Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-12-10 / 242. szám

2 HÍDLAP • 2005. december 10., szombat www.esztergom.hu Nincs megegyezés a munkaidő-szabályozásról (H) Nem született megállapodás a munkaidő-szabályozásáról az Euró­pai Unió munkaügyi minisztereinek brüsszeli ülésén. Az EU 1993-ban hozott törvénye értelmében az ál­lampolgárok heti munkaideje nem haladhatja meg a 48 órát. Nagy-Bri- tannia, Észtország és Málta ennek nem tesz eleget, mert a munkaidő­korlátozás alól mentessége van, míg Németországnak, Franciaországnak, Ausztriának és Magyarországnak az egészségügyi ágazatban van munka­idő-korlátozás alóli mentessége. A Fidesz a hét végén megnevezi jelöltjeit (H) A Fidesz országos választmánya hét­végi ülésén dönt a helyi szervezetek ja­vaslata alapján a 2006-os országgyűlési választás képviselőjelöltjeiről - mondta Kövér László csütörtökön. Az ellenzé­ki politikus közölte: reményeik szerint a Változás 2006 program egyúttal kor­mányváltást is jelent. Úgy fogalmazott: a jelenlegi kormány utáni „romeltakarí­tást” követően az építőmunkában mindazokra szeretne számítani a Fi­desz, akik „mellénk álltak és a jövő ta­vaszi választáson is mellénk állnak”. Gráf: időben megkapják a gazdák a támogatásokat (H) Nem fog előfordulni többet, hogy a gazdáknak járó jogos támogatások ne kerüljenek időben kifizetésre - je­lentette ki Gráf József egy pénteki gazdafórumon. A szakminiszter hoz­zátette: ehhez az is szükséges, hogy a gazdálkodók a ténylegesen művelt és ne a birtoklevélen szereplő területre igényeljék a támogatást. Nem várható kamatemelés az év végéig (H) Oblath Gábor, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja nem lát indokot arra, hogy a testület megemelje a jegybanki alapkamatot legközelebbi, decemberi kamatdöntő ülésén. Oblath szerint a jegybank leg­utóbb nyilvánosságra hozott inflációs jelentése óta az alapvető makrogazda­sági mutatók nem változtak, továbbra is kedvezőek az inflációs kilátások, minden más vélemény ellenére, 2006- ban tovább folytatódik a dezinfláció. A pozsonyiak fizethetnek a legtöbbet a vízért (SK) A jövő évtől a szlovák fővárosban és annak környékén élők fizethetnek a legtöbbet az ivóvízért. Pozsonyban ja­nuártól 25,6 százalékkal emelik a víz árát, ami összegben kifejezve annyit je­lent, hogy a vízért fizetett költségek 135 koronával nőnek, így egy hónapban 650 koronát kell kifizetniük az itt élőknek. Repülőnapot rendezne Szlovákia (SK) A következő év júniusában nemzet­közi repülőnapot rendezne Szlovákia, de egyelőre még az sem biztos, hogy megkapja a jogot erre. A szervezőbizott­ság benyújtotta pályázatát, a helyszín­nek Pozsonyt nevezte meg. Szlovákián kívül Lengyelország, Csehország, Ma­gyarország, Ausztria, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium és Hollandia is beadta a rendezési jogra való kérelmét. Sólyom László: A múltat be kell vallani! A Szlovák Nemzeti Párt szerint nem volt szerencsés a látogatás időpontja Folytatás az 1. oldalról Voltaképpen Dzurinda elnök úrnál értem el azt, hogy kimondta a kollek­tív bűnösségi elv tarthatatlanságát” - mondta Sólyom László. A magyar köztársasági elnök csü­törtökön délután ellátogatott a Duna utcai magyar gimnáziumba, míg pén­teken délelőtt Nagyszombaton tett lá­togatást, délután pedig az önálló szlo­vákiai magyar felsőoktatási intéz­mény, a Selye János Egyetem vendége volt a magyar államfő Révkomárom- ban. Az elnöki delegáció tagja Kóka János gazdasági