Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-12-07 / 239. szám

www.istergranum.hu 2005. december 7., szerda • HÍDLAP 5 Csak félig húzta le a rolót a zselízi kórház Nem elképzelhetetlen, hogy ismét fogadhat betegeket az intézmény Folytatás az 1. oldalról Nagy Géza különösen abszurdnak tartja, hogy az Egészségügyi Felügye­leti Hivatal október 17-én kurtán-fur- csán közölte a várossal: mindössze két hét alatt, azaz legkésőbb október 31-ig rendbe kell tenniük az intézményt, és modernizálni kell a műszerparkot. „Minden épeszű ember tudja, hogy ilyen rövid idő alatt lehetetlen végre­hajtani ezt a bonyolult, költséges fel­adatot” - mutatott rá a történtek lé­nyegére Nagy Géza polgármester, megemlítve: a város lehetőségei sze­rint mindent megtett, vagyis kiírta a reformhoz szükséges pályázatot. Je­lenleg három céggel is tárgyalnak A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a kórház élén időközben válto­zás történt, a korábbi igazgató levál­tásáról a képviselő-testület döntött. Zselíz polgármestere lapunknak el­mondta, hogy az új igazgató, Bíró Béla megválasztása után a kórházban dolgozó orvosok közül hatan adták be felmondásukat, mondván, nem hajlandók együttműködni az új veze­tővel. Ezzel gyorsan ellehetetlenítet­ték az intézmény működését, ugyan­is ilyen nagyarányú szakemberhiány esetén nem lehet tovább folytatni a gyógyító munkát. Azóta a kórházban ápolt betegeket a lévai kórházba szállították, ám a fekvőbetegek mellett a járó betegek is kiszorultak az orvosi ellátásból, mivel ma már a szakrendelések sem működnek a kórházban. Ezért szük­ség esetén a rászorultak kénytelenek más egészségügyi intézményt felke­resni, például a párkányi Poliklini- kát. A bezárt intézmény dolgozói­nak egy része ennek ellenére nap mint nap bejár munkahelyére, a technikai személyzet pedig változat­lanul ellátja munkáját, mert az épü­letet ilyenkor is fűtik, takarítják. Rajtuk kívül az orvosok és a főnővé­rek adminisztratív feladatot végez­nek, a többi dolgozó azonban otthon várja a kórház sorsának beteljesedé­sét. A polgármester ígéri, valameny- nyien meg fogják kapni fizetésüket, mivel önhibájukon kívül voltak kénytelenek otthon maradni. A városban mindennek ellenére úgy látják, a kórház újraindítására még van remény. A hat távozó orvos ugyanis időközben írásban vissza­vonta felmondását, igaz, feltételként szabta a jelenlegi főorvos helyett egy másik vezető kinevezését. Amennyi­ben az intézmény újra ellátja felada­tait, úgy újabb orvosokra lesz szük­ség, mert eddig is hiány volt altatóor­vosokból és belgyógyászokból. A történtek önmagában is több mint meghökkentőek. Annak fényé­ben ugyanakkor, hogy akkor zárták be a kórházat, amikor éppen az új, történetesen magyar tulajdonoshoz került volna az egészségügyi intéz­mény, még inkább figyelemreméltó. • Koó Judit Kitiltották a gyógyszereket az istállókból Sok gazdát érzékenyen érint a januárban életbe lépő uniós antibiotikum-stop Alapkőletétel Tatabánya. A Szent Borbála Kór­ház területén kerül sor ma délelőtt tíz órakor a Komárom-Esztergom Megyei Mentalhygienes Központ ünnepélyes alapkőletételére. A ren­dezvényen Agócs István, a megyei közgyűlés elnöke mond beszédet. Felújított szakiskola Tata. Ünnepélyes keretek között ad­ták át tegnap délután Tatán az Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon felújított épületét. A beruházás 100 millió forintba került, amely során megoldódott a bővülő lét­szám elhelyezése. Az összegből többek között ötszáz nyílászárót cseréltek ki, felújították a vizesblokkot és teljessé tet­ték a lapos tető szigetelését. Jövő január elsejétől az állattartás­ban tilos lesz hozamfokozó céllal