Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-12 / 200. szám

www.istergranum.hu RÉGIÓ 5 2005. október 12., szerda • HÍDLAP • Már a filléreink is kellenek a MOL-nak Dráguló benzinár: apró korrekció vagy csak az első lépés a horrorárak felé? Játszótér a Pannon GSM-től Verőce. Október ötödikén adták át a Pannon GSM által építtetett játszó­teret, amelyet a vállalat munkatársai készítettek saját kezűleg egy csapat­építő tréning keretében. Az európai uniós szabványoknak megfelelő ját­szótéren a helyi óvodások adtak mű­sort, majd a mobilszolgáltató ügyfél- szolgálati igazgatójától, Csáky Lász­lótól Bethlen Farkas Verőce polgár- mestere vette át a játszóteret. Barátság hete Németországban Komárom-Esztergom megye. A Németországban rendezett Barátság hete elnevezésű rendezvényen képvi­selteti magát Komárom-Esztergom megye is. A rendezvényre október 13- án utazik ki egy delegáció, köztük a Garabonciás együttes Komáromból és a tarjáni Tarianer-Spitzbaum Zenekar. Folytatás az I. oldalról Barta Judit, a GKI Gazdaságkuta­tó Rt. elemzője úgy véli, ennek a „pszichológiai” emelésnek talán az lehet az oka, hogy a vállalat korábban nem érvényesítette maximálisan a világpiaci árnövekedést. Elképzelhe­tő, hogy a MÓL az október 1-jén életbe lépő áfacsökkentéskor éppen jelentős áremelésre készült, de a kor­mány az előrehozott adómérsékléssel keresztülhúzta számításait. A szakér­tő mindazonáltal nem tartja valószí­nűnek, hogy tartós, lassú áremelke­désre számíthatunk az elkövetkező néhány hét során. Szerinte ez a mos­tani, szinte észrevétlen mértékű eme­lés nem értelmezhető egy hosszabb folyamat első lépéseként, mert a vi­lágpiaci olajár egy ideje csökkenő tendenciájú, és ez a trend vélhetően a közeljövőben sem változik. A különös, filléres áremeléssel kapcsolatban kérdésünkkel megke­restük a MOL-t is, ám tőlük kitérő választ kaptunk. Bacsúr György, a részvénytársaság sajtószóvivője csak annyit közölt: sajnálatos, hogy az in­formáció az áremelésről egyáltalán nyilvánosságra került, a nagykeres­kedelmi ár változtatása ugyanis bi­zalmas üzletpolitikai kérdés. A kiske­reskedelmi árakról és a várható fejle­ményekről szintén szűkszavúan nyi­latkozott a szóvivő, még tendenciákat sem volt hajlandó elárulni. Két esztergomi benzinkútnál is ér­deklődtünk a várható drágulásról. A Dorogi úti MÓL kútnál azt mond­ták, valószínűleg emelik az áraikat, bár lapzártánkig nem kapták meg a hivatalos értesítő faxot, mint aho­gyan az OMV esztergom-kertvárosi töltőállomása sem. • Szabó Hajnal Alkotmányellenes az új szövetkezeti törvény? A gazdák elfogadhatatlannak tartják az új tervezetet Romos állapotok a mezőgazdaságban. Van kiút a gödörből? A kormány elfogadta a szövetkeze­ti üzletrészek kifizetésére, ennek eredményeképp azok megszűnésére vonatkozó törvényt A Mezőgazdasá­gi Szövetkezők és Termesztők Orszá­gos Szövetsége (MOSZ) alkotmány- ellenesnek tartja a rendelkezést Megszületett az új szövetkezeti tör­vény, amely több egyéb intézkedés mellett kimondja, hogy a még műkö­dő szövetkezetekben meglévő üzletré­szeket 2007. december 31-ig ki kell fi­zetni. A törvény ezen bekezdése nagy port kavart a gazdálkodók körében. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Ter­mesztők Országos Szövetsége (MOSZ) állásfoglalásában kijelenti, hogy egy korábbi, 1992-es törvényben már szabtak egy határidőt, 2006. de­cember 31-ét, ameddig az üzletrésze­ket ki kellett volna fizetniük, most ezt a határidőt módosították. A 2002-ben megalakult kormány ugyan tett ígére­teket a pozitív változtatásra, ez azon­ban nem következett be. Mint Filisz Lászlótól, a MOSZ titkárától megtud­tuk, a kormány és az üzletrészek kifi­zetését ellenző szervezetek között már a kezdetektől nézetkülönbség volt. A sikertelen és éles hangváltású tárgyalások kudarcba fulladtak, s hosszú idő után először 2005 márciu­sában sikerült újból tárgyalóasztal­hoz ülniük. Az akkor, a szövetkezetek által benyújtott törvénymódosítási javaslatot a kormány ugyan elfogad­ta, de a jelenlegi törvénytervezetben már nem érvényesítette azt. Ennek köszönhetőn a szövetkezeteknek nem sikerült megakadályozni az üzletré­szek megszüntetését, csak a határidő kitolását érték el, amit ez alkalommal 