miniszter is, aki tár­gyalt többek között Csáky Pál minisz­terelnök-helyettessel is. Sólyom László szlovákiai látogatá­sa előtt nyilatkozott a pozsonyi Prav­dának, és megerősítette, hogy a ma­gyar államnak alkotmányos köteles­sége gondoskodnia a határain kívül élő magyarokról. Az államfő hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a magyar kártya valójában ma­gyarellenes kártyát jelent. A Szlovák Nemzeti Párt nem hagy­ta szó nélkül Sólyom László magyar kártyára tett kijelentését és a TASR hírügynökség révén nyilatkozatot adott ki a magyar államfő szlovákiai lá­togatásával kapcsolatban. Ebben töb­bek között az áll, hogy a SNS szerint Sólyom László besorolható a magyar irredenta köztársasági elnökök közé, akik felelősséget éreznek a világban élő összes magyar sorsáért. A SNS nem tartja szerencsésnek a magyar államfő látogatásának időzítését közvetlenül a megyei választások előtt. A nemzetiek határozottan visszautasítják Sólyom László kijelentését, amelyben a ma­gyar kártyát magyarellenes kártyának minősítette. Ján Slota, a SNS elnöke szerint a szlovákok csupán védekeznek, hogy saját államukban ne jussanak a magyarországi szlovákok sorsára. Ezért Slota úgy véli, hogy a szlovák és a magyar kártya összehasonlítása eti­kátlan, hasonlóan, mint a 600 ezres magyarországi szlovákság egy évszá­zad leforgása alatt történő megtizede­lése. Sólyom László a révkomáromi egyetem látogatása előtt tett kijelenté­sét, amely szerint a magyarországi szlovák kisebbség saját egyetemet ala­píthatna, a SNS magyar cinizmusnak tekinti. Tekintettel a kisebbségek „ki­egyensúlyozatlan jogi helyzetére” a SNS-nek kétségei vannak afelől, hogy a szlovák közjogi méltóságok Sólyom Lászlótól magyarázatot kérnek-e a ma­gyarországi szlovákság „drasztikus” fo­gyásáról, nyugtalanságuknak adnak-e hangot azzal kapcsolatban, hogy a ma­gyar politika állandó jelleggel beavat­kozik a szlovákiai történésekbe. • (oravetz) Három nap alatt két parlamenti ülés A jövő héten három napon két ülést tart az Országgyűlés - mondta el a házelnök a házbizott­ság csütörtökön megszakított és pénteken folytatott ülését követő sajtótájékoztatón. Szili Katalin közölte: azért van szük­ség két ülésre, hogy technikailag lebo­nyolítható legyen még idén annak az előterjesztésnek a vitája és határozatho­zatala, amelyet a kormány kiemelt a költségvetési csomagból, és önálló ja­vaslatként terjesztett be a háznak. A ka­binet ezzel szeretné kizárni annak a le­hetőségét, hogy a jövő évi büdzséről szóló törvénnyel kapcsolatban alkotmá­nyossági aggályok vetődhessenek fel. Az országgyűlés elnöke közölte azt is: biztosan nem lesz ülés 20-án, így a 19-iki, rendkívüli ülésnappal zárul az Országgyűlés idei munkája. Az újra­kezdés a 2006. január 23-ikával kezdő­dő bizottsági héten várható, ami rend­kívüli ülésszak keretein belüli hétnek számít. Ha az államfő áprilisi választá­sokat ír ki, a parlament tavaszi üléssza­ka legkésőbb február 20-ig tart majd. • (vári) Két feltétel az EU-büdzsé kapcsán A kormányfő szerint „nem érdemes vétóval fenyegetni” Az uniós költségvetés kapcsán két feltételt nevezett meg a minisz­terelnök egy csütörtöki rádiós in­terjúban, amelyek teljesülése ese­tén elképzelhetőnek tarja a komp­romisszumot a büdzséről. A kormányfő az Inforádióban azt mondta: stratégiai cél, hogy a felzár­kózást szolgáló forrásokból Magyar- ország az egy főre jutó támogatást te­kintve az első három tagállam között legyen az