Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-12-27 / 253. szám

4 • HÍDLAP • 2005. december 27., kedd www.istergranum.hu Mértékkel az ünnepek alatt is Karácsonykor megnő a kórházi ellátásra szoruló italozók száma Nagy ugrásra készül Nagymaros A nagyszabású tervek között egy fürdő építése is szerepel Karácsonykor és szilveszterkor komoly hagyománya van az italo­zásnak. A mulatozók közül néhá- nyan azonban egy kórház detoxi- kálójában ébredhetnek, ha túllépik a kulturált szeszfogyasztás határa­it. A méregtelenítésért, illetve a pi­henés biztosításáért pedig a leg­több esetben fizetni kell. Az esztergomi Vaszary kórházban is működik külön, az alkoholmérge­zetteket ellátó, úgynevezett detoxikáló állomás. Havonta körül­belül harmincán kerülnek ide, azaz csaknem mindennap akad egy-egy páciens, többen pedig visszatérő ven­dégként üdvözölhetik az ápolókat. Sokan már-már eszméletlenek, ami­kor eljutnak a kórházig, de nem ritka az erőszakos kliens sem. Az ügyeletes orvos az alkoholmérgezés mértéke szerint dönt a kezelésről - vagy ne­vezzük inkább ellátásnak, hiszen nem betegekről van szó így legtöb­ben nyugtató injekciót, infúziót vagy gyomormosást kapnak, aztán pedig kialusszák a mérgezést és másnap „egészségesen” távoznak. A detoxikálók fenntartása egyáltalán nem nyereséges, igazából csak plusz­terhet jelent az orvosoknak, nővérek­nek egyaránt. A Vaszary kórházban ugyan 5 ezer forintot kérnek a páci­ensektől minden ott töltött napért, de a csekket sokan hajlamosak figyel­men kívül hagyni, az adósságot pe­dig szinte lehetetlen behajtani. A tatabányai Szent Borbála Kór­háznak csaknem tíz éve nincs detoxikáló állomása, azoknak, akik túlitták magukat, a pszichiátriai osz­tályon biztosítanak elkülönített he­lyet, persze csak akkor, ha nincs ko­molyabb sérülésük. A részegeknek szerencsére az esetek túlnyomó több­Karácsony idején minden család­ban szokás elfogyasztani egy-egy pohár alkoholt. Ilyenkor kevésbé lehet észrevenni, hogy ki mennyi­re ittas, így kevesebben is kerül­nek az esztergomi Vaszary Kolos Kórház detoxikáló osztályára, tud­ta meg a Hídlap az intézmény ügyeletes orvosától. Most Szent­este is csupán három ittas állapo­tú személyt kellett ellátniuk. Az ő esetükben is kizárták a fizikai sé­rülést, a belgyógyászati akkut megbetegedést és más betegsé­geket is, így csupán egy ágyat kellett biztosítani nekik, valamint folyamatosan pótolni kellett a fo­lyadékveszteséget. Karácsony el­ső napján senki sem került az esztergomi detoxikálóba, s szil­veszterig nem is számítanak meg­növekvő esetszámra. ségében elég némi nyugtató és szigo­rúbb felügyelet, bár előfordul, hogy a mértéktelen alkoholfogyasztás halá­los kimenetelű, de ez általában csak akkor van így, ha az illető nem kerül időben kórházba. A hajléktalanok vi­szont kisebb mennyiségtől is meghal­hatnak, ha a hideg utcán szenderül- nek el. A tapasztalatokat összevetve érdekes, hogy míg Rajj Attila, a Szent Borbála Kórház ápolási igazga­tója úgy véli, az utakon, főként hétvé­gén egyre többen ülnek ittasan autó­ba és vezetnek rendkívül veszélyesen, addig Pák Gábor, a Vaszary kórház orvos-igazgatója úgy látja, mintha egyre felelősségteljesebben viselked­nénk. Ezt támasztja alá, hogy tavaly nem volt kiugróan magas a detoxikáló forgalma szilveszterkor, így idén sem várnak rohamot. Magyar vonatkozású művek pályázata A Határon Túli Magyarok Infor­mációs Központja Alapítvány olyan pályázatot hirdet, amelyre magyaror­szági, vagy határon túli, de magyar vo­natkozású rajzokat, grafikákat, szobro­kat várnak. A beküldött művek tíz leg­jobbjának alkotója 10 ezer forint érté­kű könyvutalványt kap. A pályázat feltételei közt szerepel, hogy a hely­színt (amely lehet például történelmi emlék, szobor, utcarészlet, emberek életét ábrázoló mű) több évszakban kell bemutatni. A beküldési határidő: 2005. január 10, az eredményhirdetés pedig 2006 februárjában lesz olvasható a www.htmik.hu weboldalon. Szerencsétlen baleset Galántán Galánta. Magyarországról érkező, Prágába tartó nemzetközi vonat ütkö­zött egy busszal, egy Galántához köze­li vasútátkelőnél. Az