Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-12-20 / 248. szám

www.istergranum.hu 5 2005. december 20., kedd • HÍDLAP • Újra magyar családnevek Szlovákiában Ovátlanítás: hosszú ügyintézésbe és több ezer koronába kerül a névmagyarosítás Adventi koncert Muzslán Vasárnap egyórás adventi hang­versenyen vehettek részt a Muzsla környékiek, a koncertet Farkas Iván, az MKP képviselője szervezte. A község templomában a somorjai Gaudium együttes muzsikált, amelynek több tagja, a Pozsonyi Filharmonikusoknál is játszik. „A koncerttel elsősorban köszönetemet szerettem volna kifejezni mind­azoknak, akik a megyei választások során az urnákhoz járultak” - mondta lapunknak Farkas Iván és hozzátette: mindenképpen ünnepi hangulatú, igazán igényes zenével akart örömet szerezni a lakosoknak. Reményei szerint a közeljövőben több hasonló produkciót sikerül majd megszervezniük. Folytatás az 1. oldalról A Hídlap egyik olvasója a napok­ban járta végig a névmagyarosítás bürokratikus útját: „Mivel férjezett vagyok, a lánykori vezetéknevemet már nem változtathatom meg. Ezért annál a hivatalnál, ahol a férjemmel megesküdtünk, kérelmeztem a há­zasságlevelemen található vezetéknév magyarosítását. Ez 50 koronába, azaz 325 forintomba került. A többi irat módosítását - jogosítvány, személy­igazolvány, útlevél - már az érsekúj­vári rendőrkapitányságon kell kérel­mezni. Az új személyazonossági iga­zolványt aránylag gyorsan elkészítik, és szintén 50 koronás illetékdíjat kér­tek a műveletért.” A jogosítvány és az útlevél esetében már többet kell fi­zetni, az utóbbi 500 koronába, azaz 3250 forintba kerül. A változtatások során oda kell figyelni arra, hogy minden iratot átírassunk, és ez vo­natkozik a banki szerződésekre, és a többi hivatalos papírra is. Az említett intézményeknél kérvényezni kell a változtatást, mert ha megfeledke­zünk róla, a személyazonosságunk igazolása esetén az eltérések miatt komoly problémák merülhetnek fel. Mindent összevetve valamennyi do­kumentum átírása több ezer koroná­ba és többhetes ügyintézésébe kerül a kérvényezőnek, ezért valószínűleg a közeljövőben nem sokan élnek majd az „ovátlanítással”. Az anyakönyvi törvénykönyv egyéb módosításaival elsősorban az ügyinté­zést szeretnék felgyorsítani a törvény­hozók. Ezt szolgálja többek között az is, hogy február elsejétől, minden anyakönyvezést illető változást két hó­napon belül jelezni kell az illetékes hi­vatal felé. Azok a külföldiek, akik Szlo­vákiában nem rendelkeznek állandó lakhellyel, ezentúl bármelyik anya­könyvi hivatalban házasságot köthet­nek. A névváltoztatást 2006. február 1- jétől a községi, illetve városi hivatalok­ban kérvényezhetik az érdeklődők. • Sz.É. Agyrém: a kormány büntetné, ha az elvártnál kevesebbet keresünk Jövő januártól az építőipari vállalkozások állnak a régi-új rendelet célkeresztjében lövő januártól egy korábban már megszüntetett jogszabályt éleszt fel új formában a Pénzügyminisztérium. Ez arra kötelezi majd az adóhatósá­got, hogy dolgozza ki a szakmán­kénti, tevékenységenként átlagos elvárható jövedelmezőségi mutató­kat, majd ezek alapján is ellenőrizze a vállalkozásokat. A szakemberek nem értenek egyet az ötlettel. 2001-ben már megszüntettek egy hasonló jogszabályt, most - némi módosítással - mégis visszatér hozzá a szaktárca. Ennek alapján az APEH februárban megjelenő ellenőrzési irányelvének tartalmaznia kell az ál­taluk tevékenységenként, szakmán­ként kialakított jövedelmezőségi mu­tatókat, azaz olyan kritériumokat, melyek megmutatják, hogy egy-egy vállalkozás körülbelül mennyit jöve­delmez. Ha ennél kevesebbet keres valaki, az gyanús, ez esetben ellenőr­zésre, szélsőséges esetben büntetésre számíthat. A törvénymódosítás fő célja a tárca szerint a feketegazdaság visszaszorítása, elsősorban az építő­iparban, a kiszámíthatóbb ellenőrzé­si tevékenység, és a fokozottabb jog­követésre való ösztönzés. Ezzel egyáltalán nem ért egyet Kassai Róbert, az Ipartestületek Or­szágos Szövetségének alelnöke. La­punknak úgy nyilatkozott, hogy