an­tibiotikumot használni. Bár a döntés már másfél évvel ezelőtt megszüle­tett, és az EU minden tagállamára ér­vényes, várhatóan mégis nagy fejet­lenséget fog okozni Magyarországon. A tenyésztők közül sokan nem is hallottak arról az EU által meghozott döntésről, hogy az állattartásban 2006. január elsejétől nem lehet antibiotiku­mot használni, ha az állat megbeteg­szik. A takarmánygyártó cégek között több vállalatot is érzékenyen érint majd a döntés bevezetése, főleg azokat, akik inkább reménykedtek a rendelet eltörlésében, mintsem érdembeli vál­tozásokat hajtottak volna végre. Akad példa azonban olyan cégekre is, me­lyek évekkel ezelőtt, főként vásárlói ké­résre iktatták ki az antibiotikumok használatát a takarmány készítésénél. Azok a gazdák, akik nem tettek sem­mit az átállás zökkenőmentessége érde­kében, még nem késtek el, hiszen ren­delkezésükre áll legalább hatféle készít­mény, melyek használata megengedett a hozam növelése érdekében. Az anti­biotikumok védelme nélkül viszont a tenyésztőknek sokkal nagyobb figyel­met kell fordítania az állatok környeze­tére, az ivóvízre és a takarmányra. Az esztergomi főállatorvos lapunk­nak elmondta, hogy ők egyelőre csak a rendelet létezéséről tudnak. Fazekas István szerint, ha egy gazda antibioti­kumot alkalmazott állatainál, eddig is tilos volt azokat levágni, míg a szer teljesen fel nem szívódott a szerveze­tükben. Erre azért volt szükség, hogy az antibiotikum kiürüljön az állat szervezetéből, és még véletlenül se gyakoroljon hatást az emberi szerve­zetre. Az orvosok szerint azonban ez a módszer nem küszöböli ki az emberi mulasztás lehetőségét, és félő, hogy az ilyen módon az emberi szervezetbe kerülő antibiotikum komoly egész­ségkárosodást okoz. Az új rendelet most igyekszik helyretenni ezt a kér­dést, miután teljesen kiküszöbölné az antibiotikumok jelentette veszélyt. • (hatvani) Mi a véleménye a diák-sorsolás ötletéről? Az Oktatási Minisztérium elfogadta azt a javaslatot, hogy az általános isko­lákba íratott gyermekek felvételében el­sősorban a lakóhely, illetve a hátrányos helyzet döntsön. A „maradékot"pedig szétsorsolnák az iskolák között. Erős Miklós (az ENÉKE vezetője) Nem találom jó ötlet­nek a javaslatot. An­nak idején ugyanoda írattam a gyerekeimet, ahová én jártam, an­nak ellenére, hogy nem ott laktunk. Ezt az új ötlet alapján nem valósíthat­nám meg. Fandl Ferenc (recepciós) Hallottam a dologról, nem tartom átgon­doltnak. Ez az ötlet a szülők ellenállásán fog elbukni. Alapvető, hogy megválaszthas­sam, hogy hová íra­tom a gyerekem, és ne „kockajáté­kon” múljon a sorsa. Stróbl Katalin (telefonközpontos) A hátrányosabb réteg létezését is tudomásul kell venni, és segíteni kell őket, de erre nem a sorsolásos rendszer a megoldás. A gyerekek tudásszintje alapján kellene létrehozni az osztályokat. Gordos Annamária (prímás) , Nem értem, hogy az eddig működő bevált rendszert miért akar­ják felbolygatni. Sze­rintem az a legjobb, ha oda íratom a gyerme­kemet, ahová akarom, ezt az esélyt meg kellene tartani. Verőcének fontosak a határon túli magyarok Interjú Bethlen Farkassal, a Wass Albertnek szobrot állító település polgármesterével Tőkés László püspök (balra) és Bethlen Farkas polgármester a szoboravatón Hétfőn avatták fel Verőcén az ado­mányokból finanszírozott Wass Al- bert-szobrot és parkot. Az ünnepsé­gen több jelentős egyházi és politi­kai személy vett részt. Nem volt vé­letlen a dátum kiválasztása sem, hi­szen pont egy évvel ezelőtt történt az a népszavazás, amely után nem kaptak kettős állampolgárságot a határon túli magyarok. A település polgármestere, Bethlen Farkas la­punknak elmondta, hogy miért ép­pen Wass Albert-szobrot állítottak.