Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-30 / 256. szám
www.esztergom.hu 2005. december 30., péntek • HÍDLAP 3 Egyelőre a medrükben maradnak a folyók A szakemberek szerint a közeljövőben sem belvíztől, sem árvíztől nem kell tartanunk Költségmegtakarítás miatt hosszabb lesz a téli szünet Folytatás az 1. oldalról Azokon a vízfolyásokon, amelyek az igazgatóság kezelésében vannak egyelőre nem kimutatható olyan mértékű vízemelkedés, hogy abból komolyabb bel-, és árvízi fejleményre lehetne következtetni. Az ezzel kapcsolatos hosz- szú távú előrejelzések nem adhatnak pontos információt, így a vízüggyel foglalkozó szakemberek nem tudhatják december elején, hogy a telet követően, az olvadási időszakban milyen mennyiségű, károkat okozó vízre kell számítani. Ebben a sokat emlegetett sokéves átlag sem ad támaszt, mert az időjárás és a hóolvadás együttes jellege évről évre rapszodikusan változik. Nem tudni tehát előre, hogy várható-e egy hirtelen olvadással induló kedveződen mennyiségű víztömeg, illetve árhullám a Dunán tavasszal. Az eddig lehullott csapadék nem mértékadó, a felső vízgyűjtő területre sem került nagy hőmennyiség eddig, illetve a Duna tekintetében egy úgynevezett „kis vizes”, azaz rendkívül alacsony vízállású időszakról beszélhetünk az idei tél elején. Lapunk megkérdezte a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet munkatársát, hogy milyen fejleményekről lehet beszámolni belvíz és árvíz tekintetében. Kérdésünkre válaszolva az intézet ügyeletes szakembere elmondta, hogy ez a december végi időszak valóban nem alkalmas arra, hogy a vízüggyel foglalkozó szakemberek most e témában előrejelzéseket adjanak meg. Az elmúlt télen igazából a Tisza és a mellette lévő területek voltak érintettek a belvíz és árvíz veszélye miatt. A tiszai terület nem igazán tagolt, mivel nincsenek rajta kétezer méter feletti részek. A szőke folyó felső vízgyűjtőiben sok esetben egyszerre indul meg az olvadás, tehát ezért tapasztalhatják a folyó mellett élők, az árhullámot. A Duna mentén élők viszont az elmúlt telet követő, nyugodt lefolyású olvadásnak köszönhetően nem tapasztalták a belvíz, árvíz jelenlétét. Amint a szakember kiemelte, ennek az az oka, hogy a Duna tagoltsága miatt nem tud egyszerre megindulni az olvadás. A német és az osztrák területeken lévő 3 ezer méter magas hegyekhez képest alacsony magyarországi szakasz közti szintkülönbség adta tagolódás lecsökkenti annak esélyét, hogy az olvadási időszakban nagy árhullámra lehessen számítani. Amikor ugyanis az Alpokban elkezdődik az olvadás, a magyar területeken már rég elolvadt a hó. A szakember véleménye szerint az évente felhalmozódott hómennyiség semmiképpen sem utal egyértelműen az áradásra, a felső-, és alsóvízi területeken tárolódott hótömeg túlzott mértéke csak az áradás esélyét növeli. • Pöltl Zoltán Az Oktatási Intézményeket Fenntartók Országos Szövetsége (OFOSZ) levélben kérte az oktatási minisztert, hogy hosszabbítsák meg az iskolákban a téli szünetet A takarékossági szempontok miatt megfogalmazott kezdeményezés sok iskolát húzna ki a mélyvízből, de ez a nyári szünet rovására történne. Az OFOSZ elnöke, Kaszás Mátyás elmondása szerint az intézkedésre azért lenne szükség, mert az iskolák többségében nagy gondot okoz a fűtésszámlák kifizetése, és ha a téli szünet hosszabb lenne, akkor jelentős összeget megtakaríthatnának, és azt a normatívákhoz tudnák csatolni. A téli szünet meghosszabbításához azonban törvényi háttér megváltoztatására is szükség lenne, mivel a jelenlegi szabályozás csupán öt nappal engedi kitolni a szünet idejét. Ennek átalakítása érdekében az illetékes szerveknél az OFOSZ módosítást is kezdeményez majd. A