Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-17 / 247. szám
• HÍDLAP 2005. december 17., szombat hullai magazin Egyszuszra Duray Miklós rovata A nemzeti élelőtlenség A 2004. december ötödikére kiírt, a magyar állam- polgárságról szóló népszavazás előtt kb. három héttel, Magyarország kormányfője bejelentette a „nemzeti felelősség” programját, azt követően, hogy ő is és pártja is teljes mellszélességgel elutasították a népszavazást és a „nem”-mel való szavazásra szólították fel a választásra jogosultakat. Gondolom, hogy azok többségének, akik kiálltak a népszavazás mellett, nem okoz önmeghasonulást annak a beismerése, hogy a népszavazási kezdeményezés nem a nemzeti felelősség bizonyítéka volt, de nem volt az a magyarországi kormány magatartása sem, amellyel hadszíntérré változtatta az országot és feldúlta a nemzetet. Egyes kormánypártiak utólag keresnek magyarázatot álláspontjuk igazolására. Arról papolnak, hogy Orbán Viktor követte el a hibát, mert vagy háromszázötvenezred magával aláírta a petíciót, - noha tudta, hogy ez a módszer nem megfelelő ennek az ügynek a kezelésére. Azt is mondják, hogy a Fidesz a hibás, mert kezdetben részt vett az aláírások gyűjtésében. És amiatt is elmarasztalják a polgári ellenzéket, hogy azonnal a támogatásáról biztosította a kezdeményezést, és ezzel elindította a pártok harcát. Arra is hivatkoznak, hogy rossz időben volt feltéve egy rossz kérdés. Hivatkozásaik részben igazak, de mégis hamisak. A népszavazási kezdeményezés alapgondolatával ugyanis egyet lehetett érteni, mert a nemzetegyesítésről szólt. És aki ezzel egyetért, elkövethet bocsánatos módszertani tévedést, jóvátétele csak a jóakaraton és az ügyszereteten múlik. Mint ahogy az igaz embernek is fel lehet tenni bármely időben bármilyen kérdést, megtalálja rá a helyes választ. A verekedés nem abból keletkezik, hogy megütnek, hanem a viszonzása miatt. A népszavazási kezdeményezés olyan provokáció volt, mint a lélektani vizsgakérdésben az a szituáció, hogy az égő házból egy személyt hozhatsz ki, de ketten vannak odabent: az anyád és a gyermeked. Kit hozol ki? Miután az államfő eleget téve törvényszabta kötelességének kiírta az időpontot, a nemzetnek elkötelezettek nem ütöttek vissza, csak odatartották másik arcukat, hogy megelőzzék a pankrációt. A tömegverekedést a kormánypártok gyülevész utcakölykei robbantották ki. A népszavazás napja már ádventbe esett, amikor az egész évi létfenntartási és piacgazdasági harcok brutalitása után a keresztény világ embere nyugalomra és némi szeretetre vágyik, lelkileg is készül az Ember születésére. Ehelyett pofonok sorjáztak a nemzet arcán. Magyarország kormánya alaposan meggyom- rozta a nemzetet. Lőfegyverek nélküli háború folyt, teleszórva a harcmezőt lelki sebesültekkel. A kormány orvlövészeinek a helyét ezután az ispo- tályos lovagok és a szeretetszolgálatok foglalták el, felszerelkezve a gyógyításra, nehogy a miniszterelnök klórmeszet hintő újabb szavai szétmarják a támadást túlélők sebeit. Voltak, akik bocsánatot kértek a lövöldözők helyett, voltak, akik befogadási programokat dolgoztak ki, akadtak társadalmi szervezetek, amelyek tudatosan megnyitották kapuikat az elszakított magyarok előtt akiknek egyre több települési önkormányzat adományozza a tiszteletbeli polgár címet, megszületett a Pannonhalmi Nyilatkozat, a Kárpát-medencei településeket tömörítő Héthatár Mozgalom, létrejött egy kezdeményezés, hogy ezt a gyászosan emlékezetes napot az Összetartozás Napjává nyilvánítsuk. Ez mind-mind a nemzet iránti felelősségérzet megnyilvánulása volt, ellentétje annak, amivé tette ezt a napot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2004-ben. Ezért is megdöbbentő, hogy ennek a botrányos napnak és az ezt megelőző lelket háborgató hónapnak az első évfordulóján ez a miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy december ötödiké a nemzeti felelőtlenség napja. Akkor fogadhatnánk el a véleményét, ha önbírálatnak szánta volna. Ha azt mondta volna: én, Gyurcsány Ferenc a nemzeti felelőtlenség megtestesítője voltam. Ekkor talán megbocsáthatnánk eddigi kalandorságait. De mivel nem ezt tette, továbbra sincs más választásunk, mint reménnyel a szívünkben várni és tettekkel elősegíteni a nemzet miniszterelnökének eljövetelét. Advent és