agy­rém az egész törvénymódosítás, egy piacgazdaságban ilyen nincs. Szerin­te inkább folyamatos, egyszintű nyersanyagárakat, energiaárakat, ki­számítható adókat kellene biztosítani a vállalkozóknak, ha ez megvan, csak akkor lehet szó ilyen intézkedésekről. - tette hozzá Kassai Róbert. Egy neve elhallgatását kérő adó­szakértő szerint nincs szükség az el­lenőrzések további bonyolítására, a jelenlegi eszközökkel is megállapít­ható, hogy egy cég mennyire műkö­dőképes. Ráadásul nagyon sok idő­be, utánajárásba kerül a bizonyítási eljárás. A megyei APEH illetékese szerint a törvénymódosítás kiegészíti az ed­digi ellenőrző tevékenységet, a régi módszereket. Ugyanakkor részlete­ket még nem tudnak ennek gyakorla­ti végrehajtásáról, mivel csak febru­árban derül ki, hogy mi lesz a pontos feladat, melyek lesznek az új ellenőr­zési irányelvek. Annyit lehet tudni csupán, hogy nem a teljes gazdaságot érinti a rendelet, hanem csak egyes kiemelt ágazatokat, például az építő­ipart. Ezeket a kiemelt ágazatokat is szakmákra, térségekre illetve telepü­lésekre lebontva fogják majd vizsgál­ni, és így állapítják meg a mutatókat. • Gy. D. A bürokrácia sorompója miatt késnek a vonatok? Várhatóan jövő tavaszig folyama­tosan késnek majd a Budapest-Esz- tergom vonalon a MÁV egyes jára­tai - tájékoztatta lapunkat a vasút­társaság illetékese, hozzátéve, hogy ez csak részben a MÁV fele­lőssége. A megye másik felében - Tatabánya térségében - ugyanak­kor már idén megvalósulnak azok a fejlesztések, amiknek köszönhető­en a megyeszékhelyről a korábbi­nál jelentősen gyorsabban juthat­nak az utasok a fővárosba. A Budapest - Esztergom között közlekedő vonatok késései és az uta­zás kényelmetlenségei miatt panaszt emelő olvasónk levelére a vasúttársa­ság tegnap eljuttatta szerkesztősé­günkbe válaszát, melyben elismerték a rendszeresen előforduló késéseket, hozzátéve, hogy ez elsősorban nem a vasúttársaság hibája. Kavalecz Imre, a Magyar Államvasutak Zárt Rész­vénytársaság (MÁV ZRt.) szóvivője arról tájékoztatta lapunkat, hogy az új menetrend miatt a Süttő felől ér­kező vonatokat valóban bevárja az Esztergom és Budapest között közle­kedő vonat, majd a két szerelvényt összecsatolják. A helyzet az elkövet­kezendő mintegy másfél hónapban sem fog változni, mert a járatok meg­változtatásához szükség volt a közle­kedési hatóság engedélyére is, amit a bürokratikus ügyintézés lassít, így valószínűleg csak jövőre indulhatnak ilyen hosszú szerelvények. A vasúttársaság újításai a Tatabá­nya és Budapest vonalon viszont már idén megvalósulnak, hiszen szerdától megtekinthető az új típusú Fiirt vo­nat, melyet még idén munkába állíta­nak ezen, valamint a Budapest - Szé­kesfehérvár és a Budapest - Pusztaszabolcs vonalon is. A többfordulós MÁV ZRt. pályá­zaton a Stadler Bussang AG pályáza­tát fogadták el, így a vállalat plusz 30 villamos motorvonatot biztosít a MÁV ZRt. részére, melynek első fe­lét ezen a héten hozták el Magyaror­szágra. Az egyterű szerelvények a nemzetközi gyorsvonatok kényelmét biztosítja az utazóknak, s jelentősen gyorsabbak is, mint elődeik, derült ki a vasúttársaság lapunknak eljuttatott sajtóközleményéből. Az ütemes me­netrend szerint közlekedő, vagyis minden órában ugyanakkor induló szerelvények csúcsidőben 20, egész nap 30 percenként hagyják majd el a pályaudvart. Egy szerelvényben 211 ülőhely áll az utasok rendelkezésére, míg az állóhelyek kihasználásával együtt 750-en férnek el egy szerel­vényben. A vonatot emellett a baba­kocsival, kerekesszékkel közlekedők is kényelmesen és könnyen tudják majd használni, tudta meg lapunk a MÁV ZRt. tájékoztatásából. • Hatvani Bernadett Szükség van-e szélerőművek építésére? A nyugati példát követve Magyaror­szág is igyekszik alternatív energiafor­rásokat alkalmazni. Ezt a koncepciót szolgálná az a terv, amely szerint a Dunántúlt szélerőművekkel látnák el. Kákonyi Natália (casting szervező) Faddról származom, ami légvonalban 10 km-re van Pakstól. Gyűlölöm az atom­erőművet, mert veszé­lyesen elavult, nagyon