Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-10 / 242. szám
www.istergranum.hu 2005. december 10., szombat • HÍDLAP 5 Kövér: az MSZP és az SZDSZ végleg összeforrt Folytatás az 1. oldalról Mint ahogy a 13. havi családi pótlék eltörlése is a Gyurcsány-kormány műve volt, sok minden más mellett. A családi pótlék alanyi jogosultságának elvesztése sem a polgári kabinethez köthető, mert az a Bokros-csomag áldozata lett a Horn-kormány idején. És ez is mutatja: amikor a szocialisták vannak kormányon, valakitől valamit mindig elvesznek. Lehet, hogy valaki kap valamit, de csak akkor, ha azt mástól elveszik - tette hozzá. A parlamenti képviselők állampolgárságára vonatkozó hallgatói kérdésre válaszul Kövér László azt mondta: a magyar törvények szerint parlamenti képviselőként nem kell senkinek nyilatkoznia arról, hogy milyen állampolgár. Mint elhangzott, a politikus nem tartaná helyesnek, ha bárkit is kizárnának a közügyek gyakorlásából, csak mert más állampolgársággal rendelkezik. De azzal igenis tisztában kellene lenniük a választóknak, hogy amikor egy országgyűlési bizottsági elnök, vagy egy miniszter egy másik ország delegációjával tárgyal üzleti, netán nemzetbiztonsági ügyben, akkor a Magyarországot képviselő politikus polgára-e annak a másik országnak is, vagy sem. Az sem probléma, ha igen - szögezte le Kövér -, de mégiscsak úgy volna fér, ha az emberek pontosan tudhatnák, a választáskor kire adják a voksukat. Miként ma már egy politikusról mindenkinek jogában áll megtudnia, hogy az illető volt-e köztörvényes bűnöző vagy besúgó. A választmányi elnök szerint napjainkra az MSZP és az SZDSZ különállása végérvényesen befejeződött, ma már nincs olyan ember a szocialisták között a parlamentben, akinek, ha valaha is eltérő lett volna a véleménye a szabad demokratákétól, ennek a különbségnek hangot merne adni. A választáskor 40 százaléknyian szavaztak az MSZP-re és 5 százaléknyian az SZDSZ-re, ám „ma ez az 5 százalék, mint farok, az egész országot, mint kutyát csóválja” - mondta. Kövér az esetleges jövőbeni kétpárti parlamentet ért politikai támadásokra célozva azt kérdezte a hallgatóságtól: mitől demokratikusabb a mostani helyzet, amikor egy 5 százalékot elért párt 95 százaléknyi szavazó akarata ellenére meghatározhatja az országban, hogy mi legyen az oktatással, vagy hogy el kell-e adni az utolsó rézkilincset is, és szét kell-e verni a Magyar Honvédséget? Mitől jobb ez a demokrácia, ha egy 5 százalékos kisebbség uralkodik a többségen? — sorolta a politikus, majd saját kérdéseire válaszolva megjegyezte: ez a demokrácia igazságtalanabb és tisztességtelenebb, mintha az MSZP-nek egyedül kellene vállalnia a felelősséget azért, ami történt az elmúlt években. Ma ugyanis az ország, a társadalom és a családok tudatos, gonosz, aljas, végiggondolt szétverése folyik a liberalizmus eszméje nevében. Az SZDSZ pedig a legkártékonyabb alakulat a magyar történelemben, de legalábbis nagy eséllyel indulhatna ezért a címért a XX. századi történelmünk alapján. Ennél több kárt ilyen kis alakulat ennek az országnak még nem okozott, azért a magyar demokrácia minőségi ugrását jelenti majd, ha 2006 tavaszán az SZDSZ remélhetőleg nem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos szavazati arányt - zárta a helyiek kitörő tapsával megszított eszmefuttatását Kövér László. A munkahelyteremtésről szólva elhangzott: erről komolyan beszélni egy olyan országban, ahol a kis- és közép vállalkozások tömege megy tönkre, illúzió. Minden országban, ahol normálisan működik a gazdaság, a munkahelyek többségét a kisés középvállalkozások adják, és nem a muldk, akik bármikor szedik a sátorfájukat, ha egy másik országban vagy földrészen kedvezőbb befektetési lehetőséget találnak. Ma Nyu- gat-Európában, például Németországban, Angliában, vagy Franciaországon a közbeszerzéseknél, az állami és önkormányzati beruházásokra elköltött pénzek jó, ha 20 százalékát nyerik el olyan cégek, amelyek nemhogy nem az adott országba, hanem másik tartományba vagy városba valók. Magyarországon ez éppen fordítva van: a megbízások 80 százalékát külföldiek viszik el, miközben alvállalkozóként magyarokkal dolgoztatnak, de a 10 százalékos „zsírt” a haszon tetejéről