ütközéskor az Intercity 278-as járat leszakította a busz egész elejét. A busz vezetője nem élte túl a balesetet, a négy utas egyike sok­kot kapót és elfutott a helyszínről, a másik három pedig sérülés nélkül vé­szelte át a szerencsétlenséget. A baleset okozója valószínűleg az atóbuszsöfőr volt, aki nem vette figyelembe a szema­for jelzését és belehajtott a gyorsvonat­ba. Az utasok életüket annak köszönhe­tik, hogy a busz hátsó részében ültek. Mind több háztartás halmozott fel az utóbbi időben kifizethetetlenné váló adóssághalmazt a közüzemi szolgáltatókkal szemben, és a kö­zös költség megfizetésével is egyre inkább adós marad a lakástulajdo­nosok nagy része. A társasházi kö­zös képviselők és lakásfenntartó szövetkezetek országos szövetsége ezért azt indítványozza: a pénzt az APEH köztartozásként hajtsa be. A Magyar Társasházkezelők Or­szágos Szakmai Szövetségének fel­mérése szerint az ingatlantulajdono­sok körülbelül 15-20 százaléka tarto­zik folyamatosan a közös költség ki- sebb-nagyobb összegével, 5 százalé­kuk már a féléves határt is átlépte. A behajtás pedig igencsak hosszadal­mas folyamat. A lakásszövetkezetek az egyenlegközlő tájékoztatásokkal együtt többszöri felszólítást juttatnak el a tulajdonoshoz, s ha ez félévnél to­vább is elhúzódik, végső lépésként kénytelenek a bírósághoz továbbítani az ügyet, amely határozhat úgy, hogy végrehajtót küld a notórius adóshoz. A közös költség egyébként általá­ban két részre oszlik, a pénzt egy­részt a ház üzemeltetésére - például lépcsőházi világításra, takarításra - fordítják, másrészt felújításokhoz, fejlesztésekhez rendelkezésre álló alapot képeznek belőle - tudtuk meg egy esztergomi lakásfenntartó szö­vetkezet illetékesétől. A havonta fize­tendő összeget minden esetben a tár­sasház határozza meg, nem utolsó­sorban a lakók pénztárcájától, illetve a ház állapotától függően. A felújítá­si alapot négyzetméter és a tervezett beruházás költségének arányában számolják ki, így a közös költség ösz- szességében egy-kétezertől tízezer forintig is terjedhet. Az APEH általi behajtás ötlete azért merülhetett fel, mert a bírósági eljárás optimális esetben is legalább 3-4 hónapig hú­zódik, addig pedig tehetetlenek a kö­A civil összefogás szép példája va­lósult meg Nagymaroson, hiszen az Ars Regia Szellemi Műhely kezde­ményezésére helyreállítanak egy ré­gi díszkutat. A két és fél millió forin­tos összköltségű projekthez a város önkormányzata is hozzájárult Jövőre azonban még tovább szépülhet a vá­ros főtere, sőt az elkészült fejleszté­si programban szerepel egy fürdő és sportkomplexum létesítése is. Nagymaros lakossága összefogott, hogy a múlt században a Szent Imre téren álló díszkutat ismét fel lehessen állítani. Az Ars Regia Szellemi műhely elnevezésű civil szervezet kezdemé­nyezésére 2 és fél millió forint gyűlt össze e célra, így hamarosan újabb ne­vezetességgel gazdagodhat a település. A város polgármestere, Edöcsény András lapunknak elmondta, hogy a pusztán látványosságként szolgáló diszkót körüli környezet rendezéséhez az önkormányzat is hozzájárult. Ez azonban nem az egyetlen sikeres civil kezdeményezés, hiszen a lakosok tevé­kenységének köszönhető, hogy sike­rült kicserélni a Művelődési Házban a székeket, az intézmény csinosításához az önkormányzat a nyílászárók cseré­jével járult hozzá. A város vezetője nagyszabású tervekről is beszélt a lap­nak, ugyanis elkészült a 2006-13 közöt­ti fejlesztési programja Nagymaros­zös képviselők. Félév múltán ugyan az új társasházi törvény lehetővé te­szi, hogy a lakás tulajdoni lapját „megterheljék”, azaz jelzálog kerül­jön az ingatlanra, de ezzel sem jutnak a pénzükhöz a társasházkezelők, csak az értékesítés válik lehetetlenné a számla kiegyenlítéséig. Az APEH Komárom-Esztergom Megyei Igaz­gatóságán még nem hallottak a javas­latról, de nem is fogadták lelkesen az ötletet. Az adóhivatalnak ugyanis egyre több feladatot kell ellátnia, nem biztos, hogy lenne elég kapaci­tásuk ilyen sok, arányaiban nem nak, amely az év végén már a település honlapján is olvasható lesz. Erre az időszakra számos nagyobb és