unióban. Hozzátette: az is fontos, hogy a pénzek felhasználásá­ban speciális szabályok vonatkoz­zanak az országra, például a lakásfel­újításra, vagy az alacsonyabb rendű autóutak építésére vonatkozóan. „Ez a két feltétel van, benne lenni a leg­jobb háromban Európában, és olyan szabályokat kierőszakolni, amelyek a magyar igényekhez illeszkednek. Ha ez a kettő megvan, akkor másokban már lehet kompromisszumot kötni” - mondta Gyurcsány Ferenc. Arra a kérdésre, hogy ebben az esetben a tá­mogatási összegekről is köthető-e kompromisszum, a kormányfő azt válaszolta: „Akkor mindenben lehet kompromisszumot kötni”. A brit elnökség az EU bruttó nem­zeti jövedelmének 1,03 százalékára korlátozná a közös költségvetés kiadá­sait a következő uniós költségvetési időszakban 2007 és 2013 között, 871 milliárd euróról 847 milliárdra szállí­taná le, de Londonban most újabb ja­vaslatot ígérnek. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: az utolsó éjszakai viták mindig úgy szólnak, hogy a költség- vetés egyes részeivel nagyon egyet nem értő országok, mint Magyaror­szág támogatását úgy nyerik meg, hogy a számára nagyon fontos egyedi kérdéseket is beleírják a büdzsébe. • K.E. Pokorni Zoltán a tandíjszedésről Pokorni Zoltán szerint elfogadha­tatlan lenne, ha a közeljövőben megjelenő felvételi tájékoztatóban törvénybe ütköző tandíjak szere­pelnének. Az államilag finanszírozott felsőok­tatási képzésekben nem szedhető tör­vényesen tandíj az alapképzésért - je­lentette ki a Fidesz alelnöke a pénteki sajtótájékoztatón, utalva arra, hogy a közelmúltban az oktatási jogok biztosa több intézményt is felszólított az ezzel kapcsolatos törvénysértő helyzet meg­szüntetésére. A korábbi oktatási mi­niszter elmondta: Magyar Bálint ren­deletben biztosított joga a felsőoktatási felvételi tájékoztató kiadása minden év december 15-ig, az oktatási tárca kiad­ványát, annak tartalmát a jogszabály szerint a tárca vezetője kontrollálja. Közölte: bízik benne, hogy Magyar Bá­lint megtett mindent, hogy ez az „el­képzelhetetlen helyzet” ne álljon elő. Október 25-én Magyar Bálint mi­niszter az általuk szedett költségtérí­tések kapcsán felszólította a felsőok­tatási intézményeket, hogy a hallga­tói önkormányzatok bevonásával te­kintsék át az intézményi szabályzata­Háromszorosára nőhet a diákigazolványok ára Az ellenzéki párt szerint akár há­romszorosára nőhet a felsőoktatási és kétszeresére a közoktatási diák- igazolványok ára, mivel csupán egy versenyző maradt a meghirdetett közbeszerzési eljárásban. Sió Lász­ló, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője közölte, hogy a felsőokta­tási diákigazolványért a jelenlegi 1600 forint helyett 5000 ezer forin­tot, a közoktatásiért 550 forint he­lyett 1300 forintot kellene fizetni. ikat, s indokolt esetben vizsgálják felül a hallgatók fizetési kötelezettsé­gét megállapító rendelkezéseket. Aáry-Tamás Lajos ombudsman ko­rábban a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Médiaintézet hallgatóitól szedett képzési hozzájárulás miatt fo­galmazott meg ajánlást, kedden pedig azt kezdeményezte, hogy a Budapes­ti Gazdasági Főiskola szüntesse meg a hallgatókat jogellenesen terhelő ide­gen nyelvű képzési hozzájárulásra vo­natkozó fizetési kötelezettséget. • (koncz) Tovább erősítenék kapcsolatukat a V4-ek Az Európai Unión belül is érdemes tovább mélyíteni a visegrádi orszá­gok kapcsolatát, hiszen a közigazga­tás modernizálásában hasonló prob­lémákat kell megoldania