- Nem csak Verőcének lehetett fontos a szoboravatás. A szakadó eső ellenére több ezren voltak jelen a hétfői rendezvényen...- Nagyjából kétezren érkeztek a szoboravatóra, őket nem rettentette el az egész napos eső sem. Megérte a ki­tartás, hiszen gazdag lelki táplálékot adott az egész megemlékezés. Jelen volt Böjté Csaba ferences szerzetes, az erdélyi gyermekek jótevője Déváról, itt volt Tőkés László református püs­pök és természetesen az ünnepség fő­védnöke, Beer Miklós váci püspök, aki a felkérés után nagy örömmel és azonnal elvállalta a védnökséget. Kül­földi és belföldi egyházak egyaránt képviselték magukat az eseményen.- Mikor született az ötlet, hogy Wass Albert-szobrot állítanak?- Tavasz óta készülünk erre, a kép­viselő-testület akkor hozta meg a döntést, hogy parkot, illetve szobrot állítunk a településen. Azt is megtár­gyaltuk, hogy ez kizárólag adomá­nyokból jöjjön létre, az emberek és az adakozók felajánlásaiból. Ez sikerült, így most sor kerülhetett a felavatásra.- Miért éppen Wass Albertnek állítot­tak szobrot?- Akik figyelemmel kísérik a ma­gyarok életét az elszakított területe­ken, azok tudják, hogy különösen a tavalyi népszavazás óta lelki támaszra, kapaszkodóra van szükségük a csaló­dások után. Őket a jelenlegi lakóhely­ükön is elutasítják, és itt sem kapják meg a hovatartozásuk megerősítését ­Wass Albertnek is ugyanilyen sors ju­tott, sajnos ő is átérezte az elutasított­ságot. Ugyan egész munkássága alatt bizonyította, hogy mennyire szereti a magyarokat, az emigráns magyar írók egyik legnagyobb alakja volt, mégsem kapott Kuncze Gábor Belügyminisz­tériumától magyar állampolgárságot, útlevelet, amikor 1996-ban kérelmez­te. Pedig csak annyi vágya volt, hogy hazajöhessen meghalni, de ez nem teljesülhetett. Ez a park és a szobor egyfajta biztatás is szeretne lenni a határon túli magyaroknak, amivel tu­datjuk velük, hogy nekünk valóban fontosak ők is. • Győrffi Diána Látássérültek perelik az OTP-t A vakok egyedül nem tudják használni az automatákat A bankjegy-automaták miatt for­dult bírósághoz a minap két látás­sérült. A nemlátók ugyanis nem tudják egyedül felvenni pénzüket, mivel sem a képernyő feliratait, sem a gombokat nem látják, így mások jóindulatára vannak bízva. A fogyatékkal élők próbapere arra alapoz, hogy az esélyegyenlőségi törvény a bankautomatákra is vo­natkozik, így azokat is akadálymen­tesíteni kell. A látássérültek szerint egy vak ember jelenleg nem tud egyedül a pénzéhez jutni. A látássérültek szerint a bank gya­korlata kirekesztő és diszkriminatív. Nyusti Szilvia teljesen vak, Takács Péter aliglátó, ami azt jelenti, hogy arcokat például már nem tud megkü­lönböztetni. Azért éppen az OTP-t perelik, mivel folyószámlájukat ez a bank vezeti - tudtuk meg a fiatalem­bertől. A próbaperrel az a céljuk, hogy az ilyen jogsértő állapotok szűnjenek meg, illetve, hogy felhív­ják a fogyatékkal élők figyelmét: le­het, hogy kényelmetlen a bírósági út, de változtathatnak hátrányos helyze­tükön, ha akarnak. A felperesek 300- 300 ezer forint nem vagyoni kártérí­tést is kértek, ezt azonban jelképes összegnek szánták, hajlandóak is len­nének róla lemondani.. A látássérültek önállóan képtele­nek használni az ATM-automatákat, ahhoz pedig, hogy segítséget kérje­nek, meg kell adni titkos PIN- kódjukat, így idegenek becsületessé­gére vannak bízva. A számukra is megfelelő automatákhoz fejhallgatót kellene csatlakoztatni, mivel a képer­nyőt nem látják, a gombokat pedig Braille-írással kellene ellátni. Ilyen automatából jelenleg néhány darab van az országban, a K&H és a Holz Bank létesítette őket Budapesten. • Pálovics Klára

Next

/
Thumbnails
Contents