javaslattal kapcsolatban Meszes Balázs, a Balassi Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója lapunknak kijelentette, hogy az egy évre meghatározott tanítási napok száma 185, s ha a téli szünetet kitolnák, akkor az csak a nyári szünet rovására történhatna. Az OFOSZ kezdeményezését éppen ezért nem tartja szerencsésnek, bár azt elismerte, hogy számukra a téli időszak nem okoz gondot. „Bár intézményünk öt épületben működik, mégsem volt eddig egy évben sem probléma a fűtéssel. Idén pedig rendkívül enyhe volt a november, így akkor spórolni is tudtunk a tüzelőanyaggal.” - mondta a Hídlapnak Meszes Balázs. Ezzel szemben a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán idén december 16-tól január 3-ig tartó szünetet rendelnek el. Homor Lajos, az intézmény igazgatóhelyettese lapunk érdeklődésére elmondta, hogy számukra jelentős könnyebbséget jelent, hogy ebben az időszakban nem kell villany-, fűtés- és telefon- számlát fizetniük. így félhavi megtakarításhoz jutnak, ami pedig fontos tétel a főiskola büdzséjében. Az iskolák tehát vegyes érzelmekkel fogadták a kezdeményezést, melynek célját helyesnek tartják, azonban több akadályt is látnak annak megvalósulása előtt. Többek között azt, hogy az iskolákban a nyári időszakban folynak a szabadságolások és a gyerekek számára is fontos a nyári szünidő. Az oktatási miniszter a javaslatot egyelőre nem véleményezte. • (hatvani) Köszönet a rendőröknek Gyémántlakodalom Tokod-Üveggyárban A Magyar Autóklub területi szervezetének elnökségi tagjai húszéves hagyományt folytatnak idén, amikor december 31-én, délelőtt 11 órakor köszöntik a rendőrjárőröket Esztergomban, a Rákóczi téren. Ennek keretében a köszöntő A legtöbbet használt esztergomi buszjáratok szilveszterkor a szombati menetrend szerint, január 1-jén pedig ünnepnap szerint közlekednek. Ezek alapján szilveszter estéjén az utolsó busz az 1-es járat esetében a vasútállomásról 22 óra 30 perckor, a pilismaróti vám állomásról 22 órakor indul. A másik, a teljes várost hosz- szában átszelő a 6-os utolsó indulása után ajándékcsomagot is kapnak a közlekedési rendőrök, a közös együttműködésért és a balesetmentes közlekedésért. Az ajándékokat az Autóklub képviseletében Erős Miklós és Babják Lajos területi elnökségi tagok adják át. a vasútállomástól 20 óra 30 perc. A január elsejei első járatok indulása az 1-es busznál a vasútállomástól hajnali 4 óra 30 perckor, a pilismaróti vám állomástól pedig 4 óra 10 perckor lesz. A 6-os járat január elsején kora reggel a vasútállomástól 6.30-kor, a Földműves utcai állomástól pedig 6 órakor indul. Egy hete ünnepelte 6o. házassági évfordulóját Zangl Richárd és felesége, jolika, akik a tokodi üveggyár bejáratától nem messze, egy volt szolgálati lakásban élnek ket- tecskén, boldogan. Az első megszólított ember mosolyogva és kedvesen igazított útba a köztiszteletben álló házaspárhoz. Vendéglátóim megadták a módját. Meghatódva az érdeklődéstől, elegánsan kiöltözve, sütivel, frissen főzött kávéval fogadtak. A fiatalos, tűzről pattant feleség lelkesen mesélte, hogy ha bármikor elmegy a boltba, nincs ember, aki ne kérdezné meg, hogy van a Rihi bácsi. Szeme büszkeségtől csillog, mert tisztelik, szeretik férjét a faluban. Azelőtt mindennapos program volt a közös séta, de a ma 83 éves Rihi bácsi, egy szívinfarktus és egy baleset után most kezd végre újra erőre kapni. így is letagadhatna 10-20 évet, éppúgy, mint 79 esztendős párja, akinek családja ugyan Csongrádról származik, de ő már Tokodaltárón született. Zangl Richárd kéthetes korában került át Szlovákiából, édesanyja szlovák volt, édesapja német és szlovák ősöktől származott. Üvegfúvó volt 35 évig a helyi