Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-10-12 / 200. szám

2 www.esztergom.hu • HÍDLAP • 2005. október 12., szerda ORSZÁG-VI LÁG Orbán pert nyert Bozóki ellen (H) A bíróság másodfokon megerősítette az elsőfokú ítéletet, amely szerint Bozóki András és a Magyar Hírlapot kiadó Ringier Kiadói Kft. megsértette Orbán Viktornak a jó hírnév védelmé­hez fűződő személyiségi jogait. A jog- j erős ítélet szerint a lap 2003. december I 5-én megjelent írásában azt a hamis látszatot keltette, hogy a Fidesz által értékesített Tiszti Kaszinó bevételét Orbán Viktor személyes meggazdago­dásra használta fel. A bíróság kötelezte az alpereseket az ítélet rendelkező ré­szének nyolc napon belüli megjelente­tésére a fenti cikkel megegyező helyen a Magyar Hírlapban, továbbá félmillió forint és a perköltség megfizetésére. Állandó légtérvédelmet sürget a Fidesz (H) A Fidesz azt javasolja, hogy fokozott, állandó légtérvédelme legyen a Magyar- ország biztonsága szempontjából ki­emelt jelentőségő objektumoknak - je­lentette ki Simicskó István, a honvédel­mi bizottság elnöke kedden. A testület­nek az ország légtérvédelmével foglal­kozó, zárt ülését annak kapcsán kezde­ményezte annak fideszes elnöke, hogy a kormány még tavasszal próbarepülést végeztetett, amelyen egy déli irányból alacsonyan szálló kisrepülőgép Dunaúj­városig jutott, mire a magyar légierő megtalálta. Iváncsik Imre, a Honvédel­mi Minisztérium politikai államtitkára közölte, hogy Paksnak nincs a honvéd­ségtől független, önálló légtérvédelme. Mint mondta, ha ezt szükségesnek íté­lik, megerősítik a védelmet. Magyar rendőrök az Adrián (H) Akár már a jövő nyártól is teljesít- j hetnek szolgálatot magyar rendőrök az Adrián, segítve a magyar turistákat gondjaik megoldásában - mondta a belügyminiszter kedden. Lamperth Mónika közölte: a múlt heti magyar- szlovén-horvát belügyminiszteri talál­kozón merült fel, hogy évek óta jó ta- j pasztalatunk van arról, hogy a Bala- j tonnái dolgoznak német rendőrök. A | tárcavezető szerint az Adrián szolgála- I tot teljesítő magyar rendőrök segíte- j nék a turistákat, hogy az ottani eljárást j megértsék, megismerjék, emellett in- j formációkkal is segítenék a bajba ke- j rült magyar turistákat. Kaník még marad (SK) Ivan Gasparovic, köztársasági elnök | csak akkor meneszti Ludovít Kaníkot, j amikor visszatér észtországi hivatalos Iá- j togatásából. A szociális ügyi miniszter a j héten akarta benyújtani lemondását, de arra, hogy Gasparovic felmentse tiszt­ségéből még október 17-ig várni kell. Magyarok karanténban Négy magyar állampolgár madárinf- j luenza-vírus gyanúja miatt rövid ideig karanténba került Romániában. Az első hírek szerint a gyilkos kór gyanúja mi­att karanténba került magyaroknak mi­nimum nyolc napot kellett volna megfi­gyelés alatt tölteniük, de a román ható­ságok még tegnap kora délután közöl­ték, hogy feloldják a karantént. Nemzetközi kritika Belgrádnak Rövid időn belül már másodszor j marasztalják el nemzetközi színtéren j Szerbiát a kisebbségek elleni erőszak | fokozódása miatt. Legutóbb a i Human Rights Watch jelentésében j bírálja a hatóságokat. Belgrád eddig j még nem reagált a jelentésre. Megfontoltság és ámokfutás? A kormányfő és a Fidesz az euró céldátumról Magyarországnak nincs szüksége megszorító költségvetésre, mert a büdzsé és a közfinanszírozás hely­zete nem indokolja ezt - közölte a kormányfő a külföldi újságírók klubjában tartott tájékoztatóján. Mint mondta, az