Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-12-16 / 246. szám

4 HÍDLAP • 2005. december 16., péntek www.istergranum.hu Az adóhivatalt is érdeklik a meglepetések Adóköteles céges karácsonyi ajándékok a naptártól a luxuscikkekig Árkörkép: pontyot Szlovákiában, fenyőt Magyarországon érdemes vásárolni Folytatás az 1. oldalról A tárgyak között található pár száz- forintos apróság, de több tízezer forin­tos luxuscikk is, nem beszélve a legfel­sőbb vezetőknek szánt ajándékokról, melyek ára az egekig szökhet. A céges keretek között zajló ajándékozás azon­ban nem kerüli el az adóhivatal figyel­mét sem. Mint azt a megyei APEH- től megtudtuk, a vállalati „meglepeté­seket” ők két kategóriába sorolják. Az ajándékozás adómentes, évente három alkalommal lehet adni a mini­málbér tíz százalékának értékében terméket, szolgáltatást, vagy utal­ványt a dolgozóknak. Ezek csekély értékű ajándékok, melyekről mégis nyilvántartást kell vezetni, hogy a hatóság ellenőrizhesse: senki sem ka­pott egy évben háromnál többször cégétől ajándékot. Természetbeni juttatás címén töb­bet is lehet adni, ekkor viszont a cég fizeti az „ajándékot” terhelő negyven­négy százalékos adót. Ez nem lehet elvégzett munka ellenértéke, a jutta­tás oka azonban lehet rossz szociális helyzet, születésnap, vagy bármilyen egyéb alkalom, mely a vállalati mű­ködési szabályzatban is szerepel. A felhasználható reprezentációs aján­dékozási keretet úgy lehet kiszámolni a legegyszerűbben, ha a vállalat létszámát megszorozzuk 5000 Ft-tal. Egy juttatás értéke nem lehet több 10 ezer forintnál, így tehát a cégen belül minden második ember kaphat maximum összegű jutal­mat. Az egyéb reprezentációs költségek Reménykednek az erdőbe vitt gazdák Elhanyagolt erdők, sosem volt támogatások jellemzik a hazai helyzetet Folytatás az 1. oldalról Az Állami Erdészeti Szolgálat szá­mításai szerint az éves fenntartásra legalább 7-8 milliárd forintra lenne szükség - mind az állami, mind a ma­gánerdőket tekintve -, és ennek az összegnek a fele valószínűleg a felhal­mozódott belső deficit fedezésére menne el. A hazai erdőállománynak egyébként 42 százaléka magánerdő, és ez várhatóan tovább nő majd, mert az új telepítések nagy többsége magántu­lajdonba kerül. A területek körülbelül harminc százaléka, mintegy 200 ezer hektár azonban valamilyen szempont­ból problémás. Legtöbb esetben a tu­lajdonosát sem tudják felkutatni egy- egy elhanyagolt területnek. Ehhez az állami erdészetnek sincs elég kapacitá­sa, ezért a MEGOSZ is megpróbálja összefogni a magánerdőket és helyben megszólítani a tulajdonosokat, amennyiben gondatlanságot, vagy bármilyen szabálytalanságot észlel­Győrffi Diána Magyarországon jelenleg körülbe­lül 2 millió hektárnyi területet bo­rítanak erdők, ez nagyjából a húsz százaléka az ország területének. Erdészek szerint az ideális az len­ne, ha ez a terület legalább öt szá­zalékkal nőne, de ehhez további félmillió hektárt kellene még beül­tetni. Ennek a költségvonzata sem csekély, ugyanis egyetlen hektár fásítása, fajtától és területi adott­ságoktól függően akár egymillió forintba is kerülhet. nek. Sokan egykor jó beruházásnak tartották az erdővásárlást, aztán mint­ha megfeledkeztek volna róla. Az ilyen elhanyagolt, tulajdonképpen gazdát­lan területek arányát minél előbb sze­retnék leszorítani 30 százalékról az unióban jellemző 5-10 százalékra - mondta Sárvári János. • Sz.H. LAP(SZ)ÉL Tiltakozások és vádaskodások Minden szülő jogosan tiltakozna, ha bárki bármivel megkárosítaná gyer­mekét. Márpedig a jövő évi költségvetés jócskán megkárosítja az egyházi intézményekben tanuló diákokat. így is elég nehéz a családok helyzete, a szülők jogosan emelték fel hangjukat a Szülői Közösségek irányítása alatt. Az állam ugyanis jövőre annyit elvesz az egyházi iskoláktól, hogy azok