Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-02 / 236. szám
www.istergranum.hu 2005. december 2., péntek • HÍDLAP 5 REGIO MKP-vezéráldozat: a szavazókon múlik a siker Mozgósítani kell az első körben távolmaradt szavazóbázisát a pártnak J’A'-'-ós Dallos Jenő rajza Folytatás az 1. oldalról Míg az SDKU esetében világos, hogy a párt kit fog támogatni, a Smer és a KDH vacillál Gresso és Belica között. Tekintettel a közelgő második fordulóra a héten mindenképpen állást kell foglalniuk arról, hogy melyik jelölt mellett teszik le a voksot. Peter Oremus (Smer) szerint egyes járási szervezeteik inkább Belicát támogatnák. Ebben nyilván az is szerepet játszhat, hogy Belica az első fordulóban 64 675 szavazatot szerzett Gresso 20 535 voksával szemben. A HZDS értelemszerűen teljes mellszélességgel kiáll jelöltje mellett, sőt biztos befutónak tartja Milan Belicát. Ján Kovarcík (HZDS), a megyei hivatal vezetője úgy fogalmazott, hogy egy színésznek semmi esélye közgazdászukkal szemben (Gresso tudniillik a nyitrai Andrej Bagar Színház igazgatója, a szerző megj.). Peter Missík (SDKU) viszont úgy véli, hogy Kovarcík magabiztos nyilatkozata ellenére Gressonak van esélye a győzelemre. Már hétfőn olyan hírek láttak napvilágot, hogy hosszú távon a szlovák nagykoalíció nem lehet életképes. Lubomír Faltan szociológus szerint az MKP Szigeti László visszahívásával ezt a folyamatot előmozdíthatja. „A szlovák nagykoalíciót azért hozták létre, hogy minél több képviselőt juttassanak be a megyei testületbe. Ügy gondolom, hogy négy évig nem tudnak majd egységesen politizálni, ezért a nagy koalíció fel fog bomlani. Ez az MKP malmára hajtja a vizet” - fogalmazott Faltan. Ezzel szemben Oremus, Kovarcík, Abrhan (KDH) és Missík arról biztosították a sajtó képviselőit, hogy az MKP semlegesítése érdekében együtt akarnak működni és továbbra is, fenn szeretnék tartani a szlovák egységet. Az MKP vezetése azzal magyarázta Szigeti visszaléptetését, hogy a szlovákok és magyarok között nem akarják tovább szítani a feszültséget. Semmiképpen sem lenne jó, ha a szlovák pártok ismét elővennék a magyar kártyát, és az MKP ellen agitálnának. Bugár Béla szerint az elmúlt hét évben az MKP kormánypártként többször bizonyította, hogy az együttműködés híve, főleg ha érzékeny kérdések orvoslásáról volt szó. Miroslav Kusy politológus meg van róla győződve, hogy a megyefő- nök-választás második fordulójában a magyar nemzetiségű polgárok zöme nem megy el szavazni. A versenyben maradt jelölteket ugyanis nem érzik sajátjuknak. A magyar választók támogatása nélkül azonban nehezen elképzelhető Gresso győzelme, az első fordulóban tudniillik Szigeti László és Gresso szavazatainak összessége (60 961) sem érte el Belica voksainak számát. Az MKP-nak tehát ismét nehéz dolga lesz, hiszen az első fordulóban elszenvedett veszteségek nagyrészt éppen annak köszönhetőek, hogy az eddig megszokottnál lényegesebben kevesebb szavazójukat sikerült mozgósítaniuk. Szigeti visszaléptetése pedig csak akkor hozná meg a kívánt eredményt - Belica helyett Gresso megválasztását -, ha ezt a második fordulóban sikerülne megváltoztatniuk. • Oravetz Ferenc Stampay-napok Köbölkúton A cél a diákok felzárkóztatása Sikeres évet zárhat Révkomárom Több millió euróhoz jutott a Duna-parti város Stampay-napokat rendeznek Stampay Jánosról, a pápai kitüntetésben részesült kántorról elnevezett felvidéki alapiskolában. A rendezvény alatt a régió óvoda- és iskolaigazgatóinak jelenlétében regionális szakmai napot tartanak. Geri Valéria, a köbölkúti magyar tannyelvű alapiskola igazgatója a Hídlap- nak elmondta, hogy a rendezvény vasárnap délután szentmisével és koszorúzással kezdődik. Az egész heten tartó Stampay-napok a diákoknak és azok pedagógusainak is különböző programokat kínálnak. A gyerekekre kultúrműsorok, színház, jóga, sportvetélkedők, kézműves foglalkozás vár. Kedden, regionális szakmai napot tartanak, amelyen nemcsak a köbölkúti iskola, hanem a régió 35 oktatási intézményének igazgatója részt vesz. A szakmai megbeszélésen egy