Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-12-14 / 244. szám

www.istergranum.hu 2005. december 14., szerda • HÍDLAP 5 Szobrot állít Nagy Imrének a bányászváros A múltját is őrző Tatabányán rövidesen két új japán beruházás is indul Folytatás az 1. oldalról Ugyanakkor elkövetnek mindent annak érdekében, hogy Mindszenty bíborosnak is méltó emléket tudjon állítani a város. A város életében azonban nemcsak 1956-ban, hanem a rendszerváltás óta is adódtak problémák. A nehézipar összeomlását követően kilátástalan helyzetbe került a város és vonzás- körzete a foglalkoztatás szempontjá­ból. Minden családban volt legalább egy munkanélküli. A legfontosabb feladat az volt tehát, hogy megélhe­tést, kenyérkereseti lehetőséget biz­tosítsanak az embereknek. Az erre való felkészüléssel és a tényleges munkahelyteremtéssel telt el az el­múlt 10-15 év. A negyedik polgár- mesteri ciklusát Tatabányán töltő parlamenti képviselőjelölt kifejtette: ma már mindenkinek van lehetősége a munkára, aki saját sorsáért felelős­séget érez. Bencsik szerint a közeljö­vőben a szakképzési reform megva­lósítása a legfontosabb feladat, mivel csak így teremthető elő a fejlődéshez nélkülözhetetlen szakképzett munka­erő. E tekintetben viszont a szülők hozzáállását is meg kell változtatni. A jelen és a jövő szempontjából a gazdasági és kulturális fejlesztést, va­lamint az otthonteremtést nevezte fő célkitűzésnek, és e területeken már komoly lépések is történtek. Tatabányán nem csak terveznek, ja­vában zajlik a munka is: jelenleg két ja­pán autóipari beruházás van folyamat­ban. Az egyik beruházó az AGC, amely jövő év elején kezdi meg a szél­védők gyártását a tatabányai üzem­ben, a másik pedig a Bridgestone gu­miabroncs gyár, amelynek a földmun­kái befejeződtek, és a tél végén meg­kezdik a gyár építését. Mindezek sta­bil munkahelyeket teremtenek majd. Az otthonteremtés is nagy lépték­kel halad előre, a város három körze­tében folynak magánberuházás kere­tében beépítések, valamint sor kerül egy több száz családiházat befogadó terület közművesítésére is, amelyek az elkövetkezendő két év családi ház­építési igényeit fogja kielégíteni. A szórakozásra, rekreációra is gon­dot fordítanak, korszerűsítik a labda­rúgó stadiont és tavasszal felújítják a sportcsarnokot, valamint a városi nyitott strandot. Mindezek városi forrásból valósulnak meg, két év alatt kilencszázmillió forintból. Megjelent egy magánberuházó is e területen, aki közel ötmilliárd forintból szóra­koztató központot létesít a városban. Bencsik János beszámolt arról is, hogy már csak a parlament döntésén múlik a Jászai Mari Színház teljes kö­rű rekonstrukciójának megvalósítása is. Kétmilliárd forintos címzett támo­gatási igényt nyújtottak be a projekt­re, amelyet a kormány előzetesen jó­váhagyott. Ha minden jól alakul, ősz­szel elkezdődhet a munka. Esztergom-Tatabánya eltérő szere­pével kapcsolatban Bencsik János el­mondta, hogy a városok fejlődését, szerepét a múltja nagyban meghatá­rozza. Ezért Tatabánya mindig is a megye ipari és szolgáltató-kereske­delmi központja lesz, ami persze nem jelenti azt, hogy az itt élőknek ne lennének hasonló kulturális igé­nyei, mint a királyi városban. Ezt szolgálja a színház fenntartása és re­konstrukciója, de a művészeti cso­portok is egyre nagyobb elismertség­ben részesülnek. Köztük említette a megfiatalodott szimfonikus zenekart, az Évszakok Kamarazenekart és a Bányász Táncegyüttest. A Fidesz színekben elsőként egyé­ni jelöltként induló polgármester képviselői céljairól is beszélt lapunk­nak. Úgy látja, hogy a város további fejlődése csak külső források bevoná­sával valósulhat meg, és ez szerinte az összes megyei városra, településre igaz. Az elmúlt ciklusokban, amikor baloldali országgyűlési képviselők tevékenykedtek a városért és a me­gyéért, nagyon szerény fejlesztési tá­mogatások érkeztek. Ezen minden­képpen változtatni kell, jelentette ki, különben a régió többi városa lépés­előnyre tesz szert, aminek az egész megye lakossága fogja kárát látni. Va­gyis az állami pénzek önkormányzat­okhoz való juttatása a fő érdek. Azon a hibás beállítottságon is változtatni kell szerinte, hogy Komárom-Eszter- gom megye a munkás múltjából kö­vetkezően, hagyományosan baloldali beállítottságú, és ha baloldali