Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-22 / 250. szám
4 HÍDLAP • 2005. december 22., csütörtök www.istergranum.hu Megelégelte az egyház a támadásokat Borúlátóak az esztergomi egyházi iskolák vezetői Lavinaszerű roham a sípályákon Dobogókőn és Visegrádon is várják a téli sport szerelmeseit Visegrádi sípálya Kisebb pálya: 1 menet íoo forint Nagyobb pálya: 1 menet 200 forint Gyerek és nyugdíjas bérlet (65 év felett) is váltható, továbbá esti bérletet (2000 forint) is lehet vásárolni Dobogókői pálya Hétvégi napi bérlet (péntek, saombat, vasárnap): 3000 forint Hétköznapi bérlet: 2500 forint 10 menetes jegy, hétvége: 1800 forint 10 menetes hétköznapi (15 menetet jelent): 1800 forint Folytatás az 1. oldalról Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az elfogadott költségvetésben az egyházi oktatási és szociális intézményekkel szemben diszkriminatív tételek maradtak. Ugyan remélték, hogy ezeket a kormány meg fogja szüntetni, de nem ez történt, így az intézményeknek súlyos finanszírozási ellehetetlenülést jelent a 2006-os büdzsé. Hozzátette, nem marad más út, csak ha az Alkotmánybírósághoz fordul az egyház. Ezenkívül annak lehetőségét is megfontolják, hogy a kérdésben illetékes nemzetközi fórumot is megkeresnek. Veres András kiemelte, hogy mindenképpen tenni kell valamit. Most már második évben fogad el a parlament olyan költségvetési törvényt, mely az egyházi intézményekkel szemben súlyosan diszkriminatív, például kivették a törvényből azt a passzust, amely szerint az egyházi intézményekben dolgozók is megkapták volna a közalkalmazotti bérezést. A szociális intézmények kapcsán elmondta, hogy az úgynevezett többcélú kistérségi társulások megkapnak olyan összegeket, amelyekhez az egyházi intézmények nem juthatnak hozzá. A mostani döntés is igazolni látszik a diszkriminációt, hiszen már idén sem járt néhány normatíva az oktatási intézményeknek, de kettőt jövőre mégis meg fognak kapni - ezzel a kormány elismerte, hogy törvénytelenül járt el. Veres András hozzátette, hogy ezután is a többi történelmi egyházzal közösen kívánnak fellépni. Az esztergomi egyházi intézmények vezetői nem túl bizakodók. Cserny Szilvia, a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola igazgatónője lapunknak elmondta, hogy várható volt a minisztérium reakciója a múlt hét pénteki tüntetésre, hiszen tavaly is ugyanígy reagáltak. Az ő iskolájukban a bejáró tanulók utáni normatíva kiesése jelenti a legfőbb gondot, ezenkívül több embert érint a közalkalmazotti bér megvonása is. Ugyanakkor az igazgatónő bízik az Alkotmánybíróságban, szerinte az ő döntésük még segíthet az egyházi intézményeken. Ennél borúlátóbb Baumann József, az esztergomi Kolping Katolikus Szakiskola igazgatója, aki szerint a helyzet tragikus. Már tavaly is visz- sza kellett utalniuk év közben a bejáró normatívát és a bérfejlesztéshez sem kaptak pénzt. Nem érti a minisztérium hozzáállását a problémához, hiszen az országban mindössze öt százalék az egyházi iskolák aránya, és nem kérnek többet, csupán ugyanannyit, amennyi az önkormányzati iskoláknak jár. Jelentős gond az is, hogy a közalkalmazotti sávot elvették a nem pedagógusoktól, így például az iskolatitkár, a gondnok nem kaphat közalkalmazotti bért, holott az önkormányzati iskolákban ez jár nekik. Hozzátette, sajnos az önkormányzati intézményektől is sokat