2007. december 31-éré tűztek ki. A most elfogadott törvény viszont nemcsak a mezőgazdasági, hanem az általános fogyasztási és az ipari szö­vetkezetek üzleti részeire is vonatko­zik. Filisz László szerint a törvény kivitelezhetetlen és egy szövetkezetét sem lehet kötelezni annak betartásá­ra. Hiszen az intézmények ettől füg­getlenül is forráshiánnyal küzdenek, s ha hihetünk az előrejelzéseknek, a Az idős gazdáknak lehetősége van az általuk már nem használt földet az államnak életjáradék fe­jében felajánlani. A most folyó ne­gyedik ütemben már változtatáso­kat hajtottak végre, mert a kifize­tett összegek sokszor nem álltak arányban a föld valós értékével. Ennek az eljárásnak során kapott földeket akarja a kormány most a földosztás keretében eladni. A helyzetet viszont megnehezíti, hogy ezek szétszórt földek, így nagyon kevés a jelentkező rá. mezőgazdaságban összesen 210 milli­árd forintnak megfelelő üzletrészről beszélhetünk. A MOSZ szerint a kormány egy­értelműen azt szeretné, ha megszűn­ne a szövetkezeti forma, de annak utódját a szövetkezetek nem látják biztosítva. Vidéken még mindig so­kaknak nyújt megélhetési alapot a szövetkezetek létezése, ha mégis ki kell fizetniük az üzletrészeket, a szö­vetkezetek azt nem fogják túlélni, de­rült ki Filisz László szavaiból. • Hatvani Akadályoztatott mozgáskorlátozottak a közlekedésben A buszok és vonatok többségét képtelenek használni a fogyatékkal élők Az uniós előírások ellenére is hátrányos helyzetben vannak a ha­zai mozgáskorlátozottak és fogya­tékosok. Egyrészt a vakokkal és si­ketekkel ellentétben nem utazhat­nak ingyen, ám ha tehetnék, sem tudják igénybe venni a tömegköz­lekedést, mivel a nekik kialakított jármüvekkel egyelőre csak igen rit­kán találkozhatnak az utakon. A Vértes Volán Rt. jövő évi tervei még nem álltak össze, de az előzetes kalkulációk szerint hat, úgynevezett szóló buszt és öt csuklós járművet vennének 2006-ban - mondta el a Hídlapnak Hitsch György, a Vértes Volán Rt. vezérigazgató-helyettese. A mozgáskorlátozottak, és főként kere­kesszékhez kötött emberek utazásával kapcsolatban azonban több probléma is felvetődik. Egyrészt az alacsony padlózató, esetleg lifttel, vagy rámpá­val felszerelt autóbuszok jóval drá­gábbak hagyományos társaiknál, így a Vértes Volán is csupán négy-öt ilyen járművel rendelkezik. Érdekes tény, hogy a hagyományos autóbu­szok ára negyven-hatvanmillió forint körül mozog, míg egy alacsony pad­ozatúért körülbelül tízmillió forint­tal kell többet fizetni. Lift felszerelé­se 1-2 milliós nagyságrendű kiadás, ellenben a rámpa „csupán” néhány százezer forintos többletköltséget je­lent. A legnagyobb probléma, hogy a menetrendszerinti közlekedésben a lifttel felszerelt buszok jelentős késést idézhetnek elő a lift lassú működése miatt, ezért a mozgáskorlátozottak igényeit elsősorban különjáratokkal tudják kielégíteni - indokolta helyze­tüket Hitsch György. A megállók és pályaudvarok akadálymentesítése fo­lyamatos, ahogy azt az uniós előírás megkívánja, ám a költségvetésekben erre nem áll rendelkezésre megfelelő összeg. Az Esztergomba, Tatabányá­ra és Tatára tervezett új pályaudvaro­kat azonban már ennek megfelelően alakítják majd ki. A vakok utastájé­koztatása sem megoldott, ám a Vértes Volán keresi a lehetőségeket - tudtuk meg a vezérigazgató-helyettestől. A pályaudvarokon található informáci­ós pult ugyanis csak munkaidőben vehető igénybe, ezért hangos bemon­dókra is szükség lenne. A Volánbusz Rt. sem dicsekedhet jobb adatokkal vidéki társánál, mivel közel ezer járművéből alig hetvenöt alkalmas mozgáskorlátozottak utazá­sára - mondta el kérdésünkre Sohár István vezérigazgató-helyettes. Saj­nos ezek az autóbuszok is elsősorban Pest megyében közlekednek, ám a megállóhelyek és járdák nem megfe­lelő kialakítása továbbra is sok gon­dot okoz. A Volánbusz már évek óta próbál lépni az ügyben, de néhány éve is nehezen találtak olyan szerve­zetet, aki képviseli a mozgáskorláto­zottak érdekeit. Éppen emiatt az igé­nyek felmérése is nehézkes, ezért va­lós adatokkal sem rendelkeznek. Sohár István elmondta, a pályaud­varok akadálymentesítéséért tudnak elsősorban tenni, ám ezt 2010-ig kö­telező is elvégezni. Az elővárosok pe­ronjait már