kormá­nyok regnálnak, a hűséges szavazók - fejlesztések megvalósítása nélkül is - támogatni fogják őket. Az uniós for­rásokhoz való hozzájutás is a kor­mányzaton keresztül valósul meg, és ha ebbe képviselői szinten nem tud valaki beleszólni, szerényebb mérté­kű forrásbeáramlásra lehet majd szá­mítani. Pedig a támogatásra nagy szükség van, hiszen az önkormányza­ti forrás ma már kevés, ahhoz hogy ne maradjon le egy térség. Összefo­gásra van szükség a választókerületek között, hiszen a fejlesztéseknek a vá­roshatárok nem szabnak határt, fej­tette ki véleményét Bencsik János. • Gál Kata Jól vették az első akadályt a közútkezelők A tegnapi havazás nem okozott fennakadásokat régiónkban Szörényi Párkányban Párkány. Szörényi Levente, az egykori Illés, a Fonográf gitáros-éne­kese, és több sikeres rockopera dal­szerzője, december 19-én, hétfőn Pár­kányba látogat. A magyar rock ikon­ja, Híd ami összeköt című előadásá­val érkezik a Duna parti városba, a 17 órakor kezdődő műsorban beszél a Párkányt és Esztergomot összekötő Mária Valéria hídról és a kulturális, történelmi hidak jelentőségéről. Épül az új parkoló Csolnok. December 31-re elkészül a településen az év utolsó nagyobb beruházása. A község a temető mellé építtet parkolót, amihez a település egymillió forintot nyert a Területfej­lesztési Tanács pályázatán, valamint további 500 ezer forinttal a község egészítette ki a beruházást. Tegnap hajnalban régiónkban és Pest megyében több helyen történ­tek kisebb balesetek a hirtelen le­hullott csapadék miatt, annak elle­nére hogy a főutak mindenütt tisz­ták voltak, a közútkezelők sószórói folyamatosan járták az utakat. A síkos utak több, nyári gumival és figyelmetlenül közlekedő autósnak okoztak meglepetést, azonban komo­lyabb balesetről nem számolt be la­punknak a rendőrség. Az utak állapo­ta a hajnali órákban csúszós és sok helyütt hóval borított volt, annak el­lenére, hogy Komárom-Esztergom megyében több hókotró és sószóró autó végezte a síkosság-mentesítést. Nagyobb mennyiségű hó régiónkban csupán Tatabánya és Kisbér körzeté­ben esett, azonban a Komárom-Esz­tergom Megyei Közútkezelő Kht. az itt leesett 4-5 centiméteres havat ha­mar eltakarította, mondta lapunknak az esztergomi közútkezelők gépészve­zetője, Peck János. A legfontosabb utakat, vagyis a 11-es és a 19-es utakat és bekötőutakat hamar megtisztítot­ták, s a kisebb falvak területén és a falvak között az esztergomi üzem­mérnökség mind a négy gépe dolgo­zott, így az utak a reggeli csúcsforga­lom idejére mindenütt tiszták voltak. Az Útinform ügyeletese, Kovács Zsuzsa a Hídlapnak megerősítette, hogy sem Komárom-Esztergom, sem pedig Pest megyében nem alakult ki rendkívüli helyzet, hiszen az utak taka­rítása folyamatosan zajlott. Budapesten az utakat, a felüljárókat, és a hidakat is teljesen letisztították, így - bár kezdeti nehézségek akadtak a közlekedésben - a délelőtt folyamán ezek is megoldódtak. Az utak tisztaságával a Volán társa­ságok is elégedettek voltak. A Vértes Volán egyetlen járata sem akadt el, s a jelentések szerint a Budapest és Esz­tergom közötti szakaszon is menet­rend szerint közlekedtek a járatok. • Hatvani Bernadett Mi alapján választ szaloncukrot? Ezt a csemegét nagyszüleink korában még házilag készítették, mára már a tömeg- termelés része lett. Szezonális étek, akár­csak a búsvéti sonka, több mint egyszerű édesség. Vajon mi a döntő a választásban: az íz, a szín, a díszítő érték, a tradíció, a származási hely, a vásárlás színhelye? Megyeri János (vegyeskereskedő) Eszem és árulom is a szaloncukrot, nálunk otthon csak a fa alá kerül, a fát mással dí­szítjük. Nálam ma­gyar termékeket lehet venni, harmincféle szaloncukor közül lehet választani. A zselés és kókuszos fajtát vásárol­ják a legtöbben, a gyerekek ked­vence a gumicukros. Lach Konrádné (virágkötő) Mivel nem szeretjük a szaloncukrot, nem ve­szünk karácsonykor. A fát is inkább mo­dern díszekkel ékesít­jük. Vallásos család lé­vén a hagyománynak inkább a lelkiség része a fontos számunkra, nem a külsőség. Azt viszont nem értem, hogy miért fogyasztanak sokan külföldről behozott szaloncukrot, amikor a magyar édesipar elsőosztályú, kiváló édességeket gyárt. Érdi Judit (köztisztviselő) Nagyon szeretjük a szaloncukrot, vásárlás­kor az íze a