Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-12 / 200. szám

4 www.istergranum.hu • HÍDLAP • 2005. október 12., szerda RÉGIÓ Megkezdődött a Hídlap becsületkasszás terjesztése Drágábban vallat az APEH jövőre Januártól havonta kell jelentenünk az adóhivatal felé Folytatás az 1. oldalról A pilisszentlélek! becsületkaszából az első napokban alig fogyott egy-két lapszám, nem így Leányváron, Csolnokon és Kesztölcön, ahol nép­szerű a rendszer, délutánra szinte rtiindenütt elfogyott lapunk tegnapi száma. Kesztölcön, a helyi gyógyszer- tár előtt épp a becsületkasszának kö­szönhetően ismerkedhetett meg la­punkkal egy nyugdíjas lakos. A gyógyszertár alkalmazottja lapunknak elmondta: az elgondolást jónak tartja, hiszen ennek köszönhetően az embe­rek jobban megismerkedhetnek a lap­pal. Hasonló véleményen van Sándorné Farkas Krisztina, a község­háza alkalmazottja is, akitől megtud­tuk, bár a becsületkasszás terjesztésről eddig sem pozitív, sem negatív vissza­jelzést nem kaptak, a hivatal azonban támogat minden új kezdeményezést. Nem így a leány vári polgármester, Bánffy Miklós, aki azt kifogásolta, hogy engedélye nélkül helyezték el a községben a becsületkasszát, bár elő­zőleg Esztergom értesítette erről a lehetőségről. Az általunk megkérde­zett helybeliek ezzel szemben nem osztják polgármesterük véleményét, az ő tetszésüket elnyerte a becsület­kasszás terjesztés. Csolnokon, az egyik helybeli lakos üdvözölte a kezdeményezést, amely során hozzáférhetőbbé vált napila­punk. Találónak tartja a becsületkassza elnevezést is, hiszen az egyetlen ellen­őrző „szerv”, amely felügyelheti a vá­sárlást, mindenki saját lelkiismerete. A Felvidéken egyelőre csak két he­lyen, Párkányban a határátkelőnél és a Jednota áruháznál található becsü­letkassza, de novembertől a felvidéki településeken is megkezdik a becsü­letkasszás árusítást. • Czigler Mónika Folytatás az 1. oldalról Bár a könyvelőirodák rendelkez­nek megfelelő szoftverekkel, a né­hány személyes vállalkozásoknál en­nek kivitelezésével adódhatnak majd problémák. Herczigné Soós Ilona gazdasági szakértő a Hídlapnak elmondta, már élő szabályozásról van szó, aminek kettős célja van. A feketemunka visz- szaszorítása mellett egy távlati elkép­zelés szerint néhány éven belül sze­mélyenként nyomon követhető lenne a nyugdíj, és a biztosítások összege. A program konkrét előnyei azonban még nem mutatkoztak meg, mivel a havonta bejelentendő adatokat eddig is nyilvántartották, ám azt csak éven­te egyszer kellett leadni. Soós Ilona véleménye szerint a vállalkozások be­jelentési kötelezettségeinek egysége­sítésére lenne szükség, különben az adatok szétforgácsolódnak. Egyelőre csak az biztos, hogy a szabályozás költségnövekedéssel jár majd mind a könyvelőirodák, mind a vállalkozások esetében a jelentős pluszmunka miatt. Azok a kisvállalkozások, ahol egy alkalmazott végzi a könyvelést, sa­rokba lesznek szorítva az új szabályo­zással - mondta el kérdésünkre Szedmer József, az esztergomi Szedmer Adótanácsadó és Könyve­lőiroda vezetője. Hozzátette, tudo­mása szerint azokat az adatokat, ami­ket eddig az APEH és a társadalom- biztosító felé is le kellett adni, ezen­túl csak az APEH-nek kell eljuttatni, majd az adóhatóság továbbítja azt a biztosítónak. A rendszer segíthet ab­ban is, hogy a TB fizetése nyomon követhető legyen. Szedmer József el­mondta, a vállalkozóknak arra kell csak odafigyelniük, hogy minden szükséges iratot, adatot eljuttassanak könyvelőiknek. A nehéz feladattal aztán úgyis a szakembereknek kell majd megbirkózniuk, szerencsére a legtöbb bérszámfejtő program alkal­mas a szükséges adminisztrációs fel­adatok elvégzésére. • Juhász Regina Kerékkötő nélkül az uniós autópiac A gyártóknak csak minimális beleszólásuk van abba, hol nyílhatnak márkakereskedések Földosztás: hiteltelen hiteltervezet A gazdák többsége esélytelen, jöhetnek a nagyvállalatok Folytatás az 1. oldalról Mindennek ellenére erősen leszű­kült a beleszólási jogkörük, ennek megfelelően már a Suzuki is újrakö­tötte szerződéseit. Eszerint az eszter­gomi gyárnál sem ragaszkodnak ah­hoz, hogy kizárólag az ő termékeit forgalmazzák a szalonok, ám az erős verseny miatt élhetnek a szabályozás lehetőségével, előírhatnak minimális követelményrendszert - mondta Ti­hanyi Tamás, a Suzuki szóvivője. A magyar autógyári képviseletek mindazonáltal nem tartanak különö­sebben attól, hogy külföldi gyártók tömegével lepnék el a piacot. Nagy változásokra nem számítanak a telí­tettség és az eddig is meglehetősen liberális szabályozás miatt sem. Et­LAP(SZ)ÉL Kövesdi Károly Terhes örökség Az alábbi eset a szociális biztosító egyik pozsonyi fiókjában történt, ahol tudvalévőén emberi sorsokról és szociális esetek megítéléséről döntenek. A hivatalnokok a minap artikulátlan ordításra futottak ki irodáikból. Az első emeleten, a lépcsőfordulón egy testes, idősebb nő feküdt jajveszékel- ve. Szavát nem értették, nem tudták elképzelni, mi baja. Aztán följebb megpillantottak egy pár lábat, amely a második emeletről lógott lefelé. A láb egy fiatal férfiban folytatódott, aki a korláton áthajolva csüngött. A férfit egy másik férfi tartotta a karjánál fogva. O is ordított. Hamarosan kiderült, mi történt. A fiatal férfi, aki mellesleg születése óta csökkent ér­telmű, vagyis állapota nem romlik, de nem is javul, nem látva kiutat, le akarta vetni magát a második emeletről. Tettében - szakzsargonnal élve - a portás akadályozta meg, aki zerge gyorsaságával szökdelt fel a második emeletre, és elkapta az ugrani készülő embert. Aztán ereje fogytán segít­ségért kiáltott. Az odafutott alkalmazottak segítségével a férfit nagy nehe­zen felcibálták, és leültették egy padra, majd hívták a mentőket. A bá­mészkodók gyűrűjében falfehéren állt az inkvizíció vezetője, a doktornő, aki néhány perccel azelőtt közölte a férfival a döntést: eztán annyi szociá­lis segélyt kap a családja, ami vízre sem elég. (A tények ismeretében szük­séges megjegyezni, hogy az ismeretlen doktornő csak a munkáját végezte; annak a minisztériumi rendeletnek szerzett érvényt, melynek alapján Szlovákiában az idei őszön a szociálisan rászorultak tömegének csökkentik a támogatást.) A kis emberi tragédiák nagyságáról persze nem sokat tud a társadalom és a közvélemény. A híradók a szenzációt hajszolják. Pedofilok, apagyilkosok, anyaszomorítók sztorijait tálalják a köznek, hadd csámcsog­jon rajta, miközben a hírek áradatából kimarad a társadalom leszakadt ré­tegeit még mélyebb szakadékba taszító döntések közlése. Ludovít Kaník szociális miniszter hétfőn beadja a lemondását. Nem a lelki­ismerete diktálja így, hanem a személyét övező gazdasági botrányok, ame­lyeket már nem lehet tovább takargatni. Csak mértékkel sajnáljuk, hiszen ügyes fickó ő, aki felismerve az idők szelét, előre menekül. Ne legyenek kétségeink, még hallunk róla, s valószínűleg nem csak Selmecbányái pan­ziótulajdonosként. Bárki legyen az utódja, a nemzeti vagyonalap egykori vezetője, aki a választások előtt pártját is eladta, hogy biztosítsa helyét a nagypolitikában Dzurinda oldalán, terhes örökséget hagy maga után. tői még betörhetnek a piacra új már­kák, amennyiben a gyártók elég tő­keerősek és a terjeszkedés mellett döntenek - közölte kérdésünkre Gablini Gábor, a Gépjármű Márka- kereskedők Országos Szövetségének elnöke. Persze korai lenne bármilyen következtetést levonni a változások eredményéről, az csak év vége felé derülhet ki, azután, hogy a piacveze­tő márkák gyártói nyilatkoznak szándékaikról. A döntés továbbra is a kezükben marad, és ha úgy hatá­roznak, akár abszolút szabadkezet is adhatnak a kereskedőknek. • (szabó) Folytatás az l. oldalról Előreláthatóan gyorsított eljárással születik meg a hitel igényléséhez szükséges jogi háttér, a földeket pedig nyilvános pályázat útján lehet majd megvenni. A Magosz főtitkára, Obreczán Ferenc a Hídlapnak el­mondta: „A magyar gazdatársadalom nincs olyan helyzetben, hogy az el­múlt évek nehéz gazdasági viszonyai után hitelt tudjon felvenni. A szociális földprogramot támogatjuk, és meg is adjuk a szükséges segítséget az igény­lőknek” - tette hozzá - , ám a kor­mány jelenlegi elképzelése olyan sze­mélyek földhöz jutását segíti elő, akik­nek „más helyen képződött tartaléka­ik” vannak - fogalmazott a főtitkár. Gráf József Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési miniszter hétfői értekez­letén elmondta, hogy a hitelhez közel huszonöt százalékos önerőre lesz szük­ség, ám ezt is lehet hitelből fedezni. Obreczán Ferenc úgy látja, lenne igény a