Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-24 / 252. szám
www.istergranum.hu 2005. december 24., szombat • HÍDLAP 7 Régi idők gólgyárosa Samuel Eto’o, az FC Barcelona 24 éves kameruni centere olyan tempóban rúgja-fejeli a gólokat, ahogyan azt csak a legnagyobbaktól láttuk - és nem is mostanában. Bizony, a harmadik évezred első évtizedének derekán, a betonvédelmek világában, szinte emberfeletti teljesítmény tartani a mérkőzésenkénti egygólos átlagot. Márpedig a katalánok „fekete gyöngyszemének” eddig ez sikerült: a Primera Division tizenhetedik fordulója után tizenhét góllal vezeti a Pichichi-trófeáért folytatott versengést, köszönhetően a kedden Cádizban elért duplájának. Az embernek óhatatlanul Puskás „öcsi” - a spanyoloknak „Pancho” - 84 válogatott mérkőzésén elért 83 gólja jut eszébe... E pillanatban még minden lehetséges Eto’o számára: a L’Humanite című francia lapban november elején tett ígéretének („Ötven gólt rúgok a 2004-2005-ös idényben!”) valóra váltása, az Afrikai Aranylabda megszerzése (a díjátadásra január 9-én kerül sor Nigériában, a rövidlistára hárman kerültek fel: Eto’o mellett a Chelsea két ásza, az elefántcsontparti Didier Drogba és a ghánai Mickaél Essien) és a triplázás: a spanyol bajnoki cím, a Copa del Rey (Király Kupa), illetve a Bajnokok Ligája serlegének megszerzése a Barcával. A spanyol gólrekordot Telmo Zarraonaindía Montoya, alias Zárrá (1950-1951), az Athletic Bilbao legendás centere és Hugo Sánchez (1989-1990), a Real Madrid nem kevésbé elhíresült csatára tartja, 38-38 góllal. Nos, ha Eto’o tartja a jelenlegi meccsenkénti egygólos tempót, akkor ő is 38 bajnoki találatnál fog megállni a szezon végén. Apró szépséghiba azonban, hogy Zarrá- nak harminc, Hugó Sáncheznek, a „Száguldó Fogorvosnak” harminchat meccsre volt szüksége a történelmi gólmennyiséghez. Azaz mindketten felülmúlták az egy per egyes iramot. Hátrány a fekete bőrszín? Eto’o ebben az ominózus L’Humanite-cikkben érdekes dolgokat talált nyilatkozni: „Álmodozom az Aranylabdáról, de azt is tudom, hogy fekete bőrű, ráadásul afrikai - kameruni - labdarúgó lévén kevés az esélyem. Ha diadalmaskodni akarok, akkor sokkal többet kell nyújtanom a vetélytársaimnál. Éppen ezért a 2005-2006-os idényben legalább ötven gólt kell szereznem, annyit, amennyit még senki sem, s akkor talán nem feledkeznek meg rólam a döntőbírák.” Eddig nem áll rosszul: 17 bajnokin 17 gól, 4 Bajnokok Ligája-találkozón 3 gól, s a Szuperkupa két meccsén 2 találat. Ez annyi, mint 23 összecsapáson 22 gól, tehát csaknem egyes átlag. Eto’o természetesen az abszolút Barcelona-gólrekordot is megdöntheti, amit Ronaldo - a nagy vetély- társ Real Madrid jelenlegi centere tart az egyetlen barcelonai idényében, az 1996-1997-es szezonban elért 34 találatával. Látva Eto’o jelenlegi lehengerlő formáját, az egyetlen akadály a rekorddöntés előtt az Afrika Kupa lehet. A fekete földrész bajnoksága (január 20. és február 10. között) miatt minimum öt spanyol bajnoki forduló eshet ki. Márpedig Sámuel egyik nagy vágya, hogy Kamerunnal Afrika bajnoka legyen - ha már a világ- bajnoki selejtezőkön elbukott hazája válogatottjával. Persze az öt kihagyott bajnoki fordulóból akár tizenegy is lehet, tudniillik a kameruni válogatott összetartása január 5-én kezdődik, s ha a csapat bejut a döntőbe, akkor a kameruniak számára február 9-én ér véget a 25. földrészbajnokság. Legalábbis ez a papírforma, ugyanis a FIFA szabályzata előírja: kontinens- és világbajnokságra a kezdés előtt tizenöt nappal kell elengedni a kluboknak játékosaikat. Kivéve, ha sikerül megegyezni az érintett válogatott szövetségével... Hogy Forlán ne kavarhasson be... Eto’o a 2004-2005-ös spanyol bajnokság gólkirályi címét ritka balszerencsés körülmények között