új, Hollandiában és Magyar- országon már bevált tanítási rendszerről tart előadást Jan van de Wiel, és Görcsné Múzsái Viktória a győri CED Hungária Bt. képviseletében. A BGR, azaz a Belső Gondolkozás Rendszere egy olyan holland program, amely a diákok differenciált képességére épül- a tanulóknak differenciált oktatást, és nevelést biztosítanak. Az igazgatónő elmondása szerint a fent említett tanuló gondozási rendszerben felmérik a diák képességét, és a szerint fejlesztik tovább, a cél pedig az, hogy a gyermek a képességei maximumát érje el. • -p -a Európai uniós pályázatoknak köszönhetően 45 millió koronához, azaz 293 millió forinthoz jutott hozzá Révkomárom. A pénzt többek között az új, komáromi híd építésének előkészítésére, a Monostori erődrendszer felújításának tervdokumentációjára, a szociális problémák feltérképezésére szánják. Nyitra megyéből az európai unióhoz közel száz település nyújtott be infrastruktúrális fejlesztésre pályázatot, és összesen 270 millió koronát, azaz 1 milliárd 755 millió forintot ítéltek meg a fent említett megyének. Révkomárom majd 300 millió forinthoz jutott hozzá. A támogatások közül a legnagyobb összeget (24 millió koronát, 156 millió forintot) az új komáromi híd tervdokumentációjának előkészítésére kapták, a Monostori erőd felújításához szükséges dokumentációhoz 6 millió koronát, azaz 39 millió forintot szereztek. A szociális problémák feltérképezésére benyújtott pályázatot több európai uniós város, köztük Komárom és Pécs, közösen adtak be, és összesen 3 millió koronát (20 millió forintot) sikerült elnyerniük. Komárom városa összesen 12 pályázatot nyújtott be, és ebből eddig hatot fogadott el az Európai Unió. A kisebb települések, mint például Csicsó, Bátorkeszi, a közvilágítás korszerűsítésére, az úthálózat rendbehozatalára fogják költeni az elnyert összeget. • Sz.É. Vásárol-e műszaki cikket a piacról karácsonyra? A piacokon decemberben egyre több bizonytalan eredetű műszaki terméket árulnak, amelyek jobb esetben csak elromlanák és garancia nélkül szemetesbe dobhatók, rosszabb esetben azonban súlyos baleseteket is okozhatnak. Bíró Zsófia (egyetemi hallgató) Komolyabb műszaki cikkeket, házimozit vagy mikrosütőt csak szaküzletben vásárolok. Egy izzókészlet vagy egy falióra esetében azonban nem vagyunk annyira „válogatósak”, ezeket többnyire mi is piacon szerezzük be. Andráskó Andrásné (magyar tanár) Piacra soha nem mennék műszaki cikkért. Sőt, még nagy áruházláncokban sem veszek műszaki árut, csak szaküzletekben. Akik kevesebb pénzből élnek, sajnos megveszik a piaci, rossz minőségű vagy veszélyes dolgokat. Kálmán István (nyugdíjas) Karácsonykor nem szoktam műszaki termékeket vásárolni, de ha valami elromlik, és ki kell cserélni, akkor kizárólag megbízható helyre, szaküzletbe megyek. Világos, hogy piacon nem szabad műszaki cikket vásárolni, mert kétes minőségű dolgokat árulnak. Kottász Zsuzsanna (énektanár) Felháborítónak tartok minden kétes minőségű termékkel való üzérkedést, már csak azért is, mert egy kisvállalkozónak szigorú előírásoknak kell megfelelni, viszont a feketepiacokon megjelent árusok többnyire semmiféle engedéllyel nem rendelkeznek. Kevés fenyőárusnak üzlet a karácsony Az idén még nagyobb árháború várható az ünnepi fenyőpiacon Folytatás az 1. oldalról Az idei ünnepre a zöldek újabb kampányra készülnek a gyökeres fák propagálására, de magánbeszélgetéseken elismerik: a bérfenyők jelenlegi arányával csupán jelképes gesztust tesznek a természetnek. Ráadásul nagyobb kár nem is éri az élővilágot azzal, hogy évente egy nagyobb fenyőerdő esik az ünneplési kedv áldozatául - mondják, mivel az üzleti vállalkozásként működő faiskolák a fenyőt eleve kivágásra termesztik. Éppen úgy, mint a gabonát a gazdák. Amíg lábon áll a fenyő, oxigént termel, kivágás után, az ünnepek elmúltával pedig elégetve hőenergiát szolgáltat, pontosan úgy, mint az energetikai céllal ültetett energiaerdő fái. A fenyőpiac egyébként évről évre egyre nagyobb késéssel indul. Míg 15- 20 évvel ezelőtt már Mikuláskor megkezdődött a szezon és