felajánlott földekre, ám a gazdálkodók nagy része a fennmaradásért küzd, kép­telen hitelt felvenni. A földtörvény 2002-es módosítását követően a haszon­bérlők kerültek elsőbbségbe, most pe­dig a nagyvállalatok földvásárlását segí­ti elő a kormány - mondta a főtitkár. • J. R. Magyar sertést Szlovákiából? Egyre több felvidéki gazdálkodó vállal határontúli „bérhizlalást” Egyre több magyarországi válla­lat használja ki az anyagi gondok­kal küzdő szlovákiai sertéstenyész­tők szabad kapacitását: az uniós szabványoknak a legtöbb szlovák gazda képtelen eleget tenni, nem rendelkezik elég önerővel ahhoz, hogy az előírásoknak megfelelő életkörnyezetet teremtsenek a ser­téseknek. A hazainál alacsonyabb gabonaárak, illetve olcsóbb szlová­kiai munkaerő komoly vonzerőt je­lent a magyarországi vállalakozók számára, akik mindezekért cserébe biztosítják a megfelelő sertéstele­pek kiépítését Az utóbbi években Magyarorszá­gon és Szlovákiában is jelentősen visszaesett a sertésállomány a felvá­sárlási árak drasztikus csökkentése miatt. Magyarországon két éve még 5,1 millió sertést tenyésztettek, idén az állomány éppen csak meghaladja a 4 milliót, míg Szlovákiában a sertés- tenyésztők száma 2002-től mintegy felére csökkent. A Földművelésügyi Minisztéri­um szerint az árak visszaszorítására azért került sor, mert Szlovákiában indokolatlanul magas támogatást kaptak a tenyésztők, amely követ­keztében túltermelés jelentkezett az ágazatban. A drasztikus árcsökken­tés után sok termelő szűkítette ál­latállományát, vagy teljesen felha­gyott a tenyésztéssel. Czajlik Kata­lin, a földművelésügyi tárca sajtó- szóvivője szerint jelenleg a sertés­gazdálkodás elérte a minimumot Szlovákiában. Talán ennek is köszönhető, hogy idén némileg nőtt a sertés felvásár­lási ára. Kasnyik Tamás, a kürti szö­vetkezet elnöke lapunknak elmond­ta: tavaly 38-40, idén már 42-45 ko­rona az élőhús kilója. A tavalyi árak mellett az ágazat veszteséget ter­melt, idén legalább az önköltséget fedezni tudják. Ennek ellenére úgy látják, hogy nem érdemes az ágazat­ba fektetni, ezért annak felszámolá­sa mellett döntöttek: január 1-től megkezdték az anyadisznók likvidá­lását, október végére az utolsó kocát is eladják. Az európai uniós normák értelmében az anyadisznók óljában milliós beruházást kellene végrehaj­tani, ezt pedig jelenleg nem enged­heti meg magának a szövetkezet. A sertéstenyésztés azonban nem szű­nik meg Kürtön, a reményforrást itt a bérhizlalás jelenti. Kasnyik Tamás elmondta: mintegy hatezer kismala­cot fognak egy külföldi vágóhídtól megvásárolni, majd felhizlalva is­mét eladják a magyarországi és a holland cégeknek. Mészáros Illés, a Vágóállat- és Hús Terméktanács (VHT) alelnöke sze­rint Magyarországon csak elvétve ta­pasztalható, hogy Dániából, illetve Hollandiából szállítják be a kismala­cokat. Az azonban elképzelhető, hogy a magyar gazdáknak megérné inkább Szlovákiában felnevelni az ál­latot, hiszen itt alacsonyabb a mini­málbér és a takarmány is jóval ol­A szarvasmarha felvásárlási ára Szlovákiában idén szintén emelke­dett. A bika kilójáért 92,08, a te­hénért 66,47 koronát fizetnek. A tenyészállatok iránt nagy a keres­let, hiszen tavaly is nagy volt a ki­vitel, és jelenleg is nagy az érdek­lődés Csehország, illetve Hollan­dia részéről. Tavalyihoz képest idén majdnem 0,9 koronával emelkedett a tej felvásárlási ára is. Kasnyik Tamás szerint ez évi 1,9 millió liter leadásakor óriási pozitívumként könyvelhető el. csóbb, ennek ellenére jelenleg szó sincs arról, hogy tömeges bérte­nyésztést vállalnának Szlovákiában a magyar sertéstelepek. Gács Judit, a Komárom-Eszter- gom Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás igaz­gatóhelyettese lapunknak elmond­ta: bértenyésztés esetén is az állatok kivitelénél és behozatalánál ki kell állítani az állatorvosi bizonyítványt, azt a hatósági állatorvos felügyeli. A központi adatbázisnak köszönhető­en Európa-szerte átláthatóvá válik a tenyészállatok mozgása a határokon keresztül. Az állatorvosi bizonyít­ványt nem kell kiállítani, ha magán­célra szállítják az állatot, és az élő állat száma ötnél nem több, vagy valamilyen speciális korlátozást (például betegség estén területlezá­rást) nem vezetnek be. • Czigler Mónika

Next

/
Thumbnails
Contents