Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-10-14 / 202. szám
Dagadó szlovák kenyérárak Decembertől tízszázalékos emelést követelnek a pékek www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. október 14., péntek RÉGIÓ Tovább növelnék a háziorvosok terhét Ideiglenesen szakvizsga nélküli orvosokra bíznák a helyi ellátást Folytatás az 1. oldalról Egy ilyen analízis ugyanis komoly szakmai felkészültséget és műszerezettséget igényel, és mivel alkalmanként 15- 20 percig is eltarthat, tovább növelné a háziorvosi rendelők zsúfoltságát. Ráadásul Magyarországon egy ideje komoly probléma az orvoshiány Ennek legfőbb oka az alacsony fizetés. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) Komá- rom-Esztergom Megyei elnöke, Hargitai Zoltán lapunknak elmondta: egy- egy orvos a havi 240 órás munkájáért kezdőként nettó 80 ezer, míg gyakorlattal rendelkező orvosként is mindössze 100-120 ezer forintot kap. Ennek következtében a pályakezdők mintegy 8-10 százaléka dönt úgy, hogy külföldön próbál szerencsét. Ok általában tartósan kint is maradnak, hiszen a magyar bérek középtávon sem versenyképesek a tízszer magasabb külföldi fizetésekkel. A kiutazók legkedveltebb célpontja Anglia, ahol több százra tehető a magyar orvosok száma. Helyükre hazánkban rendszerint kevésbé képzett, külföldi, főleg kelet-európai orvosok lépnek. Éppen a tartós orvoshiány leküzdése érdekében jelentette be az Országos Alapellátási Intézet (OALI): ezentúl a szakvizsgával nem rendelkező orvosok is praktizálhatnak azokon a településeken, ahol egy évnél hosszabb ideje nincs háziorvos. Az OALI nyilvántartása szerint hazánkban jelenleg 120- 150 praxis betöltetlen. Azok a szakvizsgával nem rendelkező orvosok, akiknek azonban van általános orvosi diplomájuk ezeken a településeken vállalhatnának munkát. Négy évre szólna a működési engedélyük, és ez alatt az idő alatt szakvizsgát kell tenniük, illetve részt kell venniük az intézet által szervezett oktatásokon is. Hogy vonzóvá tegyék a jelentkezők számára a lehetőséget, az üres helyek betöltéséért magasabb praxisdíjat fizetnének. Hargitai Zoltán azonban ezzel az elképzeléssel sem ért egyet, mondván. „Nem a szakvizsga nélkül praktizálok bérét kellene növelni, hanem azoknak a fizetését, akiknek megfelelő a képesítésük az adott feladathoz.” Megyénkben sem kevés az olyan település, ahol több község összefogásával oldják meg a háziorvos foglalkoztatását. Közéjük tartozik Nagybörzsöny, Ipolytölgyes, Pilisszántó, Máriahalom, Epöl, Uny és Dág is. Ezekhek a településeknek a problémájára tehát biztosan megoldást jelenthetne az OALI akciója, még ha azzal is kellene számolniuk, hogy orvosaik nem lesznek minden tekintetben képzettek. (A frissen végzett orvosok sohasem rendelkeznek szakvizsgával. Ezt csak azután szerezhetik meg, ha előbb valahol rezidensként eltöltenek egy meghatározott időt, majd egy szakmát választva újabb iskolai évek után szakvizsgát tesznek.) A hiányzó praxisok ideiglenes betöltésére azonban minden további nélkül alkalmasak a frissdiplomások is, viszont a szakminisztérium által elképzelt méhnyakrák-szűrési programban ők még nem vehetnek részt. Ez a feladat tehát bizonyos településeken továbbra is megoldatlan marad. • Hatvani Bernadett Folytatás az 1. oldalról A pékszövetség elnöke, Milan Rusina szerint decembertől csak 7- 10 százalékos, jövőre pedig 20 százalékos emelést kívánnak eszközölni, három év alatt a péksütemények ára akár a duplájára is nőhet. Decembertől tehát egy kenyérért akár öt koronával is többet fizethetünk (jelenleg Szlovákiában az egykilós kenyér 26-28 korona, azaz 170 forint körül mozog). A pékek követelésére azonban az üzletláncoknak is rá kell bólintaniuk. A Tesco egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, mit szól a pékek követeléséhez, a COOP Jednöta elnöke, Adrian Durcek azonban kijelentette: hajlandó tárgyalni az áremelésekről, azt viszont már nem garantálta, hogy