Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)

2005-12-03 / 237. szám

www.istergranum.hu REGIO 2005. december 3., szombat • HÍDLAP 5 A tragikus gazdasági helyzetből csak az adócsökkentés a kiút Varga Mihály pártja kármentőjavaslatairól, a Gyurcsány-kormány megtartandó döntéseiről Folytatás az 1. oldalról Az időskori napközi otthonos ellá­tást jó néhány ezer forinttal kisebb normatívából kell megoldani. Ezek­ből pedig nagyon súlyos problémák származhatnak. A másik kiemelt te­rületnek az egészségügy számít. Idén a gyógyszerkasszánál körülbelül 330 milliárd forintot költünk el gyógy­szerek ártámogatására, ám jövőre már csak 298 milliárdot tervezett a kormány. Tehát még annyi pénzt sem, mint ebben az évben, így vagy 30-40 milliárd forintot kellene meg­takarítani az ártámogatások csökken­tésével, vagy ami még rosszabb, gyógyszeráremeléssel szükséges elő­teremteni a hiányzó pénzt. Ezért nyújtottuk be a módosító javaslatain­kat, és remélem, a kormányoldal megfontol közülük néhányat- Milyen markáns különbségek mutat­koznak az Orbán-kormány és a Gyurcsány- kormány utolsó évi költségvetése között?- Teljesen más gazdasági körülmé­nyek között jött létre a 2002-es és a 2006-os költségvetés. Mi kétéves költségvetést terveztünk, amivel szemben nem az volt a kifogása a ma kormányon lévő ellenzéknek, hogy megalapozatlan, hanem mindenáron azt keresték, hová kellene még több pénzt juttatni. Most, a 2006-os bü­dzsé tervezésekor viszont oda jutot­tunk, hogy azon vitatkozunk, egyál­talán tarthatók-e még a hiányszá­mok, és hogy tud-e munkahelyeket teremteni a tervezet. Ma tehát merő­ben más helyzet van. Azt se feledjük, három évvel ezelőtt még létezett a Széchenyi-terv, működött az otthon­teremtési támogatás, a turizmusra és a vendéglátásra jókora támogatásokat folyósítottunk. Ma ezzel szemben széttárja kezeit és az Európai Unióra hárítja a felelősséget a kormány.- Visszatekintve ma már pontosan lát­ható, az Orbán-kormány gazdaságpoliti­kai döntéseit milyen célok vezérelték. Nap­jainkban azonban még nem készült leltár, hogy hova jutottak az akkoriban indított programok. Önök tudják, mi maradt mindabból, amit hasznosnak gondoltak?- Számos területen megszűnt a vállalkozások támogatása, a Széche- nyi-terv több programja is. Utóbb azt állította a mostani kormány, hogy nem akar tőkepótló hiteleket nyújta­ni a vállalkozásoknak, legfeljebb kü­lönböző hitelek kamattámogatását tudja vállalni a költségvetésben. De a veszteséglistán szerepel az otthonte­remtési támogatás is, amelynél csök­kentették a kamattámogatást, mérsé­kelték az igénybe vehető állami tá­mogatás időtartamát, és a felhasznál­ható személyiadó-kedvezményt évi 240 ezer forintról 120 ezerre redukál­ták. Ez mind-mind azokat érintette hátrányosan, akik kisvállalkozást működtettek vagy saját otthonterem­tésükön fáradoztak. Újfajta adóbe­szedési módszerekkel is megismer­kedhettünk az elmúlt években példá­ul az áfa-visszatartás során. Éppen ezért javasolta a Fidesz: garantáljuk törvényben a vállalkozásoknak és az embereknek, hogy ami hasznos kor­mányzati döntés volt az elmúlt idő­szakban, azt érintetlenül kell hagyni, amit pedig közülük ez a kormány megszűntetett, vissza kell állítani.- Napjaink egyik fontos ütközőpontja a szocialisták és a Fidesz között, hogy mi legyen a családokkal. Ez a téma lépten- nyomon visszaköszön, ha adószámításról, fejlesztési programokról vagy családtá­mogatásról esik szó.