Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-12-23 / 251. szám

4 HÍDLAP • 2005. december 23., péntek www.istergranum.hu Karácsonyi vásár zálogházi hitelből Az ünnepek előtt jelentősen nő a zacik forgalma Rosszul sülhet el a petárdarendelet A szlovák-magyar határon virágzik a csempészet Folytatás az 1. oldalról Természetes, hogy a fiók szeretné viszont látni a pénzét, így két lehető­sége van: vagy áruba bocsátja, vagy pedig beolvasztatja az arany és ezüst ékszereket. Az árusítást ugyanis a fémjelzésről szóló törvény is szabá­lyozza és amennyiben az ékszerek nem rendelkeznek megfelelő bélyeg­gel, olvasztótégelyben végzik, majd újrafeldolgozásra kerülnek. A kun­csaftok nagy többsége ugyanakkor mindent megtesz azért, hogy vissza­szerezze kedves ékszerét, egy általunk tálában kiváltja a beadott tárgyat. Az ügyfélkör összetételéről viszont meg­lepő módon azt mondta: az teljesen vegyes. A kisnyugdíjasok ugyanúgy jönnek, mint a fiatalok, sőt, sokszor jól szituált, sikeres üzletemberek is a zá­logházban látják a leggyorsabb hitel- szerzés lehetőségét és akár százezres, milliós értékben bocsátanak zálogba tárgyakat. A szezonalitás mindazonál­tal erősen jellemzi a zálogpiacot, a leg­nagyobb mozgások hónap elején és végén vannak. Ezen túl meglehetősen érzékeny területről van szó, egy jó zá­logosnak sokszor jó pszichológusnak is kell lennie, a megbízhatóság és az empátia sem elhanyagolható tulajdon­ságok, mert az emberek nagy többsé­ge némi szégyenérzettel tér be az utol­só pénzszerzési esélynek tekintett fió­kokba, és válik meg régi, akár több év­tizede a tulajdonában lévő ékszereitől. • Sz.H. Ma már az interneten is végezhetünk zálogházi kamatkalkulációt. A BÁV RT. honlapján elérhető lehetőséget kihasználva elvégeztünk egy próbaszámí­tást. Egy általunk ío ezer forint értékűnek becsült ékszerért legjobb esetben tegyük fel 7500 forintot kapunk kézhez. Ebben az esetben három hónap után bár kamatot nem számolnak fel, kezelési költségként viszont 660 fo­rintot kér az üzlet. A hitelezési idő lejárta után még két hétig - egyébként az autón kívül más tárgyra - nem számol fel késedelmi kamatot a BÁV Rt. Folytatás az 1. oldalról Az elmúlt egy hónapban több mint harminc esetben kezdemé­nyeztek eljárást pirotechnikai ter­mékkel kapcsolatos szabálysértés miatt, és több 10 ezer darab, külön­böző pirotechnikai eszközt, főleg pe­tárdát foglaltak le, majd adtak át a rendőrségnek. A rendelet ellen többen tiltakoz­tak, arra hivatkozva, hogy a korláto­zás sértheti az emberi jogokat. So­kan érzik úgy, hogy a személyes sza­badságukba avatkozik bele a törvény jogsértő módon, amikor - mint egy gyereknek - megszabják, hogy mit nem tehet. A rendelet indoklása sze­rint - amint azt különböző televíziós reklámokban is látni lehet - a petár- dázás hanghatásai balesetet okozhat­nak, sérülhetnek a hallószervek. Va­gyis a tiltás mellett is sok érv szól. Megkerestük az emberi jogokkal fog­lalkozó Magyar Helsinki Bizottsá­got, hogy megismerjük állásfoglalá­sukat a kérdésben, de egyik ügyvéd­jük, azt közölte: eddig nem foglal­koztak ezzel a problémával. Kádár András Kristóf saját véle­ményét megosztva elmondta: az egyik oldalon az ember cselekvési szabadsága áll, amely nem korlát­lan, a másikon pedig - ezzel szem­ben - másoknak a saját testi épségé­hez, biztonságához való joga áll. Ez pedig elégséges indok lehet