megegyeznek a pékek által követelt emelés mértékében. A hét százalékot túl soknak tartja, hiszen ez azt eredményezheti, hogy visszaesik a vásárlóik száma. A tárgyalások folyamán keményen fognak fellépni, hiszen tartanak a konkurenciától is. Milan Kenyérakciót szervez október 2- 22 között Max Bottini svájci művész a Hfdőr intézménnyel együttműködve. Aki ismerkedni szeretne a határ túloldalán, egy szelvényt kell kitöltenie nevével és címével, amelyet a saját városa pékségében (Párkányban az M&M Francia pékségben, Esztergomban pedig a Sváb pékségben) kell leadni. A szelvényt a két pékségben belesütik a kenyérbe, amelyet október 22-én szállítanak át Párkányból Esztergomba, illetve fordítva. Reggel 9 órától a párkányi sétálóutcán, illetve Esztergomban a Széchenyi téren árulják majd azokat. Ezek után a szelvénybeküldőket ugyanazon a napon délután öt órakor a Hídőr- házban mutatják be egymásnak. Rusina ellenben kijelentette: ha az üzletláncok nem engednek a pékek követelésének, készek akár a szerződést is felmondani velük. • Cz. M. Vízszennyezés: a rendőrség még nyomoz Hetekkel ezelőtt elkészültek az eredmények, még sincs vétkes az Onyxnál Folytatás az 1. oldalról „A nyomozás érdekében továbbra is csak annyit mondhatunk: a rendőrségi vizsgálat még folyamatban van” — mondta Kovácsné Trázsi Csilla. Az akkreditált labor egyértelmű bizonyítékai ellenére az Onyx Magyarország Kft. továbbra sem ismeri el felelősségét a vízszennyezéssel kapcsolatban. Az égetőmű minőségbiztosítását kiállító cég is csupán megelőző intézkedéseket írt elő a vállalat számára. Szerettük volna megtudni az Onyx-tól: tettek-e lépéseket annak érdekében, hogy a minőségbiztosítási előírások szerint megakadályozzák a szennyeződések jövőbeni kijutását a telephelyről? Arra is választ kértünk, hogy milyen módon kívánják megoldani a szennyvíztisztítást, s lesz-e a cégnek saját tisztítóművé? Kérdéseink azonban máig megválaszolatlanok, miután az Onyx Magyarország Kft. válaszadásra illetékes vezetője egyelőre, elfoglaltságára hivatkozva, további időt kért. • Muzslai Ágnes LAP(SZ)ÉL Pöltl „Oxi” Zoltán Madárinfluenza: a halál szárnysuhogása Már nem aggasztóak a hírek, melyek a madárinfluenzáról szólnak. Nem azok, mert a katasztrófa bekövetkezte előtti utolsó percben vagyunk. Aggódnunk már nem kell, a járvány már teljesen a madarak vonulási kedvének, szokásainak, és a fertőzött madártollat s mifenét sodró széljárásnak a függvénye. Romániában egy egész falut kellett amiatt lezárni, hogy az ott megbetegedett szárnyas állatokban lévő vírus ki ne juthasson a falun kívülre. És a helyzet sajnos hasonló Ukrajnában, Oroszországban és Törökországban is. Karantén és vesztegzár. Hollywoodi forgatókönyvek kedvelt címszava, a katonai, földalatti bázison kifejlesztett titkos laborvírus kijut a civilek közé és akkor jaj. Na most, a 2001-es ikertornyos támadás óta talán letehetnénk az ijesztgetős, akciófilmes malőrökről. Hisz a valóságnak - mint talán már többek számára kiderült - meglehetősen jobb fantáziája és humorérzéke van, mint nekünk. A bulvársajtó persze még a szokott csicsásán giccses médiaszósszal leöntve tálalta a hírt: Jön a halálos vírus! Farkast szokott kiáltani a bulvárra és viccre gerjedő magyar, mert vicc és hűházós hírek nélkül nem élet az élet, szórakoztatni kell a népet, mert ehhez szoktak a „pestiek”. Pedig a helyzet az, hogy ez már jócskán nem vicc, a madárinfluenza Magyarországra érkezése heteken belül várható. A témában kulcsfontosságú oltó-, és ellenanyagról a napokban azt közölték a híradók, hogy nincs megfelelő mennyiség. Az már csak hab a tortán, hogy a jelenlegi egészségügyben felelős minisztériumi embereink szerint a járvány csak állategészségügyi kérdés. Ugye világos, hogy mi jön most? Ugye láttuk a Deep Impact című filmet? A katasztrófa elől menekülő néptömegeknek csak egy része juttatható biztonságba, tiszta sor, hogy nem a társadalom alsó rétegeit veszik