olyan költségve­tés-csökkentések, amelyek az euró 2oio-es bevezetéséhez szüksége­sek, árthatnak a gazdaságnak. A Fidesz szerint Gyurcsány kommuni­kációs ámokfutást folytat. Gyurcsány Ferenc szerint az euróövezeti feltételek 2008-as teljesí­téséhez - hogy 2010-ben be lehessen lépni az euróövezetbe - évente 300 milliárd forint költségvetési kiadás- csökkentésre lenne szükség, neki azonban számításba kell vennie a le­hetséges, nagy társadalmi kárt, amit ilyen gyors kiigazítás okozhatna. A kormányfő cáfolta, hogy választási célokat követne a jövő évi költségve­tés tervezete. Mint mondta, „soha­sem neveztem lehetetlennek a 2010- es dátumot”, azonban valóban meg kell fontolni a társadalmi következ­ményeket, és azt, hogy hiányoznak a források az infrastruktúra fejleszté­sére. Gyurcsány a tájékoztatón hoz­záfűzte: teljes mértékben támogatja a Budapest Airport Rt. magáno­sításának újrakezdését. A Fidesz közleményében úgy rea­gált: a kormányfő ma külföldi újság­írók előtt folytatta „kommunikációs ámokfutását.” Az ellenzéki párt utalt arra, hogy kormányprogram ko rábban több helyütt is a 2010-es eurózóna- csatlakozás mellett érvel. A közlemény szerint Gyurcsány Ferenc felelőtlen ki­jelentéseivel felbe­csülhetetlen kárt okoz a magyar gaz­daságnak és a tár­sadalomnak. A Fi­desz szerint a lehe­tő legrosszabbkor jött a miniszterel­nök - szerintük - euróellenes kam­pánya, mert a leg­nevesebb nyugati pénzügyi elemző cégek egyetértenek abban, hogy ag­gasztó a magyarországi költségveté­si-pénzügyi helyzet - áll a doku­mentumban. Romolhat a költségvetési fegyelem A Budapesti Értéktőzsde elnöke egyetért azon véleményekkel, misze­rint nem szabad lemondani az euró 2010-es bevezetéséről, mert a céldá­tum újabb halasztása könnyen utat nyithat a költségvetési fegyelem to­vábbi romlásának. Szalay- Berzeviczy Attila ezt a Kuncze Gá­bor nyílt levelére kül­dött válaszában írta. Az SZDSZ elnöke a múlt hét szerdán levélben kérte fel az üzleti szféra és a gazdaság vezető szereplőit, hogy közösen győzzék meg a kormányt az euró 2010-es be­vezetésének fon­tosságáról. $ A tőzsdeelnök szerint a 2010-es S céldátum tényleges feladása és így a maastrichti konvergencia-feltételek teljesítésének további csúszása lehe­tőséget biztosítana a politikának, hogy elodázza a fiskális egyensúly helyreállításához szükséges határo­zott és kemény kormányzati lépések megtételét. Ez pedig ártana Magyar- ország hitelességének, bizonytalan­ságot és kiszámíthatatlanságot te­remtve a pénzpiacokon, ami könnyen elfordíthatja a befektetők egy jelen­tős részét. • KONCZ ENDRE Vita a privatizációról Egy 15 éves egyetértést bontot­tak fel a Fidesz visszaállamosítási megnyilatkozásai, amely a rend­szerváltáskor jött létre a politikai erők között a magántulajdonon ala­puló piacgazdaság megteremtésé­ről - jelentette ki a kancelláriami­niszter a témában rendezett parla­menti vitanapon kedden. A fideszes képviselők a nemzeti vagyonszer- ződés aláírását szorgalmazták. A kancelláriaminiszter elmondta: nem gondolja, hogy a Fidesz privatizá­ció-ellenes lenne, hiszen kormányzásuk ideje alatt követték a magánosítás gya­korlatát. Mint mondta, tart tőle, hogy az ellenzéki párt szándéka nem a magánosítás befejezése, hanem az, hogy később kormányra kerülésük esetén folytatni kívánják a „megelőző módsze­rekkel” ezt a tevékenységet. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke és több képviselője azt kérte a kormány- párti politikusoktól, hogy írják alá az általuk javasolt nemzeti vagyonszerző- dést. Révész Máriusz Fidesz-szóvivő úgy vélte: a BKV a kórházak, a MÁV állami kézben kell hogy maradjon, mi­vel feladatuk nem az, hogy a lehető legnagyobb profitot termeljék. A fideszes Gógl Árpád szerint a jövő egészségügyében „lesz egy szegényel­látás a nyugdíjasoknak, és lesz egy olyan rendszer, amit meg tudnak ven­ni a milliárdosok”. • -z.-e. Elfogadták a felsőoktatási törvényt Teljesen átalakul a képzési struktúra Hétfőn módosította a felsőoktatási törvényt a parlament. A 209 igen és 106 nem szavazattal elfogadott jog­szabály lehetővé teszi a többciklusú képzést a magyar felsőoktatásban. A jogszabályt azért kellett módosí­tani, mert a tavasszal elfogadott új felsőoktatási törvényt - miután Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmá­Ne ftínyíróelven csökkentsék a diáklétszámot Ne fűnyíróelven csökkentse 10 szá­zalékkal a nappali tagozatos álla­milag finanszírozott hallgatói lét­számot az Oktatási Minisztérium - ezt kérte a szakminisztertől a Ma­gyar Rektori Konferencia. Kling- hammer István, a testület elnöke elmondta: olyan furcsa helyzetek állhatnak ető, ha mindenütt egysé­gesen 10 százalékos tesz a csök­kentés, amely a minőség romlását eredményezheti. Klinghammer a hétfőn módosított felsőoktatási törvény kapcsán rámutatott: szá­mos kérdés nyitva maradt, amit meg kell oldani. nyossági észrevételeket tett - az Al­kotmánybíróság vizsgálja. A testület legutóbb szeptember végén tárgyalt a törvényről. A jelenleg hatályos 1993-as jogszabály módosítása a fel­sőoktatási képzési szerkezet megvál­toztatásának, a többciklusú képzés bevezetésének szabályait rögzíti. Az 1993-as felsőoktatási törvény módo­sítására Szabó Zoltán szocialista és Gusztos Péter szabad demokrata képviselő nyújtott be indítványt. Ja­vaslatuk rögzíti a felsőoktatás egy­másra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési szakaszait: az alap- és mesterképzést, valamint a doktori képzést. A módosítás kitér arra, hogy a gya­korlatigényes szakokon egy féléves összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni. Az alapképzésre való fel­vétel feltétele az érettségi vizsga sike­res teljesítése. Az alap- és mesterkép­zést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, illetve meghatá­rozott esetben egységes, osztatlan képzésként lehet megszervezni. A képzés szerkezetét a kormány hatá­rozza meg. • (vAry) Bihari Mihály az AB új elnöke Bihari Mihályt választotta új el­nökéül az Alkotmánybíróság keddi budapesti ülésén. A három évre megválasztott új közjogi méltóság november 13-ától látja majd el el­nöki teendőit. Holló András közölte, meggyőződé­se, hogy felelős döntéssel méltó sze­mélyt választott az elnöki tisztségre a testület. A leköszönő elnök emlékezte­tett arra, hogy az AB „nem szokta kö­zölni az arányokat, csak az eredményt és nincs úgynevezett jelölt” sem, a tes­tület elnöke a tagok egyike lehet. Biha­ri Mihály arra kérdésre, van-e valami amit elnökként másképp szeretne csi­nálni, mint elődei, azt mondta: „Ha rö­viden akarok válaszolni, akkor nincs. A becsületes és a tisztességes bírói testü­leti munka feltételeit szeretném én is megteremteni, mint elődeim”. Holló András leköszönő elnök kérdésre re­ményét fejezte ki, hogy még az ő elnö­ki idején döntés születhet a felsőokta­tási törvény alkotmányosságáról. • K.E. Előttünk a vízözön? Az Országos, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igaz­gatóság