januárig tartott (a nálunk ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok január elejére eső karácsonyi ünnepére tekintettel), az utóbbi években egyre zsugorodik. Tavaly például Budapesten csak december 15-én kezdődött a hivatalos „kampány”, a vidékről érkező árusok tíz napot adtak maguknak az üzlet lebonyolítására. Kmetti Ágoston, a KISOSZ budapesti elnöke adatai szerint évek óta csökken a fenyőt árusítók száma és a kínált fa mennyisége is. Régebben egy-egy árus két-három ezer fenyővel indult szerencsét próbálni, manapság ennek tizedét kockáztatja meg. A valamikor szintén fenyőárusként kenyerét kereső szövetségi elnök úgy véli: mindezért azok a kereskedelmi láncok és benzinkutak a felelősek, amelyek rendre leverik a fenyőárat. Várhatóan az idén sem lesz ez másként, bár a minőséget igencsak lehetne kifogásolni - mutatott rá Kmetti Ágoston arra a tényre, hogy több benzinkútnál és bevásárlóközpont előtt már az ünnepeket megelőző három-négy héttel árulni kezdik a csak korlátozott ideig felhasználható vágott fenyőt. Az igazi árusok számára az idei karácsony attól is bizonytalanabb, mint a többi, hogy senki nem tudja, mire készülnek a multinacionális láncok. Óriási a félelem attól, hogy kihasználva az uniós mozgási szabadságot, filléres külföldi fákkal árasztják el a magyar piacot. Kmetti szerint félő, hogy a bevásárlóközpontok az utolsó pillanatban ingyen fogják osztogatni az egyébként gyenge minőségű fákat (miként történt ez tavaly is), mert különben nagyon sok fenyő megmarad. Hogy a félelmük nem alaptalan, jól mutatja: tavaly decemberben egyetlen villamosjegy áráért 10-15 kiló krumplit kínáltak egyik-másik hipermarket parkolójában. A fenyőárusok azonban ígéretük szerint most is hajthatatlanok maradnak, és még december 24-én sem fogják ingyen odaadni senkinek a megmaradt fákat - ígérik. Ezzel a meggondolatlan lépéssel ugyanis a következő évek üzletét és saját megélhetésüket kockáztatnák. • Munkatársunktól Húsbavágó problémák a húsiparban ✓ Állami támogatást sürgetnek a magyar feldolgozók A magyar baromfipiac után a sertés és marhahús ágazat is válságról beszél. A Hússzövetség a horribilis költségeket teszi felelőssé mindezért, és nemzeti támogatást követel az ágazat fennmaradása érdekében. A Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) még múlt héten ismertette részletesen a magyarországi húsipar helyzetét, és külön kitért az uniós tagországokban fizetendő költségek, valamint a magyar húsfeldolgozók kiadásainak összehasonlítására. Jankó Ferenc, a szövetség elnöke nemcsak az alapanyagok, hanem az úgynevezett másodlagos visszatérítések, úgymint állategészségügyi, és állati hulladékmegsemmisítés magas költségeit okolja az ágazat tragikus hazai helyzetéért. Menczel Lászlóné, a szövetség titkára lapunk kérdésére elmondta, a probléma az, hogy ezeket a kiadásokat a kereskedelem nem ismeri el, ezért nem képződik haszon az iparágban. Menczel szerint nem véletlenül zárta be kapuit a Zalahús Rt. sem, és ez a sors vár még számos feldolgozó üzemre, ha az állam nem vállal szerepet a szűk közeljövőben a helyzet orvoslásában. Menczel Lászlóné hangsúlyozta, hogy a magyar húsipar export orientált ágazat, és a termékek megítélése külföldön is kedvező. A magyar húst tehát nemcsak az unió tagországaiban, de Ázsiában is keresik, a fokozódó árversenyben azonban képtelenek megállni helyüket a feldolgozók. Hiába hitegeti az ágazatot az állatállomány növekedésével a mezőgazdasági miniszter, ha közben nem biztosítja a nyersanyag megfelelő feldolgozását és annak értékesítését - tette hozzá a Hússzövetség titkára. A hazai húsipar működése érdekében az ágazatban érdekeltek folyamatosan bombázzák javaslataikkal a minisztériumot, ám változás egyelőre nincs, ám a jelenlegi állapot nem tartható sokáig. A magyar feldolgozók hátrányainak leküzdéséhez azonban sürgősen szükség lenne a vágósertés minősítési rendszerének felülvizsgálatára, az árak realizálására, valamint a másodlagos visszatérítések mértékének csökkentésére - mondta Menczel Lászlóné. Juhász Regina