arra, hogy megtiltsák a petárdázást. Min­den államnak szuverén joga, hogy eldöntse: hol van a biztonsági koc­kázat határa, amelyen túl tiltáshoz folyamodik. Az ügyvéd hozzátette: aki úgy érzi, hogy korlátozzák sze­mélyiségi, alkotmányos jogait, a til­tó rendeletet megtámadhatja az Al­kotmánybíróságnál. • G.K. megkérdezett zálogfiók tulajdonosa úgy tapasztalja, hogy 80 százalékuk ál­LAP(SZ)ÉL Nagykarácsony Volt egyszer egy Karácsony, amiről akkor még nem tudták, hogy az, de mi már csaknem két évezrede ünnepeljük. Megszületett Jézus, a megváltó, akinek a földi megjelenését akkor még nagyon kevesen tudatosították, de voltak, akik mégis izgalomba jöttek emiatt, és félelmükben ölettek. Sejt­jük, hogy miért gyilkoltatták le a csecsemőket. A világrajövetele utáni har­mincharmadik évben - amit most krisztusi kornak nevezünk - pedig őt, a megváltót feszítették keresztre. Ezzel a politikai gyilkossággal teljesedett be a messiási küldetés. Elgondolkoztató, hogy a názáreti Jézus fölött, akit görögül chrisztosznak, azaz felkentnek neveznek, és akiről hisszük, hogy ő az Isten egyszülött fia, a zsidók az atya nevében mondatták ki a világi ha­talommal a halálos ítéletet. Ez ugyan nem Karácsonykor történt, de a megszületés emléknapján törvényszerűen jut eszünkbe a halála is, hiszen a földi pályafutás ívének ez a két legbiztosabb pontja. Karácsonykor nem a halálra, leginkább a jóra, szépre, kellemesre, boldogí­tóra illik emlékezni, de a szegénység, elesettség, hajléktalanság, elhagya- tottság látványa, amivel a nagyobb városokban nap mint nap, tehát Kará­csonykor is találkozunk, nem hagyja felhőtlenül ünnepeinket sem. Mert szegénységet okozni bűn és a bűnnel együtt élni felháborító. Vannak bizony rossz karácsonyi emlékeink. Heródes parancsa az első ilyen. De életünk, életeink során hány szomorú Karácsonyt kellett végig szűkölnünk? Ha katonasírokat vagy az elesettekre emlékeztető szobrokat, obeliszkeket, kopjafákat, táblákat látok, amiken ne­vek sorjáznak, elsőként mindig az jut eszembe: ugyan milyen lehetett az utolsó Karácsonyuk, ezeknek a politika által tőrbecsalt áldozatoknak? Nekem is van egy tudatalatti háborús karácsonyi emlékem, 1944-ből, ami­kor még az édesanyám szíve alatt éltem gondtalan életemet, amikor csalá­dunk a feldíszített fenyőfa helyett az akasztottak gépfegyver-ugatástól hangos erdejében menetelt, mentve a vissza nem adhatót. Azóta, mind a mai napig elviselhetetlen számomra a puskaropogás, nem tudok fegyvert fogni. Még az érintésétől is a hideg lel. A börtönkarácsonyaim viszont nem a halálra emlékeztetnek, hanem a rosszakaratra és az emberi gonoszságra, ugyanakkor arra is, hogyan lehet legalább egy rövid időre szebbé varázsolni a börtöncella zord falai között az életet. Mert lehet! Akár egy kedves emberi szóval, ami az ott szokásos durvaság hátterén sokkal elevenebben hangzik. Szokatlanul. Az egyik börtönkarácsonyomat kettesben töltöttem cellatársammal, akit azért vágtak sittre, mert fel akarta robbantani a szovjet hadsereget dicsőí­tő emlékművet. Ha sikerül neki, ott pusztul, mert olyan rövid gyújtózsi­nórt használt. Szerencséjére az erős szél miatt még a gyufája sem gyulladt meg. A rendőr, aki letartóztatta őt, magyarázta el neki, hogy mi történhe­tett volna, ha sikerül a robbantási kísérlet. A cellatársam káromkodva mesélte a történetet, mert az őt letartóztató rendőrt