Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-31 / 257. szám
www.istergranum.hu Osasuna - az új Chievo Néhány éve a zseniális Luigi Del Neri vezérletével a Chievo történelmet írt Olaszországban. Kiscsapat talán sohasem jutott olyan magasságokba, mint a veronai alakulat. Nos, manapság Spanyolországban a pamplonai Osasuna az „új Chievo”. A navarrai „törpe” 2005 őszén-telén óriás lett: a decemberi szünetben a Primera Division második helyét foglalja el, mindössze két ponttal lemaradva Európa jelenlegi talán legjobb csapata, a Barcelona mögött, hat ponttal megelőzve a harmadik Valenciát, nyolccal a BL-szereplő Villarrealt és kilenccel - igen, kilenccel - a kilencszeres BEK-győztes Real Madridot... Az Osasuna Del Nerijét úgy hívják, hogy Javier Aguirre. Mexikóvárosban született 1958. december elsején, azaz most ünnepelte negyven- hetedik születésnapját. Futballistának sem volt utolsó - az 1986-os, sikeres hazai világbajnokságon képviselte országát -, és az 1986-1987-es idényben meg is fordult a most már Reyno de Navarra (Navarra Királyság) nevet viselő El Sadar stadionban. Igaz, nem hagyott maradandó nyomot maga után, de tizennyolc évvel később a mostani klubelnök, Patxi Izco azért emlékezett rá annyira, hogy leszerződtesse. Persze közben történt egy s más: Aguirre a mexikói válogatottat szövetségi kapitányként bevezette a második körbe a 2002-es, Japánban és Dél-Koreában rendezett világbajnokságon. Azaz: hibátlan pedigrével - igaz, vajmi kevés európai tapasztalattal - érkezett 2002 nyarán Navarra tartomány fővárosába. Szóval, a sztárokat nélkülöző, mindössze húszmillió eurós (ötmilliárd forint) költségvetéssel dolgozó kiscsapat - a Real Madrid hússzor ennyiből gazdálkodik - az elmúlt három idény tizenegyedik, tizenharmadik és tizenötödik helyezése után idén megtáltosodott. Olyan fellegvárakból hozta el a három pontot, mint például a La Coruna-i Riazor, a Bemabéuban is pontot szerzett, méghozzá tíz emberrel küzdve, legutóbb pedig a másik fővárosi nagycsapatot, az amúgy botladozó Atlético Madridot gyűrte le. Milosevics újjászületett A legnagyobb feltűnést alighanem a Real Madrid elleni 1-1 okozta - odahaza és egész Európában egyaránt. A bravúros pontszerzés hőse a m 2005. december 31., szombat • HÍDLAP remek fejesgólt szerző Szavo Milosevics volt. A 32 éves szerb center az Osasuna sajtóosztályának munkatársa, María Cardero Első közvetítésével nyilatkozott a Hídlapnak.- Hogy érzi magát mostanában?-Jobban nem is érezhetném magam! Csak kissé hideg van, lecsapott a tél Navarrára, itt, a Pireneusok aljában didergőnk.- Érthető a boldogsága, a csapat a második helyen áll, ön pedig úgy futballozik, mint tíz évvel korábban...- Nem csak erről van szó: a napokban születik a harmadik gyermekünk. Van már egy kilencéves fiam és egy hatéves kislányom. Mostanában minden reggel az első gondolatom a harmadik gyermeké.- És a második?- Hogy bárcsak ne lenne ilyen hideg!-Melyik az a kérdés, amelyikre nem szívesen válaszol?- Az, hogy hányadik helyen végez a csapat, meg hogy bejutunk-e a Bajnokok Ligája mezőnyébe. Már torkig vagyok ezekkel. Játszanunk kell, és kész. Ha nem a lábunk elé nézünk, hanem a távolba, akkor óhatatlanul orra bukunk.- Mit szólnak a gyerekei a csapat remek szerepléséhez?- A lányomat még nem nagyon izgatja - őt a balett érdekli -, de a fiam többet tud az Osasunáról, mint én magam.- Ón hogyan magyarázná meg magának ezt a sikersorozatot?