karácsony jó alkalom az újjászületésbe vetett hitünk- j É/* / ben való megerősö- / / '/ désre. Úgy legyen! Esztergom felfedezése Ne soppingolj, ajándékozz egy mesét! - befejező rész A Mikuláson is túlvagyunk, a negyedik gyertya gyújtására készülődünk. Advent a várakozás, az úrjövet ideje. Ennek csöndjét, szívbéli hangjait csak akkor halljuk, ha a reklám csinnadrattát nem hagyjuk eluralkodni. Ne hagyjuk. A készítgetett ajándék ezerszer igazibb, mint a vásárolt. Ne soppingolj, hanem készíts ajándékot, ajándékozz például egy mesét, séta közben elmondhatót. Sapka, sál, séta! Elmesélted már a gyerekeknek a Piroska és a farkast, a Bátor Ólomkatonát és talán a Harry Potter megvásárlásán gondolkodsz... Elegendő lenne pedig egy másik mesébe kezdeni, melyet holnap délután, mint egy karácsonyi ajándékot adhatsz át. Utunkat folytatva, a Berényi 22. számnál az utca legszakadtabb épületéhez értünk, bedeszkázott vagy kitört ablakokkal áll egy rogy- gyant, alig vakolt földszintes ház, előtte — mögötte emeletnyi gödrökkel. Török imaház, a bektasi szelídlelkű dervisek hajdani temploma, fürdővel, minarettel, talán iskolával és kolostorral. Híres volt melegvizű forrásáról és szivattyúiról, melyből a fellegvári palotákba is jutott. A Bazilika alapkő letételének másnapjától, 1820. november 23-tól kezdődően innen látták el vízzel az építkezést, majd ez a vezeték ága- zott-bogazott míg csak nem lett egész Esztergom vízvezeték rendszerének kútfeje. Ha restaurálása befejeződik, vastag könyvet írunk róla. A háznak északi sarka különálló torony, ez a minarett maradványa. Özicseli Ibrahim volt itt az imamondó imám, aki a Korán parancsa szerint valamikor még Mekkában is járt. Mekka dél-keletre, a Szent Tamás-hegy irányában, de azon vagy 4000 km-rel túl fekszik. Az oda zarándokoltakat megillette a Hadzsi név, ezért az imámot és a dzsámit Hadzsi Ibrahimnak mondjuk. Egyedülálló látogatói voltak ennek a kis háznak. Meglátogatta a bástyát Vitéz János érsek, Mátyás király és Beatrix királynő. A mohácsi győztes Szulejmán és építész barátja, a muzulmánok Leonardója, akit Mimar Sinannak hívtak. Vértanú magyarok haltak hősi halált a Malom bástya kerek falai között 1546-ban. Küprüli Mohamed török nagyvezér és Evlia Cselebi bámészkodott a ház körül 1663 augusztusában. A nagyságos fejedelem tüzérei itt lőttek lukat a várfalba a Párkányba telepített ágyúikkal, mire az öreg Kuklender ijedtében megadta a várat. Nagyságos fejedelmünk is járt itt, pedig csak egyetlen egyszer látogatott be Esztergom falai közé. Ez 1706-ban esett, a kurucok győzelme napján. Mára igazi Mecénások kezére jutott az épület, az új tulajdonos Rosenberg Hungária Kft. évek óta több véka arannyal felérő pénzt költött a régészeti kutatásra. Maholnap igazi palotácska lesz a dzsámiból. Menynyi mindent tudtunk meg, pedig az utca feléig sem értünk el. Innen inkább az utcabeli emberekről lehet mesélni, régiekről és maiakról. A régiek kik is lehetnének mások, mint királyok és szentek, az Árpád-ház tagjai. Aki a fellegvárban lakott és a Dunához igyekezett, az a macskalépcsőn, a középkori gyalogösvényen ereszkedett le, érte el a folyót. Vadászatra indulók, vendégeket várók, kalmárokkal, utazókkal találkozók mind itt jártak le a várból. Valamennyi Árpád-házi királyunk családostól ebben az utcában jött- ment. Az érsekúr, aki a Helembán építtetett magának hűsölő palotát itt ereszkedett alá a fövenyes kikötőjéhez. Hírnökök, házasságközvetítők, napnyugati fejedelmi vendégek, Szentföldre vonuló zarándokok és hadvezérek itt léptek Esztergom földjére, innen vonultak fel a királyi udvarba vendégeskedni, hódolatot tenni. Ide érkezett Gizella királyné és Barbarossa Frigyes. A értük küldött hin- tók, paripák csattogtak zörögtek a macskakövön. A szentek serege rótta itt földi útját, ki a hit védelmében, csatára indult, ki téríteni északra, keletre, ki székesegyházat építeni Vácra, mint Szent László. A Duna gyors és biztonságos, kényelmes és védett útján ide érkeztek Esztergom vendégei évszázadokon át. Ma heti ötven üdülőhajó köt ki, mindegyik száz-százötven utassal, német, osztrák, holland, francia, sőt máltai zászló alatt szállítják az üdülőket. A hatalmas hajók kétszer nagyobbak, mint akár Kolumbus Amerikát felfedező Santa Mariája. Ezen hajók utasai, évente kétszázezer