né­melyikének a puszta léte is veszélybe került. Az egyházak közös nyilatko­zatot adtak ki, a szülők is összefogtak, végül is az ő gyermekükről van szó. Nem tudom, miért hitték azt a kormányban, hogy ezt majd bárki hang nélkül tűrni fogja. Szóval, mennek a szülők, mennek a tanárok demonst­rálni alapvető jogaikért. És bizony valószínűleg szép számmal mennek a diákok is ma Budapestre, szintén jogosan. Szülői engedéllyel, amennyiben még nem 18 évesek. Ez így helyes, ha van rá törvényes mód, akkor termé­szetes, hogy képviselje azt a gyermek maga, személyesen. Persze nem mindenki számára van ez így. Magyar Bálint szerint ezzel az oktatási intézmény adatbázist hozhat létre, személyes adatokat kezelhet, ami törvényt sért. De hiszen eddig is tudták az iskolák, hogy a szülők hol laknak, mi a telefonszámuk, foglalkozásuk. A gyermek nevelése érdekében a normális szülők együttműködnek az iskolákkal, így valószínűleg kiderül­nek hozzáállások, nézetek, vallások, még a nem egyházi intézményekben is, például egy szülői értekezleten vagy egyéb alkalmakkor. A miniszter úr viszont ezek szerint nem hallott még erről, vádaskodni sokkal könnyebb. Aki egyházi iskolába íratja gyermekét, azért arról általában lehet tudni, hogy milyen a világnézete. Ráadásul az is elképzelhető, hogy valaki ugyan elküldte volna gyermekét a demonstrációra, de valamilyen okból nem te­hette, például pont aznap temetésre kellett menni, vagy beteg volt a gye­rek, vagy nyelvvizsgázott, ki tudja. Egy egyházi iskola biztosan nem tekin­ti ezeket az okokat politikainak, sőt, nem is kérdez semmiféle okokat, és biztosan nem kerül emiatt hátrányos helyzetbe a diák. Ha nem jön, akkor nem jön. Az sem valószínű, hogy az a szülő, aki elengedte gyermekét, po­litikai eszköznek tekintette őt, mint ahogy Magyar Bálint fogalmaz. Ami­ről pedig végképp elfeledkezik a baloldal: a demonstrációt a szülők szer­vezték, nem az egyházak, nem az iskolák. Ezt vajon figyelembe vették? A leggyakoribb céges ajándékok Irodaszerek 27 százalék Italok Divatcikkek Nyomtatványok Cd, naptár Exkluzív luxuscikkek Elektronikai cikkek Sporteszközök 26 százalék 7 százalék 6 százalék 6 százalék 4 százalék 2 százalék 2 százalék a vállalatok árbevételének fél százalékát tehetik ki, de még így sem kerülhetnek 10 millió forintnál többe. Ez utóbbi sza­bály a jövő évtől úgy módosul, hogy a meghatározás 1 százaléknál kezdődik, a maximum összege pedig 20 millió fo­rintra emelkedik. • Pálovics Klára Halálos baleset Vác. Szerda éjjel autóbusznak ütkö­zött autójával és a helyszínen életét vesztette egy 57 éves férfi Vác belvá­rosában. A gépkocsi eddig tisztázatlan okból egy jobb kanyarban átsodródott a szembejövő sávba és nekicsapódott az utasok nélkül közlekedő busznak. Új natúrpark létesült régiónkban A Komárom-Esztergom megyei ön- kormányzat és az Altal-Er Szövetség együttműködve létrehozta a Gerecse- Tata Natúrparkot. A park a már tíz éve létező Vértes Natúrpark mintájára jött létre, s a hozzá tartozó 15 település - többek között Epöl, Gyermely, Nesz­mély, Lábatlan és Nagysáp - számára is jelentős turisztikai előnyöket hordoz­hat magában. A Gerecse-Tata Natúr­parkban bemutatnák a községek termé­szeti és építészeti értékeit, valamint ál­lat- és növényritkaságait. A parknak a tervek szerint Tata lesz a központja, de emellett két kapu nyitását is tervezik a Natúrpark északi és déli részén. Folytatás az 1. oldalról A halak rangsora Magyarországon is hasonló, mint ahogyan az árakban sincs lényeges különbség: a tavalyi­hoz képest nem emelkedett jelentő­sen az élő hal ára: a pontyot 599-800 forint körül kínálják, a halkereskedé­sekben pedig 900-950 forint körüli összegért juthatunk hozzá. A fa­gyasztott halat legolcsóbban 429 fo­rintért kaphatjuk meg, de például a lazacfiié kilójáért akár 1559 forintot is