veszítette el. Már-már behozhatatlan előnnyel vezetett a kameruni, amikor az utolsó előtti fordulóban a Barcelona a Villarrealt, a listán Eto’ót üldöző Diego Forlán csapatát fogadta. És ahelyett, hogy a kameruni növelte volna előnyét, az argentin mesterhármast vágott, amivel nemcsak a Pichichit, hanem az európai Aranycipőt is elhódította a két szék között a pad alá zuhanó afrikaitól... Nos, most Eto’o bevallottan azért diktál ilyen szívszaggató tempót, hogy a bajnoki hajrában senki se érhesse utol. ■Egyébként a tizenhét fordulóban tizenhét gól nem példátlan iram a spanyol bajnokságban. A két rekorder, Zárrá és Sánchez ilyenkor már 20, illetve 19 gólnál tartott. Az utolsó spanyol, aki a szezon első 17 meccsén ugyanannyi gólt tudott szerezni, Manuel Santillana, a Real Madrid legendás fejelőgépe volt - csaknem három évtizeddel ezelőtt. Mesterhármas előtt? Amennyiben Eto’ót január 9-én Afrika legjobbjának koronázzák, ő lesz az első, aki háromszor, ráadásul három, egymás utáni évben kapja meg ezt az elismerést. Eddig csak a libériái George Weah-nak és a ghánai Abedi Pelének sikerült kétszer-két- szer elnyernie a trófeát. Bár nyilvánvalóan szenzációs idény kellős közepén tart a Real Madridtól egykoron eltanácsolt gólvágó, azért neki sem fenékig tejfel az élet. „A mai napig nem tudtam kiheverni, hogy Kamerun elbukott a világbajnoki selejtezőkön. Azok után, hogy Elefántcsontpartot idegenben legyőztük, otthon csak döntetlenre voltunk képesek Egyiptom ellen. így nem is érdemeltük meg a továbbjutást.” Érdekes, a hírhedtté vált júniusi érzelemkitörés ellenére, Eto’o nem haragszik a Madridra és Florentino Pérez elnökre. „Abban a pillanatban másféle csatárra volt szükségük, nem illettem bele az elképzeléseikbe. Van ilyen. Legalább így Barcelonába kerülhettem. Mindent Joan Laporta elnök úrnak köszönhetek. Ezért ajánlom neki valamennyi gólomat. Óriási dolog, hogy 2014-ig meghosszabbította a szerződésemet, ez olyan nyugalmat ad nekem, ami semmihez sem fogható.” (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy Eto’o, Ronaldinho és Messi mellett egyvalaki rendelkezik csak ilyen hosszú távú szerződéssel a kékvörös klubnál: Nagy László, a kézilabdacsapat magyar világsztárja!) • Ch. GAll AndrAs A legkedvesebb sportolói élmények 2005-ből A megyei versenyzők és sportvezetők az esztendő legfontosabb eseményeiről meséltek A 2005-ös esztendő a sportsikerek éve volt, ami nemcsak Magyarországra, hanem Komárom-Eszter- gom megyére is érvényes. Az egyes sportklubok, versenyzők a korábbi évekhez hasonlóan remekül szerepeltek, eredményeik világviszonylatban is meg- állták helyüket. Az érmesek és a helyezettek számát nehéz lenne összeszámolni, több Európa- és világ- bajnoki cím született. Ünnepi cikkünkben olyan sportolókat szólaltattunk meg, akikkel a 2005-ös év folyamán végig kapcsolatban álltunk, ők beszéltek a Hídlapnak arról, hogy melyik eredményükre a legbüszkébbek az idei évből. Emmer Attila (hosszútávfutó) Rengeteg verse- I nyen szerepeltem az idén, ezek közül nehéz választani, de azért teszek egy próbát. A szívemnek legkedvesebb futás a Komárom-Révkomárom közötti táv volt, mert nagyon jó dolognak tartom, hogy egy viadal két ország nemzeteit köti össze. Élményszámba ment, hogy a versenyen a második helyen végeztem. Jelentős eseménynek számított az olaszországi katonai világbajnokságon való részvétel is, ahol maratoni távon mérettethettem meg. Remek volt a hangulat, ilyenkor érzi az ember, hogy érdemes ezt a sportot csinálni. Erős Gábor (partjelző, FIFA- kerettag) Az év legkiemeltebb történése számomra az volt, hogy az UEÉA csoportkörben ott lehettem a partvonal mellett. Ez az esemény azért volt fontos számomra, mert Kassai Viktorral közösen bebizonyítottuk, hogy a magyar