- A családtámogatásnál teljesen más filozófiában gondolkodik a mos­Varga Mihály szerint eljött az idő a gazdaságpolitikai váltásra tani kormány, mint az előző, amely­nek sikerült elérnie, hogy a már meg­lévő támogatási formák mellett olyan kiegészítő támogatás is létezzen, amely a gyermeket vállaló és valami­lyen jövedelemmel rendelkező csalá­dokat segíti. A családi pótlékot tehát nem töröltük el - ahogyan ezt állítják politikai ellenfeleink -, sőt az Orbán- kormány idején indítottuk útjára a kiegészítő családi pótlékot. Fontos­nak tartottuk, hogy a jövedelemből az állam kevesebbet vegyen el azok­tól, akik gyermeket nevelnek, és hogy adózáskor legyen szempont: egy jövedelemből hányán élnek meg, abból hány személyt kell eltartani. Sajnos a mostani kormány mindezen drasztikusan változtatott, így 2006-ra oda jutunk, hogy az egy- és kétgyer­mekes családoknál megszűnik az adókedvezmény. Ez a kedvezmény egy gyermeknél háromezer, kétgye­rekeseknél gyermekenként négyezer forint volt. Nagyon fog hiányozni ez a pénz a családoktól, különösen, hogy egyaránt megszűntetni tervezik a rendszeres gyermekvédelmi támo­gatás összegét és a 13. havi családi pótlékot. Mitagadás, mindezt csak szerény mértékben lesz képes pótol­ni, ha a családi pótlék összegét a dup­lájára emelik.- Az államháztartás ma már nemhogy egyensúlyban nincs, de attól kell félni, hogy a túlköltekezés miatt összeroppan a büdzsé. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az el­múlt, szűk négy évben példátlan módon felduzzasztották a külső államadósságot. A Fidesz erre soha nem mulaszt el rámutat­ni, a kormányoldal viszont mindig azt kérdi, mondja meg az ellenzék, honnan, kiktől vegyék el a pénzt a hiány pótlására.- Nem azt kell megmondani, hogy honnan vegyünk el. Örökösen azon vitatkozunk, hogy hol szorítsunk a nadrágszíjon, honnan faragjunk le. A jelenlegi kormány ezzel meg is pró­bálkozott, de semmi eredménye nem volt. Hiába vonták meg a gyermekes családok támogatásait, hiába csök­kentették az otthonteremtés kedvez­ményeit, a költségvetés ettől nem ke­rült egyensúlyba. Ezért inkább azt kellene megnézni, hogy miként le­hetne ösztönözni a gazdaságot, ho­gyan lehetne úgy elindítani gazda­ságfejlesztési programokat, hogy azok jótékony hatással legyenek az államháztartásra. Az Orbán-kor­mány idején ezt a célt szolgálta a Széchenyi-terv, vagy ez volt a vállal­kozók által igénybe vehető beruházá­si adókedvezmény. Azóta azonban egyáltalán nem indultak ezekhez ha­sonló programok.- És rendelkezik-e valamilyen titkos recepttel a Fidesz, amit azonnal elő lehet­ne kapni kormányváltás esetén?- Tanultunk a hibákból, amiket az előző kormányzati ciklusban elkövet­tünk. De akadnak szép számmal álta­lunk korábban elért eredmények is, amelyeket feltétlenül meg kellene őriz­ni. A mi időnkben például nőtt a fog­lalkoztatottság, csökkent a munkanél­küliek száma, a gazdaság teljesítménye tartósan jó volt, és mérséklődött az ál­lamadósság mértéke is. Ezért mon­dom, hogy vissza kell nyúlni azokhoz az elemekhez, amelyek egyensúlyőrző gazdaságpolitika mellett javították az életminőséget Magyarországon.- Ez így kicsit általános, említene konkrétumokat is?- Négy kitörési pontot látok 2006- ra, ebből az egyik a hitelesség vissza­nyerése. Természetesen a gazdasági hitelességről beszélek, bár a politiká­ra is igaz ugyanez. Hiteltelenséggel ugyanis nem lehet tőkét csábítani az országba és ilyen körülmények kö­zött a hazai vállalkozások számára sem mutatható fel biztató jövőkép. Ezzel együtt vissza kell térni ahhoz, hogy az állam nem működhet jog­renden kívül, saját gazdálkodásánál is érvényesítenie kell a jogszabályo­kat. Nem úgy, mint most a Belügy­minisztérium, amely jelentős mérté­kű társadalombiztosítási járuléktar­tozást halmozott fel. Milyen állam az, melyben az állami intézmények sem tartják magukra nézve kötelező­nek a jogszabályokat?! A