megszüntetésével egymil- liárd forintot spórol a vízügyi tárca, amelynek közigazgatási államtitká­ra szerint mindez nem rejt magá­ban kockázatot. Ezzel szemben több szakértő attól tart, hogy ká­oszt szülhet az intézkedés. Megszűnik az Országos, Környezet- védelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (OKTVI), tudta meg la­punk Ory Istvántól, a Környezetvédel­mi és Vízügyi Minisztérium közigaz­gatási államtitkárától. A minisztérium háttér, illetve középirányító intézmé­nye által ellátott funkciókat - így az ár­víz elleni védekezés irányítása - a mi­nisztériumhoz kerülnek. A közigazga­tási államtitkár elmondta: ez a változás nem érinti a tizenkét területi szervet. Leszögezte: a minisztérium és a végre­hajtó intézmények közötti lépcsőfok megszűnése nem veszélyezteti az árvíz elleni védekezést és a feladatok koordi­nációját, ráadásul egymilliárd forintot tudnak megtakarítani. Az OKTVI-nél dolgozó 144 személy nagy részének tudnak munkát biztosítani, mindössze hatvan ember marad állás nélkül. Droppa György a Duna Kör elnöke azonban érthetetlenül áll a döntés előtt. Lapunknak azt nyilatkozta, hogy az igazgatóság nem egyszerűen közve­títő funkciót látott el, és nem tudja, ho­gyan lehetne hatékonyan pótolni hiá­nyát. Véleménye szerint ez a lépés be­láthatatlan következményekkel járhat. • G.K. Közép-európai összefogás a Nyugat-Balkánért A regionális partnerség országai, így a Visegrádi Négyek, valamint Ausztria és Szlovénia tevőlegesen kí­vánnak hozzájárulni ahhoz, hogy a nyugat-balkáni államok európai integ­rációs folyamata tovább haladjon és beteljesedjen — mondta a külügymi­niszter a keddi budapesti Nyugat-Bal­kán konferenciát követő sajtótájékoz­tatón. Somogyi Ferenc kijelentette: fontos, hogy az EU jelenlegi, olykor problémákkal terhelt időszakában is megmaradjon a bővítés iránti figye­lem, hiszen a Nyugat-Balkán stabilitá­sa és fejlődése az unió jövőjéhez jelent szilárd hátteret. A konferencián részt vevő hat plusz öt ország diplomáciai vezetői közös nyilatkozatban üdvözöl­ték, hogy az EU soros elnöki tisztét 2006 első felében betöltő Ausztria a Nyugat-Balkán térségét uniós elnök­sége egyik prioritásává kívánja tenni. Kifizetődőbb a korszerűsítés Juraj Liska, Szlovákia honvédel­mi minisztere szerint gazdasági szempontból sokkal kifizetődőbb, ha korszerűsítik a MiG-29-es repü­lőgépeket, mintha más országoktól vennének bérbe hasonló gépeket. A honvédelmi miniszter az újsá­gokban megjelent valótlan írásokra reagált, amik szerint a 12 MiG-29-es repülőgép felújítása megfizethetetlen Szlovákia számára. Liska hozzátette, hogy ezek az infprmációk megalapo­zatlanok és rossz fényben tüntetik fel a honvédelmi minisztériumot. Juraj Liska azt is elmondta, hogy a 12 darab MiG-29-es repülőgép fenntartá­sa drága mulatság, eg)' évben 2-3 milli­árd koronába kerül. A miniszter cáfolta azokat az információkat is, hogy Szlo­vákia a Visegrádi Négyek utolsó orszá­ga, ahol míg MiG-29-es repülőgépeket használnak. A jelenleg Szlovákiában al­kalmazott MiG-29-es repülőgépek nem képesek megkülönböztetni a szö­vetséges és ellenséges gépeket (az ide­gen repülőket csak a földi radar segítés­égével ismerik fel), de a korszerűsítés után ez a probléma is elhárul. A 12 darab repülőgépből hatot még ebben az évben felújítanak, a megmaradt hat MiG-29-est azonban csak jövőre készítenek el. A repülő­gépek korszerűsítése összesen 1,67 milliárd koronába kerül majd. • H.M.

Next

/
Thumbnails
Contents