bíróknak is van renoméjuk. Megemlíthetném a három világbajnoki selejtezőt is, aminek részesei lehettünk, ugyanis erre az utóbbi időben nem volt példa. Heckel Zoltán (rögbi, Esztergomi Vitézek) B A 2005-ös év légnek a Szlovénia el- leni válogatott mérkőzést említeném, de nemcsak azért nőén ment a játék, hanem mert az egész csapat remekül teljesített. Hatalmas erőt sugárzott a gárda, ilyen együttesben mindig öröm pályára lépni. Lévai Zoltán (birkózás, a BVSC- Ganz-Tát edzője) Én az Albániában megrendezett kadét Európa-bajnokságot említeném, mert a versenyzők - a fiúk és a lányok is - Magyarországot képviselhették, sőt Molnár Andrea személyében éremmel zártuk a viadalt. A versenyen a gyerekek is remekül helyt álltak, ami külön öröm a számomra. Krempf Réka (kick-box, EKBSE) Nem tudnék igazán különbséget tenni, hogy a világbajnoki kick-box cím, vagy a profi világbajnoki ökölvívó cím a kedvesebb. Ha mégis kell, akkor a szegedi vb-n elért első helyemet emelném ki, mert a kick- boxot régebb óta csinálom. Az amatőr és a profi világ nagyon különbözik egymástól, hozzám pedig az előbbi áll közelebb. Ivett (kick-box, Annyi rossz történt velem ebben az esztendőben, hogy nehéz lenne választani. A viccet félretéve, a párizsi csapatversenyt említeném, ahol nagyon jól ment a bunyó. Sikerült eljutnom Disneylandbe is, ami külön öröm volt a számomra. Zrínyi Miklós (kick-box, szövetség kapitány) Nem nehéz választani, én a hazai rendezésű világbajnokságot helyezném minden elé. Kevés versenyzőnek, szakvezetőnek adatik meg, hogy Magyarországon örülhessen magyar sikereknek. Nagyon készültünk, azon Pruzsinszky EKBSE) voltunk, hogy megdöntsük az éremszerzési rekordot, ami sikerült is. Kónya András (evezés, Esztergomi Evezősök Hajós Egylete) § A július végi országos bajnokság volt a 2005-ös év legfontosabb eseménye számomra. t A háromnapos viadalon, minden 1l egyes nap egy éremmel lettem, lettünk gazdagabbak. Egypárban bronz-, kétpárban ezüst-, míg négypárban szintén bronzérmet sikerült nyerni. Koller Zoltán (rögbi, Esztergomi Vitézek) Játékostársamhoz hasonlóan én is a szlovének elleni válogatott meccset emelném ki, mert a győzelemmel egy hatalmas lépést tett a magyar rögbi egy szebb jövő felé. Sikerült egy sokkal magasabban kvalifikált válogatott ellen győzni, úgy érzem hatalmas fegyvertényt hajtottunk végre. Marsai Zsolt (labdarúgás, Párkány) Nem szeretnék mérkőzést, vagy általam elért gólt kiemelni, azt mondanám legkedvesebb 2005-ös élményemnek, hogy a párkányi labdarúgócsapat az őszi szezon lezárultával a harmadik helyen végzett. Ez az eredmény önmagáért beszél, mert tovább él a remény, hogy a tavaszi szezon végeztével a második ligában folytathassuk. Szeretnénk ezt a célt megvalósítani, remélem a következő évben is sikert sikerre halmozunk majd. Pozsonyi Ágnes (triatlon, Esztergomi Triatlon Klub) Nem igazán tudok különbséget tenni, mert két versenyeredmény is ott van a toppon. Az egyik a Szlovákiában megrendezett nemzetközi verseny, ahol első lettem. A másik a Fadd- Domboriban lebonyolított Olimpiai Reménységek Versenye, ahol csapatban végeztünk az első helyen. Talán ez előbbi áll nálam a toplista élén, hiszen a szlovák megmérettetésen egyéniben lettem aranyérmes. Pál György (a Pézsa Tibor Sport- csarnok igazgatója) Rengeteg olyan esemény van, amit szeretnék kiemelni, mert nem igazán tudok fontossági sorrendet felállítani. Sporteseményként az Ister- Granum-focikupa döntőjét említeném, melyet a sportcsarnok rendezett. Kiemelt eseménynek számított a Kék Duna serdülő birkózómmá, ahol 12 nemzet válogatottja lépett küzdőtérre. Örömteli, hogy a sportcsarnok a Nemzeti Sporthivatal pályázatán támogatást nyert, így nemsokára névadójához méltó lehet az esztergomi létesítmény • Nagy BalAzs