harmadik, azonnal elvégzendő feladat lenne a versenyképesség javítása, s ez alatt a Fidesz jelentős adócsökkentést ért. Abban gondolkodunk, hogy lesznek olyan vállalkozói területek, amelyek a munkahelyteremtés érdekében adókedvezményeket fognak kapni. Többek között a kisvállalkozásokra gondolok, amelyeknek éves árbevéte­le százmillió forint alatt van, azok 16 helyett csak 8 százalékkal adózzanak. De itt van például az osztalékadó mértéke. Azt nem emelni kellett vol­na, ahogy a jelenlegi kormány csinál­ta, hanem éppenséggel csökkenteni. Mi a mai 25 százalékról ezt az adófaj­tát 18-ra csökkentenénk. És azt is sze­retnénk, ha a vállalkozói járulék fize­tése nem kötelező, hanem önkéntes lenne. Ezekkel az új szabályokkal hagynánk több pénzt a vállalkozá­soknál, abban bízva, hogy az így tá­mogatott munkahelyteremtő beru­házásokból a gazdaság egésze fog profitálni. Végül, de nem utolsósor­ban nagyon fontos kérdés az euro be­vezetése. Ebben társadalmi egyetér­tést szeretnénk teremteni, hogy lehe­tőség szerint minél előbb csatlakoz­hassunk az euro-övezethez.- Ón, Orbán Viktor és Matolcsy György a gazdasági élet szinte valamennyi megke­rülhetetlen szereplőjével találkoztak már az elmúlt hetekben. Mire ez az összehan­golt offenzíva? A tapasztalat azt mutatja, szavazatokra biztosan nem számíthatnak a gazdasági vezetők részéről.- Nemcsak meggyőzni kell az em­bereket, hanem meg is kell hallgatni azokat, akik kis- és nagyvállalkozók, kisebb-nagyobb cégeket vezetnek, al­kalmazottjaik vannak, vagy saját csa­ládjukat tartják el. Elhatározásunk­nak már vannak kézenfogható ered­ményei, például az áramdíj csökken­tésének ügyében. Éppen a gazdasági konzultáción derült ki, hogy a feldol­gozóipari vállalkozások jelentős része panaszkodik a magas energiaárakra. Ezt tehát mindenképpen orvosolni kell. De nem várhatunk a választásig sem, ha lehet, már most el kell kezde­ni lépéseket tenni. Ezért vetette fel a Fidesz, hogy a kormány haladéktala­nul kezdjen tárgyalásokat például a hosszú távú áramvásárlási szerződé­sek módosításának ügyében.-A jelenlegi kormányfő, de a kormány­tagok is rendszeresen elismétlik, hogy a szegények, a lecsúszottak milliós táborá­nak segélyezését és a sokkal kisebb számú, tehetős üzleti réteg „helyzetbe hozását” tartják elérendő céljuknak. Ebből is lát­szik, a társadalom gerincét adó polgári ré­tegről ez a politikai garnitúra levette a kezét. Fia önök kerülnek kormányra jövő tavasszal, már csak a feladat nagysága miatt is nem tart-e majd túl sokáig az ál­lami-politikai pereferenciaváltás?- Nem kell mindig mindent újra­kezdeni. Valamennyi kormánynak vannak olyan döntései, amelyek hasznosak, és akadnak rossz lépések, amelyeken változtatni kell a követke­ző kormánynak. Jó lépésnek tartot­tuk annak idején például a Fidesz ál­tal elindított Otthonteremtési Prog­ramot, ám sajnos ennek nagyon sok elemét leállította a Meggyessy- Gyurcsány-kormány. A Fészekrakó Program is, ha szerény mértékben is, de tudott valami kézzelfogható segít­séget nyújtani az embereknek. Csak­hogy míg a Fidesz által kitalált Ott­honteremtési Program révén 270 ezer ember jutott új vagy használt la­káshoz, addig a mostani Fészekrakó Programban mindössze 16 ezren. A kettő között több mint tizenhatszo­ros a különbség. De tovább folytatva ezt a logikát, azt mondhatom: ha az előző ciklusban voltak pozitív kor­mányzati lépések, akkor a mostani ciklusban is lennie kell ilyeneknek, s hiba volna, ha ezeket nem folytat­nánk. A Panelfelújítási Programot annak idején még az Orbán-kor­mány kezdte el a Széchenyi-terv ke­retében, szerencsére ezt nem állította le a Meggyessy-Gyurcsány-kor- mány, hanem