vendég sétál fel a Szulejmán lépcsőn, mint Esztergom idegenforgalmának rejtett tartaléka, jó hírének vivője. Ahol összeszűkül az utca, ott kezdődik az úrias Víziváros, templomok, paloták, múzeumok világa. A magyar Szent Korona nemrég látogatott vissza székvárosába, hatvan huszárló díszőrsége csattogott érckörmén előtte. Másik mennyei vendégünk is itt lépdelt pár éve, II.János Pál pápa látogatása a szemünk előtt zajló felejthetetlen történelmi esemény, nem maradhat ki a karácsonyi sétából boldogságos neve. A Vízivárosi plébánia épülete régen maga is templom volt, majd a Mehetme dzsámi került falai közzé. A rövid utcácskában ez már a második rangos török imahely volt. Tornyából egymásnak felelgetett a két bőrharang, a két müezzin. A séta fáradalmát, a történelmi forgatagot és a mindég csípős dunai szelet ki kell pihenni. Ha közben beesteledett kigyullad a Bazilika és a vár valamennyi lámpája, mesebeli színes képet ad a hegy köveiről. Soha ne felejtsétek el, ezek az égig érő kövek, falak állandóbbak nálunk, mégis reánk szorulnak a gondozásba, emlékük őrzésében, lakóik sorsának mesélgetésében. Karácsonyi ajándékunk idén ez a mesebeli mese volt. • Kolumbán György Uj dráma József Attiláról Onagy Zoltán József Attiláról írt összegző munkája alapján készült az az átirat, melyből az Esztergomi Klubszínpad dolgozik. Az esztergomi író ezen munkája még nem került nyomtatásba, a színjátszók a héten megtartandó premier előtti próbán Onagy instrukcióit is figyelembe vették. Városvégi törzshelyén, törzsasztalánál beszélgettem Onagy Zoltánnal.-A József Attila-oratórium, melyet az előadásra írtál, miért készült?- Nem írója, pusztán dramaturgja vagyok a Párbeszédek című előadásnak. Magát a szót sem szeretem, hogy oratórium. A hatvanas évek Vietnámot támogató, Ameri- ka-ellenes versösszeállításai jutnak eszembe róla, a Vörös Hadsereget dicsőítő, csasz- tuskákkal kevert menetdalok. Ez egy prózai összeállítás hiteles adatokkal, valós személyekkel, valódi levelekkel. Töredéke annak a hatalmas anyagnak, ami a legkanonizál- tabb, legismertebb költőről egy irodalommal foglalkozó ember fejében összegyűlik negyven év alatt. Körülbelül negyven éve ismerkedtem meg a Mama című verssel.- Milyen indítattásból veszel részt az egész esztendőt jellemzőJózsef Attila ünneplésben?- Sehogy. A rendező, Bakai „Csücsök” Ferenc hosszan kapacitált. Aztán megint hosszan. Másodszorra-harmadszorra már voltak ötleteim. A legcsábítóbb vázlatom arról szólt, hogy Babits Mihály, a nők nagy barátja, és József Attila, a szerelem nagy barátja beszélgetnek a nőkről. Amikor az áprilisban megjelenő Babits-könyvemet írtam - már vagy öt éve - mindent összeolvastam, ami kettejük nem kimondottan felhőtlen kapcsolatára vonatkozik. Ha elkészül, nem maradtak volna ki az esztergomi vonatkozások. Nagyon izgalmas darab lehetett volna, de aligha megfelelő a százéves költő ünnepi áhítatához. Lehet, egyszer nekiugrok, megírom. A második tervezet a szerelmi hármas vonzó témája: Illyés Gyula, József Attila és Kozmucza Flóra szerelmi háromszöge, az utolsó beszélgetés a Nyugati pályaudvar restijében, ami végül is betett a túlérzékeny költőnek. De ez se volt elég, ünnepi szellemiségű. Se Illyésről, sem Flóra mamáról nem illik ma még rosszat mondani. Az idén megjelent könyvek is szőrmentén kezelik az ügyet. Ez a későbbi korok feladata lesz. Persze mindegy, kicsoda, Flóra és Illyés, vagy bárki más, József Attila kereste a bajt magának, ha nem szenvedett, nem vitázott, nem harcolt, rosszul érezte magát.- Ez tehát marad egy áttekintő variációnak.- Végül egy teljesen hagyományos felépítmény a gyerekkortól, Öcsödtől, a betegségen át Balatonszárszóig. Minden évének óriási irodalma van. Csak össze kellett gereblyézni, feljavítani néhány jellemző verssel. Ennyi. Nem egy nagy történet. Nem irodalmi mű abban az értelemben, ahogyan egy novella vagy regény készül. Toldás-foldás, szöszölés. József Attila kapcsán lehetetlenség újat mondani.- E héten, kedden, először jártál a kluhszínpad próbáján. Milyennek láttad a darabot?- Ügyesek a fiatalok. És azonnal kibukott néhány írástechnikai problémás rész. Ilyenkor élőben válik láthatóvá, ha valami magában rendben volna, de lelassítja vagy megakasztja az előadás egységét. De nem aggaszt. Rendben lesz. • Berger Norbert
