenlegi politikai és közéletről?- Még visszautalnék a cseh példára. Mi sajnos nem követtük, és már akkor sokan, nem csak én, világosan láttuk, hogy a MSZMP majd MSZP nagyon is felkészült a változásra és átmentésre. Előbb a gazdasági hatalmat kellett megszerezni, illetve megtartani, majd a politikait visszavenni. Hozzájuk fűződik a legnagyobb privatizálás. Németországban keresik az egykori NDK pártva- gyonát, Magyarországon nem keresik. Vajon a hirtelen meggazdagodások miből történtek? Korábban eltűnt pártemberek jelennek meg gazdag közép-európai vállalkozóként. Azok a személyek tűnnek fel a különböző igazgatóságokban, akik közvetlen kapcsolatban álltak a korábbi Központi Bizottság ismert szereplőivel. Senki nem keresi sem korábban, sem most, hogy hová lett a nemzeti vagyon, ami az ország munkájából, adóforintjainkból jött létre évtizedek alatt?! A magyar társadalom jelenleg nagy értékvesztésben szenved. Az emberek jelentős része nem is ismeri múltját, nem látja a jövőjét, csak az anyagi javakat. Sem az európai, sem a hazai kultúra nem érinti meg. Mindazonáltal hiszek abban, hogy Magyarország tisztességes, erős, demokratikus ország lesz. Ahol az értékek a helyükre kerülnek, ahol egészséges, és boldog társadalom él és adja át a stafétabotot a következő generációnak. A magam lehetőségei szerint ezért dolgozom.-A helyi közéletben mennyire vesz részt?- Persze, hogy részt veszek a magam módján. Nem csak itt élek és végzem a munkám, de nagyon sok rendezvényre járok, úgy politikai, közéleti, mint kulturális rendezvényekre. Jogi tanácsokat adok. Szentendrén valójában több mint 30 ezer ember él, vagy dolgozik. Nagyon sok országos tekintélyű személyiség él itt, akiket sajnos a városvezetés nem vont be a közéletbe. Szentendre befogadó város, nincs olyan elkülönülés, mint sok településen, hogy régi - új szentendrei.- A szentendrei polgármester lemondása után az esélyes polgármesterjelöltként emlegetik. Igaz a hír?- A baloldali polgármester valóban lemondott, hivatalosan azért, mert nincs baloldali többség a testületben. Persze a városi pletykák mást mondanak. Valóban kaptam megkeresést. A polgármesteri feladat nagyon komoly és megtisztelő feladat. Természetesen akkor vállalom szívesen, ha megfelelő támogatást kapok. Abban az esetben lenne esélyem, ha komoly támogatást kapok a polgári oldalról. Nem szeretném, ha a legutóbbi helyzet állna elő. Akkor ugyanis hiába kapott több szavazatot a polgári oldal, a több jelölt között megoszlott. Ügy gondolom, hogy nagyon sokan ismernek és reményeim szerint bíznak is bennem. • Bölcsházy Sándor Korcsolyázna-e természetes vízen? Sajnos a korcsolyázni vágyókat nem kényezteti el a környék, színvonalas, bárki által látogatható jégpályát nem könnyű találni. A befagyott folyók, tavak pedig balesetveszélyesek. Vajon mennyire veszik komolyan mindezt a téli sportok kedvelői? Klubuk Árpád (ügyintéző) Régen a Petőfi Sándor Általános Iskola fellocsolt „nagyudvarán” koriztam sokat, de ma már inkább a városligeti pályát választom. Sajnos Budapestre kell utazni ahhoz, hogy biztonságban érezze magát az ember, soha nem kockáztatnám meg nem mesterséges jégen a csúszkálást. Forróné Adrienn (eladó) Néhány éve még én magam is elmentem korcsolyázni, hokizni a családdal a Kerektóhoz. Mostanában már nem járhatunk oda, más lehetőségről pedig nem tudok. A fiam görkorcsolyázik, nem izgatja a jég, aminek örülök is, mert ha a befagyott Dunára vagy a Palára menne, csak felesleges izgalmakat okozna. Dubniczky Ádám (basszusgitáros) A téli sportok közül inkább a síelést választom, a korcsolyázás soha nem vonzott. A környéken nem tudok mondani egyetlen normális jégpályát sem, a befagyott tó, folyó pedig egyértelműen veszélyes. Ennek ellenére az emberek még a tiltó táblákat sem veszik figyelembe, pedig ez nagy felelőtlenség. Willinger Gábor (tanuló) Szeretek korcsolyázni, egy győri jégpályát szoktunk látogatni a barátnőmmel, mert itt a környéken nemigen találni megfelelő helyet erre. Hallottam róla, hogy sokan járnak a Palára korizni, gondoltam is rá, hogy jó lenne kipróbálni, de félek, hogy beszakad, és nem szeretnék hideg vízben fürödni, pláne megfagyni. A teremfoci kedvelőinek Ipolyság. Immár nyolcadik alkalommal rendez a CSEMADOK Lévai Területi Választmánya és az ipolysági alapszervezet teremlabdarúgó tornát január 21-én az ipolysági T-18 tornateremben. A rendezvényen mintegy 120 résztvevőre számítanak a Lévai járásból. A „köz” figyelmébe Csobánka. A Község Önkormányzatának Képviselő-testülete évnyitó testületi ülése keretében közmeghallgatást tart a Közösségi Ház és Könyvtárban, január 26-án, délután hat órakor. A közmeghallgatás keretében Török István polgármester ad tájékoztatást a község gazdasági helyzetének jellemzőiről, a tárgyévi elgondolásokról. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