ugyanolyan hülyének tartotta mint a nagyanyját, aki mindig imádkozott és templomba járt. „Te is olyan vagy?” - kérdezte, mert este­felé, amikor otthon a karácsonyfát állja körül a család, Jézusról beszéltem neki, születése történetét, a három király hódolatát, a menekülést mesél­tem. Egyre feszültebben hallgatta. Aztán Istenről beszélgettünk, arról, hogy benne foglaltatik minden, amihez hasonlatosak szeretnénk lenni. Er­ről a törekvésről szól egész életünk. A fiú elnémultan hallgatott és fokoza­tosan áhítatszerűség jelent meg az addig kifejezéstelen arcán. Villanyoltás­kor csak annyit mondott „nekem erről még soha senki nem beszélt”. „Szüleid sem?” - kérdeztem. „Nem ismertem őket. Elhagytak.” Nem elhagyni! Ez volt édesapám utolsó Karácsonyának üzenete. A fát dí­szítettük, ő pedig leülni kényszerült, mert összeszorult a szíve, ami egyre gyakrabban történt azóta, hogy egy évvel korábban az államrendőrség megszállta szüleim házát. Mikor szívének szorítása alábbhagyott, körbeáll­tuk a karácsonyfát, megfogtuk egymást és ennyit mondott: „ha meghalok, ne hagyjátok magára édesanyátokat, és ne hagyjátok el egymást”. Ez Karácsony üzenete. Duray Miklós A bíróságon folytatódhat a Vadas-ügy Jogi útra tereli a vitát a párkányi fürdő igazgatója Megnyílt a bútorgyár Zselíz. A Himolla Group bajor bútorgyár december elején nyitotta meg zselízi üzemét. A vállalat, a fel­vidéki városban 4,5 hektárnyi terüle­ten létesített gyárat, ahol a próbaüze­meltetés már október folyamán el­kezdődött. A zselízi üzem építése egymillió, berendezései pedig 200 ezer eurós befektetést igényeltek. A Selyz Bútor a jövő év végéig várható­an 130-150, 2007 végéig 250 embernek ad majd munkát. Szlovák nemzetiségi tájház Tatabánya. A megyei és a városi önkormányzat együttműködésével szlovák nemzetiségi táj házat hoznak létre Tatabányán. A Szent Borbála téri központi épületben helyet kapó tájház beköltözése előtt az épületet felújítják. A beruházás több mint 8 millió forintba kerül majd. Kerékpárral az új esztendőbe Révkomárom. Szilveszter napján évzáró kerékpárversenyt rendez a Szabadság Vándorai Túrakerékpáros Egyesület Révkomáromban. Ismét napirendre került a párkányi Vadas fürdő hitelkeret emelésének ügye, mert bár a képviselő-testület elfogadta, majd megerősítette annak növelését, a város polgármesteré­nek, Oravec Jánosnak továbbra is vannak fenntartásai. A testület sze­rint az ügy lezárult, és jelenleg már folyik a banki ügyek intézése. Több hónapos huzavona után, a pár­kányi képviselő-testület másodszor is elfogadta a Vadas fürdőnek szánt idei 84 milliós hitelkeret 5 millió koronával történő bővítését. Az önkormányzati törvény alapján az elfogadott határozat immár végrehajtható, még abban az esetben is, ha a polgármester, Oravec János nem írja azt alá. A Vadas fürdő Oravec szerint már nem közvetlenül vá­rosi vagyon, hanem egy kft. „tulajdo­na”, amelyre a kereskedelmi törvény- könyv szabályai vonatkoznak, így az önkormányzat részéről csak a polgár- mester képviselheti a város érdekeit. Mivel az önkormányzat a város döntés­hozó- és a polgármester a végrehajtó szerve, így annak kötelessége lenne minden olyan döntést teljesíteni, amit a testület meghoz.Gyetven Miklós, a Va­das fürdő igazgatója szerint a polgár- mester a törvény kereteit áthágva pró­bálja megakadályozni azt, hogy a kép­viselő-testület döntései (nem