úgy alakították ki, hogy rokkantkocsit is lehessen rögzíteni. Információink szerint a BKV-nek is van még mit fejlesztenie járműpark­ján, hiszen a jelenleg közlekedő kö­rülbelül 1500 autóbuszból alig ötven alkalmas mozgássérültek utazására. Az Esztergom - Budapest között közlekedő új motorvonatokra a súlyos mozgássérültek is fel tudnak szállni és az illemhelyeket is úgy alakították ki, hogy azokat problémamentesen használhassák. Közlekedés szem­pontjából azonban a személygépkocsi jelent megoldást a súlyos mozgásfo­gyatékosok számára. Az Ifjúsági, Csa­ládügyi, Szociális és Esélyegyenlősé­gi Minisztérium támogatja a testi fo­gyatékosság miatt rászoruló szemé­lyek gépkocsivásárlását, illetve a meg­lévő gépkocsi átalakítását. A támoga­tás mértéke új autó vásárlásánál leg­feljebb háromszázezer forint lehet, átalakításnál pedig harmincezer fo­rint. Idén a minisztérium 5313 utal­ványt adott ki új gépkocsi vásárlásá­hoz. A minisztérium sajtóirodájának közleménye szerint azonban pillanat­nyilag késik az autószerzési és átala­kítási támogatások kifizetése, de vár­hatóan két héten belül megkapják az utalvánnyal rendelkezők a támoga­tást. Esztergomban a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodájától megtud­tuk, hogy idén 22-en nyújtottak be kérelmet személygépkocsi-vásárlás támogatására. A megyei önkormány­zatnál született döntés alapján közü­lük kilenc esztergomi mozgássérült kapott augusztusban háromszázezer forintos támogatást autóvásárláshoz. Tudomásunk szerint az utalványokat problémamentesen tudták beváltani az autókereskedéseknél. • Juhász Regina - Muzslai Ágnes Mi ösztönzi a véradásra? A régió véradási kedve kiemelkedik ha­zánkban. Míg a fővárosban a lakosság 2 százalékát sem éri el a véradók aránya, ad­dig Esztergom és a környékbeli kisvárosok, falvak aktivitása a nyolc százalékot is meg­haladja. A véradóállomás szervezőinek ha­tékony munkája mellett az önkéntesek hoz­záállásán múlik minden. Vajon milyen mo­tívumok játszanak főszerepet a véradásban? Csiszár Tímea (marcipáneladó) Ebben a kérdésben nagy szerepet játszik az empátia, aminek alapja az, hogy ki mit hozott otthonról. Vér­adáskor arra szoktam gondolni, hogy lehet, hogy rajtam múlik egy ember éle­te, úgy érzem, hogy bűn lenne megtagadni a véradást, ha ezzel megmenthetünk valakit. Emellett pedig ezzel nekünk is tisztul a szervezetünk. Baka Györgyné (véradó szervező) Azok adnak többnyire vért, akik így nevelked­nek, akik otthon azt ta­pasztalják, hogy a szü­lők is véradók voltak. Már fiatal korban elin­dul egy gondolat, hogy amikor betölti az illető a 18. évet, ak­kor ő is kipróbálja. Sok múlik azon, hogy milyen osztályba jár, milyen a baráti köre. Ha pedig a családban, rokonságban olyan betegséggel, bal­esettel szembesül, amikor vérre van szükség, biztosan fölmerül benne, hogy ő is segíthetne. Kós János (főiskolai hallgató, szervező) Azért jöttünk el vért adni, mert mindenki azt szeretné, hogy a vérét felhasználják va­lakinek a. segítségére. Először adtam vért, a korom és a körülmé­nyek most tették ezt lehetővé. Bár­ki, ha belegondol, hogy egyszer neki is szüksége lesz vérre, nyilván könnyen válik véradóvá. Ez min­den szempontból hasznos. Aczél Petra (főiskolai docens) Eddig háromszor ad­tam vért, mindig ugyanaz volt az oka. Ál­talában szervezett prog­ram része volt a vér­adás, ahová nem esett nehezemre elmenni. Most két dolgozat között szaladtam el vért adni. Családomban, ismeret­ségi körömben volt már olyan beteg­ség, amikor tudtam, hogy szükség van vérre, ez is komoly motiváció. Tájház-konferencia Párkány. Csütörtökön (október 13.) délelőtt 10 órakor a galántai székhe­lyű Múzeum egyesület szervezésében tájházvezetők, tervezők részére tarta­nak szakmai konferenciát a párkányi művelődési házban. A rendezvényen bemutatkozik a párkányi múzeum, a szálkái táj ház, továbbá jelen lesz a magyarországi Tájház Egyesület is. Régiófejlesztés Párkány. Szombaton (október 15.) a párkányi művelődési házban régió­fejlesztési nemzetközi konferenciát rendez a pozsonyi székhelyű Mécs László Alapítvány. A rendezvényen több szlovákiai politikus, valamint az Ister-Granum Eurórégió képvise­letében Ocskay Gyula tart előadást.

Next

/
Thumbnails
Contents