sok eltussolt baleset történt már. Én tudom, honnan fúj a szél. Egyértelmű, hogy sok szélerőművel kellene kiváltani ezt a kockázatos reaktort, nagyon örülök az ötletnek. Sipos Tibor (buszvezető) Tökéletes megoldás a szélenergia felhaszná­lása, Ausztriában, Né­metországban, Hol­landiában ez már rég­óta működik. Ezekben az országokban gyak­ran járok busszal, látom, hogy szá­zával működnek odaát a környe­zetbarát malmok, ezeknek van csak jövője. Kiss János Zsolt (vésnök) Ki kell használni a ter­mészeti erőforrásokat, ezért szimpatikus szá­momra a szél- és nap­energia. Egyetlen fon­tos szempont van, amit mindenképp figyelem­be kell venni: a táj esztétikai minő­sége. A Dunakanyarba például nem szabadna szélmalmokat helyezni. Pu porka Györgyné (nővér) Nem tetszik a szél­malmok ötlete, mert csak elcsúfítaná a kör­nyezetet. Esztergom régi város, a táj körü­lötte túl értékes ah­hoz, hogy szélerőmű­veket létesítsenek. Sokan jönnek külföldről is megcsodálni az itteni vidéket, nem illene bele a képbe semmiféle erőmű. Nyugdíjas karácsony Bajót. Karácsonyi ajándékcsoma­gokat osztott ki a bajóti önkormány­zat az idősek napi ünnepségén. A meglepetéseket a bajóthoz tartozó Péliföld-szentkeresztiek is megkap­ták. A hetven év felettiek mellett az iskolások is kaptak édességeket, gyümölcsöket. Tittmann: egyik kézzel elvesz, másikkal ad Képviselőként támogatja az önkormányzati megvonásokat, polgármesterként adót emel Csapás a felvidéki magyar oktatásra Februártól megszűnik a Selye János Egyetem királyhelmeci tagozata A kormány több pénzt az önkormányzatoktól szlogennel jellemezhető po­litikája miatt a települések önkormányzatai adóemelésekkel, új adónemek bevezetésével, esetleg ingatlanok eladásával próbál több bevételhez jutni. Tittmann János szocialista parlamenti képviselőként megszavazza pártja ön­kormányzat-ellenes politikáját, azonban Dorog polgármestereként az elvo­nások ellensúlyozására az önkormányzati bevételek növelésére törekszik. A dorogi önkormányzat adóemelés­sel és ingatlanértékesítéssel kíván a jö­vő évben több bevételhez jutni. Az ön- kormányzat 2003-ban - a Medgyessy kormány idején - vezette be az épít­ményadót, amelyet a nem lakás céljára szolgáló építmények után kell megfi­zetni. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen a képviselők foglalkoztak az építményadó emelésének a kérdésével is. Eddig négyzetméterenként hatszáz forint volt a nem lakás céljára szolgáló építményekre kivetett adó. A képvise­lő-testület szerint az önkormányzati gazdálkodás érdeke azt kívánja, hogy az építményadó mértékét négyzetmé­terenként hétszáz forintra emeljék. Az előzetes számítások szerint az épít­ményadó emelésével a város tizen- négymillió forint többletbevételhez jut. Ugyancsak bevételszerzés céljából a testület forgalomképes ingatlanná nyil­vánította a Puskin utca és a Határ Csárda közötti kétezer-nyolcszáz- nyolcvan négyzetméteres területet és ötezer forint négyzetméteres áron meghirdették eladásra. • M.Á. Folytatás az 1. oldalról Az intézmény rektora szerint már a kihelyezett tagozat megnyitásakor közölték a diákokkal, hogy esetleges gondok esetén megszűnhet a nappali képzés. Ezt ők akkor tudomásul vet­ték, és egy nyilatkozatot is aláírtak ezzel kapcsolatban. A bajba jutott di­ákoknak két lehetőségük maradt: vagy átlépnek Komáromba, vagy a levelező tagozaton folytatják tovább tanulmányaikat. A rektor felajánlotta a hallgatók számára, hogy az átlépés esetén a kollégiumi szállás finanszí­rozását átvállalja az intézmény. A királyhelmeci diákok és a kihelye­zett tagozat vezetője sem ért egyet a képzés megszűntetésével. Nagy Dezső, a település polgármestere szerint a ré­giónak és a városnak is fontos az iskola fennmaradása, és a helyi önkormány­zat akár a működtetés anyagi vonzatát is átvállalná. A kihelyezett tagozat ve­zetője, Paholics Gábor felháborítónak tartja a helyzetet és nemtetszése jeléül éhségsztrájkba, a hallgatók pedig tilta­kozásul aláírásgyűjtésbe kezdtek. • Szép

Next

/
Thumbnails
Contents