ők fölözik le - munka nélkül. A politikus szerint a Fidesz mindenképpen szeretné visszaállítani a munka becsületét, mert Magyar- országon már olyan képtelenség is előfordult a Horn-kormány idején, hogy a munkanélküli segély magasabb volt, mint a minimálbér. Kövér emlékeztetett arra, hogy Meggyessy Péter a ciklus elején még azt ígérte, hogy azokat a jó döntéseket, amit az előző kormány hozott, nem bírálják felül, legfeljebb kiteljesítik, igazságosabbá teszik. Ezzel szemben ma, ha a családtámogatási rendszer kerül szóba a parlamentben, azt mondják a szocialisták, hogy törjön el a karjuk, ha megszavazzák. Azt is ígérték annak idején, hogy tízezrével építik majd a szociális bérlakásokat, amint hatalomra kerülnek. Ezzel szemben jó, ha ezer lakásnál tartanak. A szocialisták által hirdetett igazságosság ezért ma úgy néz ki, hogy mindenki az országban egyformán nem kap semmit. • V. F. Járt-e elegendő tanulsággal december ötödiké? Az egy évvel ezelőtti népszavazás keretében feltett kérdésnek egy sarkalatos pontja van: milyen összefüggés van az állampolgárság és a nemzet között? Magyar szempontból megítélve két összefüggés egészen nyilvánvaló. Az egyik a magyar politikai nemzet egykori létéből ered, tehát a XIX. században kialakult, a korszellemmel összhangban álló magyar nemzetállami létből, amelynek keretében etnikai származástól függetlenül, egy sok évszázados, több mint ezeréves államnak alkotó részeként élhette meg az ember a napi, történelmet formáló életét. Ennek nyomai csaknem egy évszázados távlatból is élesen követhetők. A trianoni döntéssel elszakított és szétszórt magyarok számára, illetve a magyarságnak össz- nemzeti keretek között gondolkodó részében ennek az állami létnek és politikai egységnek a megszűnése máig fájdalmas élmény. Az új államok esetében a magyar állami múlt államalkotási gyökereik hiányában érhető nyomon. Az ezekhez az új államokhoz kötődő személyeknél esetenként a monarchiához kapcsolódó nosztalgiában vagy a múlt tudatos, esetleg dacos elutasításában, sőt maghamisításában és letagadásában jelenik meg. A másik összefüggés a magyar kulturális összetartozásból és a nemzeti történelem közösségalakító élményéből ered. A Kárpát-medencei magyarság legmeghatározóbb történelmi és politikai múlt-élménye a több mint ezeréves magyar államisághoz kapcsolódik, beleértve az állampolgári köteléket is, amelynek magvát a Szent István országához és a magyar államiság legősibb jelképéhez, a Szent Koronához való tartozás tudata jelenti. Jelen-élményének egyik legfontosabb meghatározója pedig a múlt-élmény folytatásának, folytathatóságának a hiánya és az ebből fakadó hiányérzet. Ez teszi kiszolgáltatottá a nemzet egy részét, de egyúttal fokozza benne az - akár jelképes eszközökkel való - folytatásra váró türelmetlenséget. A jelenkori nemzeten belüli konfliktus pedig abból következik, hogy a nemzet másik részéből a kommunizmus kiirtotta ezeket az értékeket és érzelmeket. A történelmi magyar állam keretében az etnikailag meghatározható magyar nemzet, azaz a XXI. században is meglévő és működő entitás társadalmi keretek között ma is azokat a nyelvhasználati, közéleti, kulturális, azaz közművelődési és oktatási eszméket, valamint közigazgatási eszközöket keresi, amelyek a nemzeti léte szempontjából oly fontos és meghatározó állam megszűnése előtt léteztek. Ezek az eszmék azonban semmiben sem ütköznek a XXI. század korszellemével, eszmeileg azonosak vele, mert összhangban vannak az éppen időszerű és megteremthető lehetőségekkel. „Csupán” annyi az eltérés, hogy igényei elvárások kielégítésére a nemzet elszakított és szétszóródott, mintegy négy-ötmilliós része nem rendelkezik a nemzetállam egyetlen hatalmi eszközével sem. A magyar állampolgárság folytonosságának helyreállítása ezért nem csupán elméleti kérdés, hanem társadalmi és társadalomlélektani kérdés is, amelynek gyakorlati jelentősége is van. Ez két - közigazgatásilag is megjeleníthető - ágból tevődik össze. Az egyik a jogfolytonosság helyreállítása, amely nem helyettesíthető sem a honosítási sem a visszahonosítási eljárással. Leginkább az állampolgári státus nyilatkozat útján való helyreállításával valósítható meg. A másik ága pedig azzal a