elkérhetnek, más különlegességek áráról nem is beszélve. A fenyőfa Szlovákiában nagyság­tól, sűrűségtől és fajtától függően van árazva: az ezüstfenyő 170-től 500 koronáig, azaz 1190-től 3500 forintig kapható, a boróka 300-600 korona (2100-4200 forint) körül mozog. A legkelendőbbnek idén a Dániából származó normand fenyő bizonyul, amely 600 koronától 1300-ig (4200- 9100 forintig) kapható. Magyarorszá­gon a lucfenyő métere 2000 forintnál kezdődik, míg az ezüstfenyőé 3-4 ezer forint körül alakul. A normand típusú méterét idén 5 ezer forint kö­rül kaphatjuk meg. Ennek oka az, hogy ez a fajta tartósabb, meleg laká­sokba a legmegfelelőbb. Magyaror­szágon csak a luc-, és ezüstfenyő ne­Néhány héttel ezelőtt a szlovák, il­letve magyarországi szupermarke­tekben kapható élő pontyokban olyan veszélyes kémiai anyagokat találtak, amelyek megzavarhatják a hormonális rendszer működését. A halak állítólag Szlovákiából, és annak szomszédos országaiból: Csehországból, Lengyelországból, Ausztriából származtak. Karácsony közeledtével megnövekszik a hal­vásárlás, ezért a pár héttel ezelőt­ti „incidens” után nagy szerep há­rul az állami állategészségügyi és élelmiszerellenőrző bizottságokra, akik idén nagyobb ellenőrzést tar­tanak majd annak érdekében, hogy egészséges hal kerüljön a ka­rácsonyi asztalra. velésével foglalkoznak, mivel a nordmandi túlságosan érzékeny, kü­lön gondoskodást igényel. Ha valaki Szlovákiában szeretne fenyőfát vásá­rolni, akkor ezt akár Párkányban és Nánán is megteheti, a határon való átlépéskor pedig nem kell kellemet­lenségére számítania, mert csak a törzzsel rendelkező fenyőfa behozása van számbelileg korlátozva. • Sz.É. Monopolhelyzet a hazai pezsgőpiacon A csatlakozás óta szinte minden magyar márka külföldi tulajdonba került Bár év közben is előfordul, hogy egy-egy jeles alkalomra, esemény­re pezsgőt vagy valamilyen külön­legesebb szeszesitalt vásárolunk, a nemes nedű valódi szezonja az év utolsó hónapja, az összes pezsgő­forgalom fele az év utolsó negyed­évében bonyolódik. A szilveszter szinte kötelező kellé­ke a pezsgő, ma már számtalan fajtá­ból, ízből válogathatunk az áfonyás- tól a gyerekpezsgőig, a kommersztől a különlegesig. Az év végi akcióknak, kedvezményeknek és a márkabeli kü­lönbségeknek köszönhetően a pezs­gők ára a legkülönbözőbb skálán mo­zoghat. A Tescoban például 300 fo­rinttól 2000-ig, a kisebb kiszereléstől a háromliteresig 10-20 féle nedű kap­ható, főként magyar márkából. Ta­valy átlagosan 444 forintba került egy üveg, míg idén ez az átlagár ed­dig 500 forint körül alakul. Az egyik legnépszerűbb pezsgőmárka a Tör­ley mellett a régóta jól ismert BB. A Balatonboglári Borgazdasági Rt. ter­mékeit azonban - ahogy szinte az összes megszokott márkát -, ma már a német Henkell Söhnlein tulajdoná­ban lévő Törley Pezsgőpincészeti Kft. forgalmazza. Nemcsak a Waltont vagy a Francoist, hanem idén ősszel a Voilá, a Pompadour, a Kölyök pezsgő és a Claudius Caesar forgalmazási jogát is megvette a Tör­ley, amely így már csaknem egyed­uralkodóvá vált a hazai pezsgőpia­con. Elsősorban a hazai piacot céloz­zák, körülbelül 8 millió palackot ér­tékesítenek évente itthon, de külföl­dön is jelen vannak, főként a skandi­náv, balti államokban sikeresek. A boltokat a minőségi italok mellett ilyenkor elárasztják a szinte gyanú­san olcsó pezsgők is, főleg olasz ter­mékek. Alig több, mint 200 forintért is vásárolhatunk meglehetősen bi­zarr csomagolású, ismeretlen erede­tű palackokat. Akad, amelyiknek még márkanév sem jutott, nemes egyszerűséggel a „Gyerekpezsgő” nevet viseli. A régen jól ismert orosz pezsgő viszont teljesen eltűnt a piac­ról. Pedig a kilencvenes évekig nagy­jából az képviselte a külföldi válasz­tékot és a különleges minőséget a boltok polcain. • Szabó Hajnal

Next

/
Thumbnails
Contents