mérvadó, a zselés, a gumicukros és a gyümölcsös, meggyes, szilvás a leg­népszerűbb a család­ban. A karácsonyfa nálunk színes, a lényeg, hogy mindenki találjon raj­ta olyat, ami az ízlésének megfelel. Pataki Éva (álláskereső) Imádom a szaloncuk­rot, a régi, hagyomá­nyos kókuszos ízű a legfinomabb. A kará­csonyfáról való lopko- dás izgalmát, az ün­nep szépségét idézi ez az édesség. Édesanyám kedvence is a kókuszos, a piacon szokott vásá­rolni, olcsóbb, zacskós kivitelben. Elkészült Párkány költségvetése A fürdőről valószínűleg csak januárban döntenek a képviselők A párkányi képviselő-testület tegnapi ülésén jóváhagyta a város, a városi vállalatok és intézmények jövő évi költségvetését. A Vadas költségvetése - mivel még nem ké­szült el - feltehetően a januári ülé­sen kerül terítékre. Eszerint a város jövőre 154 millió 392 ezer koronából gazdálkodhat. Abban az esetben, ha sikerül megva­lósítani az uniós támogatásokból ter­vezett beruházásoka, 2006-ban össze­sen 86,75 millió korona összegű ter­vezetek kerülnek kivitelezésre (ebben értelemszerűen nem szerepel a mint­egy 70 millió korona értékű árvízvé­delmi gát, mert ebben az esetben nem a város a beruházó). Ezek közül körülbelül 48 millió koronába kerül a volt szeméttelep rekultivációja, 2,3 millióba egy grafikus információs rendszer, amely nagymértékben se­gítené a városi hivatal építési és va- gyonkezelőségi osztályának munká­ját, ötmillió koronát szánnak a Duna- sétány kiépítésére, és 31 millió koro­na értékű lesz a magyar tannyelvű alapiskola épületének felújítása. Az említett, csaknem 87 millió koroná­hoz 4,338 millió korona önrésszel kell a városnak hozzájárulni. Értesüléseink szerint még ez év­ben megoldódik a sétálóutcában ter­vezett térfigyelő-rendszer kivitele­zése is. Két kamerát szerelnek fel - egyet-egyet az utca végébe, amelyek állandó jelleggel pásztázni fogják a korzó egész területét. A térfigyelő­rendszer segítségével a városi rend­őrök számítógépes monitoron fi­gyelhetik majd a sétálóutcában tör­ténteket. • Oravetz Ferenc Szabad préda marad a dobogókői út? Az illetékes hatóságok nem vesznek tudomást a növekvő forgalomról Mint lapunk korábban már beszá­molt róla, a ío-es út egyre elviselhe­tetlenebb zsúfoltsága miatt egyre több autó, sőt kamion használja a természetvédelmi területen áthaladó dobogókői utat. A környezetvédők egyelőre csak keresik a megoldást a kialakult helyzetre, amely lassan kri­tikussá válik: a Pilisszentkereszten keresztül haladó forgalom az utóbbi időben megsokszorozódott. Az Esztergomot Budapesttel össze­kötő 10-es főúton egyre gyakoribbak a dugók, a hídfelújítások, valamint a soly­mári hipermarket megnyitása pedig to­vább rontott a helyzeten. Az elmúlt években egyre többen választották ezért a Dobogókő felé vezető hegyi szerpen­tint, ráadásul az utóbbi hónapokban több olvasónk is azt panaszolta, hogy a személyautók mellett egyre több teher­A dobogókői út forgalma a Magyar Közút adatai szerint összes 2004 2005 jármú'/nap ebből 1859 2014 teherautó/nap 42 27 autó használja az utat. Az illetékes köz­útkezelő adatai azonban némileg ellent­mondanak az út mellett élők panaszai­nak: saját forgalomszámlálási adataik szerint idén ugyan nőtt valamivel a for­galom a szakaszon, de a tehergépjármű­vek forgalma - meglepő módon - csök­kent (lásd keretes írásunkat). A Magyar Közút Kht. területileg illetékes kiren­deltségének igazgatója, Barabás Zsolt lapunknak eljuttatott levele szerint a természetvédelmi hatóságok egyelőre nem keresték meg az útügyi hatóságo­kat a közlekedés korlátozásával kapcso­latban, így egyelőre nem várható, hogy lezárnák a teherforgalom elől a dobogó­kői utat. Erre ugyanis csak akkor kerül­het sor, ha a forgalom bizonyítottan za­varja, veszélyezteti vagy károsítja a vé­dett természetvédelmi területet vagy a természeti értékeket. Egyelőre tehát szabad préda marad a dobogókői út, és valószínűleg civil kezdeményezés lesz szükséges ahhoz, hogy az illetékes szakhatóságok ki­vizsgálják az egyre gyakoribb szaka­szokat. Az Esztergomi Környezetkul­túra Egyesület részéről Szuhi Attila már korábban jelezte: a közeljövőben saját forgalomszámlálást végeznek majd az útszakaszon, és a kapott ada­toknak megfelelően megteszik a szük­séges lépéseket. • B.K.

Next

/
Thumbnails
Contents