előre. Országvezéreink, hazudozó magyar elitünk teste már rég elkezdi termelni majd az injekció hatására az életet jelentő ellenanyagot, amikor mi még azon gondolkozunk, hogy hol is van az a hosszú sor, amelyiknek a végére kéne állnunk, hogy túléljük a legújabb kori népegészségügyi katasztrófát. Tájházak a hagyományápolásért A népi hagyományok lehetnek a falusi turizmus pillérei A falusi turizmus mellett, pontosabban annak szerves részeként egyre több helyen fedezik fel a rég- és közelmúlt emlékeit, amelyek megfelelő kezelése, tálalása valamint reklám és marketing értékeinek széles körű megismertetése több területen is eredményességgel kecsegtet. A tájházak szerepe a falusi turizmusban, a népi kultúra, a hagyományok idegenforgalmi jelentősége volt a témája annak a konferenciának tegnap Párkányban, ahol a régió tájházainak vezetői, szakemberek, valamint a Magyar Tájházszövetség képviselői osztották meg egymással tapasztalataikat. A konferencián elhangzott, hogy a viszonylag rövid történelemre visz- szanéző felvidéki és magyar tájházak nagyjából azonos problémákkal küzdenek, amelyek közül kiemelkedik az azok működtetéséhez szükséges anyagi források előteremtése. A tájházmozgalom egyelőre gyerekcipőben jár, Szlovákiában nincs olyan hivatalos szervezet, ami felkarolná a civil kezdeményezést. A felvidéki tájházak jelentős része ezért a mindösz- sze néhány éve működő Magyar Tájházszövetséggel tartja a kapcsolatot, amelynek Magyarországon jelenleg több mint háromszáz tagja van. Érdekesség, hogy ezek egyharmad része nemzetiségi tájház, szlovák, német nyelvű kistelepülések skanzenjai. Szablyár Péter, a szövetség ügyvezetője lapunknak elmondta, hogy az alulról jövő kezdeményezések többségéhez hasonlóan a tájházmozgalom is az állami támogatásért, felkarolásért küzd több-kevesebb sikerrel. „Mindeddig egy kicsit lekezelően foglalkoztak velünk, az idei az első év, amikor tájházak állami támogatáshoz juthattak, illetve ígéreteket kaptunk arra, hogy a jövőben több pályázat is készül majd tagjaink számára”. Szablyár szerint a tájházak szerepe a kistelepüléseken egyre inkább hanyatló művelődési házak mellett folyamatosan nő: a művházak által nyújtott programokat ezeknek kell átvennie a jövőben. „Az utóbbi években egyre több fiatal is érdeklődik a népi kultúra, a népzene, a hagyományok iránt, jó úton járunk afelé, hogy a jelenlegi tendenciát - miszerint a népi kultúra ma nem más, mint régi tárgyi emlékekben megcsontosodott hagyomány - felváltsa egy új, élő hagyományőrzés”. A tájházak helyzete a javuló tendenciák ellenére korántsem rózsás: rossz állapotú, fűtetlen épületek, állagromlás, infrastruktúra hiánya a jellemző. „Tudomásul kell venni, hogy megfelelő „körítés”, képeslapok, kiadványok, internetes megjelenés nélkül, vagy például a múzeumokhoz hasonlóan, megfelelő szociális helyiségek nélkül, nem lehet továbblépni. Az is igaz, hogy mindez pénzbe kerül, aminek az előteremtése jelenti talán jelenleg a legnagyobb problémát” - tette hozzá Szablyár. Danter Izabella, néprajzkutató, a szlovákiai tájházmozgalom egyik legaktívabb tagja a régióból példaként a szálkái tájházat emelte ki, amely folyamatosan látogatható programokat szervez, jelen van több rendezvényen és sikerrel találja meg azokat a kiskapukat, amelyek segítségével fedezni tudják kiadásaikat. Dikácz Zsuzsanna, a szálkái tájház vezetője elmondta, hogy a felújításokat, az épület karbantartását például a munkaügyi központ támogatásával, munkanélküliek alkalmazásával oldották meg, ami minimális megterhelést jelentett a tájház szűkös költségvetésének. A konferencia szervezői zárásként hangsúlyozták, hogy a tájházmozgalom életképes szerveződés, a nehézségek, problémák kellő elszántsággal és az egyes tájházak összefogásával, szervezetbe tömörítésével megoldhatóak, a tájházak az egyre népszerűbb falusi turizmusnak nemcsak részesei, hanem akár tartópillérei is lehetnek. • BUKOVICS KRISZTIÁN \