kisebb projekt megvalósítását tervezik, ame­lyekért természetesen már idén is lépé­seket tettek. így sikerült eredményt el­érniük a Főtér rekonstrukcióban, amelyre korábban a PHARE pályáza­ton 833 ezer eurót nyertek. Idén végre - a közbeszerzési eljárás lebonyolítása után - sikerült szerződést kötni a kivi­telezővel is. Nemrég befejeződött az elektromos hálózat felújítása, január­ban pedig elindul a beruházás, amely során díszburkolatot kap a tér és egy másik díszkutat is felállítanak, terveik szerint júniusban már új külsővel fo­gadja a tér a látogatókat. Az említett fejlesztési programban szerepel egy nagyszabású fürdőkomp­lexum felépítése is. A polgármester beszámolt arról, hogy megkapták a termálkút fúrására a létesítési enge­délyt, vagyis most már részleteiben is ki lehet dolgozni a projektet és befek­tetőkkel is meg lehet kezdeni a tárgya­lást. Terveik szerint felépítenek egy termálfürdőt, egészségügyi és szóra­kozási lehetőségeket teremtve, vala­mint hozzácsatolnának sportlétesít­ményeket is. Edöcsény András szerint a terv megvalósítása a következő cik­lusban válhat valóra, vagyis körülbelül négyéves távlatban tervezik az átadást. • G.K. mérvadó egyéni elmaradás kivizsgá­lására és az összegek behajtására. A legtöbb eladósodott háztartásban va­lószínűleg nem a közös költség az egyedüli érzékeny pont, és sok eset­ben véletlenül sem szándékos a fize­tés megtagadása. A kilátástalan anya­gi helyzetben lévő és gyakran több­szörösen eladósodott családok érthe­tően elsősorban a víz-, villany-, gáz­számlát próbálják kigazdálkodni, a közös költség kifizetését hajlamosak hátrébb sorolni, ami viszont szintén nem vigasztalja a társasházkezelőket. • Sz.H. • Sz.H., H.B. LAP(SZ)ÉL Oravetz Ferenc Kibújt a szög a zsákból Nemrég a magyar parlament rábólintott a még tavaly októberben, Bukaresben aláírt román-magyar egyezményre, amely egyértelműen alá­támasztja, hogy a nyugdíjas nyugdíját az az állam folyósítja, ahol az illető aktív korában társadalombiztosítási járulékát fizette. A tavaly decemberi népszavazás előtt a kormánypártok azzal érveltek, hogy kettős állampol­gárság esetén, az áttelepült határon túli magyarok nyugdíja a magyar költ­ségvetést terhelné. Pontosabban hatalmi pozíciójuk megtartása érdekében azzal riogatták a magyar honpolgárt, hogy sikeres referendum esetén min­den egyes család havi 20 ezer forinttal lesz kénytelen hozzájárulni a hatá­ron túliak „eltartásához”! E hamis propaganda hatására a választásra jo­gosultak többségénél a félelem és tudatzavar meghatározó szerepet játszott abban, hogy a nemzet érdekeit figyelmen kívül hagyva nem járultak az urnákhoz, vagy nemmel szavaztak. Mára végérvényesen kiderült, hogy tavaly alaptalanul riogatott a magyar kormány! Román-magyar viszonylatban ugyanis a nyugdíjfolyósítás sza­bályai azonosak az EU más államaiban hatályos előírásokkal. Az idős ember nyugdíját az az ország folyósítja, ahol előzőleg a társadalombizto­sítási járulékát fizette, függetlenül attól, hogy az érintett személy melyik országban él. A Magyarország és Románia között érvényes egyezmény alapján eddig ez fordítva volt. Abban az esetben, ha Romániából valaki átköltözött, a hazai társadalombiztosítás terhére kapta a kintinél többnyire jóval magasabb nyugdíjat. A fideszes Németh Zsolt állítása szerint a két ország közötti egyezmény szó szerint megegyezik azzal a szöveggel, amely a tavaly decemberi kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt látott napvilágot. Ennek az volt a lényege, hogy a Romániából áttelepülő személyek esetében, ezek nyug­díjának folyósítása nem Magyarországot, hanem Romániát terheli. Ez az az egyezmény, amely leleplezi a tavaly decemberi népszavazás előtti kor­mánykampányt, amely nyolcszázezer magyar beáramlásával próbálta rio­gatni a magyar választókat. Bár közel az év vége, attól joggal tarthatunk, hogy a száz lépésből egyre többet tévesztő kormány zsákjából imitt-amott bizony kikandikál majd néhány rozsdás szeg. Eladósodó lakótelepek és társasházak A társasházkezelők az adóhivatallal hajtatnák be a tartozásokat

Next

/
Thumbnails
Contents