átkeresztelte Panel Plusz Programmá. Biztos vagyok benne, hogy a következő kormány­nak - függetlenül annak színétől - ezt a programot folytatnia kell. Ezért volna fontos, hogy a garanciavállalási javaslatunk támogatásra találjon a parlamentben, és valamennyi politi­kai erő garantálja: a hasznos kor­mányzati lépések nem fognak meg­változni. Orbán Viktor ugyanezért kezdeményezte, hogy legfeljebb a mindenkori infláció mértékével emelkedjen a gyógyszerár és a vil­lanyáram díja, hogy maradjon meg a 13. havi fizetés, hogy folytatódjék a Panelfelújítási Program és a család- támogatási rendszerben se következ­zen be változás.- Ha ennyi mindent szeretnének meg­őrizni a költséges programokból, önök is számolhatnak az államháztartás kiadási oldalának drasztikus emelkedésével. Mi­közben valamikor a jövő év végétől, a kö­vetkező év elejétől megszorító intézkedé­sekre lenne szükség, ha komolyan gondol­juk az euro 2010-es bevezetését. A két do­log nehezen egyeztethető össze.- Ha a hagyományos logikát követ­jük, ez így tűnhet. Azonban az elmúlt tíz évben háromszor is előfordult a nemzetgazdaságban, hogy-a kisebb adókulcs több bevételt hozott az ál­lamkasszába, mint ahogy azt előzete­sen remélni lehetett. Emlékezzünk: még a Horn-kormány idején, 1994- ben a társasági adó kulcsa 38-ról 19 százalékosra csökkent, és a következő évben mégis több adóbevétel keletke­zett. Az Orbán-kormány időszaká­ban a társadalombiztosítási járulék mérséklődött 39-ről 33 százalékra. Ez is jelentős adócsökkentés volt, a kö­vetkező évben mégis több bevételt folyt be az államkasszába. Most pedig az egyszerűsített vállalakozói adónál, az evánál vártak kevesebbet bevétel­ként, ennek ellenére nőtt az adóbevé­tel. Tehát fehéren-feketén kiderült: ha nincs túladóztatva a gazdaság, ha a vállalkozások reális mértékű adóval számolhatnak, akkor hajlandók fizet­ni. Ebben bízunk most is, amikor azt állítjuk: a tragikus gazdasági helyzet­ből két ok miatt is csak az adócsök­kentés lehet a kiút. Az egyik indok, hogy a magyar vállalkozásoknak nincs többletforrása, azaz sem több hitelt nem tudnak fölvenni, mert már így is eladósodtak, sem az államra nem számíthatnak a magas államház­tartási hiány miatt. Ilyenkor egy le­hetőségünk van, adócsökkentéssel hagyunk pénzt náluk. A másik szem­pont, amit figyelembe kell vennünk, hogy adóverseny van Közép-Európá- ban. A szlovákok, a csehek, a lengye­lek, a nem uniós tagországok közül a románok és a horvátok is adócsök­kentéssel igyekeznek magukhoz csa­logatni a tőkét. Ha Magyarország nem indul el sürgősen ebbe az irány­ba, valószínűleg komoly hátrányok­kal számolhat.-És a szükséges megszorító intézkedések?- Ha a 2006-os költségvetés a be­terjesztett formában lép életbe, ak­kor az azt jelenti, a jövő év első fele elveszett az euro bevezetése szem­pontjából. Csak 2006 második fele, és a következő esztendő első fele áll majd rendelkezésre, hogy a gazdasá­gi mutatókat a szükséges irányba vál­toztassuk. Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy 1300 milliárd forintnál nagyobb összeget kellene az állami kiadásokból azonnal megtakarítani. Ez szinte lehetetlennek tűnik. Ezért gondoljuk, hogyha minden a mai ál­lapotban marad a költségvetési elő­terjesztésben, akkor az euro beveze­tésére nagyon kicsi az esély a remélt időben. A magyar emberek szem­pontjából nem is a csatlakozás idő­pontja a legfontosabb, hanem hogy a csatlakozás milyen árfolyamon törté­nik. Azt a vagyont, azt a nyugdíjat és fizetést, amit ma forintban tartunk nyilván, milyen árfolyamon váltják majd át euróra. Ez az igazi kérdés. • Varjú Frigyes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents