Hídlap, 2006. január (4. évfolyam, 1–21. szám)

2006-01-18 / 12. szám

www.esztergom.hu 2006. január 18., szerda • HÍDLAP 3 • • Önkormányzati lakás a fiataloknak Népszerű az esztergomiak körében a szociális bérlakás-program Osvai László, az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság elnöke szerint a szo­ciális bérlakás-program lényegében egy átmeneti lehetőség, amivel a fia­talok lakáshoz jutását segíti a város. „Az első lakók többségének 2007- ben jár le a szerződése, amely indokolt esetben meghosszabbítható. A szerződés lejártával a lakónak el kell hagyni a lakást, azonban az éveken át megtakarított pénzéből saját lakást, vagy házat tud vásárolni. Mindez a gyakorlatban dinamikusan működik, mert van, aki már korábban meg­oldást tatáit saját otthonra, felmondja a szerződést és a megüresedett la­kást pályázaton ismét meghirdetjük. így szinte folyamatosan tudunk la­kást adni a kötelező havi húszezer forint megtakarítást vállalni tudó fiata­loknak” - mondta Osvai. A szociális bérlakás-program azért indult el, hogy kedvezményes bérleti díjakkal segítse a rászoruló­kat. Az esztergomiak többsége az önkormányzat által készített felmé­rés szerint (lásd a mellékelt táblá­zatot) ezzel a fejlesztéssel értett leginkább egyet. Esztergomban még 2002-ben adták át az új, állami támogatással épült szo­ciális bérlakásokat. Összesen százhúsz ilyen lakás van a városban, negyvenöt lakás a Dobogókői úton, illetve het­venöt Esztergom-Kertvárosban, a Szalézi úton. A lakások maximum öt évre igényelhetők, de előfordul, hogy előbb elköltözik valaki - például azért, mert sikerült saját lakáshoz jutni - ezért az így megürülő lakásokra új pá­lyázatokat ír ki az önkormányzat. A szociális bérlakásokat bizonyos felté­telekkel csak az erre rászorulók vehe­tik igénybe. Ilyen feltétel például, hogy megkötött lakáscélú elő- takarékossági szerződése legyen a je­lentkező családnak, melyre havonta minimum húszezer forintot fizetnek be. Ezzel biztosítják ugyanis, hogy öt év után saját lakásba tudjanak költöz­ni. Ha a családban csak egy kereső fél van, akkor az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyug­díj két és félszeresét. Ha két kereső fél van, abban az esetben az öregségi nyugdíj kétszeresénél nem lehet több ez az összeg. Feltétel viszont, hogy leg­alább egy kereső fél legyen a család­ban, legalább egy gyermeket nevelő szülők vagy gyermeküket egyedül ne­velők legyenek, illetve fontos feltétel, hogy lakóingatlannal, vagy egyéb na­gyobb értékű vagyonnal nem rendel­kezhet a család. Az önkormányzat rendkívül kedvezményesen adja a bér­lakásokat, így nem kell a rászorulók­nak magas albérleti díjat fizetni. Az egyszobás lakások havidíja átlagosan kétezer-ötszáz forint, a kétszobásoké körülbelül nég-y-ötezer, a háromszo­básoké pedig hat-hétezer forint. • Győrffi-Muszlai Fotográfiák és fotoaparátok Esztergom-Kertvárosban A hét második felében Esztergom elkényezteti a vizuális művészet ra­jongóit, a palettán most a fotózás és a festészet van soron. Csütörtökön 17 órakor az Eszter- gom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház várja a fényképezés iránt érdeklő­dőket. Laczkó Tibor fotográfus és Me­ző Károly gyűjtő „Fotográfiák és fotoaparátok” című kiállítását Tóth Tamás, a Közösségi Ház vezetője nyitja meg. Aki a valóságot inkább a művész lelkén való átlényegülés, és új­raalkotás eredményeként szeretné be­fogadni, annak pedig pénteken az esz­tergomi Babits Mihály Általános Isko­lában lesz módja erre. Kapa Melinda, dorogi földrajz- és rajz szakos tanár ál­lítja ki a Sugár Galériában munkáit. Az alkotónő a szőgyéni nemzetközi művésztelep tagja, több önálló tárlata is volt már, Kántor János képzőművészt pedig egyik legfőbb mesterének tekinti, ezért is kérte fel kiállításának megnyitá­sára. Habár a képek csak pénteken fél hattól tekinthetők meg, Kántor János annyit már most elárult, hogy - „Me­linda nagyrészt grafikával foglalkozik, de igen jelentősek a színes pasztellképei is. Általában a valóságból kiinduló, mi­nimális mértékben átalakított, kicsit impresszionisztikus alkotások ezek. Na­gyon tehetséges alkotóról van szó, min­denképpen érdemes lesz eljönni a kiállí­tásra.” A két tárlat képei egy hónapon keresztül lesznek megtekinthetők. • Kép és szöveg: Kertész Viktor Az egészségturizmusra építene Nógrád megye Folytatás az 1. oldalról Hasonló véleményen van Bercsé­nyi Lajos, a Szent Lázár Kórház igazgatója is, aki mint lapunknak el­mondta, közel egy éve ajánlotta fel a szlovák biztosítóknak az együttmű­ködés lehetőségét. „A nálunk dolgo­zó szlovákiai orvosok több alkalom­mal panaszolták, hogy a határ men­tén élő, szlovákul nem, vagy alig be­szélő felvidékiek szeretnék, ha ma­gyar kórházakban gyógyíttathatnák magukat” - mondta Bercsényi. Az igazgató szerint a kórháznak megvan erre a kapacitása, és megkezdték a tárgyalásokat a finanszírozás ügyé­ben a szlovák biztosítókkal. A vissza­jelzések pozitívak, és ígéretük sze­rint a szükséges engedélyeket meg­szerezik Pozsonytól. A folyamat en­nek ellenére elakadt. Ekkor kereste meg az igazgató a megyei közgyű­lést, és az egészségpénztárt is, hogy segítsenek az ügy lebonyolításában. A főorvos beszélt Pák Gáborral, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház orvos-igazgatójával is, hogy beszá­molót kérjen a királyvárosban már működő rendszerről. De ígéretet kaptak a magyar egészségügyi mi­nisztertől, és Szili Katalin házelnök­től is az ügy támogatására. Azonban a szlovák biztosítók első, pozitív vá­lasza óta semmi nem történt, pedig az mára világosan kiderült: a kör­nyéken mindenki, a betegek és az in­tézmények ugyanazt szeretnék. • (pálovics) Modellprogramot indított a Fény központ a bűnmegelőzésről Mint azt már korábban megírtuk, az esztergomi Szent Jakab Alapít­vány Drogprevenciós Iroda Fény­központja pályázati pénzekből bűnmegelőzési modellprojektet in­dított az Esztergomi Rendőrkapi­tánysággal és a Határtalan Szív Alapítvánnyal együttműködésben. A programban az önismereti cso­portfoglalkozásokon kívül öt kisfil- met is forgatnak „Ne Tedd” soro­zatcímmel, az első, Hetedik paran­csolat: Ne lopj című alkotás már el is készült. A film szereplői az esztergomi Kortárssegítő Műhely tagjai, akik önként vállalták, hogy tavaly októ­bertől ez év májusáig részt vesznek egy negyvenórás önismereti trénin­gen. Mindezeken túl a filmben sze­repet vállaló fiatalok szabadidejüket feláldozva átlagosan negyven órát szántak arra, hogy a próbákon és a forgatáson aktívan jelen lesznek. A történetet a rendőrök által - meg­történt eset nyomán - megírt forga­tókönyv alapján, mint amatőr szí­nészek játszották el, a hétköznapi életükkel semmilyen kapcsolatba nem hozható a filmben megformált karakter. Az első film egy bolti lo­pás történetét meséli el, az elkészült filmet a napokban dolgozzák fel a helyi iskolák osztályfőnöki óráin. A filmhez kapcsolódóan január 28-án, szombaton nyilvános tárgyalást tar­tanak a Bajor Ágost Művelődési Házban, melyet valódi bíró és ügy­védek folytatnak le. A tárgyalásra az esztergomi diákokon kívül szere­tettel várják a szülőket, a tanárokat, és minden érdeklődőt. A program keretein belül hasonló kisfilmeket készítenek majd a prostitúcióról, a drogfogyasztásról, a garázdaságról, az alkoholfogyasztásról, az ember­ölésről és a családon belüli erőszak­ról is. Ha a program beválik, akár országos modell is lehet belőle, és mindenütt használhatják majd bűn- megelőzésre a középiskolás fiatalok körében. • P.K. Napi hírújság a régió életéről Hídlap - Előfizetési akció 2006 - meghosszabbítva! A Hídlap az Ister-Granum Eurorégió napilapja, napi hírújság a ré­gió életéről. A két éve útjára indult Hídlap Önnel együtt készül 2006-ra: most kedvezményesen fizethető elő, egy évre mindössze 5000,- forintért. Ezt a kedvezményes összeget öt egyenlő, ezerforintos részletben fi­zetheti ki, ha 2006. január 31-ig megrendeli a lapot a kiadónál, a Strigonium Rt-nél. Mindössze annyit kérünk Öntől, hogy megrendelését küldje el postán a Strigonium Rt. címére (Esztergom, Deák Ferenc utca 4., 2500), vagy faxolja el a cég 33/510-046-os faxszámára. Mi azonnal kézbesíteni kezdjük az újságot, az előfizetéshez szüksé­ges átutalási megbízási nyomtatványokat (csekkeket) a Hídlappal együtt küldjük el az Ön címére. Kiss Tamás lapigazgató Mégis marad a freedom fighter elnevezés Az esztergomi iskolák sem tartják szerencsésnek az elnevezést Az 1956-os forradalom, mint nem­zeti ünnep szellemiségéhez nem méltó a Freedom Fighter elnevezés, nem beszélve a rózsaszín csillagról és a raszta hajú fiúról, állítják az ok­tatási intézmények vezetői és a Pe­dagógusok Demokratikus Szakszer­vezetének elnöke. Ettől függetlenül marad az elnevezés, mert az Oktatá­si Minisztérium szerint a világ, a Ti­me 1957 júliusi címlapja után, így ismeri az eseményt. A Freedom Fighter nevet viseli az a tanulmányiverseny-program, ame­lyet az Oktatási Minisztérium hirde­tett meg az 1956-os forradalom 50. év­fordulója alkalmából. A televíziós felhívásokban és az interneten rózsa­szín csillag virít a falon, és egy raszta frizurás fiú színesíti a képet. A Peda­gógusok Demokratikus Szakszerve­zete szerette volna elérni, hogy ma­gyarosítsák a program nevét, legyen Szabadságharcos. A szervezet elnö­ke, Kerpen Gábor véleménye szerint egy magyar nemzeti ünnepre való ta­nulmányi versenyfelhívásnak ma­gyarul kell hangoznia. Az Oktatási Minisztérium sajtó­irodájától kapott indoklás szerint azért lett a verseny címe Freedom Fighter, mert 1957 júliusában, a Ti­me címlapján a fegyverén kezét nyugtató sebesült magyar forradal­már képe örökre a szabadság, a forra­dalom szimbólumává vált. A címlap felirata: Hungarian Freedom Fighter volt. Ekkor terjedt el a kifejezés, így ismeri az egész világ és innen ered a vetélkedő elnevezése. Kerpen az indoklásra válaszul kijelentette: „személy szerint megér­tem, hogy ’56-ban és az utána követke­ző évtizedekben a nyugat felé fordul­tunk, de a rendszerváltás már megtör­tént, jó lenne, ha egy magyar nemzeti ünnepnek magyar elnevezése lenne”. Hozzátette: a rózsaszín csillag és a raszta srác egy másik ügy, „úgy gondo­lom, hogy nem kellene ezt az ünnepet leértékelni és bármilyen típusú szub­kultúrának megfeleltetni, hiszen ez minden magyar állampolgárhoz szól”. Véleménye szerint azok a fiatalok, akik nem részesei ennek a szubkultúrának, nehezebben azonosulnak majd ezzel a típusú versennyel, mivel nem a szub­kultúrához való csatlakozás motiválja őket, hanem a méltó ünneplés. Péntek estig egyébként összesen 100 csapat jelentkezett a vetélkedőre, eb­ből kettő Komárom-Esztérgom me­gyéből, tudtuk meg a minisztériumtól Az esztergomi Szent István Gimnázi­umból is van érdeklődő, mondta Sitku Pál igazgató, akit felkértek a diákok, hogy segítse őket. Az igazgató, mint történelemtanár megosztotta lapunk­kal véleményét a versenyről. Sitku Pál szerint sem az angol elnevezés, sem a rózsaszín csillag nem jó választás, ezen kívül nem hiszi, hogy a raszta frizura ’56-ban divat volt.- Nem a legszerencsésebb kötetlen létszámú csapatok számára versenyt hirdetni. Tegyük fel, hogy egy iskola összes tanulója benevez, hogyan fog­nak jutalmazni több száz főt? - vetet­te fel Sitku Pál. Meszes Balázs, a Balassa Bálint Gaz­dasági Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója azt mondta, hogy ők házon belül emlékeznek meg az évfordulóról, mivel az 1956-os események Eszter­gomhoz is köthetők. Leszögezte, hogy az OM felhívását, annak formáját mél­tatlannak tartja a nemzeti ünnephez, annak ilyen modern megközelítése nem szerencsés, hiszen „ 1956 ma is élő személyeket érint, éppen ezért nem szabad egy divathullámnak megfelelő­en publikálni.” Hozzátette: ettől füg­getlenül bármelyik diák elindulhat az OM által hirdetett versenyen. • G.K.

Next

/
Thumbnails
Contents