gyárban, utána csoportvezető lett, onnan ment nyugdíjba 1980- ban, 45, becsületben ledolgozott év után. Jolika ugyanott, a csomagoló részlegen dolgozott, később üvegcsöveket mért, szortírozott, dobozolt, ő egy évvel tovább maradt a vállalatnál. Az üveggyár nemcsak ezért volt fontos az életükben. Megismerkedésükről így mesélt Rihi bácsi: „Mikor Jolika idekerült a gyárba dolgozni, hamar elkezdtünk egymásra kacsintgatni. Nagyon irigyek voltak a legények rám, amikor kísérgettem haza az úton csinos kedvesemet. így kacsmarogtunk egy ideig, aztán mikor megjöttem a fogságból, 45-ben házasság lett belőle.” Az örökvidám Jolika veszi át a szót: „Nagyon szép volt az esküvőnk, egy harmonikás kísért bennünket a templomba és a kedvenc nótánkat játszotta. Aztán hintóval mentünk Tokodra a Polgár- mesteri Hivatalba. Az üveggyártól már az esküvő előtt megkaptuk a szolgálati lakást, amit később meg is vásároltunk. így kezdtük az életet.” Rihi bácsinak több hobbija is volt, szeretett az erdőben csavarogva gombászkodni, de galambokat is röptetett. Felesége így jellemzi őt: „Olyan szép férfi volt, hogy csak na. Nem ivott, nem cigarettázott. Nagyon szeretik őt az emberek ma is, gyakran hiányolják.” Jolika régebben táncolni szeretett és a cég buszkirándulásainak állandó résztvevője volt. Mostanság az unokáinak varrogatva múlatja az időt. Komolyan veszi, amit a tévében mondanak: a nevetés gyógyít, fiatalít. A második szomszéd rendszeresen átkiabálja neki a legfrissebb vicceket. A pajzán poénok mestereként valóban fiatalos és könnyed hölgy maradt Zanglné, akiből sugárzik az életöröm. Ura, helyben jól ismert ironikus stílusában a következőképpen jellemzi: „Szere- tetben telt el idáig is a házasságunk, egy napra se zavartam haza. Olyan jó humora van neki, muszáj szeretni. Nem lehet unatkozni mellette. Jól főz, és tud spórolni.” Ez egy utalás arra a játékra, ami télen mindennapos náluk. Jolika, ha férje nem figyel oda, lecsavarja a gázkonvektor gombját, és mikor elmegy a boltba, Rihi bácsi gyorsan visszaállítja. Folyton ugratják egymást, viccelődnek, nagyokat nevetnek. 1950-ben született meg lányuk, Jolán, aki tanárnő, tokodi iskolavezető. Két lányunokájuk 27 és 30 évesek. Egyikőjüktől ötletes, szép ajándékot kaptak a jubileumra: a házasságkötés napján megjelent lapok fénymásolt gyűjteményét, amiből megtudhatjuk, hogy mi is történt a nagyvilágban és kishazánkban azon a nevezetes napon. Az akkori Népszavában szerepel egy rövidhír a boldog ifjú párról: „Örömhír! Szeretettel értesítünk minden hozzátartozót, hogy 1945. december 22-én házasságot kötött Zangl Richárd és Szegi Jolán. Sok boldogságot kívánunk!” E szavakkal búcsúztak tőlem a riport végén: „Valami szerelmesei írjon! Elégedettek vagyunk, boldogan élünk egymással, nem panaszkodhatunk, mert szeretnek minket az emberek és mi is szeretjük egymást.” • Kép és szöveg: Kertész Viktor A Határtalan Szív Alapítvány Esztergom, Töltés u.2. Közhasznúsági jelentése - 2004. év. Bevételek: Önkormányzati támogatás 300.000,Mária Iskolatestvérek 2.970.000,DSB Diplomatie Spouses 1.311.000,Főegyházmegyei adomány 2.060.000,Kamatbevétel 14.000,Gyermek- Ifjúsági és Sport Minisztérium 150.000,Nemzeti Civil Alapprogram 600.000,SZJA 1% 57000,Bevételek összesen: 7162.000,Költségek: Anyagköltség 2.973.000,Szolgáltatások 1.955.000,Egyéb szolgáltatások 409.000,Értékcsökkenés 854.000,Étkezések 238.000,Megbízási díjak 792.000,Bérjárulékok 243.000,Adók 2.000,Kiadások összesen: 7166.000,Az Alapítvány az évet 4.000 forint veszteséggel zárta. A Kuratórium és a Felügyelő Bizottság tagjai társadalmi munkában működnek közre. Az Alapítvány vállalkozási tevékenységet nem végez. Szilveszteri buszjáratok