- Fogalmam sincs. Roppant keményen dolgozunk, de tavaly, tavalyelőtt is ugyanilyen keményen dolgoztunk. A sportban is óriási szerepe van a szerencsének. Egy-két jó eredmény, és máris beindul a csapat. Megjön az önbizalmunk, ami azelőtt kifelé pattant a kapufáról, abból most gól lesz. Ennyi az egész.- Nem is olyan régen még nyugdíjazni akarta a publikum. Most pedig azt akarják, hogy örökre maradjon...- Ilyen a profi labdarúgó élete. Nézze, őszinte leszek. Elmúltam 32 éves. Nem valószínű, hogy jövő nyáron - amikor lejár a szerződésem - a Real Madridtól kapnék ajánlatot. Úgyhogy minden bizonnyal maradok Pamplonában. Már ha igényt tartanak rám... A Club Atlético Osasuna már minden létező klubrekordot megjavított azzal, hogy a 2005-2006-os bajnokságban eddig valamennyi - szám szerint kilenc - hazai mérkőzését megnyerte. A dicsőséges őszi-téli hadjárat során olyan sztárcsapatok kapituláltak Pamplonában, mint a Villarreal, az Athletic Bilbao vagy éppen az Atlético Madrid. A kilenc győztes meccs augusztustól Karácsonyig: Augusztus 28.: Szeptember 18.: Szeptember 25.: Október 16.: Október 26.: Október 30.: November 27.: December 11.: December 21.: Osasuna-Villarreal 2-1 Osasuna-Sevilla 1-0 Osasuna-Cádiz 2-0 Osasuna-Celta Vigo 2-0 Osausna-Athletic Bilbao 3-2 Osasuna-Espanyol 3-0 Osasuna-Alavés 3-2 Osasuna-Mallorca 1-0 Osasuna-Atlético Madrid 2-1 Több tiszteletet! A Real Madrid-meccs egyik kellemetlen epizódja az volt, amikor több fővárosi sztár is megpróbált gúnyt űzni az Osasuna „ismeretlenjeiből”. Beckham, Guti és Roberto Carlos is kicsúfolta a mezőny egyik legjobbját, Raúl Garcíát, ráadásul a brazil bal- bekket ki kellett volna állítani egy sokkal súlyosabb szabálytalanságért, mint amiért Púnál az öltözőbe kényszerült a tizenötödik percben. Az egyik pont és az erkölcsi siker azonban a vendégeké lett, és ez a legfontosabb. A következő fordulóban pedig leiskolázták az Atlético Madridot. Még ha a 2-1-es eredmény nem is ezt mutatja. A hazaiak fölénye azonban nyomasztó volt, két kapufát lőttek, s legalább 4-1-re kellett volna győzniük. A góllövés azonban nem a legnagyobb erőssége a csapatnak. Tizenhét fordulóban 28 gól — lehetne több is. Ám az egy gólra eső pontmennyiség egyetlen csapat esetében sem olyan kedvező, mint az Osasunánál. A rajt előtt 42 pont megszerzését tűzte ki célul a szakvezetés, ennyi pont garantálhatja a biztos bennmaradást - Patxi Izco klubelnök számításai szerint. Nos, ebből 38 már megvan, tehát aligha forog majd veszélyben az élvonalbeli tagság. A szurkolók most már sokkal nagyobb elvárásokkal néznek a tavasz elé. • Ch. GAll AndrAs Fókuszban a legviccesebb idei sportélmények A megyei sportolók vallottak a 2005-ös esztendő legtréfásabb történéseiről A karácsonyi ünnepek előtt arról kérdeztük a megyei sportolókat, vezetőket, hogy melyik volt a 2005-ös esztendő legfontosabb sporteseménye számukra, mi volt a dolog, amire a legszívesebben gondolnak visz- sza. Szilveszter közeledtével viszont azt kérdeztük az egyes versenyzőktől, hogy mi volt a legviccesebb ebben az évben, ami velük történt Holdampf Sándor (Esztergomi SC, vezetőedző) Több dolgot is fel lehetne sorolni, de legviccesebb az volt, mikor az ellenfelünk csapatában Déri Csaba „lenyelte” a labdát. Bosszantó és vicces is volt egyben amit csinált ,és ezt megtehette különösebb retorzió nélkül. A játékvezető kínos helyzetbe került, a szurkolók csak nevettek, és bevallom, én is megmosolyogtam a dolgot. Danóczy Richárd (Esztergomi KE, csapatvezető) Biztos rengeteg vicces élmény volt, amire most nem igazán emlékszem. Ehhez hasonló élmény a legutolsó meccsünkön volt, mikor nagyon akartunk és a találkozó vége felé úgy tűnt kikapunk. A Diana SE elleni összecsapás utolsó percében azonban jött Torma Szabolcs, aki elvállalt egy hárompontost és bement, mi pedig egy ponttal megnyertük a találkozót. Hihetetlen dolog volt, amire mindig mosolyogva fogok visszaemlékezni. Szőlősi László (Esztergomi Vitézek, vezetőedző) É Az ősz nagy ösz- szecsapásáról - Esztergomi Vitézek- Battai Bulldogok - van egy tréfás emlékem, ami Siroki Andrással, a csapat egyik játékosával kapcsolatos. A mérkőzés feszített tempója miatt, a meccs végén Siroki Bandi már csak sétálgatott a pályán, de mikor meglátta az egyik battai játékost, aki támadni készült, eldöntötte, hogy megállítja. Az ellenfél simán elmehetett volna Siroki mellett, de Bandi egy hatalmas mélyfogással a földre vitte. Gyönyörő mozdulat volt. Pál György (a Pézsa Tibor Sport- csarnok igazgatója) A 2005-ös esztendő számomra legviccesebb jelenete, történése az volt, hogy pályára léptem a Pézsa Tibor Sportcsarnok által rendezett Rozgonyi Kupa teremlabdarúgó tornán... Csillag Gyula (Dorogi ESE, szakosztályvezető) Viccesnek is lehetne nevezni, de inkább meglepőnek titulálnám, ami a klubon belül történt a szezonkezdésnél. Az utánpótláscsapatunk nyáron szinte teljesen kicserélődött, új srácokat hoztunk, akik alig konyítot- tak valamit a röplabdához, a meccsek pedig már jöttek volna. Levettem a vállukról a terhet, azt mondtam nekik, hogy mindegy mit csinálnak, csak tegyék át a labdát a háló felett. Igaz, hogy kikaptak, de a vereséget is tudták élvezni, mert a játék örömet okozott. Pozsonyi Ágnes (Esztergomi Tri- atlon Klub) A Fadd-Domboriban megrendezett Magyar Bajnokságon volt egy vicces jelenet, ami a nevemhez fűződik, bár számomra inkább kínos volt. Az úszásnál akkora lábtempót diktáltam, hogy mikor kijöttem a vízből és felszálltam a kerékpárra, nem tudtam tekerni, mert annyira elzsibbadt a lábam. Ennek köszönhetően lecsúsztam az első helyről. Olasz Attila (kick-box, EKBSE) t Az esztergomi területi versenyen történt a legviccesebb eset, ahol egy bajnai hogy ő csak bajnai versenyzőkkel hajlandó küzdeni, mással nem, mivel azokat nem ismeri. Amikor a királyvárosi kick-boxos ellen felállt, azt mondta: kérlek ne rúgj! A másik vicces jelenet szintén egy versenyhez köthető, ahol bíróként szerepeltem, és az egyik összecsapás alatt elkapott a hév. A egyik kick- boxos állj után rúgott én pedig nem vártam sokat, odamentem hozzá és rávágtam a nyakára. Mindenki nevetett, a versenyző már nem annyira. Korompai Petra (hódeszka) Csúsztunk lefelé a dombról a felvonóhoz, és szokásomhoz hűen gyorsan mentem. A megérkezés előtt visszanéztem, hogy hol vannak a többiek. Mikor újra előre pillantottam, a felvonó rajtjánál a semmiből megjelent egy oszlop, amit telibe találtam. Szerencsére nem lett semmi bajom, a fejvédő „jól működött”, bár a hódeszka egy kicsit megsínylette az esetet. Zrínyi Miklós (kick-box, szövetségi kapitány) gyomorfelfordító hintákat, de mivel ment mindenki, nekem is kellett. Nagyon hosszú sor volt, próbáltam lemaradni, mondtam, hogy én majd fotózom, de valaki mindig visszajött értem. Ahogy beültem a kocsiba, észrevettem, hogy a másik oldalon ki lehet szállni, amit én rögtön meg is tettem. A kocsi pedig elindult, így sikerült megúsznom az esetet. • Nagy BalAzs