Magyaror­szágnak, Lengyelországnak, Csehor- szágnak és Szlovákiának - hangsú­lyozták a négy ország belügyminisz­ter-helyettesei és államtitkárai. A kétnapos tanácskozást követő saj­tóértekezleten Bujdosó Sándor önkor­mányzati helyettes államtitkár kije­lentette: a V4-országok együttműkö­dése példaértékű más uniós államok számára is. Mint elmondta, a megbe­szélések kiemelt témái között szere­peltek a kistérségi együttműködések, valamint az európai uniós források felhasználásának tapasztalatai is. A négy ország képviselői közös nyi­latkozatot írtak alá. Ebben megítélték, hogy lehetőségük nyílt a négy ország­ban zajló közigazgatási reformfolyama­tok tapasztalatainak cseréjére, és hang­súlyozták, hogy a V4-es együttműkö­dés hasznos platform a közös érdekér­vényesítéshez az Európai Unióban. A közös célok között határozták meg a biometrikus útlevelek bevezetésével, az elektronikus közigazgatás kialakításával, valamint a korrupcióellenes küzdelem­mel kapcsolatos információcserét is. • (palotás) Tetteket vár az SZDSZ a politikai partnerektől Az SZDSZ nem csak szavakat, tetteket vár a politikai partnerektől a parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámcsökkentésével kapcsolatban - közölte Fodor Gá­bor szabad demokrata képviselő a Pest megyei Megyeházánál tartott pénteki sajtótájékoztatóján. Felidézte, hogy az SZDSZ kezde­ményezésére nyár eleje óta zajlik négypárti egyeztetés a kisebb parla­mentről, és a liberális párt már két he­te benyújtotta törvényjavaslatát arról, hogy az önkormányzatok képviselői­nek jelenleg mintegy 26 ezres létszá­mát már a következő választásokon a felére kellene csökkenteni. Mint mondta, ennek egyrészt költségvetési vonzata van, valamint fontos az ország számára, hogy hatékonyabb és jobban működő rendszer működjön a parla­mentben és az önkormányzatoknál is. Hangsúlyozta: az SZDSZ szerint nincs szükség a megyékre, de a be­nyújtott javaslattal kompromisszumot ajánlanak a többi pártnak, hogy ne egyik pillanatról a másikra, hanem fo­kozatosan szüntessék meg a megyéket. • (koncz) A Peugeut fokozná a termelést A francia Peugeot bővíteni sze­retné nagyszombati gyárát. Az álla­mi támogatás mértékéről tárgyalá­sok folynak az autógyár és a szlo­vák kormány között. Megegyezés estén a nagyszombati üzemben gyártanák a legtöbb személygép­kocsit Szlovákiában. A franciák hozzávetőleg 13,5 milli­árd korona összegnek megfelelő 357 millió euró befektetését tervezik a nagyszombati üzemükben. Ez az in­jekció újabb évi 150 ezer személygép­kocsi legyártását eredményezné. Évi 450 ezer gépkocsival 2009-től a PSA Peugeot Citroen lenne Szlovákia leg­nagyobb autóüzeme. Az említett beruházással közvetlenül a nagyszombati gyárban 1800 új munka­helyet teremtenének. Emellett további mintegy kilencezer létesülne a beszállí­tóknál. A nagyszombati autógyár felépí­tése kapcsán az eredeti tervek szerint a Peugeot 264 milliárd korona (700 millió euró) költséggel számolt, amely 3500 új munkahelyet eredményez. Az újabb be­ruházással a franciák leköröznék a többi Szlovákiában érdekelt gépkocsigyárat. A koreai Kia, és a pozsonyi Volkswagen is éves szinten „mindössze” 300 ezer au­tó legyártásával számol. Kiszivárgott hírek szerint a kor­mány már tárgyalt a francia elképze­lésről - ilyen volumenű külföldi be­fektetés ugyanis állami támogatással jár. A dotáció lehetséges mértékéről viszont a kormánykörök nem hajlan­dók nyilatkozni. • (zc)

Next

/
Thumbnails
Contents