csak azok, amelyek a Vadassal kapcsolato­sak) papírra kerüljenek, ezért bíróság elé bocsátja az ügyet. Gyetven Miklós elmondta, hogy Oravec Jánosnak alá kellene írnia a határozatokat, mert a törvény előírja azt, és azokon a tanács­kozásokon hozott döntésekkel kapcso­latban, amelyeken a polgármester nem vett részt is ugyanez a helyzet. A polgármester a Hídlapnak el­mondta, hogy azért húzódik el a Vadas­sal kapcsolatos döntés, mert á „képvise­lő-testület nem az ajtón, hanem a fala­kon keresztül akar a megoldáshoz jut­ni”. A polgármester véleménye szerint a fent említett döntés egyszer sem emelkedett jogerőre, és nem neki kell engedélyezni és aláírni azt. A Vadas ügyében a képviselő-testület már dön­tött, ráadásul megerősítette a megho­zott határozatát, így az végrehajtható a polgármester aláírása nélkül is, mert azután, hogy Oravec már egyszer megvétózta a testület döntését, már újra nem „támadhatja” meg azt. • Sz.É. Kisiklik a bolognai gyors A szakemberek szerint kidolgozatlan az új felsőoktatási képzés Folytatás az 1. oldalról A másoddiplomások előtt több fél­megoldás áll, aki szakirányú tovább­képzésben szeretne részt venni, az vagy keresztféléves oktatásra jelent­kezhet - ha indul neki megfelelő - , vagy vár egy pár évet, amíg a master fokozat elindul. Sió László, a Fidesz oktatáspolitiku­sa szerint az akkreditácó nagyon lassú, elképzelhető, hogy egyes esetekben akár három évet is várnia kell annak, aki második diplomáját szeretné elkez­deni. Megjelenik egy újfajta bizonyít­vány, arról azonban nincs kidolgozott szabályzat, hogy mit fog érni a régi, akár több tízéves oklevél. A politikus szerint egy félkész rendszert indítottak be, a legtöbb fiatal, aki szeptemberben megkezdi felsőoktatási tanulmányit, még nem fogja tudni, hogy milyen irányba tud továbblépni, átveszik-e egyáltalán MA fokozatra, sőt azt sem, hogy kell-e egyáltalán fizetnie az okta­tásért, vagy sem. Ez például egy olyan diák esetében, aki tanár, vagy mérnök Sió László szeretne lenni, eléggé kétségbeejtő le­het, hiszen nem tudja, hogy félig vé­gezheti-e el esetleg a szakot (akkor mit tud kezdeni vele?), vagy ha át is veszik a felsőbb képzésre, akkor fogja-e finan­szírozni az állam a diplomáját? Homor Lajos, az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola igazgatóhelyettese elmondta, a tanító szakuk biztosan a pedagógiai mesterfokozathoz kapcsolódik majd, a többiről eddig nem született döntés, remélhetőleg több lehetőség is áll majd a végzettek előtt. A tanár a leg­nagyobb problémát abban látja, hogy az új rendszer szerint tanuló, három­éves képzésben résztvevő hallgatók el­ső évfolyama egyszerre fog diplomáz­ni a 2005-ben kezdő négyéves főiskolát végzőkkel. Tehát 2009-ben kétszer annyi főiskolás fog végezni, mint egyébként, úgy hogy a jelenlegi szá­mot sem tudja felszívni a munkaerőpi­ac. Várhatóan komoly verseny fog ki­alakulni a régi típusú és az új diplomá­sok között, és nem lehet megjósolni, hogy ki nyeri az elhelyezkedési harcot. Mindez úgy történik az országban, hogy a rendszerből egyáltalán nem lett volna kötelező mindent átvenni. S most tanárok és diákok egyaránt tanácstalanok, miközben a kormány­zati kommunikáció a bolognai folya­mat dicshimnuszát zengi, abban pe­dig csak reménykedhetünk, hogy nem sikerül teljesen szétverni a ma­gyar felsőoktatást. • Pálovics Kára

Next

/
Thumbnails
Contents