kérdéskörrel kapcsolatos, hogy a magyar állampolgárság visszaszerzésével hogyan lehet visszakapcsolódni a nemzet természetes vérkeringésébe. Ez főleg azt a lelki görcsöt lenne hivatva feloldani, amely abból a szükségletből következik, hogy ott, ahol a trianoni döntés miatt idegenként élnek ősi szülőföldjükön a magyarok, egy olyan kötelékbe tartozhassanak, amely bennük az otthonosság érzetét kelti. E kérdésgubanc kibogozhatóságának esélye azonban továbbra sem látszik, mert nincs meg a cselekvéshez szükséges (politikai) erő, és „az oly szent akarat” is csak gyéren. Csak akkor lehet előbbre jutni ebben az ügyben, ha a megoldás ellenzői ebbe már nem tudnak döntően beleszólni. Vagy, ha felfogásuk gyökeresen megváltozik. Ha ugyanis az autonómiára való jogot az emberi jogok legnagyobb szaktekintélyének, néhai Felix Ermacora professzornak az álláspontja szerint alapvető jognak tartjuk, akkor nem lehet másként tekinteni arra sem, hogy egy nemzet tagjai - ha igénylik - egy állam polgárai lehessenek, még ha lakóhelyük szerint különböző államokban élnek is. A szemléletváltozás lehetőségére ad némi reményt az Európai Uniónak éppen most elfogadandó alkotmánya, amely a „nemzetállamok” joga mellé rendeli a polgárok jogát. De mi legyen azokkal, akik magyarul beszélnek, de „nem értenek nemzetül”, mert számukra mindenki idegen, aki nem adófizetői sorstárs, hiába tudja jobban az Anyám tyúkját és hiába fakad könnyre himnuszunk hallatán. Ha van igazi és stratégiailag hasznosítható tanulsága december ötödikének, ez dióhéjban úgy foglalható össze, hogy a magyarság biológiai összességének mintegy a fele elbitan- golt. De ezért ne csak őket kárhoztassuk, hanem a félrecsaholó kutyákat is, mert eltévelyítették őket. A meg- tévesztetteket vissza kell térítenünk. (Részlet a „Ne félj, csak higgy!” könyvben közölt értekezésből) • Duray Miklós Hogy viseli az ünnepi stresszt? Tolongás a bevásárlóközpontokban, a „kinek nem vettem mégajándékot”-érzés, a sütés-főzés, fabeszerzés-állítás-díszítés határidős szorongása, az árak, a dugók, a jaj mind komoly stresszforrásként jelentkeznek életünkben. Ezek, ha nem figyelünk oda magunkra, komoly lelki-testi problémákhoz, családi veszekedéshez vezethetnek. Schier Péter (vállalkozó) A boltban, ahol dolgozom, a barátnőm segít be, ha sokan jönnek vásárolni. Ha a vevő szerepében vagyok, igyekszem elkerülni a feszült helyzeteket. Előre végiggondolom, hogy kinek mit szánok, nem hagyom az utolsó pillanatra. Nálunk is előfordult már feszültség a családban, mert sietnünk kellett a karácsonyfa díszítésével. Holl Dóra (tanuló) Türelmetlen vagyok a bolti tömeg miatt, de sajnos muszáj kibírni. Éppen ezért nem feltétlenül a karácsony előtti utolsó héten vásárolok ajándékot. Nem jellemző a családomban a konfliktus sem, jól megszervezzük a tevékenységeket, a gyerekek díszítik a fát, a szülők készítik a vacsorát. Jalsovszky Krisztina (tanító) Nem a stresszt élem meg ilyenkor, hanem azt, hogy az ünnep elvesztette a varázsát. A faválasztás, az otthondíszítés, az ajándékozás kényszere olyan megfelelni vágyás, amit szívesen megteszek, mégis kiégtek a motivációk belőlem. Az utolsó egy-két héten szoktam vásárolni, fő is a fejem, mert néha már nem tudom, kinek mit vegyek. Körinek Boglárka (fó'iskolai hallgató) Korán kitalálom, hogy K JK> kinek mit szánok, és jjf ^ jgjí szépen sorban megve■ / szem> fokozatosan vá- sárolok ajándékot, , j nem hagyom az utolsó —2j pillanatra. Engem az zavar, hogy az emberek feszülten állnak hozzá a karácsonyhoz, stresszesnek vélik az egészet, holott az egyik legszebb ünnepünk. Nem kellene akkora cirkuszt csinálni ebből, sokan csak e mögé rejtik a valódi problémáikat. Rendőrtoborzás a megyében Februárig lehet jelentkezni a megyei rendőr-főkapitányságon rendőrképzésre. A két évig tartó, nappali képzésre az érettségivel rendelkező diákok jelentkezhetnek, ahol zászlósi és tiszthelyettesi rangú rendőröket képeznek majd. A vér is lehet ajándék A Vaszary Kolos Kórház vértranszfúziós osztályán december 12-től 23-ig A vér ajándék címmel tartanak kampányt. A téli időszakban megnövekvő balesetek száma miatt hirdették meg az akciót, hogy az ünnepek idején ne alakulhasson ki vérhiány az intézményekben.