elvettek, miközben fals adatokat hangoztat a minisztérium. Szerinte az Alkotmánybíróság nem biztos, hogy bármit is tud tenni, és elég kilátástalannak látja a helyzetet. Baumann József hozzáfűzte, nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő, de a remény hal meg utoljára. • Győrffi Diána Folytatás az 1. oldalról A visegrádi pályán a hóágyú mellett további fejlesztés, hogy beszereztek egy nagy teljesítményű pályakarbantartó gépet is, így gyakorlatilag minden akadály elhárult az elől, hogy problémamentes legyen a síelés. Két új felvonót is üzembe helyeztek a visegrádi pályán, így a látogatóknak nem kell állandóan sorba állniuk. A dobogókői pályát üzemeltető Dobogókői Alapítvány kuratóriumának elnöke, Lőrincz László elmondta, hogy náluk nem kedden, hanem már vasárnap elkezdődött az igazi síszezon, gőzerővel működnek a felvonók és az egyéb szolgáltatások. „30-40 centiméteres hó várja az érdeklődőket, akik egyelőre még kevesen vannak, mivel nem tudják, hogy megnyitottunk” - mondta a Hídlapnak Lőrincz László. „Bízunk benne, hogy az iskolai szünet, és az ünnepek kezdetével változik a helyzet, mivel több újdonsággal is készültünk. Tavaly egy pályával és egy felvonóval vártuk vendégeinket, idén változott a helyzet, plusz egy pályát és egy mobilfelvonót is a látogatók számára bocsátottunk. Bízunk benne, hogy a tavalyi látogatottságot - az újításoknak köszönhetően - ötven százalékkal meg tudjuk növelni. Az új pályával megnyílt az út a kezdők és az amatőrök előtt is.” Lőrincz László hozzátette: a legfontosabb dolog, hogy az árak nem változtak, sőt olcsóbbak lettek a tavalyi esztendőhöz képest (lásd a táblázatban). „Okultunk abból, ami tavaly történt, hiszen akkor nagyon kevesen használták a pályát. Idén remélem jó évet zárunk, bízunk benne, hogy sokan ellátogatnak majd a dobogókői sípályára” - zárta mondanivalóját az üzemeltető. • N.B. LAP(SZ)ÉL Szabó Hajnal Teát minden melósnak! Láttak már önök forró teát szopogató ácsokat vagy útjavítókat? Csak Ausztriában? Pedig az ÁNTSZ és a munkavédelmi törvény előírásai szerint idehaza minimum 50 fokos tea is jár cukorral, citrommal, saját ivópohárral azoknak, akik hideg helyen dolgoznak. Azt, hogy pontosan mi minősül hideg munkahelynek, igencsak részletesen - már-már mulatságos módon - kifejtik a jogszabályok. Álló, ülő, könnyű, nehéz, szellemi, fizikai munkákra lebontva fél- illetve egyméteres magasságban kötelezően előírt minimális léghőmérsékletekről írnak. De ne bonyolítsuk: gondoljunk az útjavító munkásokra, utcaseprőkre, a télre átcsúszott építkezések munkásaira (mert ezek szép számban akadnak financiális bizonytalanságok, átgondolatlan tervezés miatt). Nyáron általában sörösüveggel kezükben látjuk pihenni őket (talán akkor sem kapják meg a meleg munkahelyekre előírt ásványvizüket). Télen viszont nem kávé, nem limonádé és nem házi barack: forró tea jár nekik. Lehet, hogy most közülük jónéhányan egy legyintéssel elintézik a kérdést, míg mások elgondolkodnak: miért nincs, ami jár? Ahogy például elég pihenőidő. Vagy normális fizetés. A minimálbéren kívül valahogyan csak motiválni kellene azt az embert, aki olyasmit csinál, amitől többségünk még a meleg szobában is megborzong. És ki tudja, a teán is sok múlhat. A tea nélkül maradt magyar melós legtöbbször nem tudja, hogy joga lenne kérni, és talán másféle belső melegítéssel próbálkozik. Ettől hangulata jelentősen javulhat, míg munkateljesítménye meredek zuhanásba kezd. Lassabban készül az út, a társasház, szemét lepi az utcákat. Mindannyiunk érdeke tehát, hogy a munkások megkapják a forró italt - ami nem utolsósorban magas koffeintartalmával fel is pörgeti a kint fagyoskodókat -, nem nagy összeg. De ki figyel ma már az ilyen apróságokra? Különben is mindenki fogja be a száját és örüljön, hogy van munkája. Ne nézze, milyen, vagy csak nagyon „halkan” nézze. Tanult volna tovább diplomás munkanélkülinek az a fizikai munkás, szigorúan alapképzéssel bezárólag Bolognáig félúton megállva. A jogszabályok néha valóban életszerűtlenek, meg ellenőrizhetetlen is a betartásuk - ez esetben gondolhatunk az ÁNTSZ- nél várható létszámleépítésekre -, de a tea figyelmesség, emberi dolog. Szomorú, hogy törvényben kell előírni, és nem természetes. Már a gyökeres fenyő sem elég zöld A környezetvédők szerint le kell szoknunk az élő karácsonyfáról Folytatás az 1. oldalról A rivális műfenyővel egyrészt az a gond, hogy műanyag, ezért környezetszennyező, másrészt a legtöbb olcsó változat hamar tönkremegy és a szemétre kerül. A visszaváltható gyökeres fenyő sokkal jobb megoldás a vágott fenyőnél, de tudni kell, hogy a fák számára óriási trauma a jelentős hőmérséklet-ingadozás: a helytelenül kezelt fák menthetetlenül elpusztulnak, miután a meleg szobából visszakerülnek a téli természetbe. Ha mégis a gyökeres fenyő mellett döntünk, sok mindent figyelembe kell venni, és nem csak a kiültetésnél. Már vásárláskor fontos a gyökér állapotának alapos vizsgálata, ha nincs föld a gyökéren, vagy a földlabda átmérője kisebb, mint 40 cm, akkor kevés esély van rá, hogy túléli a Karácsonyt. Nagyon fontos, hogy a gyökeres fát szabadban tároljuk, Szenteste lehetőség szerint olyan szobában állítsuk fel, ahol a hőmérséklet nem haladja meg a 18 fokot. A fát egyébként felállítás, kiültetés előtt egyaránt „edzeni” kell: érdemes mindkét esetben egy köztes hőmérsékletű helyen - például kamrában, pincében tárolni néhány napig. A felállított fa is sokkal több törődést igényel, mint hagyományos társaik: a gyökérzetet nedves ruhával kell betakarni, és figyelni kell arra, hogy a földlabda rajta maradjon, mivel a fenyőfélék általában csak speciális gombafajokkal együtt élve képesek életben maradni, a gyökerük pedig könnyen sérül. A Hulladék Munkaszövetség (Hu.Musz) fenyőfa helyett más alternatívákat ajánl azoknak, akik nem ragaszkodnak a karácsonyfa-állításhoz. A legegyszerűbb megoldás az, ha van fenyőfa a kertben, mert azt is fel lehet díszíteni. Ezenkívül a szobafenyő is kiválóan alkalmas a karácsonyi hangulat megteremtésére, de lehetőség szerint könnyű díszeket használjunk. Egy egész fa helyett beérhetjük egy-egy ágával is, elegendő néhány kisebb, alsó ágat levágnunk a fáról, ezt a fa is túléli és karácsonyi hangulatot is teremt. De készíthetünk dekoratív asztali díszt például szalmából, terményekből, vagy más természetes anyagokból. Ha otthonosan mozgunk a konyhában, akkor lehet mézeskalács fenyőfánk, készíthetünk fenyőfa alakú kuglófot vagy tortát, melyet mázzal beborítva fel is díszíthetünk, esetleg zöld filcanyagból is kivághatjuk a fenyőfa alakját. Erre könnyű díszeket aggathatunk, ha zsebeket is varrunk rá, a kisebb ajándékokat el is rejthetjük bennük, így kevesebb csomagolópapír kell. • -i -a
